MÚLTBANÉZŐ
A BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATA
III. évf. 6. szám
Megjelenés dátuma: 2013.02.12.
Sarlós István
Egy vasútvonal vége
A Baja–Hercegszántó vasútvonal megszüntetéséről
A vasútvonal szerepe 1918–1968 között
A Múltbanéző előző számában a Baja–Bezdán–Zombor–Apatin(–Hódság) vasútvonal 1912-es átadása körüli bajai sajtóvisszhangokat dolgoztam fel. E 100 évvel ezelőtti esemény Baja vasúti (közlekedési) csomóponttá fejlesztésének lehetőségét, és a már gróf Széchenyi István által szorgalmazott Duna bal parti vasúti fővonal megvalósulását vetítette előre. Az első világháború, és elsősorban annak elvesztése azonban e nagyralátó terveket félresöpörte.
Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai vereségének és az állam szétesésének következményei az 1918–21 közötti időszakban a Bácskában hatványozottan érvényesültek. Az 1918. november 13-án aláírt belgrádi katonai konvenció értelmében Bács–Bodrog vármegyét szerb csapatok szállták meg. A katonai közigazgatás idején a vasút mozdítható műszaki berendezéseit a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére szállították. További, sokkal súlyosabb csapást jelentett az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, mivel a vasútvonalat az új államhatár Hercegszántó és Béreg között kettészakította.
Az 1920-ban meghúzott trianoni államhatár és a vasútvonal. A Hercegszántó és Béreg között lévő területi határ lett a trianoni államhatár. (Az 1914-es közigazgatási térképen vékony piros vonal jelezte a községek területi határát.)1
Az első világháború előtt elsősorban teherszállítást bonyolító, a Bács–Bodrog vármegyei dunai rakodókat-kikötőket összekötő vasútvonal gazdasági alapja megszűnt, mivel csak a bajai kikötő maradt magyar fennhatóság alatt. A vasútvonal Magyarországon maradt Baja–Hercegszántó közötti 31 km hosszú szakaszán a személyforgalom lett az elsődleges bevételi forrás, a teheráru szállítás csak a mezőgazdasági idénymunkák alatt volt jelentős. A vonalon kettő vegyesvonat közlekedett naponta mindkét irányban. A teljes menetidő 75 perc volt. 1937-ben a Hercegszántótól a határig tartó pályaszakaszt felszedték.
A hercegszántói vasútállomás ma. (A szerző felvétele.)
1941-ben, a Délvidék visszatértekor a vonalat újra helyreállították, 1944-ig a régi menetrend szerint közlekedtek a szerelvények. A második világháború alatt a német hadvezetés nem tulajdonított komoly jelentőséget a Balkán-félszigetnek, így nem használta ki a vasútvonal teljes szállítási kapacitását. A második világháború vége után a jugoszláv-magyar határ a Trianonban meghatározott vonalra tért vissza, így a vasútvonal ismét, ezúttal végleg kettészakadt.
Az 1940-es évek második felében a térség leggyorsabb és legbiztosabb közlekedési eszköze a vasút volt. A Baja–Hercegszántó vonal szerepe az 1950-es évek első felében felértékelődött, a világpolitikai események következtében. 1948-ra egyértelművé vált, hogy a keleti blokkon belül a Tito vezette Jugoszlávia a kommunizmus egyedi útját kívánja járni, ezért Sztálin és Tito szakítása szinte háborús állapotokat idézett elő a jugoszláv határvidéken. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának első határozata már 1948. június 28-án elítélt a Jugoszláv Kommunista Pártot, de teljes diplomáciai szakításra csak 1949. szeptember 27-én került sor. Magyarországnak és Jugoszláviának a hosszú közös déli határvidékén mindennapossá váltak az incidensek, kisebb lövöldözések és megkezdődött a védelmi rendszer kiépítése is. A bajai Duna híd, a Baja–Szabadka vasútvonal stratégiai jelentősége miatt Bács-Kiskun megye déli, határmenti falvaiban – Dávodon, Hercegszántón, Vaskúton, Garán, Bácsbokodon, Bácsborsódon, Katymáron és Madarason – 1952 februárjától 1955 júniusáig komoly katonai építkezések zajlottak.2 E katonai erődrendszer építőanyagának jelentős részét vasúton szállították a helyszínre. A „Magyar Maginot”-ként is emlegetett erődvonal zászlóalj védőkörletek láncolatából, fedezékekből, tüzelőállásokból állt. A védelem számára fontos szakaszokon beton létesítményekkel tették stabilabbá a védelmet.3 A Bajától délre eső határszakasz ilyennek minősült.
A szovjet–jugoszláv kapcsolatok 1955-ös normalizálódása után a magyar–jugoszláv viszony is nyugvópontra jutott, 1956 első felében már a katonai objektumok részleges bontása is megkezdődött. Az 1952–55 között zajló építkezés, majd kisebb mértékben 1956 után a bontás a vasútvonal reneszánszát hozta. Naponta közlekedtek a megrakott tehervonatok.
A 375-ös gőzmozdony. A MÁV korszerű 1’C1′ tengelyelrendezésű mellékvonali, szertartályos mindenes mozdonya. A Baja–Hercegszántó vonalon a második világháború után álltak szolgálatba, váltották le az elavult 377-es mozdonyokat. (A szerző felvétele.)
A vég
A mesterségesen gerjesztett háborús hisztéria elmúltával a Baja–Hercegszántó vonal jelentősége végleg megszűnt, a pálya egyre nagyobb mértékben a pusztulás jeleit mutatta. A falvak Bajára bejáró lakosságának személyforgalma és a minimális teherforgalom bevételei nem álltak arányban a vasútvonal fenntartására fordított költségekkel, de megtartották, mint egyetlen megbízható közlekedési lehetőséget. A végső csapást a vasútra az 1968-ban elindított „új gazdasági mechanizmus” jelentette. Az 1967. április 14-én kinevezett új miniszterelnök, Fock Jenő döntése alapján elsősorban a magyar gazdaság racionalizálására törekedtek. A mezőgazdasági termelés felfuttatása és az ipari termelés javítása, modernizálása mellett a közlekedés átalakításáról sem feledkezett meg. 1968-ban, a gazdasági reformok elindításakor új közlekedéspolitikai koncepció lépett érvénybe. Az alacsony olajárak és a motorizáció fejlődése a közúti közlekedés irányába terelte a politikai döntéshozók figyelmét. Az új közlekedéspolitika célja 1200 km normál nyomközű kisforgalmú vasútvonal és az összes keskeny nyomtávú gazdasági vasútvonal felszámolása volt. Az eljárás leginkább a 19–20. század fordulóján épített helyi érdekeltségű vasútvonalakra mondta ki a gazdaságtalan üzemeltethetőséget és ezzel a felszámolási ítéletet. Az egyes vasútvonalak bezárását pontos felmérések és hatástanulmányok előzték meg, a Magyar Államvasutak részletes jelentéseket adott be az egyes mellékvonalai állapotáról és az ott lebonyolított forgalomról állomásonként. A beadott statisztikákban az adatokat úgy torzították, hogy a közúti szállítás előnyeit emeljék ki a jelentések, így a vizsgálat alá vont vasútvonalak többségét megszüntették. E jelentések alapján döntöttek úgy, hogy a Baja–Gara és a Baja–Hercegszántó vonalakat is felszámolják és az érintett falvakban teljes mértékben áttérnek a közúti közlekedésre. A Baja–Gara vonalat 1971. november 30-án, a Baja–Hercegszántó vonalat 1972. december 31-én zárták be. A vasúti síneket a bezárás után egy évvel felszedték.4
A vasútvonal megszüntetéséről szóló végleges határozat:5
„Tárgy: Intézkedések a Baja-Hercegszántó-i vonal megszüntetésével kapcsolatban.
Előadó: Tóth Ferenc felügy. 13–22.
91. számú forgalmi utasítás
Valamennyi állomásnak és vontatási főnökségnek.
Menetirányító Hivatal: Kiskunhalas.
Vonalfőnökség: Békéscsaba.
Forgalomszabályozó: Kecskemét-átrakó.
Pályafenntartási főnökség: Kiskunhalas, Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba.
Építési Főnökség: Szentes.
TBFF. Szeged-Rókus.
Szertárvezetőség: Baja.
Tudomásul:
KPM. 8/A; 8/C; 8/D; 11/A; 11/B; osztályok: Budapest.
BVKH. I. osztály: Budapest.
Igazgatóság III. o.: Budapest, Pécs, Szombathely, Debrecen, Miskolc.
Ibusz Vezérigazgatóság: Budapest, Felszabadulás tér.
Volán 9. sz. Vállalat: Kecskemét.
Postaigazgatóság: Szeged, Lenin krt. 43.
Érdekelt személyzetének kimutatható és haladéktalan, valamint az utazó- és szállítóközönség december hó 16-án kipostázott „Hirdetmény” útján történő tájékoztatása végett közöljük, hogy a Közlekedés és Postaügyi Miniszter M. 264459/1972 KPM. Sz. rendeletére
1973. év január hó 1-én /hétfő/ 0 /nulla/ órától
kezdődően a Baja-Hercegszántó-i vasútvonalon a közforgalmú személy- és áruforgalmat beszüntetjük.
A vasúti közforgalom beszüntetésével egyidejűleg a személy- és áruforgalmat közútra irányítjuk, melynek ellátásáról a területileg illetékes kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat gondoskodik.
Az 1973. január hó 1-én 0 /nulla/ órától érvényes autóbusz menetrendek meghirdetéséről a 9. sz. Volán Vállalat gondoskodott, melyek megtekinthetők Baja csatlakozó állomáson, a megszüntetésre kerülő Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod és Hercegszántó állomásokon, a községek Tanácsházainak hirdetőtábláin, valamint a kijelölt autóbusz megállókban.
A Baja-Hercegszántó között közlekedő autóbuszjáratokon az alábbi menetjegyek érvényesek:
Munkába járásra szolgáló kedvezmények:
– a dolgozók félhavi és havi jegye,
– a dolgozók menettérti jegye
– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok félhavi és havi jegye.
A tanulók kedvezményei:
– a tanulók havi jegye,
– a tanulók és tanfolyamhallgatók hazautazási menetkedvezménye.
A fenti kedvezmények a forgalom áttereléséről számított 3 /három/ évig továbbra is a Magyar Személy-, Poggyász- és Expresszáru-díjszabás II. részében meghirdetett feltételek mellett és áron kerülnek kiszolgálásra.
1973 évi január hóra a kedvezményeket már az üzemeltető 9. sz. Volán Vállalat Bajai-i Üzemfőnökségétől kell kérni.
Az 1972. év december hó 31-én még érvényben volt MÁV munkás és tanuló bérletjegyek a Volán 9. sz. Vállalat közforgalmú autóbuszjáratain ráfizetés nélkül 1973. év január hó 5-én 24.00 óráig érvényesek.
Az áruforgalomban csatlakozó állomásként Baja-külső rakodót jelöljük ki és az áruforgalom ellátásánál a „Szabályzat” X. mellékletében foglaltakat alkalmazzuk.
A MÁV tényleges és nyugdíjas alkalmazottai Baja-Hercegszántó között az autóbuszjáratokat az 1970. évi 50. sz. Hivatalos Lapban 111.708/1970.11/D. sz. rendeletben foglaltak figyelembevételével vehetik igénybe.
Egyéb rendelkezések:
1.) A Baja-Hercegszántó-i vonal szolgálati helyein felszabaduló személyzet, továbbá berendezések, anyag és nyomtatavány, valamint bélyegzők elirányítása, illetve beszolgáltatására nézve valamennyi érdekelt igazgatósági osztály a szükséges intézkedéseket megteszi.
2.) A Baja-Hercegszántó-i vonal állomásaira megfelelő példányszámban megküldött „Hirdetmény”-t a helyi Tanács VB.-vel történő megegyezés szerint a község hirdető tábláin is ki kell függeszteni.
3.) Baja állomás rendelkezéseink kiérkezésétől kezdődően az utastájékoztató berendezésen és a jegyvizsgáló személyzeten keresztül is az életbeléptetés napjáig az utazóközönséget a változásokról rendszeresen tájékoztassa és a megfelelő felvilágosítást adják meg.
Érdekelt személyzetét a fentiekről oktassa, eligazításokon rendszeresen tájékoztassa és gondoskodjék az utazóközönség megfelelő tájékoztatásáról, valamint az átmenet zavartalan biztosításáról.
T. Kiadó!
A rendeletből helyezzen a III. Osztály részére az ügyiratba 30 példányt.
Tudomásul és szükséges intézkedések megtétele végett lássa a T. I.; II.; IV.; V.; VI.; Anyag; Terv és Mü.; Keresk. Osztály”
A vasúti töltés maradványa Bátmonostor határában. A töltés melletti árokban az 1970-es évek második felében vízvezetéket fektettek, és azt a töltés anyagával fedték be, de sok helyen a töltés anyagát használták fel az 51-es számú főút építéséhez. (A szerző felvétele.)
Az emlékezet
Az 1968-as új közlekedési koncepció keretében felszámolt kisforgalmú mellékvonalak megszüntetése, a vágányok felszedése átgondolatlan lépés volt. A közúti személy- és teherszállítás túlértékelése, a statisztikai adatok szándékos torzítása és az alacsony olajár miatt a szakpolitikusok hibás döntést hoztak. Az elsődleges szempontként figyelembe vett költségcsökkentés is nehezen állt meg, de emellett nem számoltak a vasút megszüntetésével járó másodlagos következményekkel se, úgy, mint egy ipartelepítési tényező megszűnésével, a munkanélkülivé vált vasutasok ellátásának többlet kiadásaival, és az előre egyáltalán nem prognosztizálható olajárrobbanással. Ráadásul az egykori vasúti töltés helyére megépített 51-es főút a folyamatot visszafordíthatatlanná tette.
A Baja–Bezdán–Zombor–Apatin vasútvonal tárgyi emlékei nem tűntek el nyomtalanul. Az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában szabványok szerint épített állomásépületek megmaradtak, nagyobb részüket ma is lakóépületként használják. Az egykori peronok, a vasúti töltés, az élőállat-rakodók maradványai, az utcanevek máig őrzik a hajdani HÉV vonal emlékét.
A vasútvonal bontási engedélye:6
„Tárgy: a címlapról
Ea.: Víg András mérnök-főtanácsos
Tel.: 12-42.
Mell.: 1 pldny.
Pályafenntartási Főnökség: Kiskunhalas.
Csatoltan megküldjük a fenti tárgyú határozatot azzal, hogy a bontási munkákat az alábbiak szerint végezze el:
Az Igazgatóság Terv- és Munkaügyi osztály vonalselejtezési eljárásának lefolytatása után az 1555/1973 II. szám alatt megküldött jegyzőkönyvi felsorolás figyelembevételével először valamennyi kitérőt bontson fel és szállítsa be Baja állomásra.
Felhívom a figyelmét, hogy a bontás megkezdése előtt kérjen diszpozíciót valamennyi kitérőre.
Hasonlóan a selejtezett vágánybontást is a pft. [pályafenntartási] főnökség végzi és szállítja be Baja állomásra, illetve az Ig. II. felépítménycsoport által irányított helyre.
A felbontott vágány megmaradó részét szabványosan le kell zárni a 20+00,00 szelvényben úgy, hogy a földkúp a közút Baja felöli végén legyen elhelyezve. A kitérők helyét az illetékes tanácsok rendezik a vonal bontás utáni rendezéssel együtt.
A pft. Főnökség a 20+00,00 sz/vtől [szelvénytől] a 100+00,00 sz/v-ig [szelvényig] felbontott vágány helyén az alépítményt a járási földhivatal által hozott határozat szerint tartozik helyreállítani, illetve művelésre alkalmas állapotba hozni.
Közöljük, hogy a földhivatal határozata még nem történt meg, arról a későbbiekben értesítjük a pft. főnökséget.”
A csatolmány:
„Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium
Vasúti Főosztály
104305/73/2.
6.A.
Tárgy: Baja-Hercegszántó-oh. normálnyomközű kisforgalmú vasúti szárnyvonal bontási engedélye.
Előadó: Czéger Endre mérnök-tanácsos.
Tel.: 220-660/157.
Határozat
A Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatósága 1973. február hó 15-én kelt, 1555/1973. II. számú kérelme alapján, a tulajdonában lévő, a tárgyban megnevezett normál nyomközű közforgalmú vasútvonal /20+00 szelv.-től a 322+52 szelv.-ig/ 1973. január hó 30-án a MÁV Szegedi Igazgatóságon tartott egyeztető tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint, az engedélyt ezennel megadom.
A bontást a MÁV Szegedi Igazgatóság, illetve a jegyzőkönyvi megállapodás alapján érdekelt szervek tartoznak elvégezni.
A bontandó vágány csatlakozási helyén a lerövidített vágány végének szabványos lezárásáról gondoskodni kell. A bontási engedély jogerőre emelkedésétől számítva 1974. december 31-ig érvényes.
A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közlekedés- és postaügyi miniszterhez címzett és hozzám benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
Indoklás
A rendelkező részben foglaltak szerint határoztam,
– mert a megnevezett kisforgalmú vasútvonal forgalmát a KPM Koordinációs Bizottság 1212/1971/IX.21./5.sz. határozata, illetve a közlekedés- és postaügyi miniszter 264.459/1972. sz. utasítása alapján 1972. december hó 31-én megszüntették és azt közútra terelték. Az eltelt időszakban a forgalom újból való felvetésére igény nem merült fel.
A bontást népgazdasági érdekből kell foganatosítani. Jelen bontási engedély a vasutakról szóló: 1968. évi IV. tv. 22. §. /1/ bekezdésén alapszik, alkalmazva az 1/1969. /I. 19./ KPM-ÉVM együttes rendelet előírásait.
A határozatot kapják:
1./ Bács-Kiskun megyei Tanács VB. ÉKV. Oszt. Kecskemét.
2./ Járási Hivatal ÉK. Műszaki Osztály Baja.
3./ Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési és Vízügyi Osztálya Baja.
4./ KPM. Közúti Igazgatóság Kecskemét.
5./ Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Baja.
6./ Bácskai Vízgazdálkodási Társulat Baja
7./ Községi Tanács VB. Szig. Szerve Hercegszántó
8./ Községi Tanács Szakig. Szerve Dávod.
9./ Községi Tanács Szakig. Szerve Csátalja.
10./ Községi Tanács Szakig. Szerve Nagybaracska.
11./ Községi Tanács Szakig. Szerve Bátmonsotor.
12./ Augusztus 20. Termelő Szövetkezet Dávod.
13./ Járási és Városi Földhivatal Baja.
14./ Városi Rendőrkapitányág Baja.
15./ MÁV Igazgatóság Szeged I. oszt.
Budapest, 1973. március 29.
Dr. Harmati Sándor s.k.
főosztályvezető-helyettes”
A dávodi vasútállomás és az 51-es főút. A főút a kép jobb szélén látható. (A szerző felvétele.)
Irodalom
FRISNYÁK Zsuzsa
Közlekedés, politika 1945–1989. Budapest. 2011
KÓSA Pál, ZENTAI László (szerk.)
A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs. 2005
NÉGYESI Lajos
A déli védelmi rendszer turisztikai hasznosítása. In: „A déli végeken…”. (Szerk.: Maruzsa Zoltán) Baja. 2009
SUBA János
A déli védelmi rendszer Bács-Kiskun megyei szakasza. In: „A déli végeken…”. (Szerk.: Maruzsa Zoltán) Baja. 2009
Jegyzetek
1 Forrás: KÓSA Pál, ZENTAI László 2005. 32. tábla.
2 SUBA János 2009, 84–85. o.
3 NÉGYESI Lajos 2009, 111. o.
4 A vasútvonalak felszámolásáról lásd részletesen: FRISNYÁK Zsuzsa 2011.
5 Magyar Államvasutak Központi Irattára. Szegedi Igazgatóság iktatott iratai 1889–1991. Baja–Hercegszántó vonal (969-es vonal) iratai (a továbbiakban: 969-es vonal). 10994/1972. 2–4. o. A ügyirat teljes terjedelme 205 oldal. Itt csak a leglényegesebb, határozati részt ragadtam ki.
6 969-es vonal. 3622/1973. 3–4. és 6–7. o.