A Szántai család.

Fraknói Vilmos a Századok utolsó két évfolyamában Mátyás király magyar diplomatáiról értekezvén, megemlékezik a többi közt Szántai Mihályról is, a ki 1465—1477-ben szerepelt diplomácziai küldetésekben. Fraknói nagybecsű adatokat közöl Szántai Mihály életére és szereplésére vonatkozólag, de származását nem állapítja meg, mert — szerinte — nem lehet biztosan tudni, hogy az országban levő számos Szántó nevű helység közűl melyiktől vette nevét, bár felemlíti, hogy néha Herczeg-Szántai Mihálynak is nevezte magát.¹

Szántó helység Herczeg jelzője Szántai Mihály származási helyének nyomozásánál könnyen útba igazít bennünket. Ez a helység ugyanis nem más, mint a Bodrog megyei Szántó (ma Szántova), mely a mohácsi vész előtt jó ideig a Szekcsői Herczeg család uradalmához tartozott. A szekcsői Herczegek tudvalevőleg a Héderváryak egyik ága voltak, s közűlök többen a szlavóniai bánok és Bodrog vármegye főispánjai sorában is feltűnnek.²

A Herczeg család Szántó nevű birtoka Dauch-csal (ma Dautova) együtt már 1384-ben előfordúl, a midőn Herczeg Péter a két birtok határai miatt a Báthmonostori családdal pereskedett.³

Az ezen Herczeg-Szántóról, tehát Bodrog megyéből származott Szántaiakról szintén számos adattal rendelkezünk: 1413-ban említtetik Szántai Marhard fia Miklós Bodrog megyei birtokos;⁴ 1456-ban Szántai Benedek és a Czobor család a királytól némely újabb birtokokat kapnak ugyancsak Bodrog vármegyében.⁵ s innen kezdve a család egészen a XVI-ik század elejéig folyton szerepel mint a később híressé lett Czobor családnak házasság útján rokona és birtokaiban osztályosa.

Mivel a föntebbiek szerint Herczeg-Szántó alatt a Bodrog megyei Szántó helységet kell értenünk, valószínű, hogy Mihály diplomata ezen Szántai családból származott.

Dudás Gyula.

¹ Századok, 1898. 865. l.

² Bács-Bodrog vármegye Monographiája, II. köt. 480. l.

³ Zichy-Okmánytár, IV. köt. 277 és 279. l.

⁴ A m. tud. Akadémia kézirattárában: Pesty Frigyes-féle gyűjtemény 74. sz.

⁵ Orsz. Levéltár: dipl. oszt. 15110. sz.