A millenniumi falu terve

1894

Másolat!

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Nagyméltóságodnak folyó évi szeptember hó 14-én 2016 szám alatt kelt rendeletéből beutaztuk folyó év szeptember 22, 23, 24, 25 és 26-án a Bács Bodrogh vármegyei sokácz telepeket, névleg Szónta, Vajszka, Bogyán, Plávna, Béreg és Szántova községeket, hogy a vármegye ezen ügyben mellénk rendelt közegével Nagyságos Schmausz Endre alispán úrral megválasszuk a Bács Bodrogh vármegye által a kiállítási faluban építendő sokácz háznak typusát és megállapítsuk annak néprajzi viszonyoknak megfelelő berendezését. Az utazás körülményeire vonatkozólag meg kell említenünk, hogy Dr. Kovács Gyula egyéb sürgős elfoglaltság miatt szeptember 25-én már a megye területét elhagyni kényszerült s így a tanulmányút utolsó napján Béreg és Szántova viszonyait Dr. Jankó János egyedül tanulmányozta Schmausz alispán kíséretében, s hogy bizottságunk harmadik tagja Fittler Kamill úr, más felvételre rendeltetvén ki, Nagyméltóságod folyó évi szeptember hó 10-én 2070 szám alatt kelt rendelete értelmében a zombori m. kir. állami építészeti hivatal tagja Handler Jakab kir. mérnök úr által helyttesíttetett, ki a bizottság összes bács-bodrogh vármegyei utazásaiban részt vett.

A sokácz ház vályog, tömés, vagy tégla épület, melynek falai kívül bevakoltak, elsimítottak és fehérre meszeltek. A ház homlok fala az utczára néz s a telek egyik oldalán annak hosszában helyezkedik el. A homlokfal csúcsa a vakolatban benyomásos úton előállított napsugaras (legyező alakú) motívummal díszített, keskeny vízvezetővel ellátott, s ennek hosszában festett alakokkal ékített, melyek közt a kereszt és a szív a leggyakoribb, s melyek az ablakokat is körül övezik felülről számított félmagasságig; e homlokfal alsó részében van két ablak és egy ajtó, míg legalja, mintegy egy lábnyi magasan kékre van festve.

Az ablak hattáblás kívülről külön fatáblával elzárható üvegablak, melynek belső fala virágos festéseket mutat, míg külső fala a zsalut utánozza. Az ajtó, mely a tornácra nyílik egyszárnyú faajtó, több táblára osztva s kék, sárga és veres színekkel kifestve.

A ház náddal van fedve, melyet a homlok falon két oromdeszka szegélyez, melyek a homlokfal csúcsán kereszteződve összekapcsolódnak s két kerek fejben végződnek, melyek lapjára egy sokácz férfi és egy sokácz nő arcza van ráfestve. A nádfedélből áll ki a kémény, melynek teteje két egymásra görbülő zsindelyből áll s egy két három szögletes nyílás marad szabadon a füstnek. A konyha ajtó felett a nádtetőből egy padlás feljáró nyílása emelkedik ki kis ajtóval.

A ház alaprajza három egyenlő széles helyiséget mutat, melyek előtt tornácz vonul végig. Középső helyiség a konyha, melynek világossága a mellső pitartól bolthajtásos fal által van elválasztva; a konyhából nyílik az első szoba, mely az utczára két, az udvarra egy ablakkal néz és a hátsó nagy lakószoba (olykor a kamra szerepével is), mely az udvarra egy ablakkal tekint. A tornácz 3-6 oszlopú az oszlopok csinosan faragottak kötésfákkal mindkét oldaláról ellátva.

A házhoz csatlakozik annak hosszában, a rendesen hasonló széles, de már tornácztalan melléképület, mely az istállóból és kocsiszínből áll, mindegyik külön bejárással bírván az udvar felől. Ezek egyszerű vályog vagy fecskerakás épületek.

A telek hátulsó sarkában, szemben a kocsiszínnel van elhelyezve a sövényfonatos és gyengén bevakolt falú, szalmával fedett s külön kis udvarkával ellátott disznóól, melynek udvar kerítése szintén sövényből van fonva. Ez előtt az udvar mellső részében pedig a szántalpakra épített hombár, melynek tulipános oszlopok által tartott kis előcsarnoka van, homlokzata deszkafal ismét napsugaras díszítésű motívumokkal, míg alsó felében az egyik táblájára egy sokácz férfi, másikra egy sokácz nő alakja van kifestve; a hombárt nád fedi, elől a homlokzatánál egymást keresztező s madárfejben végződő homlok deszkával.

A telken rendesen elől helyet talál még a kút, mely csigás rendszerű.

A telket elöl vízszintes deszkakerítés övezi körül, melyet oszlopok tartanak össze közönként; e kerítésbe van beékelve az utczakapu a kocsik s mellette a kis ajtó a gyalogjárók számára. Úgy az utczakapu, mint a kisajtónak bálványai, valamint a deszkakerítés minden oszlopa egyformán, de igen díszesen van kifaragva sőt festve, mint azt a mellékelt rajz mutatja. A kaputábla felső pereme apró faragott léczdíszítéssel van megrakva, mely középütt az ütközőnél ismét a napsugaras díszítő alakban fejlődik ki. E lécz dísz alatt a kaputáblát egy sor festés ékíti, melyben a kétfejű sas, a magyar korona a politikai múlt visszaemlékezéseiből, szív és virágdísz a népies ornamentális hajlamból fejlődtek ki. Végül klasszikussá teszi a kaputáblát e festett szegély alatt a guzsalyos sokácz nő és pipázó sokácz férfi festett alakja az eredeti ősi costumben. A kisajtó, melynek felső peremére rendesen az évszám van felírva, nem kevésbé érdekes; fődíszítő motívuma: egy gömböt maga előtt gördítő madár, mely az idők végtelenjét symbolizálja s az ősi vallás reminiscentiája.

A házra és telekre vonatkozó részletek Béreg és Szántováról vétettek, melyek az eredeti sokácz népies építkezésből legtöbbet őrzöttek meg a bács bodrogh megyei sokácz telepek közül.

A ház berendezését illetőleg a fenti észleletekkel ellenkezőleg inkább a déli telepek, tehát Szónta, Plavna és Bogyán községek adtak inkább anyagot.

Az első szobában az ajtó melletti belső sarokban a kemencze foglal helyet, melynek párkányát szépen faragott fapad takarja; a tornácz felőli másik sarokban a szövőszék áll. Az ajtóval szemben a két ablak között az asztal áll; két oldalt a maga nemében ismét páratlan , két bakra állított sokácz ágy, rajta magasan felrakott 6 párna letakarva a gazdag színekből ízlésesen szőtt, de még kézi hímzésekkel gazdagított khilimmel, alatta a csaknem földig lenyúló eredeti sokácz vászonból készült finom takaróval. Az ágyak előtt az asztal mellett két pad, melyek támlája a karfa csuklójában átfordítható s szintén napsugaras díszítésű. A szoba falai gerendás és mestergerendás menyezete, valamint a kemencze fényes fehérre meszelt; a falakon a szövőszék felett fogas és tálas, a kemencze és ágy közt, a tulipántos láda felett pedig egy fali szekrény (téka) látható. Az utcza felőli falat ezenkívül szentképek, csinált virágok, tükör, kendők s olykor tányérok gazdagon díszítik.

A konyhában a bolthajtás külső részét egy poczik deszka takarja el a rárakott s különösen vízszintes reczézettel díszített egyébként mázatlan és festetlen kisebb nagyobb bögrékkel és edényekkel, míg a belső részben két oldali nyitott tűzhelyett tiszta fehérsége; hátsó falát a felaggatott tányérok s. t. b. igen kiemelik.

A hátsó szoba berendezése egyszerűbb és szegényes, inkább kamarára való. Van benne egy pár láda, néhány belső gazdasági eszköz p. o. a bakra helyezett kenyérsütő teknyővel s. t. b.

Minden sokácz ház tornáczán látható végül – nyár szakán – a nyári ágy, mely szintén bakra helyezett sokácz ágy, de felülről ráereszthető sokácz gyolcsból készült szunyoghálóval ellátva.

Javasoljuk, hogy Bács-Bodrogh vármegye által építendő ház az előadott észleletek figyelembe vételével és a bemutatott rajzok alapján terveztessék.

Ami a costumeöt illeti, a férfiak úgy, mint a nők télen nyáron csak egyetlen fehérruhát viselnek, mely fölé az öregebb férfiak bélelt báránybőr mellényt (pronyák), a nők pedig szövött kötényt (pregácsa) vesznek; télen felső ruhául, valamennyien báránybőr ködmönt viselnek. A férfiak fejét ugyanilyen süveg, lábukat bocskor födi, melyet térdig befűznek. A lányok haja elöl tenyérnyire fel van kunkorítva, hátul pedig két tenyérnyi széles sűrű fonallá kötve, ezt az asszonyok abroncsos főkötő (ubradacs) alá szorítják, melyet sohasem tesznek le. Ha ünneplőbe öltözködnek, a leányok fehérszoknyát, az asszonyok vörös, kék vagy zöld színűt vesznek fel, kötényük úgy, mint ingválluk aranypettyes és sokszínű szegélylyel díszített, fejükön nagy virág és tolldísz, derekukon színes csipkekendő, kezökben szintén, lábukon piros vagy zöld csizma.

Daczára annak, hogy az öltözet darabjai kevés számúak ez a maga egészében igen változatos s községenként külön külön jellemű. Ezen az egyes községek közti különbségeket itt egyenkint ki nem emelhetjük, egyszerűen az ezeket feltüntető fényképekre utalunk. Azok tüntetik fel egyszersmind, mily különbségek vannak a kis fiú, legény, fiatal férj s öregember, valamint a kis lány, hajadon, menyecske és vénasszony ruházata közt.

Itt mindössze csak a fejdísz rendkívüli pompáját (aranyhímzés, csinált virágok, ki kócsagtoll és fehérprémből), a hajfonat csodálatos sajátszerűségét (hálószerű fonással, elöl folyó frou-frouval, melyet gácsértollal egészítenek ki), a nyakon roppant gazdag gyöngy és szalagdíszt, a testen a keskeny finom sokácz vászon sávokból eredeti csipkével összekötött s aranyvirágokkal és színnel hímzett madarakkal ékített szoknyát és inget, a lábakon a hímzett piros csizmát kívánjuk külön kiemelni.

Kiállítandónak véleményezünk egy legény és egy férfi alakot; a nőiekből egy béregi leány, egy plávnai, egy vajszkai és egy szántovai menyecske alakot és bogyáni idősebb női alakot, összesen tehát 7 alakot.

Jelentésünk berekesztése előtt utalunk arra, hogy Bács Bodrogh vármegye alispánja előtt kifejezést adtunk a szegedi kerületi bizottság amaz óhajának, hogy a sokácz ház egyik szobája a bunyevácz berendezéssel láttassék el. A nevezett alispán úr ezen óhajtásnak már azon okból sem volt hajlandó eleget tenni, mert sokácz háznak egyetlen berendezésre alkalmas szobája szokott lenni s az a sokaczok szokásaihoz hív berendezési tárgyaknak lenne fenntartandó.

Budapesten, 1894 október hó 8-án

Nagyméltóságodnak

kész szolgái
Dr. Kovács Gyula s. k.
Dr. Jankó János s. k.
csop. biz. előadó