MAGYAR
ORSZÁGNAK,
’S A’ HOZZÁ KAPCSOLT
TARTOMÁNYOKNAK
MOSTANI ÁLLAPOTJA
STATISTIKAI és GEOGRAPHIAI
TEKINTETBEN.

KIADTA
FÉNYES ELEK.

MÁSODIK KÖTET

PESTEN

TRATTNER-KÁROLYI NYOMTATÁSA,
URI UTCZA 612. SZÁM.
1837.

BÁCS BODROGGAL EGYESÜLT VÁRMEGYE.

1. §. Fekvése ’s Határja.

Bács vármegyének a’ kereskedésre felette kedvező fekvése van. Ugyanis nyugotról és délről a’ Duna, keletről pedig a’ Tisza hajókázható vizek egészen körűl övedzik. Határja északról Pest és Csongrád vármegye ’s a’ kis Kúnság; keletről Torontál, ’s a’Csajkások kerülete, délről Szerem, nyúgotról Verőcze és Baranya vármegyék. Bodrog vármegye hajdan északi részét tette a’ megyének, ’s határja mintegy Szentától Földvárig lehetett, de ez az újabb időkben bizonyosan sohasem tudatván, igen sok határbéli villongásokra adott alkalmat, miglen 1802-ben a’ két megye törvényesen egyesitetett.

2. §. Nagysága. Kiterjedése.

Földterülete I70⁸/₁₀ ? mfdet foglalván el, hazánkban ezen szempontból a’ 4-ik. Legnagyobb hosszasága 15, szélesssége pedig 13 német mértföld. Használható földje: 1,205692 hold. Ebből 559,325 h. szántóföld; 361,117 h, rét és legelő, 199,521 h. erdő; 61,983 h. szőllő.

3. §. Természeti tulajdonsága.

Ezen megyének földszine merő rónaság, úgy mindazáltal hogy északi fele sokkal magasabb, ’s ezt az úgy nevezett telecskai domboknak számos ágai futják keresztül; déli fele pedig lapályos sikság, hol Apatintól kezdve Földvárig csupán némelly félhóld formában kanyarodó magas sánczolások láthatók, mellyekct sokan a’ rómaiaknak tulajdonitanak, de hibásan. Legszebb, legkiesebb vidéke a’ megyének a’ Ferencz csatorna’ melléke, ’s azon környék melly legalul délen a’ Duna mellett fekszik. Amott a’ csatorna bal oldalát kisérö, ’s szőllőskertekkel, gyümölcsösökkel koszorúzott halmok, és az ezekről a’ déli lapályba fekvő gazdag szántó földekre, rétekre, csinos falukra, ligetekre való kinézés; — itt a’ Duna partjait himező gyönyörü tölgyes erdők, az által ellenben fekvő szeremi hegyek, ’s ezeknek csucsaira épült régi várak gyönyörködtetik a’ szemet. Földje átaljában termékeny, de azért nagyon különbözö. Északra Szabadka, Jankovácz, Baja, Monostor, Baracska, Madaras, Almás körül folyó sárga homok, mellyet eddig csak kopár legelőnek, ’s legfeljebb szőllőskerteknek használtak; de az újabb időkben különbféle fákkal kezdték be ültetni, úgy hogy már Szabadkánál, Baracskánál, Almásnál ’s. a’ t, szép kis fiatal erdöcskéket láthat az ember. A’ Duna posványságaira dülő Szonta, Bogojeva, Vaiszka, Bogyán, Plavna, helységek’ határai vizenyősek, salétromosak és csak közép termékenységüek. A’ telecskai domboktól hasitott magasan fekvő rónaságnak földje — a’ halmokon kemény agyag, úgy annyira hogy sok helyt a’ pinczék üregeit emeletre lehet kiásni, ’s még is ezek tégla falazat nélkül sem omlanak öszve; ugyan itt’ a’ kútakat nagyon méljen kelletik ásni; ellenben a’ völgyekben a’ föld termékeny fekete homok, melly minden gabona nemet bőven terem, ’s különösen, marha tartásra nagyon alkalmatos. Végre a’ csatorna, és a’ Duna közt fekvő tájék’ földje ¹/₃ fekete agyag, ²/₃ pedig igen finom föveny vagy homok, melly minthogy felszinén a’ kértiföld (Humus, Gartenerde, Dammerde) 2 lábnyi mélységre is fekszik (p. o. Bulkeszen) — felette gazdag termékenységü, ’s minden tárgyázás nélkül 10 — 12-szeresen fizeti vissza a’ szép tiszta búzát. Átaljában véve ezen gazdag kanaan föld ¹/₄, a’ dombos tájék ²/₄, ’s a’homokos és vizenyős vidékek ¹/₄ részét foglalják el a’ megyének.

A’ levegő a’ mocsárok körül nem igen egészséges. Az éghajlat meleg, szelid, de télen nagy hidegek’s erős szelek uralkodnak. A’ déli szél esőt szokott hajtani, ’s azért kedveltetik.

4. §. Hegyek.

Itt nincsenek.

5. §. Folyóvizek. Tavak. Mocsárok. Csatornák.

1) A’ Duna Bajánál lép be a’ megyébe, de csak egy kis ágával melly Sokoviczának neveztetik, ’s melly csupán nagy viz idején hajókázható. Maga az öreg Duna 1 fertálynyira folyik innét, de 1 órai menetele után már 2 nagy ágakra szakad, ’s úgy formálja a’ mohácsi nagy szigetet, melly egészen Baranyához tartozik. Batinánál ismét öszve folyván ezután mindég együtt hömpölyög, ’s miután számos kisebb szigeteket formálna, Ujvidéken alól a’megyét végképen elhagyja. Partjai ezen viznek a’ bácskai részen mindenütt alacsonyok, ’s azért széles posványságok veszik körül; medre sok helyt tele lévén fa törzsökökkel — a’ hajósoknak itt nagyon kell esmerni a’ vizet. Egyéberánt mellyékén ’s szigetjeiben vannak a’ megye’ legtöbb, ’s legszebb erdőségei; e’mellett malmaival, ’s halaival is szép hasznot hajt környéke lakosainak, nem emlitvén azt, melly kiszámlálhatatlan nyereséget okozzon a’ rajta való hajókereskedés az egész Bácskaságnak.

2) A’ Tisza Mártonyosnál érinti a’ megye határját, ’s azt 9 mfdnyi folyása után Földváron alól hagyja el. Folyása felette csavargás, úgy hogy némelly helyt a’ hajósok fél napi evedzés után ismét a’ már elhagyottnak gondolt vidékre térnek vissza. Partjai szinte alacsonyok, a’ honnan gyakran egész mellyékét elönti, ’s ekkor a’ hátra maradt temérdek döglött halakkal sertéseket hizlalnak. Továbbá partjain nem láthatni olly szép tölgyes erdőket mint a’ Dunánál, hanem ezek helyett csupán ritkás füzeseket: egy szóval környéke jóval kietlenebb mint a’ Dunáé.

Ezen emlitett 2 fő hajókázható vizeken kivűl, csupán holmi lassan folyó mocsáros erek találtatnak itt. Ilyenek p. o. a’ Kigyós-ér, melly a’ vármegyétől ásatott mederben folydogálván — Bezdán és Zombor közt szakad a’ Ferencz csatornájába; 2) a’ Mosztonga a’ csatornától kezdve dél felé húzódik, ’s a’ bácsi határon keresztül menvén Bukinnál a’ Dunával egyesül. Ezt hajdan Várday Pál érsek hajókázhatónak tette, hanem jelenleg egyedül sok tekenyősbékájiról, halairól, csikjáról, nádjáról, gyékényéről nevezetes; 3) a’ Czernabara, melly a’ Ferencz csatornáját a’ Tiszával köti öszve, miután ágya kitisztatott volna; 4) a’ Ludas mocsárjától a’ Tiszáig húzódó Kőrös-ér; 5) a’ Csik-ér, 6) az Ostrova-ér, 7) az Almási mocsár, 8) 9) a’ két Vajas nevezetű erek, mellyek közűl egyik Bajánál, másik Plavnánál szakad a’ Dunába, ’s a’ t.

Tavai közűl emlitést érdemlenek a’ palicsi, vérti, hidasi, jezeri. A’ palicsi Szabadka mellett terűl el L formában, ’s helyén még 1740-ben csak homokos legelő volt, de későbben az itt ásatott számos kutakból a’ viz fel adván magát — azt egészen elboritotta, ’s belőle tavat formált. Kerülete 1781-ben: 8800 öl vólt, szélessége — 600 öl; vize sós, tiszta, és soha se ki nem önt, se ki nem szárad. Benne számtalan vizi madarak, különösen szép hatyúk tartózkodnak. Ezen alul mintegy 50 lépésnyire ismét van egy kisebb, mellyet Vértnek neveznek, ’s az jegyzésre méltó, hogy ezek nagy viz idején is öszve nem folynak. A’ mondott tavaktól 1 órányi távolságra terjed el a’ nagy Ludas mocsár, melly igen sok és jó izű csukával, pontyal, sügérrel kedveskedik, csak hogy ezeknek fogattatása a’ sok nád és zsombikok miatt egy kicsinyt terhes; továbbá kedves tanyája ez a’ meg számlálhatatlan sokaságu vizi madaraknak, mellyek közt gödényt sem ritkaság látni. Az itteni halászat haszonbérbe adatik Szabadka városától. A’ Jezer tava Madaras és Kunbaja közt húzódik el, ’s halat eleget szolgáltat.

A’ Ferencz csatornája, melly a’ vármegye derekát kettévágván Dunát a’ Tiszával öszve köti, egy a’ legnagyobb jótétemények közül, mind a’ felföldi tartományokra, mind az egész Bánátra, mind különösen ezen megyére nézve, mellynek az előtt elhagyatott pusztáit, valóban szép ’s gazdag vidékké varázsolta. Kezdték ezt épiteni 1793-ban, ’s 1801-ben be végeztetvén: 18o8-ban május 1-sőjén meg nyittatott rajta a’ hajózás. Épitőji ’s projectálói t. Kiss József és Gábor ingenieur urak voltak; végbevivői pedig egy 50 fő tagokból álló részvényes társaság, mellynek előkelő részvényesei közt Ditrichstein, Eszterházy, Kinszky, Lichtenstein herczegek, Apponyi, Aspermont, Batthyánt, Harrach, Kollonics grófok tündöklöttek. Kezdetét veszi a’ csatorna a’ Duna felöl Monostorszegen felyül, ’s végződik Tisza Földvárnál, és igy hossza 14¹/₂ mfd. A’csatorna’ árka csak Ó Verbászig (8¹/₂) ásattatott ki, ezentúl a’ Tiszáig (6 mfd.) a’ Csernabara mocsár feneke tisztitatott meg, ’s ez szolgál csatornául; még is a’reá tett költség 3 millio kétszáz ezer forintot pp. felyűl halad. — A’ csatorna vizének esete a’ Dunától a’ Tiszáig, mikor ezen folyókban elegendő viz van 31 lábnyom, ’s ezen vizet 5 zsilipek tartják. Az első zsilip Monostorszegen felyűl van: itt ha a’ viz a’ Dunában nem igen nagy — semmi eset nincs, — ha nagy, úgy egy vagy két lábnyi. A’ második a’ kis sztapári pusztán van, szinte hollandiai módra készitve: a’ viz eset 4 lábnyom. A’ harmadik Új Verbásznál, ’s ez legszebb, legmesterségesebb ángol módra készitve: a’ viz esete mikor legkisebb a’ Duna == 2 öl. A’ negyedik Sz. Tamásnál van hollandiai módra: vizeset 4 lábnyom. Az ötödik a’ Tisza partján Földvárnál van. Épittetése a’ hollandiai és ángol módokból vegyittetett öszve. Itt az eset rendes vizzel 14 láb, mikor pedig a’ Tisza úgy elapad, hogy az üres hajók se tudnak a’ csatornába bemenni – akkor a’ viz-eset 3 öl. A’ zsilipek mind egyforma hosszaságuak és szélességüek:, mindeniknek hossza 27 öl, szélessége ugyan annyi lábnyom. Mikor valamely hajó a’ Duna felől akar a’ zsilipen keresztül menni, akkor a’ kapuk’ fiókjai felnyittatnak, ’s a’ Duna felől lévő felesleges vizből annyi eresztetik a’ zsilip’ rekesztékébe; mennyi szükséges arra, hogy a’ vizszine a’ Tisza felöl lévö vizzel egyenlőségbe jöjjön; e’ megtörténvén a’ Duna felöl lévö kapuk felnyittatnak, ’s a’ hajó bevonatik a’ rekesztékbe. Ekkor a’ Duna kapuk bezáratván, a’Tisza felöl lévö kapuk’ fiókjai nyittatnak fel, ’s ezeken addig foly ki a’ viz, miglen a’ hajó a’ csatorna vizszinére le száll, melly megesvén a’ feltárt kapukon kimegy rekesztékéből a’ hajó. Mindenik zsilipnél a’ kapuk köre ? mészkövekkel, a’ rekeszték köre pedig téglákkal van kirakva, másutt pedig az egész csatorna, mellynek feneke teknő forma, sehol sincs téglával kirakva. A’ csatorna’ rendes szélessége 10 öl, a’ zsilipek körül sokkal szélesebb; mélységének 6 lábnyomnyinak kellene lenni, de ennyi viz soha sincs benne, hanem rendesen 4 lábnyom, sőt sokszor ennyi se, úgy hogy terhes hajók nem is járhatnak rajta. Miolta a’ kamara birja a’csatornát: azolta egész hosszaságában egy mázsától 14¹/₂ kr. kell fizetni váltóban, úgy azonban, hogy ha a’ Tiszáról jön a’ terhes hajó, akkor 30 procentót elenged a’ kamara, sőt vontató bérre minden hajótól 40 forinttal kevesebbet veszen. Ugyan is a’ csatorna állóviz lévén, a’ hajókat vontatni kell, még pedig mivel a’ lovak éles körmei a’ töltéseket nagyon rongálják, — ökröket szabad csak használni, Igy a’ csatorna egész hosszaságán 16 ökörtöl 60 váltó forintot kell fizetni a’ parasztoknak.

Ezen megbecsülhetetlen csatorna 47 mértfölddel, vagy is 3 héti úttal röviditette meg a’ hajózást. Mentek rajta 1802 — l818-ig 10,723 terhes, 4937 üres hajók, őszvesen 17 millio, 266¹/₂ mázsa teherrel. A’ terher vólt: gabona, bor, só, ezüst, réz ’s más érczek, fa, dohány, szén, nyersbőrök, gubacs, szoba eszközök, hordók ’s. a’. t. A’ hajók rendesen 5 — 6000 mázsások, egyazonban 1815-ben 10,071 mázsával vólt terhelve — ’s buzát és zabot vitt.

6. §. Ásványos vizek.

Ezekröl itt, hol hegyek sincsenek szó nem lehet.

7. §. Termékei.

a) A’ N ö v e v é n y e k’ országából.

Bács vármegyének minő gazdag szántóföldjei, ’s milly teres mezeji légyenek láttuk feljebb; ’s valóban elmondhatjuk, hogy ezen megye Torontállal együtt legtöbb gabonát termeszt egész hazánkban, ’s mind a’ felföldnek, mind kivált Austriának valódi tárháza. Sokan az itteni esztendei termést 3 milliom pozsonyi mérőre becsülték, ’s ennyi középszerű esztendőkben is terem, ide nem számlálván a’ gazdagabb esztendőket mint p. o. az 1835-it, a’ mikor a’ gabonának fele másik esztendőre nyomtatatlan maradt. Tiszta buzája legtöbb van: mert a’ kereskedők ezt keresvén leginkább, a’ lakosok is ezt termesztik legbővebben, különösen a’ németek őszi táblájokba csak nem kirekesztőleg buzát vetnek. Minéműségére nézve ez nagy szemű és sikeres, ’s több helységek mint p. o. Bulkesz, ó és új Kér, új Verbász olly jót termesztenek, hogy a’ hires bánátinál semmivel sem alábbvaló, úgy hogy ha a’ kereskedők Török Becsén egész terhet nem rakhatnak — visszajövet új Verbásznál állapodnak meg, ’s a’ hibázott hajó terhét itt pótolják ki. Kétszeres, rozs kevésbé, és csak a’homokos határokon van divatban. Árpa elég, de, zab jóval több termesztetik, ’s evvel szinte mint a’ búzával fontos kereskedést űznek. Hajdina nincs szokásban, de kölest sokat vetnek, ’s gazdagon fizet: jóságára nézve hires a’ Temerini. Kukuriczát a’ ráczok és magyarok, burgonyát, (kolompér) a’németek és tótok vetnek többet, ’s ezeknek nagyon szokott eledelek.

A’ kereskedöi növevények közűl első helyet érdemel a’ kender. Ez fejérségére, hosszúságára nézve, legjobb egész hazánkban, ’s vele eleven kereskedés űzetik (Apatini név alatt) Pestre, Bécsbe, Linczbe, ’s a’ bánya városokra. Az esztendei termés mintegy 25,000 mázsa lehet, mellyből maga Apathin 5000-et termeszt, a’ többit pedig Hodsák, Parabuty, Lality, Pivnicza, Dérony, Karavukova ’s más körül belöl fekvő helységek. Len kevesebb mértékben termesztetik; de a’ dohány szinte fő termesztménye a’ megyének úgyhogy az esztendei termést 50,000 mázsára becsülhetni. Legtöbbet plántálnak a’ Tiszamellyéki koronai kerületben, ’s Szabadka városa határán. Mind ezek a’ kereskedésben Szegedi név alatt mennek. A’ repcze egy időtől fogva nagyon kezd divatba jönni, főképen olajja kedvéért. Legtöbbet termeszt új Verbász, hol egyszersmind 4 olajtörö malom találtatik.

Fözelékek közül bab legtöbb van, kevesebb lencse, borsó. Zöldségben sincs fogyatkozás: hires a’ Kupusinai fejes káposzta, és foghagyma.

Gyümölcsben épen nincs bősége ezen megyének, sőt jót ritkán lehet kapni, mert a’ mit Szeremből, Baranyából hoznak, kocsin hozzák, ’s azért az útban nagyon öszve roncsolódik. Van azonban helyel sok gyümölcsöskert, ’s sok és jó gyümölcs. Igy a’ szabadkai szőllös kertekben, az uraságok’, különösen pedig az új verbászi kameralis, ’s ismét a’ Kiss Mihály úr ángol izlésre készült, és ugyan csak a’ B. Redl hrastinai pusztáján lévő gyönyörű kertekben mindenféle nemű jó ’s óltott gyümölcsöket kaphatni. A’ csatorna partján fekvő helységeknek szinte sok gyümölcsösei vannak, a’ kamara pedig és a’ Duna mellett fekvő helységek több helyt szilváskerteket birnak. A’ számos epres kertek, és a’ német faluk utszáit ékesitő eperfák annyi epret szolgáltatnak hogy belőle néhol (p. o. Apatinban) pálinkát¹ égetnek. Végre emlitést érdemel jó izű cserhajú almája, és a’ sok sárga és görög dinnyéje.

A’ szőllőmivelés itt nagyon elterjedt, mert alig van helység, hol szőllőskert ne volna, mellyek azonban kevés kivétellel gyenge borokat teremnek, annyira hogy esztendőnél ritkán állnak tovább. Legjobbak még a’ Kúlai, Cservenkai, Verbászi, Szivaczi. Bács is jó vörös bort termeszt. Öszvesen a’ szőllőskertek 61,983 holdat foglalnak el, ’s esztendőnként mintegy 1,200,000 pozsonyi akót teremhetnek.

Fában, a’ vármegyének nagyobb része szükséget szenved, ’s kéntelen ezen hiányt szalmával, náddal, ganéjjal pótolni, de a’ Duna mellett fekvő helységek szép erdőkkel birnak, mellyek nem csak tűzi, hanem épűletre való fát is bőven szolgáltatnak. Gyönyörű szép erdők az Ujvidéki, Futaki, Palánkai, Bácsi, Szontai, Bezdáni, Monostorszegi, Kollúti. Fő fa nemek a’ tölgy, cser melly itt igen magasra felnő, gyertyán, eger, nyár, fűz, jegenye ’s. a’. t. Hogy a’ folyó homokot is kezdik már fával beűltetni — emlitettük feljebb. Az erdők 199,521 holdat boritanak el.

b) Á l l a t o k országából.

Szarvasmarhát sokat és szépet nevel ezen megye, kivált Szabadka városa, és a’ Tiszamellyéki koronai kerület. Átallyába véve a’ magyar és orosz legtöbbet tart, kevesebbet a’ rácz, legkevesebbet a’ német, ki ökrökkel soha sem szánt, hanem csak teheneket tart. Lovat a’ rácz tenyészt legtöbbet. Ezek zömökök, szegyben szélesek, ’s bár kicsinyek, még is erősek, futósak, vesések, ’s mind kocsiban, mind paripának tartósabbak, mint a’ németnek elcsigázott magas, homoeopathice abrakolt görbe lovai. Azonban a’ németek közűl is, kik egyéberánt mindég lovakon szántanak — sokan nem csak jó, de valóban szép lovakat nevelnek; ’s azért remonda szedéskor 2 hét alatt rendesen beszokott gyülni 400 darab alkalmatos ló ezen megyében; — melly számot nem sok megye álithatna elő hazánkban — kivált ennyi idő alatt. A’ juh kedves állat Bácsban mind a’ földes uraságoknál, mind a’ jobbágyoknál: ’s a’ bácskai gyapjú különös czikkelyt formál a’ pesti vásáron. Egyéberánt fajra nézve az uraságok a’ nemesitett, a’ jobbágyok pedig a’ közönséges kétnyiretű birkát tartják. Legtöbbet tenyésztenek a’ jobbágyok közül a’ ráczok, kevesebbet a’ magyarok, legkevesebbet a’ németek. Hogy a’ serléstartás nem megvetendő ága legyen a’ bácskai gazdálkodásnak, mutatja a’ bajai hires sertésvásár, melly fontosságára nézve talán a’ sopronyit, és nagy kanisait is felyűlhaladja, ‘s itt határoztatik meg a’ sertés ára ezen egész körűl belől fekvő vidékre. Egyéberánt az itt eladattatni szokott sertések nem mind Bácsban neveltetnek, mert ide Pest vármegyének alsó vidéke t. i. a’ Kalocsai vidék, és Slavonia, ’s Szervia is sokat hajtanak. Magában a’ megye’ kebelében legtöbb tenyésztetik a’ Duna és Tisza mellett fekvő lapályos, vizenyős határú helységekben.

Nagyobb vadállatok mint p. o. őz, szarvas ’s a’ t. nincsenek, ha csak némely Duna szigetekben ’s erdőkben nem; de annyival több a’ nyúl, róka ’s. a’. t. a’ mezőségeken, ’s a’ szabadkai ’sidók nem épen csekély kereskedést folytatnak nyúl bőrökkel.

A’ selyembogár-tenyésztés nevezetes ága a’ bácsi lakosok’, főképen a’ németek’ szorgalmának. Ugyan is 1822-ben a’ három selyem termesztésre felügyelő királyi statiókon, u. m. Apatinban, Palánkán, Ujvidéken 20,000 f. pengő pénzben fizettetett a’ bejövö galétákért, ‘s 7000 v ft. a’ fonásért. A’ német helységek’ útszái többnyire eperfákkal vannak sorban beűltetve; ezenkivül nagyobb közönséges epreskertek is találtatnak mint p. o. Ujvidéken, Palánkán, Szántován ’s. a’. t. Egyszóval a’ selyembogár tenyésztés itt nem csak hogy hanyatlana, sőt esztendőrül esztendőre szebb gyümölcsöt igér.

Halakkal egy vármegye sem bövölködik annyira mint Bács. A’ Duna, Tisza vizei, a’ Mosztonga, Vajas mocsárok, a’ Ludas, Jezer tavai szinte tömve vannak halakkal; és nem ritkaság, hogy árviz után a’ sertések az elöntött földeken maradt halakkal hizlaltatnak meg. Oláh Miklós azt hagyá hajdan emlékezetben,² hogy az ő idejében ezer pontyot és harcsát, ollyakat hogy fél öl hoszúságuak vóltak, Bácsban ’s a’ szomszéd helységekben egy aranyon meg lehetett venni. Szép viza halászatok esnek Plavnán, Bukinban, az úgy nevezett kis és nagy Hagelben, Vaiszkán, Szontán. Sok tekenyős békát, csikot, csukát, pontyot ’s a’ t. fognak a’ mosztongai mocsárban, nevezetesen Doroszlón, Karavukován, ’s a’ t. Végre a’ Ludas csukával, sűgérrel, a’ Tisza pedig ritka jó izű kecsegékkel kedveskedik.

c) Az Á s v á n y o k országából.

Itt hol a’ hegyek nem léte miatt, köveket sem lehet kapni — ásványokról még kevesebb szó lehet.

8. §. Lakhelyek. Lakosok.

Öszvesen népes lakhely van 137, u. m.

Szabad Kir. Város 3, mellybül 2 rácz-német-magyar, 1 rácz-magyar.

Mező Város 16, nevezetesen 4 magyar, 3 német, 1 rácz, 3 magyar-rácz, 1 magyar-rácz-német-tót, 1 rácz-magyar, 1 rácz-német-magyar, 1 német-rácz, 1 német-rácz-magyar.

Falu 87, u. m. 12 magyar, 18 német, 14 rácz, 1 orosz, 1 orosz-magyar-német, 7 magyar-rácz, 10 rácz-magyar, 8 rácz-német, 5 német-rácz, 3 német-magyar, 2 rácz-német-magyar, 1 magyar-tót, 1 magyar-tót-rácz, 2 tót-rácz, 1 rácz-tót, 1 német-rácz-inagyar.

Népes puszta 31, t. i. 11 magyar, 10 rácz, 5 német, 3 rácz-magyar, 2 magyar-rácz.

Népessége 429,511 lélek, és igy esik 1 ? mfdre. 2506 lakos.

Vallásokra: 281,680 római kath., 30 örmény kath., 6734 egyesült görög v. óhitű, 96,268 nem egyesült óhitű, 23,984 evang., 15,333 ref., 5482 ’sidó.

Nyelvükre: 152,716 magyar, 166,418 rácz, 90,891 német, 7240 tót, 6734 orosz, 30 örmény, 5482 ’sidó.

Bács vármegyének régi lakosai a’ török háborúkban kipusztulván, a’ mostaniak nagy részt maradékai azon jövevényeknek, kik nem csak hazánknak, hanem Német országnak is különböző vidékeiről a’ múlt században ide szállingództak; ’s a’ Bánátot kivévén, egy vármegye sincs hol a’ helységek úgy öszve vissza zagyválva vólnának, ’s hol egy fél nap alatt olly különböző szokású, nyelvű, vallasú népre találna valaki — mint itten.

A’ magyarok főképen Pest, Heves vármegyékből, és a’ Jászságból jöttek ide, ’s szokásaikat, nyelvüket épen megtartván, — semmi különös meg jegyzésre méltó róllok nincs.

A’ ráczok a’ magyarokkal együtt legrégibb lakosai ezen megyének, ’s hogy ráczok már ’Sigmond idejében is laktak légyen itt, azt az azon időbéli oklevelekből világosan láthatni. Egyéberánt a’ mostaniak nagy részt unokái azoknak, kik Serviából, Boszniából csak az újabb időkben költöztek be. — A’ bácskai rácz termetére nézve középszerű, köpczös, vállas, inkább barna mint szőke, fekete tüzes szemü, bátor, jókatona, barátságos, buzgó, babonás, a pallérozódásban hátrább áll mind a’ magyarnál, mind kivált a’ németnél; virgoncz, jókedvű, az éneket, dalokat szenvedélyesen szereti, ’s épen nem ritkaság vén asszonyoktól hevenyében componált verseket hallani. Különös az, hogy a’ dal eleje mindég o-n kezdődik, ’s azt addig nyujtják mig csak a’ lélekzet megengedi — ’s azután jön először a’ dolog elregélése. A’ férjfiak öltözetje megegyez a’ magyarokéval, azon különbséggel, hogy csizma helyett bocskort hordanak, ’s lábfejeket különbféle szinü gyapjú szövetekkel tekergetik be. Már a’ fehér nép többen különbözik; mert ez hosszú kaftán forma felöltöt, lábán sárga papucsot visel, haját különösen fonja be, ’s azt kendővel vagy szönyeggel teriti be; nyakáról öszvefüzött arany-ezüst pénzek csüngenek: egy szóval viseletek minden izlés nélkül való, ’s leányaikat, kik közt pedig sok szép találtatna — nagyon eldisztelenitik. — Öregeiket a’ ráczok nagy tiszteletben tartják, ’s nálok most is meg van az a’ patriarchai szokás, melly szerént a’ legöregebb parancsol csak a’ háznál, — a’ többiek pedig mint szolgák, vagy szolgálók engedelmeskedni tartoznak. Nemzeti tánczok az úgy nevezet Kola, melly dudánál, és egy hurú hegedű forma szerszámnál olly módon megy végbe, hogy többen felváltva egy férjfi egy leánnyal körbe állván, ’s kezeikkel öszve fogódzván, addig keringenek, addig dobognak lábaikkal mig csak tökéletesen el nem fáradnak. A’ rácz gazdaságában több juhot, marhát, lovat tart mint a’ német; de a’ földmivelést tunyán folytatja ’s csak olly formán mint ezelőtt 100 esztendővel szokásban vólt. Részint tehát ezen okból, részint pedig mivel több zsirt, szalonnát, több bort, pálinkát elfogyaszt mint a’ német: — ennél fogva ennél jóval szegényebb, ’s házaik ezekéhez képest (egynéhány helységeket kivévén) csupa kunyhók, mellyek kivülről náddal, rothadt szalmával fedettek, belülről pedig üresek. Ugyan is ezek’ belseje kamarából, nagy konyhából és egy üres szobából áll, mellyben török szokás szerént a’ fal körül egy alacsony kelevet nyúlik el hosszában és keresztben, azon pedig a’ fal mellett öszve hempelygetve, és czifra szines szőr szőnyeggel leteritve egy pár vánkos, ’s illyen egymástol elvált ágyi ruha több rakásokban látszik a’ keleveten; éjjelre a’ szőnyeget a’ keleveten elteritik, a’ vánkost fejek alá teszik, ’s szoknyásokkal takaródzanak a’ fejér népek; — mert a’ férjfiak a’ konyhában, padláson, istállóban alusznak, kivévén az öreg apóst, ki az ajtó megett egy ingadozó vén szalmás ágyban leli nyugvó helyét. — Asszonyaik, kikkel egyeberánt nem igen kényesen bánnak, szórgalmatosabbak mint a’ férfiak; mert ezek minden nemű házi ruhákat, vásznat, szönyegeket, kötőket, lábtekerőket csinálnak; továbbá valami nagy plántának nedvéből piros, zöld, fekete festéket készitvén a’ gyapju szöveteket igen ügyesen megtudják festeni. Egyébiránt ezen utóbbi szorgalom főképen Szabadkán van szokásban.

A’ németek Maria Therezia, József császár alatt Vürtembergből, a’ régi Palatinatusból ’s a’ zveybrükeni herczegségből szálották meg Bácsnak elhagyatott gazdag rónaságait; ’s jelenleg legpallérozattabbak, legmunkásabbak, ’s legtehetősebbek minden bácsi lakosok közt. Szorgalmok kifáradhatlan, a’ földmivelést kettőztetett iparral folytatják, ’s leginkább olly termesztményt igyekeznek termeszteni, melly aránylag leg jövedelmesebb p. o. tiszta buzát, kendert, lent, repczét, dohányt. Ökröket nem, juhot is keveset tartanak, hanem tehenet és lovat, ’s a’szántást is ezekkel végzik; mindenféle kézi mesterségeket űznek, ’s még gyermekeik, öregeik sem töltik hiában idejeket, hanem vagy szalma kalapokat, kosarakat, vessző kasokat készitenek, vagy selyembogarakkal foglalatoskodnak, továbbá a’ vagyonosabbak a’ szegényebbektől öszveszedvén a’ gabonát evvel több ezeret érő kereskedést űznek. Ezen okból nem csuda, hogy házai átaljában csinosok, sőt több helyeken olly szépek, hogy az ember mindnyájokat nemes úri lakásoknak tartaná. Ezekben mindnyájokban több szoba van, ’s az első mindég tiszta, mellyben pallérozott keményfából készűlt mobiliákat, üveges almáriumokat, ’s ezekben ezüst kanalakat, késeket, porcellain tányérokat, kávés csészéket ’s a’ t. láthatni. Sajnálni lehet azonban, hogy a’ tisztaságnak nem annyira barátjai mind a’ rendnek. Igy lakószobájokban a’ büdös, savanyú penész szag csak nem elszenvedhetlen, öltözetjeik rondák, ételek készitése módja rosz, ’s átaljában rosz kennyérrel, kolompérral élnek, (a’ jó buzájokat inkább piaczra viszik mint meg egyék), csak ollyankor tele a’ konyha, mikor reájuk nézve valami nevezetes nap tünik fel, p. o. búcsú (Kirchtag), lakodalom, keresztelő, illyenkor hizott disznót, bornyút, birkát, barom fiakat ölnek, kalácsot sütnek, több ételeket főznek, szóval nagy vendégséget csapnak. — Kövér, csontos, rendes testállású férjfiakat ritkán láthatni közöttük, ábrázatban, vállban ugyan meglehetős szélesek, de a’ hátuljok, ’s lábaik nincsenek egyarányuságban testek’ többi részeivel. Asszonyaik, kik többnyire szőkék és hosszúkás képüek — a’ szép nevezetre kevés számot tarthatnak, mert vagy igen soványak, vagy igen testesek, ’s még inkább el rútitja őket Németországból hozott csúf öltözetjek, kivált a’ fejet béfedő állas főkötő, mellyből, csak elől a’ homlok felett áll ki egy kevés, kóczos rőt hajból álló üstök. Egyébiránt a’ német parasztokat együgyüségről épen nem lehet vádolni: mert ezek több helyt újságokat olvasnak, kávéházakba járnak, politizálnak, szóval sok olly dolgokat, fogásokat tudnak, mellyekkel a’ parasztok közönségesen keveset szoktak törődni.

Az oroszok, tótok együgyű földmivelők, a’ marhatartás, és a’ mezei gazdaság egyedüli foglalatosságok.

A’ görögök, czinczárok, örmények, ‘sidók legkisebbet sem különböznek máshoni atyokfiaiktól, csak hogy itt a’ kereskedésnek tágasabb mezeje lévén, ők is jobban mozognak.

A’ római katholikusok, kik nagyobb részint magyarok, németek, ráczok, tótok — egyházi tekintetben a’ kalocsai érsektől függnek, ’s 78 jól dotált plébániát számlálnak. Szerzetesek, u. m. Franciskanusok laknak Baján, Bácson. Capuczinusok Szabadkán.

Az ujvidéki örmény katholikusok abban különböznek a’ többiektől, hogy isteni tiszteletjeket és igy a’ szent misét is anyai nyelvükön tartják, melly itt egyébiránt nem örmény, hanem német. Ugyancsak Ujvidéken birnak a’ Sz. Antal reguláit követő örmény szerzetesek egy residentiát.

Az egyesült görög hitüek mind oroszok, ’s 3 papjok van t. i. Keresztúron, Kuczurán, Újvidéken. Fő pásztorjok a’ kőrösi püspök.

A’ nem egyesült görög hitüek, kik mind ráczok, görögök, az újvidéki egyházi megyébe esnek ’s 42 parochiát, 1 kalugyer monostort számlálnak.

Az evang. lutheránusok többnyire németek, kevesebb tótok, még kevesebb magyarok. 19 eklézsiájok a’ bányavárosi soperintendentiához kapcsoltattak.

Az evang. reformatusok’ 11 eklézsiáiból 5 német, u. m. Szivacz, Cservenka, Verbász, Sóve, Torzsa; a’ többi magyar, az Ujvidéki német-magyar. — Fő papjok a’ Duna melléki superintendens.

Synagóga 21.

9. §. Szorgalom. Mesterség. Gyárok.

Minő iparral folytassák a’ bácsiak, különösen a’ németek a’ mezei gazdaságot láttuk feljebb; azért itt csak a’ nyers termékek’ további kikészitéséről fogunk szólni. — Közönséges vásznat nagyobb része a’ háznépeknek belső szükségre eleget készit, de kereskedésre csupán Szabadkán a’ rácz asszonyok szőnek, kik azt elég ügyesen is meg tudják festeni. — Kötélverő sok és jó van Kulán, Cservenkán, Verbászon, ’s ezek portékáikra a’ Ferencz csatornáján járó hajósokban kész vevőkre találnak. Egynéhány posztós lakik Ujvidéken, Zomborban, Baján; ezenfelyül pedig különbféle gyapjú szöveteket t. i. kötöket, szönyegeket, lábtekerőket (bocskorhoz) készitenek a’ rácz asszonyok, ’s ezeket vörös, zöld, fekete szinre meg festik. Selyem gombolitó ház 2 van, u. m. Ujvidéken és Apatinban; az utólsó 12 kázányokkal ’s ugyan annyi fonó maschinákkal dolgozik, és öszvesen 3o embert táplál. Bocskorosok nagy számmal vannak Baján, Szabadkán, Ujvidéken; timárok ugyancsak az utóbbi helyt. Szalma kosarakat, kalapokat csinálnak az apatini gyermekek és öregek, ’s ugyan ezek vesszőböl kasokat, kosarakat fonván, azokat más vidékekre is el hordják. Apatinban egy ügyes fazekas kapós kályhákat csinál, de az agyagot Austriából hozatja. Az eperből több helyt erős kellemetes tudoviczát (szeszes ital), a’ Duna partiak pedig szilvából sok slivoviczát égetnek. Sert minden nagyobb városban főznek, de a’ kulai serház mindenek közt legnagyobb, ’s benne legjobb ser fözettetik. — Tobák (burnót) fabrika van Ujvidéken. Szappant sokat csinálnak Szabadkán. Lisztet őrlő malmai az egész belső Bácskaságnak szárazok, az az lovaktól tartatnak mozgásban, de a’ Dunán és Tiszán mintegy 130 vizi malom forog. A’ Ferencz csatornája csak 1 malmot forgat.

10. §. Kereskedés.

Bács vármegyének az ötet körűl folyó Duna és Tisza vizei, ’s az ezeket öszvekötő Ferencz csatornája olly kedvező fekvést adnak a’ kereskedésre, millyenel egy megye sem dicsekedhetik hazánkban; ’s hozzá járúlván ehez a’ földnek rendkivüli termékenysége, lakosok’ szorgalma: nem csuda hogy itt a’ kereskedés virágzó állapotra jutott. Legfontosabb kereskedése esik mindenek felett a’ gabonával. Ugyanis viszen ki hajókon igen sok buzát, zabot, kölest, kevesebb kétszerest, árpát, kukuriczát Pestre, Komáromba, Győrbe, Mosonyba, Slavoniának felső részébe Horváth országba, Fiumeba öszvesen közel 1 milliom posonyi mérőt. Fő gabona rakodó ’s kereskedő helyei: Baja, hol mostan is ugyan, de kivált a’ Ferencz csatorna’ létre hozása előtt, ’s a’ Franczia háboruk alatt felette fontos kereskedést űzének az itt lakó számos gazdag gabona kereskedők; továbbá Ujvidék, Palánka; a’ Ferencz csatornáján pedig különös jó rakodás esik: Kulán, Verbászon, Sz. Tamáson, csekélyebb Kis Sztapáron, Szivaczon, Cservenkán, legcsekélyebb: Zomborban, Turján, Földváron. Viszen ki továbbá kendert — melly Apatini név alatt esmeretes, ’s melly legjobbnak tartatik hazánkban — Pestre, Bécsbe, Linczbe, a’ bánya városokba mintegy 20,000 mázsányit: dohányt Szegedi név alatt Pestre — 18,000 mázsát; gyapjút ugyan oda és nyers bőröket; selymet Eszékre; bort Torontálba; halat Pestre és Slavoniába.

Szarvasmarháját főképen Szabadkán, Baján, Magy. Kanisán, Zomborban; lovát Szabadkán, sertéseit Baján az itteni hires vásárokban szokta eladni. Ellenben behozatala is nevezetes: igy hoz be mindennémü fabrikatumokat, fényüzési, colonialis portékákat az Austriai német tartományokból, Pestről; bort Baranyából, ’s a’ szeremi hegyekről ’s ugyan innen slivoviczát is; gyümölcsöt szinte Baranyából és Szeremből; épületre való fenyő szálakat, deszkákat, léczeket, karókat Árva, Liptó vármegyékből, ’s illyenekkel a’ komáromiak kereskedvén leginkább, ugyan ők tartanak nagy lerakodóhelyet Baján; tűzi fát Baranyából, ’s Tolna vármegyének úgy nevezett Sárköz vidékéről; hordókat, dongákat Szeremből, Baranyából; kész kocsikat, lapátokat, villákat, kerekeket ’s. a’. t. gyékényt Baranyából, sót Erdélyből; érczeket a’ Bánátból ’s a’ felső vármegyékből. Kézművekre legnevezetesebb vásárok esnek: Baján, Ujvidékén, Zomborban, Szabadkán. Az újvidékiek pedig igen fontos transito kereskedést folytatnak a’ török termesztinényekkel t. i. pamuttal (gyapot), nyersbörökkel, sertéssel, dohánnyal, gubaccsal ’s. a’. t.

Országútjait Bácsnak a’ kő hiánya miatt épen nem lehet dicsérni. —

Posta állásai: 1) Ujvidéktől Szabadka felé ó Kér 2; Verbász 1; Kis Hegyes 1; Csantavér 1; Szabadka 11 2) Temesvár felé Temerin 1; ó Becse 2. 3) Szabadkától Baja felé Mélykút 2; Sz. Ivány 2; Baja 1¹/₄; Temesvár felé Ludas 1; Török Kanisa 1¹/₂ Zombor felé Bajmak l¹/₂; Nemes Militics 1¹/₂, Zombor 1. 3) Zombortól Baja felé Gákova 1; Gara 1; Baja 1; Baranyába által Bezdán 1; Herczeg Szőllős 1¹/₂.

Harminczadhivatal van: Ujvidéken.

11. §. Oskolák. Nevelő Intézetek.

Ezen megyében a’ helységek nagyok lévén, a’ nép oskolák is minden hitbelieknél jobb karban tartatnak mint más sok vármegyékben; sőt az óhitüek falusi oskola mesterek kiképzésére derék intézetet állitottak Zomborban, melly 1815-ben Sz. Endréről tétetett ide által. A’ katholikusok több helyt birnak capitalis oskolákat 2—3 tanitókkal u. m. Baján, Szabadkán, Zomborban, Ujvidéken ’s. a’, t. Gymnasium 6, 6 deák oskolákkal 2 van, t. i. Baján és Szabadkán, az elsőben 1823-ben 384, a’ másodikban 430 ifjak tanúltak; ide járúl még a’ bajai Sz. Ferencz szerzetesek’ seminariuma, hol philosophia, és theologia tanittatik. Mind ezen kath. oskolák a’ győri oskolai fő igazgatási kerűletbe esnek. Az óhitüek Ujvidéken birnak egy jól el rendelt gymnasuimot; ’s a’ ’sidók is itt tartanak leg jobb nemzeti oskolát.

12. §. Katonaság.

Újonczokat az 52-ik számú most Ferencz fő herczeg nevét viselő magyar gyalog, és a’ volt Lichtenstein hg. huszár ezeredéhez állit. Lovasságból békesség idején egy egész nehéz lovas ezeredet, az az 6 svadronyt tart, ’s a’ stab mindég Szabadkán szokott feküdni. Kaszárnyák vannak: Szabadkán, Baján, Zomborban. Cs. k. katonai élésház: Baján.

13. §. Királyi Hivatalok.

A’ feljebb emlitett posta tisztségeken kivül Harminczadhivatal van Ujvidéken, sóházak Ujvidéken, Baján, és ó Becsén.

14. §. Jobbágytelkek. Porták.

Egész jobbágy bir itten szántóföldekből 1-ső osztályban 32, másodikban 36, negyedikben 38 hóldat. Rétekből minden különbség nélkül ki ki 22 embervágót. Illyen egész jobbágytelek számláltatik: 6426.

Ezekből ki tetszik, hogy a’ bácskasági jobbágynak nem csak jó, de sok földje is van, mellyhez hozzá járulván még az eleven kereskedés, nem csuda hogy ezen vármegye fizet legtöbb adót, ’s hogy e’ számlál legtöbb portát. Ugyanis az 1832 — 1836-iki országgyűlésen a’ megyére magára 290, Szabadka királyi városra 46, Zomborra 30, Ujvidékre 22 nádori porta róvatott.

15. §. Nemesség. Uradalmak.

1785-ben találtatott itt 3200 nemes személy. Uradalom van 12. Ezekből az ó becseit, vagy is a’ szabadalmas Tiszamelléki koronai kerületet 70,684 lakosokkal birja a‘ királyi korona; az apatinit, szántovait, palánkait, kulait 153,363 lak. birja a’ kamara; a’ bajait 32,836 lak. Grasalkovics herczeg; a’ futakit 13,954 lak. özvegy gróf Brunszvik Józsefné született Majtényi asszonyság; a’ bácsit a’ kalocsai érsek 10,282 lak.; a’ temerinit 7727 lak. a’ Szécsen grófi familia; a’ jankováczit 6032 lak. báró Orczy fam.; a’ topolyait 5850 lak. özvegy Kray báronő asszonyság; a’ Stanicsicsit 4717 lak. a’ báró Redl familia; a’ királyi városok’ határain lakik 83,975 lélek; a’ nemesek’ telkein 40,091. — A’ nevezetesebb birtokos nemes familiák e’ következendők: Antunovics, Cseh, Csejtey, Császár, Groman, Guganovics, Horváth, Koronay, Kovács, Köröskényi, Kászonyi, Latinovics, Lenkovics, Márffy, Matyasóvszky, Milaszin, Mészáros, Nagy, Németszeghy, Odry, Pilaszenovics, Polimberger, Polyák, Pótskay, Rudics, Sándor, Siskovics, Szalay, Stratimirovics, Szucsics. Tomcsányi, Vermes, Vojnics, Zakó, Zlinszky.

16. §. Magistratus.

1 fő, 2 al-ispán; 1 fő, 2 al-jegyző; 1 fő, 2 al-ügyvéd; 1 fő, 4 al-adószedő; 1 számvevő, 1 levéltárnok, 5 fő, 5 al-szólgabiró; 10 eskütt, 5 katonai, ’s ugyan annyi csend biztos; 1 főorvos, 1 földmérő, 5 seborvos.

Gyüléseit tartja: Zomborban.

17. §. Politikai felosztása.

Eloszlik 3 királyi városokra u. m. Szabadkára, Zomborra, Ujvidékre, és 5 fő birói járásokra, mellyek ezek: 1) a’ felső, 2) alsó, 3) közép járások; 4) a’ telecskai, 5) a’ tiszamelléki.

Szabad Királyi Városok.

Szabadka (Szent Maria, Maria Theresiopolis, Maria Theresienstadt, Szuboticza). Fekszik egy dombokkal változó térségen Szegedtől 4, Bajától 6, Pesttől 20 mértföldnyi távolságra. A’ város kiterjedése nagy, házai többnyire alacsonyok, földből verettek, ’s náddal vannak fedve; azonban láthatni köztök egynéhány téglából épültteket is. Nevezetesebb épűletjei: a’ kath. paroch. templom, melly egészen a’ kalocsai Székes Egyház formájára van épitve, csak hogy nagyobb mintában; a’ Franciskanusok szentegyháza és monostora; az óhitüeknek szép tornyos templomjok; a’synagóga, a’ város tanácsháza, a’ kath. gymnasium 6 deák oskolával; a’ kath. capitalis oskola, az ispotály és árvákháza; a’ póstaház, egy nagy lovas kaszárnya, mellyben egyezerednek stabja, ’s egy Svadrony szokott tanyázni. Lakosainak, kik 31,414 római kath., 1251 nem egyesűlt óhitű, 19 evang., 16 ref., 284 ’sidóra az az öszvesen: 32,984 lélekre³ mennek ²/₃ része rácz, ¹/₃ része pedig magyar kevés némettel keverve. Nemes familia 200 számláltatik. — Határja a’ városnak roppant kiterjedésü; mert szélességben 4, hoszszában 5 mértföldre nyúlik, ’s van rajta 3 falu u. m. Csantavér, Bajmak, Sándor, és 6 népes puszta ’s 159,010 holdat, 752 ? ölet tészen. Minémüségére nézve északra igen homokos, ’s csak legelőnek és szőllőnek (2827 hold) használtatik; de az újabb időkben mintegy l500 holdnyi fiatal erdő is ültetett rajta; — délre a’ föld fekete homokos, ’s mindenfélét bőven meg terem. Nevezetesen termesztetik itt: buza, rozs, árpa, zab, kukuricza, sok köles, szinte sok kender, len és dohány melly Szegedi név alatt megyen. Szarvas marha, juh, ló tenyésztése felette virágzó, ’s az ezekkel való kereskedés fő élelmét teszi a’ lakosoknak. Ugyancsak határjában vannak a’ Palicsi és Verti Tavak, valamint a’ Ludasi mocsár is, melly bövölködik csukával, pontyal, sügérrel ’s. a’. t. továbbá mindenféle vizimadarakkal (A’ hattyú itt szokta fiait ki költeni, ’s úgy viszi a’ Palicsi tóra), ’s náddal. Ezen tavak körűl széksó szokott sepertettni.

A’ földmivelésen, baromtartáson kivül mesterségeket is folytatnak a’ szabadkaik, ’s különösen a’ számos vászon szövők és festők érdemlenek emlitést. — Négy országos vásárjaik hiresek a’ szarvasmarhára, lóra, juhra nézve; ezen felyül nyers börökkel, gyapjúval, dohánnyal, gabonával, sertéssel, festett vászonnal nevezetes kereskedés űzetik. Borok sok van, de gyenge, hanem gyümölcsök jó és elég. A’ portékákkal való kereskedés leginkább a’ görögök kezében van. Egyéberánt találtatik itt: 2 fűszerszámos, 20 posztó és egyvelges, 2 galanterie kereskedő, 3 vasáros, és 1 könyv és müvészeti bolt.

Szabadka a’ Zentai ütközet után sánczokkal meg erősittettvén, fő helyje lett a’ törökök ellen húzatott fegyveres’ határszélnek; későbben az az 1743-ban szabad kameralis, majd 1779-ben szabad királyi várossá tétetett, ’s 1791-ben törvényes be czikkelyeztetése meg is történt. — Magistratusa: 1 fő biró, 1 polgármester, 1 kapitány, 10 senator, 1 fő, 1 al-jegyző; 1 actuarius; 1 fő, 1 al-ügyvéd; 1 szószólló, 1 számvevő, 1 adószedő, 1 kamarás, 1 árvák attya — 1 fő orvos, 1 sebész.

Portája: 46.

Ujvidék (Neoplanta, Neusatz, Nowi widik). Fekszik a’ Duna bal partján Szabadkától 12, Zombortól 9, Pesttől 32 mértföldnyi távolságra — Pétervárával általellenben egy sik térségen. A’ város rendetlenül vagyon ugyan épitve, de azért szép házakat mutathat, kivált a’ Duna útsza jeles 2 emeletü épületekkel, ’s gazdag boltokkal dicsekedhetik. Piacza ? ’s elég tágas, és kövezve van, szinte mint a’ főbb utszák — hanem azért meglehetős sárosak. A’ Péterváradi várral való közösülést a’ Dunán fel állitott hajóhid tartja fent. Különös az, hogy Ujvidéken minden magyar országi vallásbeli felekezetnek van tulajdon Imádság háza ’s papja. Igy van itten 4 nemegyesült hitü szentegyház egy kápolnával együtt; 1 kath. paroch. templom, 1 egyesült görög hitü, 1 örmény, 1 evang. 1 reform. szentegyház, ’s végre 1 synagoga. Továbbá találtatik itt: minden felekezetnél 1 trivialis oskola, 1 nemegyesült óhitü rácz gymnasium, 1 kath. és 1 nem egyesült görög grammatikalis oskola; 1 Sz. Antal szerzetbéli örmény klastrom, Cs. k. só és harminczad hivatalok, 1 selyem fabrika, 1 portubák gyár. Végre itten lakik a’ nem egyesült óhitüeknek egy püspökjök consistoriumával együtt. — Népessége Ujvidéknek 17,332 lélek, u. m. 5724 római kath., 9675 nem egyesült óhitü, 144 egyesült görög, 30 örmény kath., 321 evang., 711 református, és 727 ‘sidó. Nyelvökre nézve nagyobb részént ráczok, számos németek, kevés magyarok, görögök, örmények, oláhok és ’sidók. Fő foglalatosságok a’ kereskedés, melly a’ Török-országba menő, ’s onnan jövö portékákkal és termesztményekkel felette nagy fontosságú, ’s mellyet a’ hajókázható Duna, ’s legközelebb a’ gőzhajók is hatalmasan előmozditanak. Határja a’ városnak mintegy 25,000 holdnyi, ’s igen termékeny lapály, búzája sikeres, kukuriczája, dinnyéje zöldsége sok; szénája felesleges, 2 erdeje is van, melly nem nagy ugyan de szép. Szőllőket a’ Dunántúl, a’ hires — szeremi hegyeken tartanak, melly hegyekre a’ városból igen gyönyörü kilátás esik. Az itten termett borral, ürmössel, valamint a’ kedves izü, erős slavoniai slivoviczával eleven kereskedést űznek a’ lakosok.

Ujvidék ezelött 100 esztendővel csak csekély mező városocska vala, hanem 1751-ben királyi várossá tétetvén 4000-re menő népessége már 1805-ben 13,000-re hágott fel, ’s jelenleg 2-ik osztályú városaink közé tartozik. — Magistratusa: 1 fő biró, 1 polgármester, 1 kapitány, 9 senator, 1 fő, 1 al-jegyző, 1 fő, 5 al-ügyvéd, 1 szószólló, 1 adószedő, 1 kamarás, ’s a’ t. — Portája: 22.

Zombor, (Zomborinum). Fekszik egy kies termékeny rónaságon bajához 9, Szabadkához 8, a’ Dunához 2 mértföldnyi, ’s a’ Ferencz csatornájától 1 fertálynyi távolságra. Hajdani állapotjáról keveset lehet tudni. ’Sigmond király alatt azonban már serviai ráczok laktak itt, a’ törökök birtoka idejében keritett hely vala, ’s örizet vólt benne. 1733-ban még csak csekély falucska vólt, későbben kamarai mező városnak, 1751-ben pedig szabad királyi várossá tétetett. A’ város maga nagy helyen fekszik, minthogy a’ házakhoz többnyire nagy udvarok és kertek tartoznak. Utczái tágasok és rendesek, de kővel nincsenek kirakva. A’ házak általánosan inkább paraszt rácz kunyhókhoz hasonlók, mellyek sövényből készültek, ’s náddal fedettek; azonban a’ piaczon, és a’ főbb útszákon elszórva szép épületeket is láthatni, a’ minthogy egy idő olta Zombor nagyon kezd szépűlni. Nevezetesebb épületjei: a’ kath. paroch. templom, melly hajdan mecset vólt; az óhitű ráczok, ’s ismét az óhitü görögök diszes templomai; a’ 2 emeletű vármegyeháza mellynél szebb nem igen vagyon az országban; a’ piaczon lévő szinte szép városháza; a’ bácsi kameralis jószágok igazgatóságának épületei, mellyek 4 szegeletet formálnak; a’ generalis lakása, és a’ lovas kaszárnya. Számos vendégfogadói közül az Elefánt czimü leginkább dicsértetik. Van itt továbbá az óhitü ráczok számára egy oskola mestereket nevelö intézet; egy kath., és 1 óhitü capitalis oskola.

Határja Zombornak egészen róna, ’s 50,000 holdra terjed. Földje fekete, lapos, néhol dombos és olly jó minémüségű, hogy trágyázásra kevés szükség van. Innen gabonája bőven terem, szénája szükségen felyűl, de legelöje a’ marhák számára szük, valamint 2 darab erdeje is nem elégséges. Bora sok van de nemigen jó; a’ város körül pedig szép veteményes és gyümölcsös kertek szemlélhetők. Az egész határ, mellyet egy mocsáros vizér, és a’ Ferencz csatornája nedvesit — szálásokra van felosztva, a’ honnan mindenfelé csinos majorok tűnnek szembe.

Zombornak 21,086 lakosai közt vannak: 9082 rom. katholikusok, 11,897 óhitüek, 22 evang., 29 ref., és 56 ’sidók. Nyelvükre nézve nagyobb részint ráczok, kevesebben németek, legkevesebben magyarok. Fő foglalatosságok: a’ mezei gazdálkodás, a’ gabonával, marhával való kereskedés; és mindennémű kézi mesterségek űzése. A’ gabona kereskedést nagyon előmozditja a’ Ferencz csatornája, ’s még inkább előmozditaná, ha ez az egy fertálynyira eső várossal valami mellékes csatorna által öszveköttettne, a’ minthogy ez valóban czélba is vétetett.

Magistratusa: 1 fő biró, 1 polgármester, 1 kapitány, 9 senator, 1 fő, 1 al-jegyző, 1 fő, 1 al-ügyvéd, 1 adószedő, 1 kamarás, 1 levéltárnok, l számvevő, 1 szószólló, és 84 választott polgár, — Portája: 30.

Mező Városok.

Almás, népes m. v. Baja és Szabadka közt az elsőtöl 4, a’ másodiktól 3 mfd. távolságra: 7094 r. kath., 4 egyesűlt óhitü, 21 nemegyesűlt óhitű, 6 evang., 14 ref., 15 ’sidó lak., kik nyelvökre nézve jobbára ráczok, azután németek és magyarok. Diszesitik a’ várost a’ kath. paroch. templom, és a’ földes uraságoknak jeles lakházai, mellyek közül különösen a’ Koronay uraság rézzel fedett kastélyja, emlitésre méltó. Dombos határja nagy kiterjedésü, ’s ámbár homokos, de még is vannak jó gabona termő földjei. Legelője tágas; a’ marha, kivált a’ juhtartás virágzó állapotban van. Szőllőskertje ’s bora sok, de csekély. Fában szükséget szenved: azonban az uraságok kezdik már a’ haszonvehetetlen homok téreket fával beültettetni. F. U. Antunovics, Koronay, Kovács, Németszeghy, Rudics, Siskovics ’s a’ t.

Apathin, munkás és szép német m. v. a’ Duna bal partján, Zombortól délnyugotra 2 mfd. egy lapályos, a’ Duna árjainak nagyon kitétetett rónaságon: 6350 kath., 22 nemegyesült óhitü, 16 evang., 8 ref., 43 ’sidó lak. Útczái szélesek, ’s nagy árnyékos eperfákkal vannak beültetve. Házai nem csak csinosak, de szépek is, egy szóval mindenfelé rendet, vagyonosságot láthatni. Van itt egy kath. paroch. templom, egy emeletes plébániával; egy jól elrendelt nemzeti oskola 700—800 oskolás gyermekekkel; egy selyem gombolitó ház 12 üsttel, ’s ugyanannyi fonó maschinával; több jeles urasági épületek, számos füszeres, vásáros, portékás bóltok, 20 száraz és 6 Duna malom. Lakosai földjeiket nagy iparral mivelik, ’s a’ gabona és kevés bor termesztésen kivül a’ szorgalomnak sok féle nemeit űzik. Igy esztendőnként 5000 mázsa kendert termesztenek, melly hoszúsága, fejérsége miatt az egész országban legnevezetesebb, ’s vele Pestre hol mint különös czikkely jön elő — Linczbe, Bécsbe, a’ Bánya városokra eleven kereskedés folytattatik. Selyembogarat tenyésztenek; úgy hogy 1822-ben innen és a’ környékről 150 mázsát váltott be a’ selyem gombolitó-ház; az eperből pedig pálinka főzetik. Repczét termesztvén, ennek magvából 4 malomban olajat sajtólnak. A’ gyermekek szalma kalapokat, — az öregek korcz vesszöből kosarakat csinálnak. Épületre való és tűzi fával, borral, kenderrel, ’s más nyers termesztményekkel kereskednek. Végre nem csak közönséges, hanem ritkább mesterségeket is folytatnak. — A’ Duna árjai ellen 3 költséges töltésekkel örzi magát a’ város. Földes Ura a’ kamara, ’s feje egyik nagy uradalmának, ’s mind a’ 4 bácsi kameralis uradalomból itt őriztetnek, és itt itéltettnek el a’ rabok.

Bács, rácz m. v, egy igen kies termékeny rónaságon: 2703 kath., 24 óhitü, 40 ’sidó lak. Van itten egy kath. paroch. templom, 1 Franciskanus szentegyház és monostor, melly hajdan a’ Templariusoké vólt, több uradalmi épületek. Határja kövér lapály, ’s bövölködik búzával, szénával, legelővel, vörös borral, gyümölcsel. Erdeje igen szép; marha tartása virágzó. Halat nagy mennyiségben fog a’ Dunában.

Bács hajdan nevezetesebb város vólt mint jelenleg, sőt már Sz. István király alatt derék hely lehetett, minthogy a’ vármegye is innen vette nevét. 1093-ban Sz. László érsekséget fundált itt, gazdag káptalannal együtt; de csak 3 érseket számlálhatott, mert II. Béla 1135-ben a’ kalocsai püspökséggel egyesitvén — azolta erre szállott az érseki czim. — 1494-ben Ulászló Civitas-nak nevezi, ’s polgárjait a’ fő és al-ispányok törvényhatósága, valamint a’ vám alól is felmenti. 1518 és 1519-ben ország gyülések tartattak itt. — Régi vára a’ városon kivül feküdt a’ Mosztonga mocsárja mellett, ’s hajdan lakhelyül szolgált a’ kalocsai érsekeknek. 1526 után a’ törökök elfoglalván — épittettek rajta. 1697-ben ezektől visszavétetett, melly alkalommal igen véres verekedés történt itt. — 1703-ban a’ Rákóczi népei megvévén felgyújtották; későbben pedig a’ császáriaktól egészen széljel hányattatott; ’s mind ez ideig omladékokban hever. F. U. a’ kalocsai érsek.

Baja, privilegiált rácz-magyar-német m. v. egy magas homokos térségen, Pestől 15 mértföldnyi, az öreg Dunától 1 fertályni távolságra — ennek egy hajókázható ága mellett, melly Sokoviczának neveztetik. Utczái szélesek, egyenesek de kövei nincsenek kirakva. A’ Sokovicza partján fekvő ? piacza tágas; házai földszintiek, ’s köztök sok szépeket láthatni. Nevezetesebb épületjei: 1) a’ magas tornyú kath. paroch. templom, 2) a’ Franciskanusok’ nagy monostora és temploma, 3) 4) az óhitü ráczok és görögök szentegyházai, 5) a’ ref. parochia, 6) a’ synagoga, 7) a’ kath. gymnasium épületje, 8) az uraság emeletes ’s helyesen épült kastélya a’ piaczon, 9) a’ városháza, 10) a’ lovas kaszárnya, 11) a’ cs. k. sóház; végre a’ Latinovics, Vojnics, Kovács urak’ házai ’s a’ t. Hét nagyobb kisebb vendégfogadói közül a’ Bárány, Oroszlán, Fehér Hajó legnevezetesebbek. Van itt továbbá egy kath. gymnasium a’ Franciskanusok alatt; ’s egy seminarium a’ most emlitett szerzet clericusai számára. — A’ várost nagy részt szöllős és gyümölcsös kertek veszik körül; csupán az úgy nevezett homok felöl látszanak holmi sivatag homokos buczkák. A’ Sokovicza partjáról való kilátás — az erdőkkel prémzett Dunára, ’s a’ báttai hegysorokra igen szép; ’s a’ kis Sumárnak nevezett múlató erdöcske gyönyörü. — Lakosai, kik 13,834 lélekre; az az; 11,130 kath., 1900 óhitü, 92 evang., 190 ref., és 516 ’sidókra mennek többnyire földmivelők, mesteremberek, kereskedők, és napszámosak. Legtöbben vannak czizmadiák, szücsök, bocskorosok, szürszabók; ’s ezek Sólt és Bodrog vármegyének nagy részét tartják portékáikkal. Nevezetes vásárjait, mellyek: 24. apr., 22. juli, 21. sept. és 6. dec. tartatnak, még a’ pesti és bécsi kalmárok is megkeresik; ’s ezek szarvasmarhára, különösen pedig a’ sertésre nézve felette nagy fontosságuak. Egyéberánt a’ bajaiak még is legfontosabb kereskedést üznek búzával, zabbal, és kukuriczával. Minden esztendőben száznál több hajó rakodik itt meg gabonával, ’s innen Győrbe, Mosonyba vitetik. Egy hajó 3000 — 8000 pozsonyi mérőt is felrak. Ezen kereskedés még jobban virágzott a’ franczia háború alkalmával, és a’ Ferencz csatorna elkészitése előtt; mert ekkor mind azon hajók, mellyek most a’ Ferencz csatornájában, ’s Török Becsénél rakodnak meg — nagyobb részt itt állapodtak meg. Sokat tesz a’ gabona kereskedés megcsökkenésére az is: hogy száraz esztendőkben a’ Sokovicza kicsiny lévén — az életet a’ nagy Dunán megállapodó hajókra — feles költséggel kell kihordatni; továbbá hogy a’ gabona közt lévő sok szemét, ’s a’ rosz mérés is számos kereskedőket elidegenit az itteni vásárlástól. Kereskedik még Baja: baranyai borokkal, sárközi tüzi fával, gyapjúval, bőrökkel ’s a’ t.; a’ komáromiaknak pedig szélesen elterjedt fa-lerakóhelyek van itt: deszkákból, léczekböl, karókból, fenyőszálakból, ’s a’ t.

A’ várost a’ régibb időkben a’ Maróthy — e’ Mátyás alatt kihalván — a’ Czobor nemzetség birta. A’ törökök kiüzettetése után a’ kamara foglalta el; majd G. Grasalkovics Antal cserélé el a’ kulai uradalmával, ’s mostan is ennek örököse H. Grasalkovics birja. Ezen uradalomhoz a’ következendő helységek tartoznak, u. m; Baja, Báth Monostor, Bikity, Gara, Mélykút, Felső Sz. Iván, Tataháza, Vaskút helységek; és: Mátéháza, Borota, Zside, Rém puszták.

Ó Becse, vegyes magyar rácz m. v. a’ Tisza jobb partján, Szabadkától délkeletre 8 mértföldnyire. Számlál: 8672 lakost, u. m. 4736 magyar katholikust, 3823 nem egyesült óhitüt, 5 evang., 9 ref., és 99 ’sidót. Kath. és óhitü anya templomok. Synagóga. Posta-hivatal. Határja nagy kiterjedésü; nyúgotra dombos, a’ Tiszához közel lapályos, egyéberánt termékeny ’s buzát, árpát, zabot, kukuriczát, dohányt bőven terem. Tágas legelöjén sok szarvasmarhát, juhot és sertést tart, kevesebb lovat. Hala bőséggel van a’ Tiszában. Fában, gyümölcsben szükséget érez. F. U. a’ királyi korona.

Bezdán, magyar m. v. a’ Dunához 1, Bajához pedig délre 5 mértföldnyire: 6150 kath., 6 óhitü, 196 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Posta-hivatal. Rév a’ Dunán mellyen Baranyába járnak által. Határja nagyon lapályos ’s a’ Dunától sokat szenved. Legelője elég. Szénája sok de nem igen jó. Erdeje derék. Hala bőven. F. U. a’ kamara.

Ó Fútak, német m. v. a’ Duna bal partján, Ujvidékhez l¹/₂ órányira: 2555 kath., 16 óhitü, 2 ’sidó lak. Utczái rendesek, házai csinosok, ’s vagyonosságra mutatnak. Van itt egy kath. paroch. templom, egy szép urasági kastély, vendégfogadó, több Duna-malmok, serház ’s a’ t. Földje fekete, ’s kövér. Buzája, szénája, nádja, marhája sok. Tölgyes erdeje igen szép. F. U. G. Brunszwik Jósefné, ’s feje egy uradalomnak.

Hodsák, német m. v. Zomborhoz délre 4 mértföfdnyire: 2790 r. kath., 12 óhitü, 12 evang., 5 ’sidó vagyonos lakosokkal. Diszére szólgál az új igen gyönyörü kath. paroch. templom, ’s plébánia. A’ helység mellett folyik le a’ Mosztonga mocsár, ’s ugyan itt láthatni holmi régi sánczokat, mellyeket közönségesen római sánczoknak neveznek, de helytelenül. Határja róna és gazdag termékenységü. Kendert szinte olly jót, és annyit termeszt mint Apatin. Buzája, kukuriczája, kolompérja igen sok. Selyem bogarat is tenyészt. F. U. a’ kamara.

Jankovácz, magyar m. v. Pest vármegye’ szélén, 5712 r. kath., 4 egyesült óhitü, 3 nem egyesült óhitü: 4 evang., 5 ref., 255 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Synagóga, Határja igen nagy, de jobbára homokos. Gulyát, ménest, és sok juhot tart. Szőllöskertjei csekély borral fizetnek. Fában szükséget érez. Széksót gyűjt. F. U. a’ báró Orczy familia.

Ó vagy magyar Kanisa, jól épült vegyes magyar rácz m. v. a’ Tisza jobb partján, Szegedtől délre 3¹/₂ mértföldnyire. Számlál: 9137, u. m. 7724 magyar kath., 1297 óhitü, 4 evang., 112 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Városháza. A’ helységtől 1 órányira van a’ Tisza révje, mellyen Torontálba járnak át. Határja, mellyet a’ telecskai dombok hasitnak keresztül — szálásokra van felosztva. Földje fekete, ’s szép buzát, kukuriczát, sok kölest és dohányt terem. Marhatartása virágzó. A’ Tisza mentében, és a’ Körös-ér körül sok posványai vannak. F. U. a’ korona.

Kula, vegyes német-rácz-magyar m. v. a’ Ferencz csatornája mellett, annak csak nem közepe táján: 7353, u. m. 4524 r. kath., 2813 nemegyesült óhitü, 16 ’sidó lak. Van itt egy nagy kath. és egy óhitü templom; egy roppant serház, mellyben hires sert főznek; egy derék vendégfogadó, kávéházzal, és tánczteremmel; több jeles uradalmi épületek, 2 magas hid a’ csatornán, ’s a’két hid közt való töltésen jegenye fa allée. A’ helység felett északra a’telecskai dombok nyúlnak el, mellyek lehetős bort termő szőlőkkel kevélykednek; a’ többi határ pedig kövér buzatermő fekete szántóföldekből, ’s zsiros rétekből áll. — A’ ráczok és magyarok többnyire vagyonos földmivelők, gulyát, ménest, ’s számos juh nyájakat tartanak, gabonájokat pedig az itten gyakran meg állapodó hajókra adják el. A’ németek ellenben mind mesteremberek, ’s köztük igen ügyes kötéljártók, és kalaposok találtatnak. F. U. a’ kamara, ’s feje egy uradalomnak.

Szenta vagy Zenta, magyar-rácz m. v. a’ Tisza jobb partján, Szegedtől délre 7¹/₂ mértföldnyire: 13,653, u. m: 11,120 magyar kath., 2380 óhitü, 6 evang., 7 ref., 140 ’sidó lak. Kath. és óhitü paroch. templomok. Synagóga. Nagy kiderjedésü határja, melly szálásokra osztatik, minden gabona nemet böven meg terem. Dohánya, kölese különösen sok van. Szarvasmarha, juh tenyésztése jó karban áll. Halat a’ Tiszában bőséggel fog, de fában szükséget érez. F. U. a’ k. korona. Nevezetessé teszi ezen helyet az 1697-iki sept. 11-én vett győzedelem a’ törökökön. Ugyanis a’ 100,000 felyűl haladó, ’s maga II. Mustapha Sultán vezérlése alatt lévő török tábor Temesvárnak igyekezvén, a’ mondott napon által akart költözni a’ túlsó partra, ’s már a’ lovasság és a’ cs. testörző sereg által is ment; a’ midőn Eugenius fő herczeg véletlenül itt teremvén, az innenső parton sánczokba zárkozott, ’s itt maradt török gyalogságot, 2000 lovassal egyetemben — alig 50,000-re menő ármádiájával megtámadta, ’s azt egészen semmivé tette. Nevezetesen: csak a’ csata-piaczon 20,000 török maradt halva; 10,000 a’ Tiszába veszett; a’ Nagy Vezér, a’ Jancsár Aga, ’s 17 basák elestek; 5 — 6000 elfogattatott; ezenkivül az egész ellenséges tábori butyor, a’ tábori pénztár 3 millió piaszterrel együtt, 100 ágyú, 86 nagyobb, ’s 500 kisebb zászló; 8 lófark, 6 — 8000 tábori szekér munitióval, ’s eleséggel együtt; 5000 ló, 6000 teve, 12 — 15,000 ökör és bivaly ’s a’ t. a’ győzedelmesek prédájává lett. Ezen gyözedelemnél az egész török háborúban — fontosabb ’s tökéletesebb egy sem volt; — a’ honnan ennek emlékezetét a’ Zentaiak minden esztendőben innepi szertartással szokták megülni.

Sztanicsics, magvar-rácz-német m. v. Zombortól északra 3 órányira: 4500, u. m: 3360 r. kath., 1070 óhitü, 6 evang., 64 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Határja igen termékeny és gazdag. Bora gyenge. Marha, juh tartása nevezetes. F. U. a’ b. Redl familia, ’s feje egy uradalomnak, mellyhez még Rasztina szép puszta tartozik.

Temerin, magyar m. v. Ujvidéktől északra 3 mértföldnyire: 6320 r. kath., 6 óhitü, 9 evang., 57 ’sidó lak. kik Pest vármegyéből és a’ Jászságból szálittattak ide. Nevezetesebb épülelek itten: a’ nagy kath. par. templom és plébánia, az uraság’ csinos emeletes kastélyja, mellyhez egy kert is tartozik: a’ városháza, az uraság gabona-tárháza, ’s más tiszti épületjei; egy derék vendégfogadó. A’ postát maga a’ földes uraság birja. Egyéberánt itten a’ paraszt házak is csinosok, az útczák egyenesek, szélesek, ’s kár hogy a’ helységet az Almási mocsár kettészakitja. — Határja három nyomásbéli és nagy, mindenféle gabonát jót és sokat terem, kivált szép kölest. Lakosai sok marhát és juhot nevelnek, fuvaroznak, átaljában tehetős, sőt pénzes gazdák vannak köztök. — F. U. a’ Szécsen grófi familia, ’s feje egy uradalomnak.

Topolya, magyar m. v. Szabadkától, délre 4¹/₂ mértföldnyire: 5388 r. kath., 7 óhitü, 2 evang., 9 ref., 199 ’sidó lak. Diszére szólgál a’ kath. paroch. templom, az uraság kastélyja, kertje, ’s más épületei. Van itt továbbá: pósta hivatal, synagóga, vendégfogadó. Határja gazdag termékenységü; mind juh, mind marha tartása virágzó. Bora meglehetős. F. U. B. Kray.

Ó és uj Palánka, 2 faluból öszveolvadt m. v. a’ Duna bal partján, Ujvidéktől nyúgotra 5 mértföldnyire, Illokkal (Újlak) ’s ennek hegyen fekvő, gyönyörü tekintetü régi várával általellenben. Ezen városnak — a’ kath. óhitü evang. anya templomok, az uradalomnak szép épületjei, ’s átaljában a’ csinos privát házak igen diszes tekintetet adnak. Lakosai, kik 6107, u. m. 3490 r. kath., 2063 óhitü, 366 evang., és 188 ’sidókra mennek — nyelvökre németek és ráczok; közönségesen tehetős, pénzes gazdák. Ugyanis mindenféle mesterségeken kivül, gabonával nagy kereskedést folytatnak; selyem bogarakat tenyésztenek, ’s a’ vármegyének itt van egyik selyem gombolitó háza; gazdag fekete földjeikben sok és jó buzát, árpát, zabot, kukuriczát, kolompért, repczét termesztenek. A’ ló, marha, juh tenyésztés virágzó. Erdejek felette szép. Halászatjok jövedelmes a’ Dunában, F. U, a’ kamara, ’s feje egy uradalomnak.

Faluk.

Ada⁴, magyar-rácz f. a’ Tisza jobb partján, Szentától délre 3 órányira: 7024, u. m. 5089 magyar kath., 1783 óhitü, 2 evang., 150 ’sidó lak. Kath. és óhitü anya templomok. Synagóga. Határja nyúgotról dombos, de termékeny, a’ Tisza mentében lapályos. Sok marhát és juhot tart. F. U. a’ korona.

Bajmak, rácz magyar f. Szabadkától dél nyúgotra 3 órányira: 4395 r. kath., 2 óhitü, 10 ref., 20 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Határja róna, ’s sok helyt homokos. Legelője sok. F. U. Szabadka városa.

Bajsa, magyar-tót-rácz f. Topolyához 1 mfd. 3309, u. m. 960 r. kath., 1602 evang., 695 óhitü, 19 ref., 33 ’sidó lak. Kath. óhitü, evang. templomok. Számos szép urasági lakházak. Földje inkább rozsot terem, Rétjei szárazok. Juhtenyésztése nevezetes. Fában szükséget érez. F. U. többen.

Baracska, csinos magyar f. a’ Dunának egy ága mellett, mellyen csak nagy viz idejében lehet hajókázni — Bajától délre 2 órányira. Számlál 2423 r. kath., 32 ’sidó vagyonos lakosokat. Van egy derék kath. paroch. temploma, roppant uradalmi magháza, vendégfogadója. Határja nagyon homokos, ’s rajta egy kis fiatal cserjést is láthatni. Marhatartása a’ helységhez tartozó 3 Duna szigetekben igen jó. A’ Gyurity pusztát a’ baracskaiak mivelik. F. U. a’ kamara.

Begecs, rácz f. a’ Dunához közel, Futaktól 5 fertálynyira: 15 r. kath., 911 óhitü lak. Óhitü anya templom. Földje fekete, ’s gazdag termékenységű. Erdeje derék. Fája, hala bőven. Méhtenyésztés. F. U. G. Brunszvik Jósefné.

Béregh, rácz f. a’ Dunának egy ága mellett, Bezdántól északra 1 mfd. 2331 kath., 39 óhitü, 30 evang., 35 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint mocsáros, részint termékeny. Lakosai kevés bort termesztenek, sok apró de tüzes lovakat, juhokat nevelnek. Halban, fában bőségek van. F. U. a’ kamara.

Bikity, rácz-magyar-német f. Bajától keletre 2 mfd. 3126 kath., 19 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Földje homokos. Bort termeszt. Juhot, marhát, tenyészt. Erdeje nincs. F. U. H. Grassalkovics.

Bogojeva, magyar f. a’ Dunához 1 fertálynyi, Hodsákhoz 1 órai távolságra: 1554 kath., 50 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Földje gazdag termékenységű, marhája, hala, fája, buzája bőséggel. F. U. a’ kamara.

Bogyan, rácz f. a’ Duna mocsárjai mellett, Bácshoz 1 órányira: 356 kath., 172 óhitü, 6 ’sidó lak. Óhitü templom. Szántóföldje kevés, de fája, hala, sertése bőséggel. Kalugyer monostor. F. U. többen.

Borsód, rácz-magyar f. Bajához keletre 2 mfd. 628 kath., 4 óhitü, 20 ref. lak. Kath. paroch. templom. Földje homokos és középszerű. Legelője elég. Juhtenyésztése jó karban áll. F. U. a’ Latinovics nemzetség.

Breszlovácz, német-rácz f. Zombortól délre 3 órányira: 1741 kath., 1378 óhitü, 1 evang., 18 ’sidó lak. A’ katholikusok mind németek. Kath., óhitü anya templomok. Legelője, fája kevés, de földje termékeny. F. U. a’kamara.

Bukin, német f. a’ Duna bal partján, Palánkához nyugatra 1¹/₂ órányira: 2065 kath., 9 óhitü, 4 evang., 21 ’sidó lak. Házai csinosak, rendesek. Kath. paroch. temploma derék. Határja igen áldott ’s mindennel bővölködik Erdeje szép. Selyem bogár tenyésztése nem megvetendő. F. U. a’ kamara.

Bulkesz, német f. Ujvidéktől északnyugotra 3 mfd. 42 kath., 1182 evang., 51 ref., 7 ’sidó vagyonos lakosokkal. Evang. anya templom. Fekete róna mezeje gazdag termékenységű. Buzája különösen hires. F. U. a’ kamara.

Csantavér, magyar-rácz f. Szabadkához délkeletre 3 órányira: 3314 kath., 23 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határa dombos, ’s közép termékenységű. Marhája sok. Fában szükséget érez. F. U. Szabadka városa.

Csatalia, német f. Baracskához 1 fertálynyira: 1325 kath., 1 ref., 33 ’sidó lak. Kath, paroch. templom. Határja homokos, de jól mivelt. Bort is termeszt, melly gyenge. F. U. a’ kamara.

Csávoly, rácz-német f. Bajától keletre 2 mfd. 2145 kath, 11 ’sidó lak. Kath. anya szentegyház. Földje nehéz mivelésü, ’s nem igen termékeny. Szőllőskertjei gyenge borral fizetnek. F. U. a’ kalocsai érsek.

Cséb, német f. Ujvidéktől keletre 3 órányira: 1384 kath,, 169 óhitü. 309 evang, 31 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Lapályos fekete földjei gazdagon fizetnek. Erdeje, és kövér rétjei vannak. F. U. Polimberger familia.

Cservenka, német f. a’ Ferencz csatornája mellett, Zomborhoz keletre 4 mfd. 80 kath., 17 óhitü, 1321 evang., 909 ref., 13 ’sidó lak. A’ helység rendesen épült, egyenes, széles útszái, és helyes házai vagynak, mellyek közt valóban szépeket is láthatni. Az evang. és ref. tornyos templomok derék új épűletek. A’ lakosok tehetős gazdák, sőt egynehányan gazdagok, ’s gabonával fontos kereskedést űznek. Három nyomásbéli határja jó, és mindenféle gabonája szép, ’s bőven terem. A’ helység felett emelkedő halmokon pedig sok és meglehetős bort termesztenek. F. U. a’ kamara.

Csonoplya, rácz-német-magyar f. Zomborhoz keletre l ¹/₂ óra: 4200 kath., 9 óhitü, 90 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Bortermesztés. Nagy marhatartás. F. U. a. kamara.

Dautova, magyar f. a’ Dunának egy ága mellett, Bajától délre 2¹/₄ mfd. 2342 kath., 11 ’sidó lak. Földjei homokosak. Legelője sok. Erdeje a’ Duna mentében bőséges. Szőllőskertek. F. u. a’ kamara.

Dérony, rácz-német f. a’ Mosztonga mocsárja mellett, Bácshoz 1 mfd. 533 német kath., 1279 óhitü lak. Kath. és óhitü anya templomok. Földje lapályos és salétromos. Erdeje gyönyörü és sok. Legelője bőséges. Marhája, sertése, nádja szinte bőven. F. U. a’ kalocsai érsek.

Doroszló, magyar f. a’ Mosztonga mocsárja mellett, Zomborhoz délre 3 órányira: 2315 kath., 3 óhitü, 1 ref. 17 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Gazdag határ. Nagy marha tenyésztés. Szőllős kertek. F, U. a’ kamara.

Feketehegy, magyar f. Kulához északra 2 órányira: 35 kath., 6 óhitü, 1625 ref., 8 ’sidó, lak. Ref. anya templom. Határja dombos, de azért termékeny. Rétjei szárazok. Marhatenyésztése nem megvetendő. F. U. a’ kamara.

Földvár (Tisza), rácz-magyar f. a’ Ferencz csatornája mellett, hol t. i. ez a’Tiszába szakad: 4444, u. m: 1712 magyar kath., 2632 óhitü, 5 evang., 95 ’sidó lak. Kath. és óhitű anya templomok. Vendégfogadó a’ becsei országútban. Határja csak közép termékenységü, de azért lakosai tehetösek. Marhát nevelnek, és sok dohányt termesztenek. F. U. a’ korona.

Fútak új, lásd ó Futak mező-városát.

Gajdobra, német f. Palánkához északra 11 óra: 2060 kath., 12 óhitü, 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja róna, fekete ’s igen termékeny. Itt volt hajdan a’ Praemonstratensiseknek egy prépostságok illy czim alatt: Praepositura de Gaidel, seu Gaidobra; — vagy de Magodlin seu Mariae Magdalenae. Ezt a’ törökök egészen el pusztitották, ’s most a’ helységet a’ kamara birja.

Gákova, német f. Zomborhoz északra 2 mfd. a’ bajai póstaútban: 2007 kath., 27 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Pósta-hivatal. Vendégfogadó. Házai csinosak és rendesek. Határja mindenféle gabonát, jól meg terem. F. U. a’ kamara.

Gara, rácz-német f. Bajához 3 órányira, a’ Sombori, posta útban: 2800 kath., 5 óhitü, 12 ’sidó lak. Kath. paroch templom. Pósta-hivatal. A’ helység mellet jó forma posványság húzódik el. Földje homokos és fekete. Szőllőskertje és sok juha van. F. U. H. Grasalkovics.

Glozsán, tót-rácz f. Futakhoz 11 órányira: 7 kath., 395 óhitü, 996 evang. lak. Óhitü és evang. anya templomok. Fekete róna földjei gazdagon termők. F. U. G. Brunszvik Jósefné.

Hegyes, magyar f. Szabadkától délre 6 mértföldnyire: 4110 kath., 3 óhitü, 81 evang., 3 ref., 70 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Pósta-hivatal. Nagy marha és juh tenyésztés. Termékeny föld F. U. a’ kamara.

Járek, német f. Temerinhez 1 fertálnyira: 20 kath., 1123 evang., 11 ref., 5 ’sidó lak. Evang. anya templom. Lakosai tehetősek, szép buzát, és sok kolompért termesztenek. F. U. a’ g. Széchen familia.

Istvánmegye, magyar f. Bajával öszvefüggésben, Pest vármegye szélén: 1252 kath. lak. kik többnyire a’ bajai gabonás házakban, ’s hajókon dolgoznak. Sok korcsma. F. U. a’ kalocsai érsek.

Ivány (Despót Sz), rácz f. Kulához délre 2 mfd. 32 kath., 1800 óhitü, 16 ’sidó lak. Szép bádogos tornyú óhitü templom. Nagy vendégfogadó. A’ helység magosan fekvő rónaságon fekszik ’s mellette egy lapályos ér nyúlik el. Földjei feketék és gazdagon termők. Marhájok sok. F. U. a’ kamara.

Ivány (Felső Sz,), rácz-magynr f. Bajához keletre 2 mfd. 2478 kath., 14 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Posta-hivatal. Vendégfogadó. Termeszt buzát, rozsot, zabot, kukuriczát, bort. Marhája, juha sok. F. U. H. Grasalkovics.

Ivány (Priglevicza Sz), német f. Zomborhoz délre 11 órányira: 3052 kath., 1 óhitü, 17 ’sidó vagyonos lak. Kath. paroch. templom. Lakosai felette szorgalmatosak, sok buzát, kendert, lent, kolompért termesztenek; lovat, marhát, selyem bogarat tenyésztenek. Földjeik salétromosak. Erdejek gyönyörü ’s tele vadakkal. Posványaiban sok nádja, sássa, gyékénye van. F. U. a’ kamara.

Karavukova, német f. a’ Mosztonga mocsárja mellett, Bácshoz 11 mfd. északra: 1844 kath., 6 óhitü, 3 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Tehetős lakosai sok és jó kendert, kolompért, buzát ’s a’ t. termesztenek. Marhájok, borok, nádjok elég. Halat nem csak a’ mocsárban, hanem az innen 1 mfdre eső Dunában is fognak, még pedig nagy bőséggel. Földjük részint lapályos, részint fekete agyag. F. U. a’ kamara.

Katymár, rácz-német f. a’ Kigyós ere mellett, Bajához dél keletre 3 órányira: 3523 kath., 18 óhitü, 8 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határjának jó nagy része homokos. Legelője, bora, marhája, kivált juha sok. Fában szükséget szenved. F. U. a’ Latinovics nemzetség.

Kér (kis), csinos német f. Verbászhoz délre 1 mfd. az ujvidéki pósta útban: 16 kath., 1501 evang., 28 ’sidó lak. Evang. anya templom. Határja fekete rónaság, ’s gazdag termékenységü; azért is lakosai nagyon vagyonosok és iparkodók. Termesztenek igen hires, sikeres buzát, sok kendert, kolompért, zabot ’s a’ t. Szénájok bőven lévén — szálas lovakat, és sok teheneket tartanak, ’s vajjal is kereskednek. F. U. a’ kamara.

Kér (ó vagy nagy), rácz-magyar f. Kis Kérhez 1 fertálnyira: 1030 magyar kath., 1834 óhitü, 29 evang., 20 ’sidó lak. Kath. és óhitü templomok. Pósta-hivatal. Vendégfogadó. Határja ollyan gazdag mint a’ Kis Kéri, ’s lakosai is tehetősek, csakhogy ezek lovak helyett, több juhot és marhát tartanak. F. U. a’ kamara.

Keresztúr, orosz f. Kulához délre 1¹/₃ órányira: 92 kath., 2818 egyesűlt göröghitü, 9 evang., 2 ’sidó lak. Görög egyes. templom és plébánia. Fekete kövér földjei sikon feküsznek. Lakosai tehetős gazdák. F. U. a’ kamara.

Kernyája, német f. Zomborhoz keletre 5 fertálynyira: 2736 kath., 11 óhitü, 6 ref., 21 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határja mindenféle gabonát jól meg terem. Szőllőskertjei vannak. F. U. a’ kamara.

Kiszács, német-rácz f. Ujvidéktől északra 2 órányira: 13 kath., 623 óhitü, 1575 evang. lak. Van egy evang. anya temploma, és lapályos fekete földü határja. F. U. G. Brunszvik Jósefné.

Kollúth, német f. Bezdányon felyűl 1 fertálynyira: 2145 kath., 40 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határja vizenyős és salétromos, de jól mivelt. Erdeje a’ Duna mentében kettő is van. Selyem bogarat tenyészt. A’ Duna mellett van az úgy nevezett régi Békavárnak omladéka, F. U. a’ kamara.

Krushevlya, német f. Zombortól északra 21 mfd. 921 kath., 8 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Földje róna, ’s nagy részt fekete. Szőllőskertek. F. U. a’ kamara.

Kuczura, derék orosz-magyar-német f. Verbászhoz 1 mfd. 3757 egyesült óhitü, 758 r. kath., 563 német evang., 7 ref., 6 nem egyesült óhitü, 31 ’sidó lak. Kath. egyesült orosz, evang. anya szentegyházak. Határjok sok kendert és gabonát terem. Vagyonos lakosai számos marhát tartanak, és fuvaroznak. F. U. a’ kamara.

Kulpin, rácz-tót f. Ujvidéktől észak nyúgotra 3 órányira: 15 kath., 1108 n. e. óhitü, 501 evang. lak. A’ helység most kezd rendbe szedettni. Határja úntató rónaság, de termékeny. Marhájok sok. A’ földes uraságoknak csinos épületjeik vannak itten. F. U. a’ Stratimirovics fam.

Kumbaja, német-magyar f. Szabadkához nyúgotra 3 mfd. 1810 kath., 6 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határja igen nagy de homokos. Téres legelőjén a’ juh és marhatenyésztés virágzó állapotban van. Szőllőskerteket is bir. F. U. Rudics József.

Kupuszina, magyar f. Zomborhoz 11 a’ Dunához 1 órányira: 2551 kath., 2 óhitü, 10 ’sidó lak. Földje fekete, ’s igen termékeny; hires káposztát, sok zöldséget, nevezetesen fog hagymát terem. A’ határjában lévő posványságok közt, némelly épűletek nyomdokait láthatni; ugyan ezen mocsárok tekenyős békát, csikot, nádat, sást, gyékényt bőven szolgáltatnak. Kath. paroch. templom. F. U. a’ kamara.

Lality, rácz-német f. Hodsákhoz 1 mfd. 20 kath., 1194 n. e. óhitü, 728 evang., 12 ’sidó lak. Óhitü, és evang. anya templomok. Nagy kender termesztés. F. U. a’ kamara.

Madaras, magyar f. Bajához keletre 3 órányira: 3634 kath. lak. Kath. praoch. templom. Határjának nagyobb része homokos. Marhatartása virágzó. Jezer nevű tavában halat fog. F. U. a’ Latinovics nemzetség.

Mártonyos, magyar-rácz f. Csongrád vármegye szélén: a 2125 kath., 2219 n. e. óhitü, 4 ref., 68 ’sidó lak. Kath. és óhitü anya templomok. Synagóga. Sok dohányt, és gabonát termeszt. Bora gyenge. Marhája, ’s hala bőséggel a’ Tiszában. F. U. a’ korona.

Mélykút, magyar f. Szabadkához nyúgotra 3 órányira, a’ bajai póstaúban: 3441 kath., 36 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Póstahivatal. Vendégfogadó. Határja igen nagy, de homokos. Vagyonos lakosai sok marhát, juhot tartanak; szőllőskerteket mivelnek. F. U. H. Grasalkovics.

Militics (Nemes), rácz-magyar f. Zombortól észak keletre 2 órányira, a’ szabadkai póstaútban: 3099 kath. 12 n. e. óhitü, 2 evang., 10 ref., 62 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Róna határja mindennémű gabonát bőven terem. Szőllőskertjei sok bort adnak. Vagyonos lakosai többnyire nemesek.

Militics (Rácz), német-rácz f. a’ Mosztonga mocsárja mellett, Hodsákhoz 1 mfd. 2236 német, kath., 651 n. e. óhitü, 5 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Lakosai sok kendert, kolompért, dinnyét termesztenek. F. U. a’ kamara.

Moholy, rácz-magyar f. a’ Tisza jobb partján: 1797 magyar kath., 3498 n. e. 68 ’sidó lak. Kath. és óhitü anya templomok. Határja részint dombos, részint lapályos és csak közép termékenységű. A’ Tiszában gazdag halászatja esik. F. U. a’ korona.

Monostor (Báth), magyar f. Bajához délre 1 órányi, a’ Dunától 1 fertálynyi távolságra: 1421 kath., 2 ref., 9 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Három nyomásbéli határja homokos; bort, szénát bőven terem. Erdeje, nádja sok. F. U. H. Grasalkovics. Vólt itt hajdan a’ Dunának most már száraz ága mellett, egy hires apáturság, melly a’ Sz. Lélek Báth Monostori Apátságának neveztetett; ’s mellyet elébb a’ Praemonstratensis, majd a’ Sz. Ágoston, majd a’ Cisterciták szerzete birt, később pedig t. i. a’ mohácsi veszedelem után a’ kalugyerek⁵ foglalták el, ’s egész 1724-ig itt laktak. A’ templomnak, klastromnak, valamint az itt fekvő hajdani városnak is csak némelly maradványait láthatni most.

Monostorszegh, magyar-rácz f. a’ Duna mellett, közel a’ Ferencz csatornájának a’ Dunába való szakadásához: 4088 kath., 35 n. e. óhitü, 90 ’sidó lak. Kath, paroch. templom. Határja 2 nyomásbéli, agyagos és fekete földü, buzát jót terem, lent, kendert eleget; szőllője, erdeje, marhája, hala, nádja bőséggel. A’ csatornán itt van az első zsilip hollandiai módra készitve. A’ parton áll egy vendégfogadó, és több tágas uradalmi épületek. F. U. a’ kamara. Hajdan itten tájon feküdt Bodrogh városa, ’s itt vólt a’ Sz. Péter tiszteletére szentelt Bodrogh monostori Apátság is, valamint szinte a’ Bodrogh Duna szigetjében a’ Sz. Kereszti Apátság.

Novoszello, német f. a’ Duna bal partján, Bácstól délre 2 órányira: 1058 kath., 11 óhitü, 3 evang., 2 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Földje fekete, ’s igen kövér. Bora nem sokat ér, de szénája, hala, nádja, fája sok. Vizát is halász. F. U. a’ Cseh familia.

Obrovácz, rácz-német f. Palánkához északra 1 mfd 460 kath., 1236 óhitü, 6 evang., 44 ’sidó lak. Óhitű anja templom. Róna gazdag határ. Erdő. F. U. a’ kamara.

Omorovicza, népes magyar f. Szabadkához délre 4¹/₄ mfd. 467 kath., 4005 ref., 88 ’sidó lak. Kath. és ref. anya templomok. Számos csinos úri lakházak, és kertek. Határja dombos ’s csak közép termékenységü. Szőllőskertje sok. Marha és juhtartása virágzó. F. U. több közbirtokosok.

Pacsér, magyar-rácz f. az elébbeni helységhez ¹/₂ órányira: 382 kath., — 1241 n. e. óhitű, 2304 ref., — 4 evang., — 67 ’sidó lak. Kath., ref., óhitű anya templomok. Határja hasonlit az omoriczaihoz, F. U. többen.

Parabuty, német-rácz f, Bácshoz északra ¹/₂ mfd. 2276 kath., 868 óhitű, 101 ’sidó lak. Kath. és óhitü anya templomok. Synagóga. Fekete földü határja szép buzát, és sok kendert terem. Szőllőskertek. F. U. a’ kamara.

Paraga, rácz f. Bácshoz keletre 2 órányira: 22 kath. 946 n. e. óhitü, 2 evang. lak. Óhitü anya templom. Nagy juh és marha tenyésztés F. U. a’ kamara.

Petrovácz, tót-rácz f. Futaktól északra 3 mfd. 17 kath., 1514 n. e. óhitü, 3562 evang. lak, Evang. és óhitü anya templomok. Róna határja gazdag termékcnységü. Sok buza, kolompér és széna. F. U. G. Rrunszvik Jósefné.

Petrovoszello, magyar-rácz f, a’ Csik-ér mellett, közel a’ Tiszához: 3080 magyar kath., — 2180 n. e. óhitü, 180 ’sidó lak. Kath, óhitü anya templomok. Synagóga. Legelőjét a’ Tisza gyakran elönti. Buzát, zabot, kölest, bort termeszt; egy kis erdeje is van. F. U. a’ korona.

Philippova, német f. Hódsákhoz 1¹/₄ mfd. 2261 kath. lak. Kath., paroch. templom. Sok kendert termeszt; selyem bogarat tenyészt. F. U. a’ kamara.

Piros, magyar-rácz f. Újvidékhez 1 mfd. 19 kath., — 746 óhitü, 873 ref. lak. Óhitü és új ref. anya templomok. Sik halárja igen áldott; szép buzát, kukuriczát, sok szénát terem. F, U. G. Rrunszvik Jósefné.

Pivnicza, rácz-nérnet f. Kulához délre 2¹/₂ mfd. 31 kath., 2256 n. e, óhitü, 1619 evang., 32 ’sidó lak. Evang. és óhitü anya templomok. Határja 1-ső osztálybeli. Sok kender, len és buza, F. U. a’ kamara.

Plavna, rácz f. a’ Vajas mocsárja melleit, Bácshoz 1¹/₂ a’ Dunához ¹/₂ órányira; 1308 kath., 7 óhitü 15 ’sidó lak. Kath. plébánia. Szántóföldje nem sok, de sertése, erdeje, nádja bőséggel; bora elég; halászatja pedig leg gazdagabb az egész megyében, ’s ezt mind a’ Vajas mocsárjában, mind a’ Dunában nagy haszonnal űzi. A’ Dunában különösen viza is sok fogattatik. F. U. a’ kamara.

Rigyicza, német rácz-magyar f. a’ Kigyós ér mellett, Bajához délkeletre 4 órányira: 2242 kath., 983 óhitü, 11 ’sidó lak. Kath. óhitü anya templomok. Földje minden gabonát bőven terem. Juhot nem csak az uraság, hanem a’ jobbágyság is sokat tart. F. U. a’ Kovács nemzetség.

Sándor, rácz f. a’ palicsi tó mellett: 61 kath., 698 óhitü lak. Óhitü anya templom. F. U. Szabadka városa.

Sóve (ó és új), 2 részre osztott rácz-német-magyar f. Verbászhoz délre 2 mfd. 22 kath., 1473 óhitü, 297 evang., 530 ref., 6 ’sidó lak. Ref, óhitü, evang. templomok. Határja gazdag tennékenységü. Buzája hires. Ló, marha, juhtenyésztése nagy fontosságú. F. U. a’ kamara.

Szántova, rácz f. a’ Dunának egy ága mellett, Bajához délre 3 mfd. 2654 kath., 27 óhitü, 25 ’sidó lak. Kath, paroch. templom. Számos szép uradalmi épületek. Nagy epreskert. Derék tölgyes erdő. Nevezetes sertés tenyésztés. Szőllőskertek. F. U. a’ kamara ’s feje egyik uradalmának.

Szeghegy, német-magyar f. Vcrbászhoz északra 2 órányira: 55 kath., 1521 evang., 73 ref. lak. Evang. anya eklésia. Van jó és sok buzája, zabja, kolompérja ’s nevezetes marha tenyésztése. Vajjal kereskedik. F. U. a’ kamara.

Szilbás, rendetlen nyomorult rácz f. Palánkához északra 2 mfd. 36 kath., 1297 óhitü, 39 evang., 4 ’sidó lak. Óhitü anya templom. Róna fekete földü határja mindennel bővelkedik. F. U. a’ kamara.

Szivacz (Német és Rácz), 2 részre osztott f. a’ Ferencz csatornája mellett, Zomborhoz keletre 3 órányira: 1468 nagyobb részt magyar kath., 3755 óhitü, 2196 német ref., 82 ’sidó lak. Mind a’ német, mind a’ rácz helységnek különös elöljárósága van. Diszesitik ezen helységet a’ kath., óhitü, ref. tornyos templomok, az uraságnak a’ helység felett elnyúló dombon épűlt házai, a’ vendégfogadó’s a’ t. Földjük fekete ’s felette termékeny; a’ halmokon jó bort termeszt; csordája 1000-et is meghalad. F. U. a’kamara.

Szonta, rácz f. a’ Duna mocsárjai mellett, Apatinhoz délre 2 mfd. 2675 kath., 16 óhitü, 3 evang,, 49 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Erdeje gyönyörű; hala, marhája, sertése, nádja, bőven. F. U. a’ kamara.

Sztapár (ó), rácz-magyar f. Zomhorhoz délre 2 mfd. 187 magyar kath., 2854 óhitü lak. Óhitü anya templom. Nagy juh és marha tenyésztés. Lent ’s bort is termeszt. F. U. a kamara.

Tamás (Sz.), rácz-magyar f. a’ Ferencz csatornája mellett, Újvidéktől északra 4 mfd. 2732 magyar kath., 8573 óhitü, 5 evang., 3 ref., 8 ’sidó lak. Útszái tágasak, szélesek; házai csinosok. Nevezetesebb épületjei a’ kath. és óhitü anya templomok, a’ városháza, áltelellenben evvel a’ Köröskényi úr’ kastélyja, a’ vendégfogadó. Itt van a’ 4-ik zsilip a’ csatornán, hollandiai módra készitve. Roppant határja 2 nyomásbéli, ’s részint fekete föld, részint agyag; bora meglehetős; marhája, lova, juha sok, a’ honnan lakosai nem csak tehetősek, hanem vagyonosok is. F. U. a’ korona.

Tataháza, rácz-magyar f. Almáshoz 1 mfd. 1290 kath., 15 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Homokos határ. F. U. H. Grasalkovics.

Torzsa, derék német. f. Kulához délre 1¹/₂ órányira: 86 kath., 5 óhitü, 1223 evang., 917 ref., 51 ’sidó lak. Szép evang. és ref. templomok. Fekete füldü gazdag határja leginkább buzát, babot, és kendert terem. F. U. a’ kamura.

Tovarissova, rácz f. Bácshoz 1 mfd. 52 kath., 1182 óhitü, 5 ref., 4 ’sidó lak. Óhitü parochia. Róna gazdag határja mindent bőven terem, Selyembogarat tenyészt. F. U. a’ kamara.

Turja, rácz f. a’ Ferencz csatornája mellett: 39 kath., 952 óhitü lak. Óhitü parochia. Gazdag róna halár. Bortermesztés. F. U. a’ korona.

Újfalu (Bács), magyar-tót f. Bácshoz 1 órányira: 1133 kath., 1140 evang., 25 ’sidó lak. Kath. és evang. anya templomok. Földjei feketék ’s igen termékenyek. Erdő. F. U. a’ kalocsai érsek.

Vaiska, rácz f, a’ Duna mocsárjai mellett, Bácshoz nyúgotra l¹/₂ mfd. 1182 kath., 13 n. e. óhitü, 7 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Földje lapályos és igen termékeny; sertése, marhája, hala, nádja, fája bőséggel; bora csekély. F. U- a’ Gromann familia.

Vaskút, német-rácz f. Bajától délre 1 mfd. 3389 kath., 15 óhitü, 2 evang., 12 ’sidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint homokos, részint fekete; buzát, zabot, káposztát, s csekély bort terem. Van egy kis erdeje is. F. U. H. Grasalkovics.

Veprovácz, német-magyar f. Cservenkához délre 1 mfd. 2850 kath., 6 ref., 86 ’sidó lak. Van itt egy kath, paroch. templom, egy urasági szilvás kert, szőllős kertek, sok és szép buza, árpa, kolompér, kender, len termesztés. F. U. a’ kamara.

Verbász (ó), rácz f. mellyet a’ Ferencz csatornája hasit keresztűl, 194 kath., 3171 óhitü lak. Derék óhitü temploma, ’s egy vendégfogadója van, de házai alacsonyok, rendetlenek. Lakosai tehetős gazdák, marhájok, juhok, lovok sok van; bort is termesztenek. F. U. a’ kamara.

Verbász (új), igen szép ’s gazdag német falu, a’ Ferencz csatornája mellett, ó Verbászhoz 1 fertálynyi, Újvidékhez pedig 5 mértföldnyi távolságra: 83 kath., 2109 evang., 707 ref., 18 ’sidó lak. Az útszák egyenesek, szélesek, ’s eperfákkal vannak sorba ültetve; a’ házak csinosak sőt szépek; az udvarok deszkával, vagy eleven keritéssel vannak befoglalva. Evang. temploma egy a’ legszebb falusi templomok közül; a’ ref. szentegyház, a’ póstaház, az oskolai és uradalmi épületek, a’ vendégfogadó szinte mind figyelmet érdemlenek. Három nyomásbéli határjának földje fekete, kivévén azt melly a’ telecskai dombokon fekszik, de itt egyszersmind szép szőllőskertek gyönyörködtetik a’ szemet. Lakosai vagyonosok, ’s paraszti együgyüséggel épen nem lehet őket vádolni; mert újságot járatnak, a’ korcsmákban politizálnak, ’s sok olly dolgokat tudnak, mellyekkel különben a’ parasztok nem igen szoktak törődni. Buzájok igen szép terem, ’s evvel nagy kereskedést űznek, úgy hogy belőle számosán fel gazdagodnak. Marhát vagy lovat azonban keveset szoktak tartani, ’s még kevesebb juhot. Mesterembereik közűl legtöbb a’ kötélverő. A’ betegek’ számára maga a’ helység fizet 1 seborvost, és 1 bábát. F. U. a’ kamara. A’ helységen felyűl 1 fertálynyi távolságra van a’ csatorna’ harmadik ’s legszebb, legerősebb legmesterségesebb zsilipje ángol módra készitve. E’ mellett vannak az igazgatósághoz tartozó roppant uradalmi épületek, egy vendégfogadóval, vizi malommal, ’s egy nagy kiterjedésű gyümölcsös, veteményes kerttel. A’ zsilipre épitett hidon túl van ismét egy nagy gabona tárház, ’s a’ hid erányában, a’ zsilip bal partján el nyúló szőllőhalmok alatt tt. Kis Mihály úr villája, egy gyönyörű ángol kerttel; ’s a’ halmokra felhuzódó szőllőskertekkcl együtt. A’ szőllő közepén egy torony forma pavillon áll, honnan elragadó kilátás esik az alsó Bács vármegyei dús mezőkre, A’ halom oldalában lévő pincze azért nevezetes, mert az üregek egymás felett emelet módra vannak készitve, a’ nélkül hogy téglával ki vólnának falazva.

Népes Puszták.

Adorján, Kanizsához 1 mfd. 150 kath. magyar lak., kik mindnyájan dohány kertészek. Bacsiabara, 8 kath. lak, Bellaradunova Kulához 1¹/₂ óra: 16 kath. lak, Borota, F. Sz. Iványhoz 1¹/₂ mfd. 43 kath. lak. F. U. H. Grasalkovics. Breszló, korcsma az Irmovai pusztán. Emusics, Topolyához l mfd. 226 kath., 16 ref. 2 óhitü magyar lak. Gáth, Temerinhez 1 óra: 176 kath. magyar lak. Hrasztina a’ Bajáról Zomborba vivő országútban: 175 kath. rácz lak. Pompás kastély és ángol kert. Vendégfogadó. F. U. B. Redl. Irmova, 50 kath. rácz lak.

Kelebia, Szabadka határjában; 900 kath., rácz és magyar lak. Kéles, Jankovacz, fil. 50 kath. magyar lak. Kis szállás, Mélykúthoz 1³/₄ óra: 617 kath., 6 ref. magyar lak. Kútas, Sz. Tamáshoz 1 mfd. 41 kath. magyar lak. Ó legyen, Rigyiczához 1 mfd. 233 kath., 4 óhitü rácz lak. F. U. a’ Kovács fam. Lúdas, a’ Szabadkai határban: 2136 kath. rácz és magyar lak., ’s pósta hivatal. Máléháza Bajához 2 óra: 29 kath. magyar lak. F. U. H. Grasalkovics, Muteovics, Tataháza filial. 430 kath. rácz lak. F. U. H. Grasalkovics. Pettau, Kula filial. 6 kath., 10 óhitü rácz lak. F. U. a’ kamara. Prekaja, Bresztovácz filial. 7 kath. német lak. Rém, F. Sz. Ivány filial. 163 rácz-magyar lak. F, U. H. Grasalkovics. Roglatiza, Bajsa filial. 92 kath. magyar lak. Domboktól által hasitott határja különösen a’ marhatartásra kedvező. F U. többen. Saári Stanicsics filial. 69 kath. német lak. F. U. a’ B. Redl fam. Sebecsics, a’ Szabadkai határban: 233 rácz kath. lak. Sziregh; ó Kér filial. 6 kath. 12 óhitü lak. Sztapár (kis), a’ Ferencz csatornája mellett: 92 kath. 13 óhitü, 14 evang. lak. Itt van a’ csatornán a 2-ik zsilip. F. U. a’ kamara. Tavankút, a’ Szabadkai határban: 258 kath. magyar-rácz lak. Tinójárás, Mélykút filial. 64 kath. magyar lak. Töviskes alias Gyantáros, Hegyes filial. 66 kath. magyar lak. Verusics, a’Szabadkai határban: 473 kath. rácz lak. Vizics, Futak filial. 13 kath. rácz lak. F. U. G. Brunszvikné. Zobnaticza a’ Szabadkai határban: 20 kath. rácz lak. Zsida Jankovácz filial. 26 kath. magyar lak. F. U. B. Orczy.

Jegyzetek

¹ Ezt a’ ráczok tudviczának nevezik ezen rácz szótól tuda melly annyit tészen mint eper.

² Nic. Olahi Hungaria pag. 22. in Belii Adpar. ad Hist Hung.

³ A’ Városhoz tartozó Falukat és Pusztákat is ide számlálván, úgy az egész nápesség: 45,557 az az: 43,231 kath. 1951 óhitű, 19 evang., 20 ref. és 327 ’sidóra mégyen.

⁴ 1836-ban mezőváros lett.

⁵ Óhitü szerzetesek, ’s K a l o g e r o s görög szótól neveztetnek igy, ’s mindnyájan a’ Sz. Basilius reguláit követik. Három osztályokra szakittatnak, t. i. 1) Archari vagy novitiusok, 2) Mikrochemi, a’ kik már professiót tettek; 3) Megalochenii, vagy tökéletesek.