Béreg község történetéhez.

1319-ben Becsei Imre bizonyos Bud Péternek Bereg nevű földjét (terra) megvette, de midőn a kaszálót, szántót és erdőt használni akarja, Treutel és Lépes Miklós emberei ellenszegülnek és hatalmaskodnak. (Zichy I. 158. l.)

1368-ban Laki Péter kincsásás alkalmával Töttösnek Becsei Imre fia nagy kárt okozott Kökényes nevű birtokán. László nádor a Bodrogh vm. gyűlésből ennek megvizsgálására felszólítja a pécsi káptalant és többi közt kiküldi Laki részéről: Dominicum seu Stephanum filios nicolai de Berek. (Zichy III. 362. 1.)

Csánki 1472. évre (Kismart, levélt.) poss. Beryeg és Byryeg, 1482-re (Dl. 18727. orsz. levélt.) Beryeg névalakkal említi e falút.

1507-ben (?) Steph. de Beregh volt Frangepán György kalocsai érseknek egyik tiszttartója Apátiban, aki az apácáknak Chazlo nevű birtokában kárt tett.

1579-ben Czobor Imrének török hódoltságban levő Bodrog vármegyei birtokai közt: Jánosi, Szántó, Beregdi stb. van felsorolva.

1649. okt. a belgrádi püspök Szántován, Zomborban, Béregen stb. bérmálást tartott róm. kath. hívei közt és utóbbi helyen 10 egyént bérmált.

1699-ben Bács vármegye első összeírásában a bajai járásban összeírja Béreg falút is 11 gazdával.

Marsigli is feltünteti e falút Szántova alatt: Berek.

1702. kamarai összeírásban: Szántova, Bereg, Baraska falvak.

1714-ben Beregh falúban van 1 bíró és 16 adófizető (12 családban) mind szerb nevek. — 1715-ben 12 adózó.

1763-ban Cottman a beregiektől a 180 frt évi bér, a tized és kilenced fejében bérben tartott Mironith pusztát el akarja venni, mert azt egészen bozóttal, tüskékkel és cserjékkel engedték benőni. — Béregen kath. rácok laktak akkor egy Dunaág mellett. A templom is igen rossz állapotban volt, a lakóházak pedig veszedelmesen közel állottak egymáshoz (a németek 8—10 ilyen ház helyére csak egyet építenének!) Ugyanis 200 ház van, kissé elhagyott állapotban.

1768. kamarai térképen: Béreg falúban róm. kath. rácok laknak, a határ erdős és mocsaras. A falú határa 2510½ jog 64¼ sessio. Az ide való Mironith puszta 1261¾ jog == 31¼ sessio.

1768. junius 15-iki úrbéri rendezés: róm. kath. illyrek és kevés német van itt. Minorith puszta is ide való.

1782-ben egy Duna-Gradác nevű földrész Béreghez tartozott, de 3 év előtt, tehát 1779-ben Koluthoz csatoltatott.

1783. Béreg 76 sessio — a legelő Mironithban van.

Pecsét az 1780-as évekből: templom kereszttel ékített toronynyal, tetején az Igazság nemtője van mérleggel és pálmaággal kezében — utána szántóvas áll. A templom előtt búzakalász van. „Sigilum Bereg”.

Más pecsétje 1840. óta: a Justitia nagy alakja karddal és mérleggel két kezében: „K. K. Béreg Helység Pecsétje 1840.“

1890. Béreg. 2788 lélek. 428 házban. — Anyanyelv szerint: 2026 szerb (sokac), 578 német, 193 magyar. — Vallás szerint: 2714 róm. kath., 67 izr., 7 gör. kel. — A község határa: 6008 kat. hold. — Ebből a községé 1060 hold, — a kir. kincstáré 592 hold, — Albrecht főherceg (örököseié) 512 hold. Határrészek: Budzsák, Voszindol.

Iványi István.