Hercegszántó helytörténetéről
és másról ….
(Forrásmegjelölés nélküli, nehezen olvasható gépelt irat Vélin Marintól.)
1828. évben volt az egyik legértékelhetőbb anyag összeírva, hogy a mi szétmorzsolódott múltunkat megismerhessük. Ez az összeírás, elbeszéli számunkra, hogy egy meghatározott látást, illetve betekintést nyerjünk a helység történelmében. Ez a feudális rendszer utolsó összeírása, mely Erdélyt nem foglalta magában. Az összeírás lényege, össze volt kötve a katonai nyilvántartás szükségességével, miszerint kapjanak fontos adatokat, a várható adó mennyiségéről. Az adót általában a parasztság és valamelyest a polgárság fizette. Az akkoriban lévő fennhatóság elrendeli, hogy írásbeli dokumentumokkal és rendeletekkel válasszanak ki, négy független összeírót, lehetőleg gazdag embereket, főleg nemeseket. Az összeírásban részt kell, hogy vegyen illető járásbírója, illetve a körzet eskütjei, akik a legjobban ismerték a helység lakósait, és az ők vagyoni állapotjukat. Az összeírás időpontja 1828. március 14.
Az összeírás hiteles legyen, az összeíró biztosoknak távol eső megyékből kell lenni. Így a szántói összeírók, képviselőeik, Zala megyeiek. Segítőik helybéli emberek, az akkori falubíró Fuczin Antal, a község jegyzője Rehák Mihály.
Képviselőként szerepel Horváth Gergely, valamint Nagy József, Németh János, Vörös János, Gyurity Matija, Antunov Ilija, Blazsetin, Sima Csátiy, Nagy András, Fehér András, valamint Balatinác Iván.
A jobbágyok képviselték a szegény parasztságot, valamint a zselléreket, akiknek nem volt saját háza, akik az úrnál laktak. Mindnyájuknak meg kellett esküdni, hogy feladatukat pontosan és lelkiismeretesen végzik. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy különös figyelmet fordítottak arra, hogy senkit sem hagyjanak ki. Az összeírásban nem kellett beírni, a papot, a tanítót, kántort, jegyzőt, erdészt, orvost, ügyvédet, nyugdíjas katonatiszteket, a szellemi leépülteket, a nemeseket, szolgáikkal együtt. A felsoroltak fel voltak mentve az adó fizetési kötelezettség alól. Az összeírás, mely augusztus 12-re azaz 1828-ban fejeződött be szántován élt 308 család. Mindegyik családnak saját háza volt. Az összeírásban szereplők között nem szerepeltek a 18. éven aluliak, valamint a 60. év felüliek.
200 család a jobbágyok közé volt sorolva, 108. a zsellérek közé.
Ezek nem rendelkeztek föld tulajdonjoggal.
Ugyanazon fedél alatt a családfővel együtt lakott 81 felnőtt testvér, 22 felnőtt lány. A 308 családfő bármilyen idősek csak 10 voltak 60. év felüliek, hogy korai volt a halálozás. Ha nemzettség szerint osztályozzuk az embereket, 221 horvát család, 65 magyar család, 14 szlovák, 7 német és 1 zsidó család volt. A felsorolás a 18-60 év közötti személyekre szól. Jelity 17, 69; Gyurity 13, 52; Vélin 11, 31; Tyátity 19, 36; Bózsity 7, 28; Szrakity 6, 14; Mándity 5, 23; Kovacsev 4, 16; Tubity 4, 13; Ándricsin 3, 10; Blázsev 3, 14; Kovács 3, 6; Maximovity 3, 6; Militity 3, 8; Prodánov 14, 47; Szabovlyevity 11, 32; Balatinácz 10, 39; Bartulov 7, 18; Filákovity 5, 20; Pein 5, 22; Nikolin 4, 12; Andrin 3, 21;
Ezek 1828. évben szántován 69 Jelity 17 házban lakott. Másik legnépesebb familia a Gyurity, annak ellenére, hogy a Prodánovokból volt több. A szántovai lakosság ismerője megjegyzi, hogy a napjainkig a nevek nagyban megváltoztak. Nagyon sok család meghalt, illetve elköltözött. Egyes családokat hiába keresünk, mind pld. Báltin és Csatalinácot, Patinaiakat, Siskovity, Csulity, Patarity és Periskity bácski monostorról kerültek. Alymasacz, Józity, Lovrenov Béregről, Rókus Nagybaracskáról, Jakosevity, Glavatity, Kosztality, Milojev, Páncsity, Vujity, Zórity, Krékity, Sibalin, Kubatov, Csility, Mártity a közelben lévő bunyevác falvakból kerültek hozzánk. Jelasity Boszniából, Stimác Gorszki Katár, egy-egy vezeték névnél az idő elteltével megváltoznak a nevek a Matizevből lett a Matiz.
Érdekességként megnézni és megvizsgálni, milyen keresztnevekkel rendelkeztek elődeink? Gyuka 19, ezek közül Gyukó volt 1 és Gyuró volt 4. 1820-as évek adatai alapján 2428 lélek lakott a faluban, nyugodtan meg lehet állapítani, hogy a lakosság száma 8 év múlva sem változott. A legtöbb lakós, aki egy fedél alatt lakott Filákovity Jakab 28 tagu családdal lakott egybe. Gyakori volt a 11 fős családdal. A nagycsaládi életközösséget jelezvén, azonos vezetéknevű személyekből hét ház lehetett egymás mellett. A többi szántovai lakosra nem volt jellemző ennyi családtag. 1892-ben 221 házban éltek horvátok, 8,56 személlyel. 546 többi nemzettség 87 házban lakott, 6,27 személlyel.
Mivel a szántói horvátokat felsoroltam, a magyar családokat is sorba venném.
Horváth 7, Nagycsalád 6, Vörös 4, Kovács 3, Tóth 3, Jankovics 3, 2-2 család volt Gajdosokból, Mitos, Turi, Valla, Varga, Andrási, 1, Balázs, Balogh, Budai, Bullogovics, Cservenkovics, Csörgő, Dóra, Eőz, Fehér, Galambos, Grézló, Jursonics, Kovacsits, Krajasits, Kubinyi, Markovity, Mathácz, Mészáros, Molnár, Németh, Pekovics, Likár, Rajcsányi, Szekeres, Tóbi, Torma, Vida, Virág.
Tótok: Benda 2, Simrék 2, Brecska, Drobina, Konczlik, Kugyelka, Lucsánszki, Oresánszki, Leposa, Recsik, Kovájszka és Vicsik.
Németek: Rehusz, Berger, Bürger, Hurton, Sziver, és Spicer, a zsidó család neve: Almus.
A zsidó családon kívül, minden család katolikus volt. 1899. március 12-én hagya ott a katolikus egyházat néhány horvát család. A családokra kivetett adó forintra és krajcárokra van kiporciózva. A legmagasabb adót 35 Ft-ot 108 család fizetett. A szántóiaknak ekkor 1439 kaszálója van. Egy kaszáló akkora terület amit egy ember egy nap alatt letud kaszálni, azaz 201 családnak volt. A szőlő területe 62 kapáló akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt meg tud kapálni ez 158 család tulajdonában volt. 82 ökör 30 családban volt, 67 tehén 56 családban, három évnél idősebb üsző 72, ez 37 családban volt, 320 ló 149 család, 231 1 évnél idősebb birka 20 család, a legtöbbje Blázsev Ivánnak volt. Disznó 138 db 86 család, a leggazdagabb család volt Gyurity Mátyás, Nagy József, Gorjanacz Mika, Sztipanov Martin, Blázsev Iván, Zsuzsity Péter és Iván Gyurity. A házon kívül 75 család rendelkezett szerény vagyonnal. A felmérés évében 18 szolga van, amelyek a gazdánál nyilvántartásba voltak véve. Iparosok szakmai jelzés nélkül Kovajszka Antal, Bundzsity Sztipán, Grézló János, Galambos János, Szabovlyev Petár, Mata Bózsity csizmadia szakmája. Fehér András és Balogh Miklós szövők, Vicsik Antal és Mathász József kovácsok, Torma Mihály szűcs, Nagy János kőműves, Berger Icák üveges, Bürger Iván, Ábrahám Spitcer, Nagy Ferenc, kereskedők, Horvát János kocsmáros, száraz malomja van 4 embernek.