Levéltári Szemle, 1967/3. szám
Fábián István – Fábián Istvánné
A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben
/Tanulmány és dokumentumgyűjtemény/
A Kecskeméti Állami Levéltárban a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya által irányított, „Az élet megindulása” c. tudományos anyagfeltáró munkát 1966-ban végeztük el. A munka célja a levéltárakban őrzött 1944/45-ben keletkezett iratanyag forrásértékének, jellegének felderítése volt. A levéltárak ezzel a nagyszabású, összehangolt és központilag irányított munkával kezdték meg előkészületüket a felszabadulás negyedszázados évfordulójának megünneplésére.
Levéltárunkban – amely Bács-Kiskun megye területi levéltára – a régi, 1945-1949 évi Bács-Bodrog vármegyei levéltár volt az a törzsanyag, amelyre e munka elsődlegesen épült. Ezen kívül a mai Bács-Kiskun megye városai és községei, valamint a közigazgatás területi szakszervei és középfokú hatóságai után maradt fenn 1945 utáni levéltári anyag. Baja város levéltárát kivéve – amelyet a K.Á.L. csak a feltáró munka után vett át –, kutatásunkat a „Dokumentumok” c. fejezetben részletesen tárgyalt levéltári fondokban végeztük. A Levéltári Osztály által tervezett országos kiadvány szempontjai szerint haladva, nem kerülték el figyelmünket a sajátosan helyi vonatkozású adatok sem.
Feltáró munkánk eredménye meglepően gazdag lett, annak ellenére, hogy az egykori Bács-Bodrog vármegye területe csak kilenced része a mai Bács-Kiskun megyének. – Ez késztetett bennünket arra, hogy a mai Bács-Kiskun megye területére vonatkozó kiadvány előtt elkészítsük jelentanulmányunkat. A népes bajai járásról írtunk, mert az egykori három járásközül ennek maradt meg a legteljesebb anyaga. Munkánkkal nem állt szándékunkban új műfajt létrehozni. Tanulmányunk a hozzá tartozó jegyzetekkel, statisztikai táblázatokkal közel áll a forrásismertetéshez, forrásfeltáráshoz. Ugyanakkor nem dokumentum kiadvány a megjelenő dokumentumok kritikai kiadása ellenére sem, mert ezek csak szemelvénynek tekinthetők: nem mutatják be a teljes anyagot, az egész témát. Minden bizonnyal a kísérlet azok a annak, hogy bizonyos, műfaji keresztezés volt szükséges ahhoz, hogy témánkat megfelelően kifejthessük. Hasonló munkák megjelenése fogja a gyakorlatban eldönteni azt, hogy az azonos témájú megyei kiadványok számára milyen feldolgozási formát célszerű kiválasztani.
A járás területe és lakossága
Bács-Bodrog vármegye három járásában /bajai, bácsalmási, jánoshalmai/ a felszabadulás történelmi időpontjában 28 községet találunk. Ezekből a községekből a következők tartoztak a bajai járáshoz:
| Bácsbokod | Csávoly | Nagybaracska |
| Bácsborsód | Dávod | Regőce |
| Bátmonostor | Felsőszentiván | Szeremle |
| Béreg | Gara | Vaskút |
| Csátalja | Hercegszántó |
A felsorolt 14 községből Béreg és Regőce 1941-ben került a bajai járáshoz, az április 11-én megindult magyar-jugoszláv háborút, követő –egykorú szóhasználattal élve – „ország gyarapítás” következtében/1/. Ez a kétközség az 1945. január 20-án létrejött fegyverszüneti egyezmény óta újra Jugoszláviához tartozik/2/, ezért a továbbiakban tanulmányunkban nem szerepelnek.
Bács-Bodrog vármegye területe 1944-ben 9.037 km2volt. A fegyverszüneti egyezmény értelmében 1945. január 20 óta területe ismét 1.876 km2/3/. A bajai járást – a már fentebb mondottak szerint – a területi változás jelentős mértékben nem érintette.
A járás községeinek lélekszámára vonatkozó adatainkat az I. számú táblázaton mutatjuk be. Az adatok 1945 első hónapjaiból származnak. A táblázat a községek különböző időpontokban megadott lélekszámát adja, az életkor szerinti megoszlást is bemutatva/4/. A járás összlélekszámát az egykorú adatok viszonylagos gazdagsága ellenére sem lehet pontosan megadni, mert az ugyancsak 1945. év első hónapjaiban készült, a nemzetiségi megoszlást kimutató községi jelentések végösszegei nem egyeznek az I. számú táblázatban feldolgozott községi jelentések adataival. Egyébként a nemzetiségi megoszlás a következő volt:/5/
| magyar | 21 732 |
| német | 8 673 |
| délszláv | 4 566 |
| zsidó | 80 |
| orosz | 9 |
| egyéb | 16 |
| összesen | 35 076 |
Az I. számú táblázatban feltüntetett adatok szerint a községek lakóinak összlélekszáma:
| – az 1. rovat szerint, 1944-ben: | 35 620 |
| melyhez Bácsborsód hiányzó lélekszámát az 1944. évi helységnévtár szerint pótolva | +1 875 |
| 37 495 | |
| – a 2. rovat szerint, 1945-ben, a különböző hónapokban megadott adatok alapján: | 33 073 |
| – a 3. rovat szerint, 1945. ápr. 10-én: | 33 352 |
| – a nemzetiségi megoszlás községi kimutatásait összegezve, 1945 első hónapjaiból: | 35 076 |
A felsorolt négy végeredményt összehasonlítva, azt kell megállapítanunk, hogy a háború legalább 2 419 fővel csökkentette a járáslélekszámát, ha az 1944. évi /l. rovat/ összlélekszámából a nemzetiségi megoszlás végösszegét vonjuk le. Ha pedig az 1945. április 10-én felvett adatok szerinti /3. rovat/ végösszeget vonjuk le az 1944. évi összlélekszámból, akkora lélekszám csökkenése 4 143 főben állapítható meg.
Az 1944. és 1945. évi adatok közötti eltérés a háborúkövetkezménye; a „hiányzók” valamiképpen mindnyájan a háború áldozatai: bevonult katonák, elhurcolt zsidók, munkaszolgálatosok, kivégzettek, elesettek, sebesültek, hadifoglyok, menekültek, eltűntek.
A háború pusztítása
A hadműveletek a járás területét 1944 októberében értékel/6/. A Vörös Hadsereg közeledését a napról-napra erősödő ágyúdörgés jelezte. A Horthy-rendszer hatóságai a felszabadulást megelőző utolsó napokban egymást keresztező rendeleteket adtak ki. A bajai járás főszolgabírója 1944. október16-án a következő utasítást küldte a községek elöljáróságainak: „Főszolgabírói rendelet. Az előbb kiadott rendelet, hogy a tisztviselőknek el kell menni, tárgytalan. Mindenki marad a helyén. Csak a harcoló csapatok előtt mehet el. Ezirányban mindenki tájékozódjék saját hatáskörében. Főszolgabíró.”/7/ A katonaihatóságok által elrendelt hadműveleti kiürítésre vonatkozó adatot nem találtuk. A ténylegesen végrehajtott kiürítésről az alispán a következőket mondotta: „Az orosz hadsereg bevonulása előtt Bács-Bodrog vármegye összes közhivatalait az akkori magyar kormány a Dunántúlon kijelölt felvevő területekre vonta vissza. E rendelkezések következtében a vármegye összes közhivatalait az akkori magyar kormány a Dunántúlon kijelölt felvevő területekre vonta vissza. E rendelkezések következtében a vármegyei, megyei városi és községi hivatalok 1944. október hó első felében a Dunántúlra távoztak.”/8/ Az igazoló bizottságok viszont mindössze két községi főjegyzőt vontak felelősségre a község elhagyásáért, illetve a községi iratanyag kiürítés közbeni elpusztulásáért./9/ Eszerint a községek csak részben hajthatták végre a kiürítési rendeletet.
Október 16. napja egy másik adat alapján is a régi rendszerutolsó napjai egyikének bizonyul. Csávoly községben ezen a napon rendelték el a leventék gyülekezését a községházán, ahol 10 napi élelemmel kellett megjelenniük. A távolmaradókat megfenyegették. A járás községeiben ténylegesen összegyűjtött és nyugatra szállított leventék számáról, vagy a gyülekezési parancs szabotálásáról további adatunk nincs./10/
Az október 16-22 között lefolyt hadműveletek – a visszamaradt roncsokból következtetve – nem érintették nagyobb mértékben Bátmonostor, Hercegszántó, Nagybaracska és Vaskút községeket. A többi 8községben összesen 12 autóroncs, 1 páncéltörő ágyú, 2 lelőtt repülőgép, 21légiakna, 350 db nehéz szürke töltényhüvely, 8 ágyúlöveg, 6 fel nem robbant gyújtófej, 3 kilőtt hernyótalapas vontató vagy páncélautó, 1 traktor és 1harckocsi roncs jelezték a napokig tartó hadműveleteket./11/ Megjegyezzük, hogy a felsorolt roncsokat 1945 szeptemberében vették számba, és csak az „el nem szállítható” tárgyakat tüntették fel. A hadműveletek befejezése és a visszamaradt roncsok számbavétele között csaknem egy év telt el.
A háború okozta személyi és anyagi veszteségekről a Magyar Vöröskereszt által végzett felmérés alapján részletes képet kapunk. A községek1945. május 8. és június 6. között 31 pontból álló kérdőívre válaszoltak, amelynek összesített adatai a következők:/12/
1. A járás területén a német-magyar fasiszták – 5személyt végeztek ki.
2. A járás területéről elhurcoltak:
a/politikai meggyőződésük miatt 1 személyt,
b/zsidó származásuk miatt 169 személyt.
3. Az előző pont szerint elhurcoltakból 1945május-júniusában életben volt 46 személy.
4. A járás területén a légitámadások polgári áldozatainak a száma 4, munkaképtelenné vált 2 személy.
5. Az 1939-1945. évi háborúban elesett személyek száma a járásban 85.
6. A háborús járványok /tífusz, kolera/ áldozatainak száma minden községnél hiányzik, a rovatot kihúzták, így – feltehetőleg – a járványok nem szedtek áldozatokat.
7. A járás területén tartózkodó rokkantak száma: 113.
8. A jelenlegi háború
a/ellátatlan hadiözvegyeinek száma 44.
b/ellátatlan árváinak száma 49.
9. A légitámadások polgári áldozatai után ellátatlan hozzátartozók nem maradtak.
10. Az elhurcoltak ellátatlan hozzátartozóinak száma Nagybaracskán 13, Vaskút 180 személyt tüntet fel közmunkán.
11. A járás területéről hadifogságban van 1113 személy.
12. Az orvosok száma 1939-ben: 15, 1945-ben: 9.
13. Egészségügyi intézmények a háború előtt:
Csávolyon zöldkereszt, járványkórház, 1 ágy, 1 ápoló.
Felsőszentivánon zöldkereszt, egészségház.
Garán: járványkórház, 4 ággyal.
14. Jelenlegi egészségügyi intézmények:
Csávolyon /ld. előző pont adatait/
Felsőszentivánon az előző adatokon kívül 1 védőnő, 1 ágy.
Nagybaracskán egészségház, védőnő.
15. Az egészségügyi intézmények felszerelését ért veszteségek, %-ban, az 1940. évi árakat figyelembe véve:
Nagybaracska: az egészségház felszerelése és kötszerei 100%-ban, 5000 P értékben.
16. Az egészségügyi intézményekhez tartozó járművek jelenlegi száma:
Nagybaracskán a kerékpár elveszett.
Vaskúton két hordágy van.
17. Működő gyógyszertárak száma: 6.
18. Elveszett személyautók száma: 22.
19. Egyéb járművekben keletkezett veszteség:
| teherautó: | motorkerékpár: | kerékpár: | segédmotoros kerékpár: | |
| volt: | 27 | 19-5 | 3990 | 56 |
| van: | – | – | 633 | |
| szekér: | kocsi: | |||
| volt: | 2115 | 318 | ||
| van: | 609 | 53 |
20. A lakóházak száma és hozzávetőleges értéke az1939. évi árak alapján:
házak száma: 8982
értékük: 47 millió583 400 P.
21. Bombakárosult lakóház: 34. Ezek közül:
a/helyrehozhatatlan kárt szenvedett 4 ház
b/ ablakkárt szenvedett kb. 200 ház
c/ kőmívesmunkára szorul kb. 200 ház
22. A bombakár hozzávetőleges értéke 1939. évi árak szerint: 76 000 P.
23. Egyéb épületeket ért bombakár, %-os értékben kifejezve: 43 000 P.
24. A felépítéshez szükséges téglák száma:220 000 db
25. A felépítéshez szükséges cserepek száma: 77 600 db
26. A felépítéshez szükséges mész mennyisége: 363mázsa.
27. A felépítéshez szükséges cement mennyisége: 139mázsa.
28. A felépítéshez szükséges üveg mennyisége: 8770 m2
29. A szükséges szögek mennyisége: 1480 kg.
30. A szükséges épületfa mennyisége /ld. 13. sz. jegyzetet/
31. A 24-30 sz. pontokban felsorolt építőanyagok egyik községben sem állnak rendelkezésre./13/
A felsorolt adatok olvasása, értékelése és összegezése közben kitűnik, hogy a kép nem teljes. A háborús pusztulást jelző számok – nem tekintve az esetleges pontatlanságot vagy a túlzásokat – legfeljebb érzékeltetik a háború okozta szenvedéseket, de azokat a maguk valóságában visszaadni nem tudják. Az anyagi veszteségek pótolhatók többé-kevésbe, az emberéletek értékét pénzben mérni nem lehet.
A mintegy 25 éve keletkezett iratanyagban kutatva, nemcsak a háborús károk adatai és listái kerülnek elő, hanem a felszabadulás utáni újélet kibontakozásának a dokumentumai is. A továbbiakban a felszabadulást követő első 6 hónap eseményeit mutatjuk be azoknak a forrásoknak az alapján, amelyek a tárgyalásra kerülő események közepette, azok első lecsapódásaként keletkeztek.
A felszabadulás. A Vörös Hadsereg intézkedései, a magyar közigazgatási és néphatalmi szervek tevékenysége az élet megindítása érdekében
Budapest körül még nem zárult be a szovjet hadsereg ostromgyűrűje, a Dunántúl nagy részében pedig még nyilas uralom volt, amikor a bajai járás 12 községe már felszabadult.
A 2. ukrán front csapatai a bácsalmás-bajai vasútvonalmentén délkeleti irányból előre törve, 1944. október 20-án szabadították fel Baja városát, a vármegye és a járás székhelyét. Az ékalakban végrehajtott előretörés irányára az egyes községek és Baja város felszabadulásának időpontjaiból következtethetünk. A Bácsalmás felől előre törő szovjet csapatok előbb érkeztek meg délkeleti irányból Bajára, mint a várostól ugyancsak délkeleti irányban 17 km-re fekvő Felsőszentiván községbe.
A Bajától délre, mintegy 30 km-re fekvő Hercegszántó Felsőszentivánnal együtt ugyanazon a napon, október 21-én, a várostól északra található, s akkor közigazgatási hatáskörébe tartozó Bajaszentistván helységoktóber 22-én szabadult fel. Ugyanezen a napon szabadultak még fel a következőközségek: Bátmonostor, Csávoly, Gara, Katymár, Kelebia, Kiskunmajsa, Madaras, Mélykút, Tompa és Tataháza. Ezzel a megye felszabadulása október 22-én befejeződött./14/
Baja és a vármegye felszabadítása a szovjet hadseregrészére azt jelentette, hogy a stratégiailag fontos bajai Duna-átkelőhelyet a hozzá tartozó felvonulási területtel együtt /un. Bajai háromszög/ hadibázisként használhatta fel a Budapest és a Dunántúl irányában folytatandó hadműveletekhez.
A felszabadító szovjet hadsereg országosan ismert 1. és 2.számú napi parancsát, melyet a felszabadított területek polgári lakosságához intézett, a vármegye helyiségeiben is kihirdették. A napi parancsok szövegét az alispáni hivatal küldte meg a községeknek. A községi elöljáróságok dobolási hirdetmény útján és a községházákon történt kifüggesztéssel adták azokat alakosság tudtára. A dobolási hirdetmény alkalmával előfordult, hogy a helyi elöljáróság kiegészítő szöveggel bővítette a napi parancsok szövegét. Ez a kiegészítés főleg a közbiztonságra, a termés utólagos betakarítására vagy máshelyi, fontos és sürgős feladat megoldására vonatkozott, de az a törekvés is megfigyelhető, hogy a napi parancsok katonás tömörséggel fogalmazott pontjait némiképpen „feloldva” magyarázzák meg. Ez is elősegítette annak megértését, hogy a szovjet és magyar hatóságok rendelkezései minden vonatkozásban az élet újból való megindítására törekednek. A kiadott rendelkezések egyszersmind a Horthy-rendszer bénító szovjetellenes propagandáját is cáfolták: „… minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését … minden kereskedelmi és iparvállalat folytassa tevékenységét … az iskolákban kezdődjék meg a tanítás… a templomokban legyenek istentiszteletek …” stb./15/
A szovjet hadseregnek és a magyar hatóságoknak egyaránt azonnali gondot jelentett a szovjet sebesültek és a magyar hadifoglyok elhelyezése, ápolása és élelmezése. A bajai kerületi kormányzó 1944. december16-án körlevélben párnát, lepedőt kért a községektől „a Baján felállítandó 1000ágyas hadikórház részére” – december 17-i határidővel./16/ A Baján táborozó nagy számú magyar hadifoglyokat a bajai kórházakban és iskolákban ápolt szovjetsebesültekkel együtt a járás községeinek természetbeni adományaiból táplálták: „Elvárjuk a lakosságtól, hogy mindenki minél gyorsabban adjon, hogy hadifoglyaink megmenthetők legyenek az éhhaláltól” /!/ – hirdette a csávolyi elöljáróság 1945. január28-án./17/ „Tejre a sebesült orosz katonáknak van szükségük. A beszállított mennyiség még nagyon kevés” – hirdették ugyancsak Csávolyon, február 2-án./18/
A magyar közigazgatás új és helyükön maradt régi vezetői kötelességüket felismerve igyekeztek megoldani a feladatokat. Az alispán 1945. augusztus 7-én így számolt be a Törvényhatósági Bizottságnak a vármegyei közigazgatás 1944. október-december hónapokban végzett tevékenységéről: „A vármegye összes hivatalos értékei, a vármegye levéltára/19/ és a hivatalok irattárai túlnyomórészt eredeti székhelyükön, kisebb részben pedig a kiürítési helyeken és útközben elvesztek, illetve tönkrementek… A vármegyei, városi és községi tisztviselők az elrendelt kiürítés végrehajtása és a bekövetkezett események következtében teljesen szétszóródtak. Ilyen körülmények között a Baján visszamaradt vármegyei tisztviselőkkel az itt 1944.október 20. napján bekövetkezett megszállás után nyomban megkezdtem a csonkavármegye hivatalainak megszervezését. E szervezkedésben kezdetben Dr. Takács Endre Baja thj. város megbízott polgármestere és a csonka Bács-Bodrog vármegye kerületi kormányzója mellett és megbízásából intéztem a vármegyét érintőhivatalos ügyeket, majd 1945. január hó 5. napján megszerveztem a bajai járási főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalt./20/ Ezzel egy időben Arnóthy Sándor vármegyei árvaszéki elnök vezetésével a vármegyei árvaszék, Hauth József vármegyei számvevőségi tanácsos vezetésével a vármegyei számvevőség, Dr. Tuba Imre járási gazdasági felügyelő vezetésével a vármegyei gazdasági felügyelőség és Bencse Béla nyug. műszaki főtanácsos vezetésével pedig az Államépítészeti Hivatal is megkezdte működését. 1945. febr. 5. napján Herboly Zoltán, a vármegye előbbi főispánja/21/ ezt a szervezkedést megerősítette azzal, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól kapott felhatalmazás alapján formailag is megadta részemre az alispáni teendők ellátására szóló megbízatást.”/22/
Az alispáni jelentés szemléletesen állítja elénk a közigazgatás nehéz helyzetét, a nehézségek ellenére feladatukat megoldó és becsületesen helytálló vármegyei tisztviselők tevékenységét. A vármegyei közigazgatás megszervezésével egy időben az egyes falvakban is megindult a községi elöljáróságok újjászerveződése. Erre a főispáni iratokból következtethetünk. A hivatalát már 1945. február 3-án elfoglaló főispán első ténykedései közé tartozik a községi főjegyzők állásukban történő megerősítése, illetve újfőjegyzők kinevezése. A helyükön maradt régi főjegyzők, ha a felszabadulás előtti magatartásuk nem volt népellenes, a nép és a felsőbb hatóságok bizalmát egyaránt élvezték, megmaradhattak állásukban. Ez nemcsak a sorozatosan eszközölt főispáni megerősítésekből, hanem a későbbi hónapokban működő nemzeti bizottságok, valamint a demokratikus pártok küldötteiből újjáalakuló képviselőtestületek és az igazoló bizottságok vonatkozó tevékenységéből is egyaránt kitűnik./23/
A helyükön maradt tisztviselők a községi közigazgatási tevékenységet a szükség és lehetőségek szerint folytatták. Erre az igenhiányosan megmaradt községi iktatókönyvek bejegyzéseiből következtetünk. Csátalján pl. 1944. október 17. és november 12. között szünetelt a közigazgatás, nyilvánvalóan a hadműveletek és az utána következő rendezetlenhelyzet miatt, majd újabb szünet következett december 4-ig, ezután ismét szünetvolt december 10-től 1945. január 1-ig. A „szünet” azt jelenti, hogy nem iktattak: vagy nem érkeztek iratok, vagy nem volt hivatalnok, aki a hivatalos teendőket elvégezze. 1945 január 1-én a község már több utasítást kapott, de az ügyintézés január 15-ig ismét szünetelt. A rendszeres munka ezen a napon kezdődött meg./24/ Gara és Hercegszántó községekben hasonló adatokat találtunk:1944 utolsó hónapjaiban csak hézagos ügyintézés volt, majd 1945 januárjának közepétől ezekben a községekben is megindult a folyamatos munka./25/
A postaforgalom az ország felszabadított területein már1944. november 22. körül megindult, amelybe a bajai járás községei is bekapcsolódtak. A régi bélyegekkel, egyelőre a „jegyzői hivatalban” lehetett leveleket feladni. Így a postaforgalom megindulásában is fontos szerepe volt a közigazgatásnak. A posta újságokat is hozott, ezek a kevés példányszám miatt kézről-kézre jártak: „Akik újsághoz jutnak, elolvasás után adják oda másnak átolvasásra.”/26/
Az 1945, január 5-én megszervezett járási főszolgabírói hivatal első tiszti értekezletét február 10-én tartotta meg. Ha az akadozó postaforgalom, vagy az egyébként is csak hellyel-közzel működő távbeszélő felmondta a szolgálatot, a főszolgabíró a községekkel futárszolgálat útján érintkezett./27/ A hivatal működéséről saját iratainak hiányában csak annyit állapíthatunk meg, hogy az alispáni hivatal pontos ügyintézését megfelelőmunkával támogatta. Ezt az alispáni és községi iratokban megmaradt főszolgabírói kiadványok /jelentések, adatok összesítése, sürgetések, válaszok stb./ bizonyítják.
A járás községeinek lakossága 1995. január 21-én már biztos tudomást szerzett az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról. A községi elöljáróságok a kormány megalakulását elsősorban a közbiztonsági intézkedések nagyobb súllyal történő foganatosítása érdekében adták a lakosság tudtára: „…visszamenőleg is minden öntevékenység ki lesz vizsgálva” – hangzott a hirdetés, amelyben a kormány közbiztonságra vonatkozó, a községházán kifüggesztett rendeleteire hívták fel a figyelmet./28/
A felszabadulás utáni első hetekben – egyes helyeken a közigazgatás újjáéledésével egy időben – mindenütt megalakultak a helyi karhatalom vörös- vagy polgárőrségnek nevezett egységei. Tagjai vörös karszalagot viseltek, egyes községekben a bajai vörös parancsnokság /rendőrség/pecsétjével ellátva./29/ Működésükre igen nagy szükség volt, mert a régi rendszer közbiztonsági szerveinek tagjai vagy elmenekültek, vagy ha lakóhelyükön is maradtak, tevékenységüket nem folytatták. A Vörös Hadsereg katonai rendfenntartó szervei a harcoló csapatok után több nap, vagy 1-2 hétkéséssel érkeztek csak meg, de ezek a lakosság ügyeivel az iratok tanúsága szerint nem foglalkoztak. A vörösőrségek kiadásait a községek lakossága önkéntes adományok, illetve az elöljáróságok által rendezett gyűjtések és kivetések útján biztosította./30/ Az őrségek tagságát a katonaviselt férfiak közül toborozták, de a toborzott legénységen kívül mások is teljesíthettek „díjtalanul” szolgálatot./31/
A demokratikus pártok és az általuk létrehozott nemzeti bizottságok az igen hiányos iratanyag tanúsága szerint – működésüket 1945.január- februárjában kezdték meg. A Csátaljai Nemzeti Bizottság pl. 1945február 7-én alakult meg. Miután az iktatókönyv tanúsága szerint a Független Kisgazda Párt /továbbiakban FKgP/ január 20-án, a Nemzeti Paraszt Párt /NPP/ és a Polgári Demokrata Párt /PDP/ egyaránt május 18-án, a Magyar Kommunista Párt/MKP/ pedig május 25-én kezdte meg működését a községben/32/, feltehető, hogy a Nemzeti Bizottságban csak a FKgP képviselői vettek részt. A Csátaljai Nemzeti Bizottság – az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint – már megalakulása napján létrehozta a képviselőtestületet és kinevezte a községi elöljáróságot is. Ez a „sietség”– összevetve a többi, demokratikus párt később kezdődő aktív működésével – már jelzi a sok helyen fellépő későbbi pártharcokat. – A helybeli mezőgazdasági munkásság, kereskedők és értelmiségiek küldötteiből 1945. február 17-én alakult Nagybaracskai Nemzeti Bizottság április 29-ig működött, amikor feloszlott és átadta helyét az időközben megalakult demokratikus pártok küldötteiből alakult új Nemzeti Bizottságnak./33/
A nemzeti bizottságokra vonatkozó adatok hiányossága ellenére a fennmaradt iratokból általában megállapítható, hogy a bizottságok kezdettől fogva felismerték közéleti-politikai tevékenységük jelentőségét. Működésük nyomán a felszabadult községek arculata jelentősen megváltozott. Az a tény, hogy a felszabadulás után ezekben a községekben nem a régi képviselőtestület – amely a község vagyonos rétegét képviselte – hanem a népképviseleti alapon létrejött nemzeti bizottságé lett a kezdeményezés, önmagában is mutatta az alapvető történelmi változást. A nemzeti bizottságok intézkedései sem hagynak efelől kétséget. A polgárőrségek megszervezése vagy áprilisban történő újjászervezése – az utóbbi már az új, demokratikus községi rendőrség megszervezését jelentette –, az elöljáróságok és képviselőtestületek újjászervezésében megfigyelhető politikai céltudatosság, az utcanevek megváltoztatása, a községi és egyéni ügyekben hozott határozatok, a nemzeti bizottságok valamennyi állásfoglalása és határozata félreérthetetlenül jelezte, hogy e bizottságok a néphatalom végrehajtó szervei./34/
A nemzeti bizottságok és a demokratikus pártok küldötteiből alakult képviselőtestületek által létrehozott községi adminisztrációt –a május 25-i összesített eredmények alapján – a következők szerint mutatjuk be:/35/
A bajai járás 12 községében 72 tisztviselő közül
| életkor szerint: | |||
| 40 éven aluli | 42 fő | 58,30% | |
| 40 éven felüli | 17 fő | 23,60% | |
| nincs adat | 13 fő | 23,60% | |
| korábbi foglalkozás szerint: | |||
| munkás | – | ||
| paraszt | – | ||
| értelmiségi /jegyző/ | 20 fő | 27,70% | |
| alkalmazott /írnok, díjnok, kisegítő stb./ | 45 fő | 62,50% | |
| egyéb | 2 fő | 2,70% | |
| nincs adat | 5 fő | ||
| iskolai végzettség szerint:/36/ | |||
| egyetem | – | – | |
| gimnáziumi vagy kereskedelmi érettségi | 11 fő | 15% | |
| gimnáziumi vagy középiskola néhány osztálya | 30 fő | 43% | |
| szakképesítés, szaktanfolyam | 15 fő | 43% | |
| elemi iskola 6 osztálya | 3 fő | 4% | |
| nincs adat | 13 fő | ||
Adataink azt mutatják, hogy az új községi adminisztráció az alacsonyabb beosztású régi dolgozókból alakult ki, új személy név szerint is alig található köztük.
A demokratikus pártok működésére vonatkozólag a már említett csátaljai adatokon kívül Csávoly községben találjuk a legkorábbi dátumokat: a PDP február 2-án, az MKP február 25-én, a Földmunkások Szakszervezete február 25-én, az NPP április 28-án tartották alakulógyűlésüket./37/
Az adatok részben ellentmondóak, mert Csávolyon a nemzeti bizottságot megalakító pártok között február 25-én már ott találjuk a NPP küldötteit is, annak ellenére, hogy a dobolási könyv hirdetése szerint ez a párt csak április 28-án alakult meg a községben./38/ Dávodon, Hercegszántón, Csátalján, Felsőszentivánon az MKP működésének nyomát a nemzeti bizottságok fennmaradt irataiban látjuk: ezekben a községekben a nemzeti bizottságok elnöki tisztét kommunista küldöttek töltötték be. A jegyzőkönyvek az elnököt megválasztása alkalmával „korelnök”-nek nevezik.
A demokratikus pártok működésüket a nemzeti bizottságokon keresztül fejtették ki. A bizottságokba küldött párttagok a fontosabb kérdésekről informálták saját pártjukat. Felsőszentivánon május 6-10 között a községi vezetőjegyző állásában történő végleges megerősítése ügyében az SZDP, NPP, MKP, FKgP és a Szakszervezet egyenként, majd ezt követőleg pártközi értekezleten is döntést hozott./39/ Garán az elöljáróság választása – mely a vezetőjegyző jelentése szerint „az 1030/1945. M. E. sz. rendelet szellemével teljesen ellenkezik” – nagy viszályt okozott. „A pártok között akkora az ellentét, hogy azt áthidalni egyetlen pártközi értekezleten sem lehetett” – írja a jelentésben./40/ Dávodon a PDP csak június 15-én alakult meg. A párt elnöke erről terjedelmes jelentésben számolt be az alispánnak, a felett aggodalmaskodva, hogy pártját „mellőzni” fogják, akadályokat gördítenek működése elé, ezért pártja megalakulását egyidejűleg a főszolgabírónak is bejelentette, noha ezt a vonatkozó kormányrendeletek nem írták elő…/41/
A járásban tevékenykedő egyesületekről, testületekről, érdekképviseletekről pontos adataink vannak. Az alábbiakban adjuk – megalakulásuk időpontját is feltüntetve – községenkénti felsorolásukat:
| Bácsbokod: | Temetkezési egylet, 1929. |
| Bácsborsód: | MADISZ, 1945. március 18. |
| Bátmonostor: | MADISZ, 1945. április 28. |
| Takarékszövetkezet, 1929. | |
| Csátalja: | MADISZ, 1945. augusztus 1. |
| MNDISZ, 1945. május 20. | |
| Dávod: | KALOT, 1941. |
| MADISZ, 1945. április 17. | |
| Hercegszántó: | Önkéntes Tűzoltó Társulat, 1924. |
| KALOT, 1940. | |
| KALÁSZ, 1940. | |
| Szociális Missziós Társulat Asszonyszövetsége, 1942. | |
| MADISZ, 1945. | |
| Nagybaracska: | Ipartestület, 1929. |
| R. k. Olvasókör, 1903. | |
| Agrár Ifjúsági Legény Egylet, 1945. | |
| Szeremle: | Ref. Olvasókör, 1933. |
| Gazdakör, 1942. | |
| Vaskút: | I. Vaskúti Temetkezési Egylet, 1942. |
| II. Vaskúti Temetkezési Egylet, 1942. |
Tehát a járás 12 községe közül 6 községben működött olyan egyesület, amely a felszabadulás után jött létre./42/
A fiatal, demokratikus, új Magyarországon kialakuló politikai és társadalmi helyzet vizsgálatában a földigénylő bizottságoknak kimagasló jelentősége van. A bajai járás községeiben az új állami és társadalmi rend kialakulásával párhuzamosan érlelődő belső konszolidációt a földigénylő bizottságok munkájának eredményei nélkül nem tarthatnánk teljesnek. Tevékenységükről egykorú összesítés áll rendelkezésünkre, mely a Baján működő Szövetséges Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság képviselője, Petrovszkij őrnagyszámára készült./43/ Eszerint a járás községeiben a földigénylő bizottságok 1945. március 24-ig mindenütt megalakultak, – Bácsborsódról nincs adat –, így a földosztás március 24. után elkezdődhetett. A tavaszi munkákat a kiosztott földeken nagyrészt elvégezték.
Az összesített helyzetjelentés szerint a járásban 20.432hold föld szétosztását tervezték, a földigénylők száma 2299 volt. Az előirányzott mennyiségből 1945. áprilisában 6.619 holdat osztottak ki. Tavaszi vetést 3.330 holdon végeztek.
A részadatok teljesebbé teszik a képet. Csávolyon március29-én hirdették ki, hogy „akik földet akarnak kapni, tulajdonul a földreform után, azok jelentkezzenek a községházán március 30. és 31.-én. Délelőtt és délután is lehet jelentkezni. Ma érkezett rendelet szerint a földet nem bérbe adják, hanem saját tulajdonba kapják.”/44/ A hirdetményből kitűnik, hogy a közvéleményt kimerítően tájékoztatták a várható földreform lényegéről, arról, hogy a föld teljes egészében az új tulajdonosé lesz.
Hercegszántón április 2-án alakult meg a helyi Földigénylő Bizottság, mégpedig a „jelenlévő földigénylők” közül. A hercegszántói földosztás forradalmi ütemére jellemző, hogy a birtoklevelek kiadásával együtt6 nap alatt lebonyolították. Pedig 6 nap alatt azt a problémát is meg kellett oldani, hogy egyes földigénylőket a kerületen kellett kielégíteni, a községi legelőt emiatt másutt kellett kijelölni. A jelentés hangsúlyozza: Hercegszántón a földosztás „nemcsak papíron” történt meg./45/
A bajai járásban a nemzetiségi megoszlás /magyar, német, szerb vagy horvát/ egyes községekben komolyan akadályozta a földreform végrehajtását. A legjobban elnyomott réteg a délszláv nemzetiség nincstelencselédsége volt. Ezek okkal gondolhatták azt, hogy német nemzetiségű volt, vagy jelenlegi gazdáik „neheztelni” fognak rájuk, ha földet merészelnek igényelni. A múltban erős Volksbund-mozgalom exponensei elmenekültek ugyan, de az itthon maradt rokonság és a csendes szimpatizánsok jelentős ellenállást fejthettek ki. A magyarok az adatok szerint azokban a községekben, ahol jelentős német/Csávoly, Gara, Vaskút/ vagy délszláv /Hercegszántó/ nemzetiség élt, helyi összefogás alapján sem kezdeményező, sem vezető szerepet vinni nem tudtak. Csávolyon a Földigénylő Bizottságot újra kellett szervezni, a végrehajtott földreform egy részét törölni kellett, mert egyes volt Volksbund-tagok hozzátartozóinak 10-15 hold szántót osztottak ki. Vaskúton szintén fel kellett oszlatni a Földigénylő Bizottságot, mert munkájukról nem tudtak elszámolni. Az új Vaskúti Földigénylő Bizottság 1000 hold új, Addig ki nem osztott Volksbund-birtokot fedezett fel a község határában, melyből a hátralévő igénylőket elégítették ki./46/ A Volksbund-tagok vagyonának a földigénylő bizottság által történt elkobzásáról további adatunk is van: A községi földigénylő bizottság közszemlére tette ki a községházán a kapu alatt azon Volksbund-tagok névsorát, akiknek vagyonát elkobozták. Fellebbezést szóval vagy írásban a helybeli földigénylő bizottság elnökénél, Ercsi Pálnál lehetett beadni./47/ Csávolyon ez a határozat azt jelentette, hogy a Volksbund-tagok elsődleges és hatékony politikai elítélését a nép nevében a helyi földigénylő bizottság hajtotta végre. A fellebbezés lehetősége az intézkedés demokratikus voltát, a nincstelenekből alakult földigénylő bizottság pedig az osztályérdek érvényesülését biztosította.
A földreformról kialakuló kép teljességéhez hozzátartozik a vármegye alispánjának a belügyminiszterhez intézett 1945. november 27-ijelentése. Ebben a megye községeinek háztartási helyzetjelentéseit olvashatjuk, a földreform végrehajtásának tükrében vizsgálva. A földreform a járás 9 községében „az önkormányzati testületek vagyoni viszonyait”, illetve „háztartási helyzetét” nem érintette jelentős mértékben, 3 községben pedig átmeneti nehézségeket okozott. A nehézségek ebben a 3 községben /Bácsbokod, Csávoly, Dávod/ abból adódtak, hogy a községi összterülethez viszonyítva jelentős mennyiségű földet osztottak ki, ami az adófizetésben átmeneti zavarokat okozott: a régi tulajdonosok már nem, az újonnan földhöz juttatottak pedig még nem fizették az adót./48/
A földhöz juttatott szegényparasztság várakozáson felüli erőfeszítéssel fogott neki a tavaszi mezőgazdasági munkáknak. A lendületes munka nemcsak a földreform elvi-gyakorlati ellenségeit némította el, hanem a jószándékú kétkedőket is megnyugtathatta. Barcsai alispán, aki a vármegyei közigazgatás újjászervezésében tudatosan aktív szerepet játszott és intézkedéseiben széleskörű áttekintőképességről tett tanúságot, 1945. március 24-én Petrovszkij őrnagy kérésére írásban fejtette ki nézeteit a földreform várható akadályairól. Novemberben viszont már arról számolhatott be a belügyminiszternek, hogy a földreformot a vármegyében sikeresen végrehajtották./49/
Végül az igazoló bizottságok munkájának ismertetésére térünk át. A főispán 1945. július 20-án szólította fel a megyeterületén működő igazoló bizottságokat, hogy adjanak számot az állami, megyei, járási és községi közigazgatási alkalmazottakkal szemben lefolytatott igazolási eljárásaikról./50/ A bajai járásban tevékenykedő III. sz. Igazoló Bizottságműködését a következő összefoglaló adatok mutatják:
| 1945. július 15-i állapot | ||||
| Az Igazoló Bizottság összetétele: | ||||
| elnök | cipész | a szakszervezet küldötte | ||
| 5 tag | 2 asztalos | MKP és SZDP küldöttek | ||
| 2 földmíves | FKgP és NPP küldöttek | |||
| 1 kereskedő | PDP küldötte | |||
| 1 jogász | ügyvéd | párton kívüli | ||
| Kimutatás az Igazoló Bizottság működéséről: | ||||
| igazolás alá vont közalkalmazottak száma: | 358 | |||
| igazolás során meghagyottak száma: | 356 | |||
| állásuktól megfosztottak száma: | 2 | |||
| népügyészségnek átadottak száma: | 2 | |||
Két vezetőjegyzőt fosztottak meg állásától. Az egyiket nyugdíjazták „Dunántúlra menekült és a községi könyvek elpusztultak” indokolással, a másikat állásvesztéssel sújtották „Dunántúlra menekült, mint jegyző a község lakóival szemben antiszociálisan viselkedett” indokolással. A csekély számban elmarasztaltak számából egyrészt arra kell következtetnünk, hogy a felelősségre vonhatók egy része elmenekült. A két elbocsátásból továbbá az is következik, hogy az Igazoló Bizottság igen enyhén folytatta le az eljárásokat. Mindezt az is alátámasztja, hogy a megyében működő többi 4 igazolóbizottság 1672 felelősségre vont egyénből állásában meghagyott 1623 személyt, állásától megfosztott 48 személyt, népügyészségnek átadott 11 személyt. Utóbbiak számára vonatkozólag a bácsalmási és jánoshalmai járásban várható változást jelentettek, a folyamatban lévő ügyekre hivatkozva.
A mezőgazdaság
A vármegye Törvényhatósági Bizottságának az alispán – már idézett őszi beszámolójában – az 1944—1945. gazdasági év eseményeit a következőmódon ismertette: „Az elmúlt év őszén a vármegye területe a hadműveletek gyújtópontjába került, így az őszi gazdasági munkálatok csak igen kis mértékben voltak elvégezhetők úgy, hogy az őszibúza, őszirozs és ősziárpa vetésterülete alig egyharmada a rendes vetésterületnek.” Áttérve az 1945. év tavaszi munkálataira, ezeket mondotta: „A tavaszi kalászosok vetésterülete azonban már megközelíti a normális vetésterület nagyságát, tekintettel arra, hogy az időközben megalakított termelési bizottságok a munkák irányításában és célszerű keresztülvitelében tévékényen részt vettek.”/51/
A földművelésügyi miniszter az 1944 őszén be nem takarított termények – elsősorban kalászosok – mielőbbi utólagos betakarításáról 1945 tavaszán két rendeletben is intézkedett. A második rendeletet az alispán március 2-án küldte meg a községeknek, amelyre a beküldött válaszok járásunk 8községéből maradtak fenn. Ezek szerint csépeletlen és be nem takarított kalászosok a járás területén március első hetében már nem voltak. Elmaradás a kukoricatörés és napraforgó szedés munkáiban mutatkozott, a vezető jegyzők jelentései szerint azonban ezek a munkák a községekben nagy erővel folytak. Nehézségek voltak Bácsborsódon, ahol azelőtt is kevés volt a munkaerő, Dávodon a napraforgó termése a harcok alkalmával megsemmisült. Felsőszentivánon az elhagyott nagybirtokok termését is be kellett takarítani. Garán harmadrészfejében a székelyeket is bevonták a kukoricatörésbe. Nagybaracskán a kukoricaföldek 70%-át elöntötte a víz. Vaskúton még nem indult meg a munka, mert a községben rendelkezésre álló kézi- és igaerő napok óta közmunkát végez –mondja a jelentés. A közmunka néhány község kivételével általános nehézséget jelentett a sürgős munkák végzésében, viszont egyik jelentés sem írja, hogy a munka elvégzése érdekében karhatalmat kellett volna igénybe venni. A munkák végső elvégzésének a határidejét a március 4-7 között kelt jelentések március12-15 között jelölték meg./52/
A tavaszi mezőgazdasági munkák könnyebb részét jelentette az 1944. őszéről maradt termés utólagos betakarítása. A járás községeiben összesen 79 871 kat. hold föld várt megművelésre 1945. tavaszán, mert1944. őszén mindössze 5670 kat. holdat műveltek csak meg. A megművelt földközségenként 160-1300 kat. hold közötti bevetett terület volt. A vetőmaghiány a járásban búzából 140 tonna, árpából 65 tonna, Zabból 200 tonna volt. A79 871 kat. hold terület szántására a található összesen 75 traktorból 43volt üzemképes. A traktorok üzemeltetéséhez 17 tonna petróleumra, 14,5 tonnanyersolajra, 8,9 tonna benzinre, 18,5 tonna motorolajra lett volna szükség, de készletekkel sehol sem rendelkeztek./53/ Az alispán március 23-án jelentette a földművelésügyi miniszternek, hogy a bajai szovjet parancsnokságtól a tavaszi munkák elvégzéséhez üzemanyagot és igásállatokat kért./54/ A járásban elvégzendő és elvégzett mezőgazdasági munkáról II. számú táblázatunk ad áttekintést, amelyet több szerv összesített jelentése alapján állítottunk össze./55/
Az aránylag korán érkező 1945 évi tavasz a munkák mielőbbi elkezdése szempontjából kedvező volt. Azonban az egykorú visszaemlékezés szerint az ugyancsak korai és hosszantartó szárazság – június második feléig kiadós eső nem volt – sem a munkák végzésének, sem a növényzet fejlődésének nem kedvezett. Az aratás és cséplés heteiben különösen féltették a kapásnövényeket a szárazság miatt. Az aratást a zab kivételével július 25-ig mindenütt befejezték, a cséplés. pedig augusztus 7-ig az összes községben megindult. Az eddigi /aug. 7./ cséplési eredmények alapján közepesnél gyengébb gabonatermésre számítottak. A kevés igaerő ellenére a kukoricavetések területe mindenütt elérte az előző évit, de a szárazság miatt a hasonló mennyiségben elvetett burgonyával együtt ezekből a kapásnövényekből közepes termésre számítottak. A cukor- és takarmányrépa ültetésével és művelésével lemaradtak, az idei terület egynegyede a tavalyinak, mert erre a nagyon munkaigényes növényre nem tudtak kellő időt fordítani. Napraforgó, len és kender nagyon kevés van. A takarmánynövények – lucerna, lóhere, baltacim – kaszálása kielégítő terméseredményt hozott, de a termés nagy részét már fel is használták. A szénahozam közepes, sarjúkaszálásra alig lehet számítani, a legelők pedig „lesültek” a nagy melegben. A szőlő jó termést ígér annak ellenére, hogy a permetezéshez kevés volt a rézgálic. A gyümölcsösök eddig közepes termést adtak. A mezőgazdasági helyzet általános megítélésében az alispán igen fontos szerepet tulajdonít a termelési bizottságoknak: „A vármegye mezőgazdasági helyzete a jelenpillanatban igen súlyosnak mondható, tekintettel arra, hogy a szántóföldi területeknek cca. 25%-a maradt parlagon. A jövőre nézve azonban a helyzet már biztató a fennálló rendelkezések értelmében. A termelési bizottságok már minden községben megalakultak és a termelés zavartalanságának biztosítása körül tevékenyen működnek. A bizottságok működésének köszönhető, hogy a legsúlyosabb időkben is sikerült a szántóföld jelentős részét mégis beműveltetni. A tavasszal már a termelési bizottságok állították munkába az összes rendelkezésre álló igaerőt és traktorokat, és minden remény megvan arra, hogy az ősz folyamán az őszi kalászosok alá a talajokat sikerül idejében előkészíteni és a rendes őszi vetésterület nagyságát elérni, a jövő év tavaszán pedig egyetlen hold terület sem fog parlagon maradni” – fejezi be a mezőgazdasági helyzet elemzését az alispán./56/
A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez az említett 43üzemképes traktoron kívül igen kevés igaerő állt rendelkezésre. Az állatlétszámra vonatkozó, – egyébként sajnálatos módon eléggé hiányos –jelentések lényegében egyeznek az alispáni beszámoló átlag-adatával: „az állatlétszám 1/3 része a réginek”./57/ A járás állatlétszámára vonatkozó, 1945.január-májusi adatokat III. sz. táblázatunkban összesítettük./58/
A járás állatorvosi ellátottságáról és az állategészségügyi helyzetről az alispán a következőket mondotta: „A megyei közigazgatás megindulásakor – főispáni rendelettel – dr. Varga Nándor bajai városi állatorvos nyert megbízatást a törvényhatósági állatorvosi teendők ellátására” –mivel elődje elmenekült és nem tért vissza. A bajai járás állatorvosa, dr. Merényi Mihály, múlt év nyarán katonai szolgálatra vonult be, hadifogságba került…” – így a vaskúti körállatorvos, dr. Simó Benedek lett főispáni kinevezés útján a járás állatorvosa. Bácsbokodon a katonaságtól visszatért dr. Éber Géza, Dávodon pedig a távol lévő Vécsey László helyett Papaioasmu Miklós görög állampolgár, állatorvos működött. A többi községben 1944-ben sem volt állatorvos. – Az állategészségügyi helyzet 1945 tavaszán kedvezőnek volt mondható, mert jelentős áldozatokat követelő járvány nem pusztította az állományt. Az előírt állatösszeírások a haszonállat-vizsgálatokkal egybekötve megtörténtek. A gyógyszerhiány miatt egyes betegségek – lórühösség, sertésorbánc és pestis, száj- és körömfájás, veszettség, lépfene – kitörésévelés elterjedésével számolni kell – hangsúlyozta az alispáni jelentés –, annál is inkább, mert a legelők és a takarmányozási viszonyok miatt az állatok kondíciója gyenge./59/
A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez rendelkezésre álló állatállomány vizsgálatánál figyelembe kell vennünk a szovjet hadsereg által igénybe vett állatok számát is. „A fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeink ellenőrzése céljából pontos kimutatást kell beterjesztenem az orosz katonai parancsnoksághoz mindazokról az értékekről, amelyeket az orosz katonaság igénybe vett” – közli az alispán 1945. március12-én kelt körrendelete. A beérkezett válaszjelentések alapján készültösszesítés szerint 1945. április 1-ig a járás községeire 1115 db szarvasmarha beszolgáltatása volt kivetve, amelyből a fenti időpontig 1033 db-ot vett igénybe a szovjet katonaság. A beszolgáltatandó lovak számára adatunk nincs, a ténylegesen beszolgáltatott lovak száma – a községek eredeti jelentései alapján– 3656 db volt. Közvetlenül érintette a mezőgazdaságot az igénybe vett 1495 db szekér és kocsi is. Az adatok nem teljesek, mert nem minden község válaszolt a körrendeletben feltett kérdésekre. Egyes községek jelentéseiben azonban olyan túlzottan nagy számok szerepelnek, amelyek valószínűleg nem feleltek meg a ténylegesen igénybe vett anyagi javaknak. Bár a jelentések az alispáni körrendelet előírásainak megfelelően készültek, alapos összehasonlítási munka után elárulják abbeli törekvésüket, hogy minél nagyobb beszolgáltatott anyagmennyiséget tüntessenek fel. Így előfordul, hogy 4-5 millió /!/ pengőben jelölik meg az április 1-ig igénybe vett különböző anyagok értékét. Ekkora összeg az átlag 3000-lelkes falvaknál túlzásnak tűnik. A jelentések értékelésénél arra is kell gondolnunk, hogy a körrendelet nem szabta meg: milyen árakat tüntessenek fel a jelentések. A pénzromlás már 1944 őszén megindult. A Magyar Vöröskereszt kérdőíve az 1941. évi árakat vette figyelembe a háborús károk felmérésénél./60/
Az állat-beszolgáltatáson kívül a községek lakossága közmunkát is végzett. A közmunka – a jelentésekben gyakran robot – elsősorban a szovjetkatonai alakulatok részére végzett különböző munkákat jelenti, de a községek jelentéseiből kitűnik, hogy közmunkának tekintették a helyi romeltakarítást, postaszolgálatot, vasúti szolgálatot, az elhagyott uradalmakban végzendő munkát, az elhullott állatok elföldelését, a közbiztonsági szolgálatot/polgárőrségek/ – egyszóval a háborús helyzet következtében előállott bármilyen, saját házon kívül végzendő „közszolgálatot” még akkor is, ha ezek közül egyes munkák háború nélkül is elvégzendők lettek volna. A szovjethadsereg részére végzett közmunkák közül Baja környékén a legismertebbek voltak az árokásás és hídépítés, útépítés, katonai kórházak felszerelésének beszállítása, a betegápolás segédszemélyzeti teendői, segédkezés lőszerszállításnál, élelmiszerszállítás, általában fuvarozás kocsival-lóval/61/.
A közmunka – az 1939: II. tc. szerint „közérdekű munkaszolgálat” –1945-ben azt a munkát jelentette, amit az elsőfokú közigazgatási hatóság rendeletére a lakosság a község vagy a szovjet hadseregszámára végzett. A „közérdekű munkaszolgálat” fogalmából a munkaszolgálat már a háborús években kivált. A közmunkát az 1945. évi iratok nem tévesztették össze a munkaszolgálattal.
Bizonyos, hogy a közmunka súlyos teher volt 1945 tavaszán, amikor még 1944 őszéről elmaradt munkákat is el kellett végezni a rendes tavaszi munkákon kívül. A közmunkák igazságos kivetését még egy községen belül is nehéz volt elvégezni. A bajai MKP szervezete a következőket írta a hercegszántói közmunkahivatalnak: „Panasszal jelentkezett nálunk Szabó János és Gyuricza János hercegszántói napszámos, hogy már tizedik napja váltás nélkül teljesítenek közmunkát. Hasonló panaszokat már több ízben kaptunk a községből. Kérjük a t. Közmunkahivatalt, hogy a községben megállapított nyolc napon túl közmunkára senkit ne tartsanak vissza, tekintettel az élelmezési nehézségekre és a földmunkák zavartalan végzésére. Amennyiben kielégítő intézkedés nem történik, kénytelenek leszünk a dolgokról az alispáni hivatalnál jelentést tenni.”/62/
Egyéb adatainkból kitűnik, hogy az alispáni hivatal ez irányú tevékenysége sem volt mentes a nehézségektől. A bácsbokodi községi elöljáróságközmunka-panaszára az alispán többek között a következőket válaszolta: „… az alispáni hivatal a maga részéről eddig is mindent elkövetett, hogy a községek lakosságának közmunkára történő igénybevétele méltányos legyen… Az igénybevétel formája az orosz katonai parancsnoksággal történt megállapodás értelmében az, hogy a község csak az alispáni hivatal láttamozásával ellátott igénylésre adhat ki robotmunkásokat.”/63/ A helyzetet tovább bonyolította, hogy a fenti megállapodást nem sikerült a gyakorlatban mindig betartani: „…Csávoly község lakossága a közmunkákra és a különböző hadimunkákra való állandó igénybevétel miatt a mezőgazdasági munkát megkezdeni nem tudja. Félő, hogy munkaerő hiánya, illetőleg állandó más irányú elfoglaltsága miatt a községhatára megműveletlen marad. Nemcsak az itteni orosz katonai alakulatok vesznek igénybe naponta átlag 620 embert, hanem az egyes hatóságok is – pl. a Munkaközv. Hivatal, Rendőrség, Főszolgabírói Hivatal, közvetlenül a Városparancsnokság stb. – egymás tudta nélkül igényelnek munkásokat és fogatokat.”/64/
Csávoly község idézett jelentése a többi, közmunkára vonatkozó adattal együtt 1945 tavaszának azt az időszakát idézi fel, amikor hazánk felszabadult területeinek lakossága is bekapcsolódott a hitleri Németország elleni hadműveletek utolsó szakaszába. Budapest ostroma, a Balaton mentén nagy erőket összevonó német ellentámadás, a hazánk határain túl is szívósan védekező vert fasiszta sereg nemcsak a Vörös Hadsereg katonáinak életét és vérét követelte, hanem a lehetőségek szerint igénybe vette a felszabadult helységek lakosságának munkáját is. Magyar csapattestek csak csekélyszámú egységekben harcoltak a németek ellen, de a lakosság névtelen tízezreinek munkája támogatta a Vörös Hadsereget történelmi harcában. Ezt a tényt nem cáfolják meg sem az adatok ellentmondásai vagy túlzásai, sem a közmunka és beszolgáltatás egyáltalán nem titkolt nehézsége, népszerűtlensége.
A mezőgazdasági helyzet áttekintésének teljességéhez hozzátartoznak a járás községeiben működő mezőgazdasági termékeket feldolgozókisebb-nagyobb ipari üzemek is. A malmok, szeszgyárak, tejüzemek nemcsak mezőgazdasági termékeket dolgoztak fel, hanem sok ember megélhetését is biztosították, legfőképpen pedig a feldolgozott termékek jobb értékesítési lehetőségének alapját szolgálták. A viszonylag kis beruházással működő üzemek teljesítményértékeiből jelentőségüket is meg lehet ítélni, amely egyúttal a termelés szüneteltetésekor előálló kárra és hiányra is rámutat. A járás mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesítményeiről IV. számú táblázatunk ad áttekintést./65/
A közellátás és a menekültek
Az országos viszonylatban igensúlyos közellátási helyzet miatt 1945 február-márciusában a járás községeiben is gyűjtés indul „az ínséges magyar testvérek részére”. Bátmonostoron február 20-ig a lakosság a kiadott gyűjtőíveken a következő élelmiszermennyiségeket ajánlotta fel:
| bab | 847 kg | sárgarépa | 21 kg |
| liszt | 102 kg | burgonya | 235 kg |
| zsír | 8 kg | paprika | 2 kg |
| baromfi | 1 db | mák | 2 kg |
| tojás | 899 db | szalonna | 3 kg |
| hagyma | 91 kg |
A március 9-ig lezajlott nagybaracskai gyűjtés a fontosabb élelmiszerfajtákból nagyobb eredményt tudott felmutatni:
| szalonna | 166 kg | bab, borsó, lencse | 1145 kg |
| burgonya | 1983 kg | búza | 275 kg |
| liszt | 817 kg | kenyérgabona /márc. 29./ | 16 q |
| hagyma | 496 kg |
A községekben nemcsak önkéntes felajánlásokon alapuló gyűjtések voltak, hanem hivatalos kimutatást is kellett készíteni a felesleges –a fejadagokon felüli – élelmiszerkészletekről. A hivatalosan megállapított fejadagokra vonatkozó adatokat nem találtuk meg, valószínűleg az 1944-benmegállapított mennyiség volt az irányadó. Azonban a községi jelentésekből kitűnik, hogy a tényleges és a bevallott felesleges készletek között nagyeltérések voltak, mert pl. Dávodon, a fenti gyűjtés eredményeképpen, a községjelentése szerint március 27-én 250 kg liszt, 275 kg rozs, valamint 230mázsa/!/ búza várt elszállításra./66/
Adataink azt a „pillanatképet” mutatják, amikor a falvakban még volt élelem, bár az egyes községi jelentések itt-ott már aggodalmukat fejezik ki a tartalékok kimerülése miatt. Feltáró munkánk eredménye szerint azonban az élelmiszercsökkenés nem érte el a katasztrofális méreteket. Erről az alispán többször idézett, augusztus 7-én elmondott jelentése sem tesz említést, holott az minden lehetséges részletre kitért.
A Bajai Közellátási Felügyelőség április 23-án keltkörlevele elsősorban a gabona- és lisztkészletek számontartását, továbbá az olajütő üzemek teljesítőképességének nyilvántartásba vételét írta elő a községi elöljáróságok részére. Sürgette még az őszi és tavaszi gabonavetések területének bejelentését, ezenkívül helyzetjelentést kért a községek hüvelyes-és burgonyaellátottságáról is./67/ A közellátás jövő évi biztosításának előmunkálataként a Felügyelőség 7 pontban írta elő a tennivalókat a mezőgazdaság, ipar és állattenyésztés terén./68/
A közellátás érdekében végzett tennivalók közepette a járásközségei budapesti gyermekek üdültetését is elvállalták. Az üdülőgyermekek száma a járás alábbi községeiben március 14-én a következő volt:/69/
| Gara | 226 |
| Vaskút | 143 |
| Bácsbokod | 130 |
| Bácsborsód | 69 |
| Felsőszentiván | 28 |
| Csávoly | 292 |
| Szeremle | 25 |
| Összesen: | 811 gyermek |
A gyermekeket a községi elöljáróság az üdültetést vállaló családoknál helyezte el.
A budapesti gyermekeken kívül komolyabb gondot jelentett a hatóságoknak a menekültek sorsa. Miután Szeged városa több ezer menekültet elhelyezett, a belügyminisztérium január 30-án úgy intézkedett, hogy 500 menekültet Gara községbe irányítsanak./70/ Gara község elöljárósága április 27-én részletes beszámolót adott a faluban lévő – immár 800 főnyi – székely megélhetésének biztosításáról, megélhetéséről. Havonta 15 kg gabonát kaptak, hetenként 1marhát vágtak le részükre és zsírszükségletüket is tudták biztosítani. A székelyek számára adott élelemkészletek ellenértékét a volt Volksbund-tagokra eszközölt kivetések útján biztosították. A jelentés megjegyzi azt is, hogy a székelyeken kívül a község hónapokon át 3000 szovjet sebesült ellátását biztosította./71/
A közellátási helyzetre vonatkozó községi adatokat V. számú, Élelmiszerkészlet c. táblázatunkban dolgoztuk fel, az eredeti jelentések alapján./72/
Az iskolák működésének megindulása
Az iskolák helyzetének vizsgálatát az 1944. november 20. –1945. február 15. közé eső hónapokra korlátoztuk, mert az utóbbi időpont után a községekben megindult a rendszeres tanítás. Február közepétől már nem a tanítást akadályozó külső körülmények – az iskolai berendezés megsemmisülése, az iskola lefoglalása katonai kórházak számára, a tanulók elmaradása stb. –okozták a legfőbb gondokat, hanem a pedagógusok megélhetésének biztosítása. Az egyre jobban elhatalmasodó pénzromlás igen érzékenyen érintette a tanítókat. Megélhetési gondjaik ellenére hősiesen helytálltak, egyéni okok miatt a tanítást nem hagyták abba, a tanévet befejezték. Az iskolák működésére vonatkozóösszesítésünk /VI. sz. táblázat/ mutatja, hogy az egész járásból csak két tanítómenekült el. Táblázatunk 7 iskola oktatási helyzetét a fentebb megjelölt hónapokban 16 pontban mutatja be./73/
A táblázat adatai csak az általános vonásokat emelik ki. Az adatok mögött az élet sokféle nehézsége rejtőzik. A kiscsávolyi /tanyai/ iskola1944. november 20-án tartott tantestületi ülésének jegyzőkönyve szerint „… a tanítás az eddigi másnapos váltakozás helyett naponként történik úgy, hogy az alsó tagozat 8-10, a felső 10-13 óráig foglalkozik, a régi órarend szerint félórás beosztással. A tanítók légiveszély vagy támadás esetén alkalmazkodjanak ügyesen az eseményekhez, hogy a gyermekek épségét megvédjék.” Ezen az ülésen –feltűnő módon – a tanulók iskolai elmaradása még nem volt napirendi pont. Az1944. december 31-én tartott ülésen viszont már minden osztály tanítója jelentést tesz az egyre nagyobb méreteket öltő hiányzásokról. A kiscsávolyi iskola körzetébe tartozó csávolyi úti iskolában pl. egy tanuló sem jelent meg. „Sok szülő nem küldi gyermekét az iskolába, mert nem érez magával szemben felelősségre vonó tényezőt” – mondta az egyik tanító./74/
A bácsbokodi r. k. elemi népiskola igazgatójának lakásán1945. januárjában a partizán parancsnokság székelt. Az iskolában szovjetkatonaság, vagy partizánok voltak elszállásolva./75/ A csávolyi r. k. elemi népiskolában a felszabadulás megváltoztatta a nemzetiségi tagozatok beosztását: „… eddig volt: 2 teljes német, 1 magyar-német és 1 magyar-bunyevác. Jelenleg1 magyar-bunyevác, a többi mind magyar.”/76/ Csátalján az iskola február 8-ánkelt jelentése így foglalta össze az 1944-1945 évi eseményeket: „Tekintettel arra, hogy a kivándorlás megindult és a szülők a gyermekeket iskolába nem engedték, az iskolaszék elnöke a tanítást 1944. évi október hó 10-énbizonytalan időre beszüntette… A tantermek bútorzata és felszerelése teljesen tönkrement. Csupán az új iskola egy tantermét tudtuk hiányosan bebútorozni és felszerelni.”/77/ A német nemzetiségű lakosság menekülésére vonatkozik Bácsborsód jelentése is: „Cérnahát területéről több német ajkú családelmenekült.”/78/ A szeremlei ref. népiskola február 14-én kelt jelentése 1944.október 12-től kezdődően többek között a következőket jelentette: „Az egyre feszültebb és zavarosabb helyzetre való tekintettel vezető kir. tanfelügyelő személyes tanácsára a tanítást ideiglenesen szüneteltettük nov. 1-ig, amikor is a kormánybiztosság és az orosz katonai parancsnokság felhívására a tanítás újból elkezdődött. Azonban a háborús helyzet és ennek folytán a szülők aggodalma miatt a tanulók távolmaradása napról-napra fokozódván – 61 tanulóközül már csak 6-8 jelent meg – a tanítás újból megszakadt nov. 20-ig. Ekkor ismét megkíséreltük a tanítás elkezdését, illetve folytatását, de 4 napos munka után az elrendelt mozgás-tilalom ezt is megállította… Dec. 4.-én ötödízben is megindult az iskolai munka, ami most már – 3 napos katonai beszállásolástól eltekintve – viszonylag zavartalanul folyik./79/
Bizonyosra vehető, hogy feltárt adataink az iskolai életmegindulásának nehézségeit csak általánosságban jellemzik. Az egykorújegyzőkönyvek és jelentések igyekeznek röviden rögzíteni az eseményeket. Ez nem forrásértéküket csökkenti, hiszen adataik egymással összevetve is megállják helyüket. A szűkszavúság ezekben az iratokban azoknak a pedagógusoknak a helytállását és felelősségérzetét dicséri, akik a terjedelmes jegyzőkönyvek és jelentések előállítása helyett elsődleges feladatuknak az iskolai munkamegindítását tekintették. Ezáltal éppen olyan jól teljesítették kötelességüket, mint abban az időben a közélet többi fontos szereplője.
A megyei Tanfelügyelőség a többi felsőbb hatóságtól eltérő módon – működése kezdeti időszakában – kevés rendeletet adott ki az iskoláknak. Tevékenységének értékét ez nem csökkenti, mert az utókor számára számosértékes, egykorú beérkezett iratot őrzött meg.
Közegészségügy
A források tanúsága szerint a jól működő közigazgatási szervezet eredményes lépéseket tett a közegészség védelme érdekében. Az alispán1945. március 23-án már ismételten intézkedik, ezúttal a vonatkozó népjóléti miniszteri rendelet végrehajtása érdekében./80/ Elrendeli:
– a temetőn kívül eltemetettek exhumálását és temetőkben való eltemetését, a katonák holttesteit – nemzetiség szerint – közös sírokban kell elhelyezni, ezek a sírok különösen a Vörös Hadsereghősei iránt nyilvánítandó tiszteletből megfelelő síremlékkel látandók el.”
– a fertőző betegségek terjedésének megakadályozását, ezzel kapcsolatban az elhantolatlan vagy felületesen elhantolt állati tetemek gondos elföldelését;
– az üzletek, üzemek, piacok gondos ellenőrzését;
– a községi orvosoknak a fertőző betegségek pontos bejelentését,
A rendelet végrehajtásáról a községi jelentések általában szűkszavúan számolnak be. A szeremlei vezetőjegyző jelentését a dokumentumok között olvashatjuk.
Májusban Csávolyon kitört a háború betegsége, a tífusz. A dobolási hirdetmény nyugalomra, óvatosságra inti a lakosságot: „Felhívjuk a lakosságot, hogy a községben flektífusz betegség lépett fel. Mindenki tartózkodjon attól, hogy másokkal kezet fogjon, ruhájuk érintkezzen és naponta sokszor mossanak kezet. De ezen kívül is még több szomorú betegség van elterjedve a község lakossága körében, márpedig a betegségeket gyógyszerhiány miatt gyógykezelni nem lehet. Hogy ezen betegségek tovább terjedését megakadályozzuk, különösen nagy gondot fordítunk önmagunkra, ruhánk és lakásunk tisztaságára. Az udvarokat, trágyadombokat tartsák tisztán, homok vagy hamuval hintsék le, esetleg földrádobással zárják el a nap melegétől. Az utcákat, járdákat, hetenként legalább egyszer alaposan tisztogassák, söpörjék össze. A lakás ajtajait-, ablakait pedig szappanos vízzel jól mossák le.”/81/
A bajai járás tisztiorvosának összefoglaló közegészségügyi jelentését, mely 1945. júliusáról készült, az alábbiak szerint ismertetjük. A nyomtatott űrlap egyes kitöltött rovatai a következőket tartalmazzák:/82/
I. Népmozgalmi adatok:
házasságkötések száma: 7
Születések száma, élve: 44, halva: 1
vetélések száma: 1
halottak, életkor szerint:
| 1 hónapon aluli | 4 |
| 1-11 hónapos | 11 /ebből Bácsbokodon 7/ |
| 1-6 éves | 8 |
| 7-17 éves | 1 |
| 18 éven felüli | 39 |
| Összesen: | 63 |
gyakoribb halálozási okok:
| heveny fertőző betegség | 2 |
| gümőkór | 3 |
| rosszindulatú daganatok | 2 |
| vérkeringési szervi betegségek | 4 |
| nem természetes halál | 6 |
csecsemőhalandóság arányszáma: 34%
Megjegyzés az I. rovatban: „Bácsbokodon a magas halálozás oka: 1./ vasúti szerencsétlenség 2./ német menekültek között fellépett dys. járvány és rossz szociális körülmények.”
II. Környezetegészségügyi viszonyok:
Üzletek, üzemek száma: 231
Ellenőrzött üzletek, üzemek száma: 84; szabálytalanság: 2.
Megjegyzés a II. rovatban: „Köztisztasági állapotok egyáltalán nem kielégítőek.”
III. Fertőző betegségek elleni védekezés:
| Vérhas megbetegedések: | 22 | meghalt: 2 |
| Hastífusz | 5 | meghalt: 1 |
| Diftéria | 5 | – |
| Gümőkór | 6 | meghalt: 2 |
Az év folyamán hastífusz elleni, védőoltásban részesült 1060 személy.
Trachoma betegek száma: 36
„Bácsbokodon a vérhasjárvány terjedésének megakadályozása végett a német menekültek között a teleplezárása, környezet asszonálása.”
Járványkórházak férőhelyeinek száma: 13
Nemi betegségek terjedésének megakadályozása érdekében egyes községekben felvilágosítás és kezelés.
IV. Betegellátás:
Mentőszolgálat: „Csak tengelyen történhetik, tehát nem kielégítő.”
V. Gyermekvédelem, szociális gondozás:
„Hiányosak az adatszolgáltatások.”
VII. Egészségvédelem:
A zöldkeresztes egészségvédelmi tanácsadáson megjelent személyek száma: 118.
A védőnők meglátogattak 361 családot.
VIII. Gyógyszerészet:
Üzemben lévő gyógyszertárak száma: 6
Megjegyzés: „Teljesen tönkrement a nagybaracskai gyógyszertár.”
X. Egészségügyi igazgatás:
Iktatott ügydarabok száma: 106
XI. Személyi ügyek:
Szeremlén, Dávodon és Csátalján az orvosok hiányzanak, vagy katonának vonultak be, vagy a kiürítési rendelet következtében hagyták el helyüket.
XII. Egyéb jelenteni való, vagy javaslat:
A tisztiorvos kiemeli a csecsemőhalálozás magas arányszámát. Erre vonatkozólag megjegyzi, hogy a teljes adatok még nincsenek birtokában, a továbbiakban erre fokozott gondot fordít. A legközelebbi feladatok közé tartozik a várható járványok miatta kutak nagymérvű szennyezettségének megszüntetése. Általános tapasztalatait így összegezi: „Egyhónapi tapasztalatom alapján jelenthetem, hogy a járás közegészségügye messze áll a minimális követelményektől. Ez áll személyi és tárgyi vonatkozásokban egyaránt…”
A tisztiorvos ismertetett jelentéséből kitűnik, hogy a járás élén egy hónapja látja el feladatát. Elődje dr. Antony János bajai városi orvos volt. A jelentés készítője dr. Mihály Gyula 1945. július 1-én vette át a bajai járási tisztiorvosi hivatal vezetését, előzőleg jánoshalmai szakképesített tisztiorvos volt. A kinevezett községi és körorvosok közül katonai szolgálat vagy a kiürítési rendelet miatt a következők hagyták el a helyüket: Dr. Turai Márton Csátalja, dr. Ostheimer Géza Dávod, dr. Blum Lajos Szeremle, dr. Körmendi Lajos Bácsbokod. A bácsbokodi körorvos már régebben visszaérkezett, leigazolása is megtörtént.
A megye 26 községéből az év elején – az alispán beszámolója szerint – 15 maradt orvos nélkül, ami 57,6 %-ot jelent. Bácsbokodon a hatósági orvos ideiglenes teendőit egy magánorvos látta el. 1945 első hónapjaiban Bátmonostort és Szeremlét, Nagybaracskát és Csátalját, valamint Hercegszántót és Dávodot összesen három „egészségügyi körbe” vonták össze. Augusztusban már annyi orvos visszatért állomáshelyére, hogy a bajai járásban csak Dávod és Szeremle maradtak községi orvos nélkül./83/
A teljesen megsemmisült nagybaracskai gyógyszertáron kívül komoly károsodást szenvedett a bácsbokodi is./84/
A bajai járás községeiben 1945 augusztusában 12 hatósági és10 magánbába működött. Az egész megyében 54 okleveles szülésznő tevékenykedett./85/
A bajai járásban Sipos Kálmán képesített fertőtlenítő egészségőr rendszeresen látogatja a községeket. Munkáját a tisztiorvos osztja be./86/
Bácsbokod, Dávod, Nagybaracska községekben a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat hatóságilag kiküldött védőnői rendszeresen működnek. A nagybaracskai egészségház súlyos háborús sérülést szenvedett. A bajai járástüdőbetegei Baja thj. város gondozóintézetéhez tartoznak./87/
A hastífusz elleni védőoltások céljára 47,5 literoltóanyagot állítottak elő a Közegészségügyi Intézet Bajai Állomásának dolgozói. A bajai járás lakosságának a 80%-át beoltották./88/
A vonatkozó későbbi jelentések szerint a közegészségügyterén fokozatos javulás volt tapasztalható.
DOKUMENTUMOK
A forrásközléshez csupán néhány iratot emeltünk ki a többi közül, hiszen a feldolgozó tanulmány mellett nem törekedhettünk teljességre.
A forrásközlés és a tanulmány alapjául szolgáló fondok mind a Kecskeméti Állami Levéltárban találhatók meg. Ezeknek leglényegesebb jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze:
A községek közigazgatási iratai 1944 – 1945
Csak Bácsborsód, Csátalja, Csávoly, Gara, Hercegszántó és Nagybaracska községeknek található témánkra vonatkozó anyaga. A községek iratanyaga töredékes, iratkezelésük következetlen: nincsenek fogalmazványok, sokszor csak a beérkezett irat található meg elintézés nélkül, a másolatokat nem hitelesítették stb. – Iktatásuk sorszámos rendszerű. – A községi iktatókönyvek sokat segítettek a hiányos anyag feltárásában: a bejegyzések vagy azok hiánya tájékoztatott az egyes községekben lefolyt eseményekről.
Külön meg kell említenünk a községi dobolási könyvek jelentős forrásértékét. A tanulmányban felhasznált csávolyi dobolási könyv igenértékes adatokat nyújt a történelmi hétköznapokról. /Ld. a dokumentumokat is!/
A községi közgyűlési jegyzőkönyvek csupán a már kialakult helyzetet rögzítik az új elöljáróság kinevezésének feljegyzésével. A közgyűlések száma sem sok ezekben a hónapokban, így ezekből kevés adatot nyertünk.
A községek iratanyagára vonatkozóan általánosságban megkell állapítanunk, hogy a jelenlegi feltárást nagyon megnehezítette az anyagkielégítőnek sem mondható rendezettségi szintje. Elképzelhető, hogy a későbbi évek rendezései során előkerülő iratok a jelen tanulmányban kialakított képet módosítják, sőt helyenként meg is változtatják.
A községek nemzeti bizottságainak iratai 1944 – 1945
A bizottságok iratai tekintélyes mennyiségben maradtak ránk, ez a mennyiség azonban nem áll egyenes arányban a minőséggel: az iratok elsősorban személyi ügyekkel foglalkoznak. Kevés a jegyzőkönyv. Az iratkezelésre nem állítható fel szabály. Csak néhány bizottság iktatott rendszeresen, hiszen akik ebben a munkában részt vettek, nem sokadminisztrációs gyakorlattal rendelkeztek. A papírdarabkákra nehézkesen róttceruza-betűktől kezdve a szépen gépelt jegyzőkönyvig minden formájú iratot találtunk a bizottságok anyagában.
A bajai járás főszolgabírájának iratai 1945
Sajnos, ezek az iratok a kutatás hónapjaiban a levéltárban nem voltak megtalálhatók; a fondjegyzékben sem szerepeltek. A járásra vonatkozóan a legértékesebb fondok egyike lett volna.
Az eddig felsorolt fondok képezik a járás közvetlen forrásanyagát. A legértékesebb adatok azonban nem ezekből, hanem az alább következőkből kerültek elő:
Bács-Bodrogmegye főispánjának iratai 1945 /Az 1944. évi iratok nem maradtak meg/,
Bács-Bodrogmegye főispánjának, mint közellátási kormánybiztosnak iratai 1945,
Bács-Bodrogmegye alispánjának iratai 1945 /Korszakunkra vonatkozó 1944-es iratai szintén nem maradtak meg./
Ha nem lennénk tekintettel a régi közigazgatási rangsorra,a forrásanyag értéke szempontjából az alispáni fond megelőzné a főispánit. Az alispán végrehajtó funkciójából következik, hogy rendeltetésszerűen nála gyűltek össze a legmélyebb szintig is lemenő dokumentumok a gazdasági és társadalmi élet minden vonatkozásában. Legtöbb, legértékesebb adatunkat ebből a fondból merítettük. Ez azt is jelenti, hogy az alispáni fondnak a történelmi eseményeket számokban, kimutatásokban rögzítő jellege megszabja feldolgozásunk határait, befolyásolja milyenségét. – A fond alapszámos rendszerű, iratkezelése elég pontos.
Bács-Bodrog megye Gazdasági Felügyelőségének iratai 1945
A felügyelőség talán még az alispáni hivatalnál is hívebben folytatja a közigazgatási ügyvitel jó hagyományait. Iratkezelésük pontos, a mezőgazdasági helyzetről naponta, hetente készítettek kimerítő jelentéseket.
A munkaerő gazdálkodásra vonatkozó iratokat külön iktatták, ezt a számok előtt M betű jelzi.
Bács-Bodrog Megye és Baja thj. Város Tanfelügyelőségének iratai 1944 – 1945
Az iratok jobbára személyi jellegű iskolai beszámolójelentések. Leírják pl. az osztálybeosztást. Ezek közül csak néhány bír különösebb jelentőséggel.
Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara iratai 1944 -1945
Hatásköre több megyére, így Bács-Bodrogra is kiterjed. Az anyag töredékes és jelenleg zilált állapotban van, de értéke így is rögtön szembetűnő. A mezőgazdasági élet megindulására és szervezésére vonatkozóforrások egyik legértékesebbje. /Ld. még a 12. sz. dokumentum-jegyzetét!/
A felsorolt fondokból kiválasztott iratok szövegének közlése előtt megadjuk a keletkezés helyét és idejét, az irat tárgyát. A szövegben / /-ben jelöltük a helyesbítéseket, kiegészítéseket, ha az eredeti erősen hibás vagy értelemzavaró volt.
Az iratok jellegét a következő kategóriákkal határoztuk meg: fogalmazvány, eredeti tisztázat, másodpéldány, hitelesített és nem hitelesített másolat. Feltüntettük az iratok eredeti terjedelmét is.
A jelzet után következő jegyzetben különválasztottuk az irat szövegére vonatkozó formális kritikai jegyzeteket az iratok tartalmi magyarázatát adó jegyzetektől. Előbbieket betűvel jelöltük /itt tárgyaljuk a //-lel jelölt problémákat is/, utóbbiakat arab számokkal. Néhány, az iratsorsára és egyéb körülményre vonatkozó megjegyzést is – mivel ez nem sok – a tartalomra vonatkozó jegyzetekben helyeztünk el.
A közölt dokumentumokkal kapcsolatos egyedi problémákra egyes iratoknál a jegyzetben térünk ki.
1
Csávoly, 1944. november 21. és 22.1/
A Vörös Hadsereg bajai parancsnokságának 1. és 2.számú parancsa az élet megindításáról a dobolási könyvben.
1. számú parancs
Felhívjuk a község lakosságának figyelmét arra, hogy a bajai orosz katonai parancsnokság1. és 2. számú parancsa a községháza kapuja alatt ki van függesztve, mindenki olvassa el. Egyébként a következőket tartalmazza:
1./ Minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését, /Tehát a lakosság is végezze a mindennapi munkáját teljes erőből és azon legyen, hogy az őszimunkák, vetés, kukorica behordása megtörténjen, a leggyorsabban/a/
2./ Minden kereskedelmi és iparvállalat tulajdonosa folytassa tevékenységét. Az áruk, élelmiszerek stb, árai olyanok maradnak, amilyenek voltak a szovjetcsapatok bevonulásáig. A szeszesitalok árusítása további intézkedésig tilos.
/Boltosok tehát kötelesek kinyitva tartani úgy, amint az volt azelőtt. – Korcsmárosoknak nem szabad kinyitni./
3./ Iskolában a tanítás is rövidesen kezdetét veszi. Erről külön fog a községlakossága értesítést kapni.
4./ Istentiszteletek megtartásának a templomokban nincs semmi akadálya.
5./ A lakosság köteles a birtokában lévő fegyvert, lőszert, hadianyagot, katonai ruhákat, köpenyeket, kézigránátokat és egyéb hadianyagot, valamint nemzetiségre tekintet nélkül az összes rádiókat holnap, szerdai napon a helybeli vörösőrség parancsnokánál leadni. /Mindenki papirosra írja nevét, utcát és házszámot és azt rádiójára jól ragassza rá a felső részén. Rádiók nem lesznek elkobozva, csak további megőrzés végett a községházánál lesznek őrizve, amíg újabb intézkedés nem történik./
6./ Minden raktár és raktárhelyiség, mely német és magyar katonai hatóság tulajdonában volt, az összes benne levő javakkal együtt, a szovjet parancsnokság rendelkezése alákerül.
7./ Az utcán a közlekedés reggel6 órától este 6 óráig van megengedve.
8./ Az éjszakai elsötétítést is a legszigorúbban kell végrehajtani.
2. számú parancs
1./ Magyarország területén a magyar pengőn kívül szabadforgalomban van a Szovjet Katonai Parancsnokság által kibocsátott pengő is. Egy hadi pengő egyenlő egy magyar pengővel. Vagyis egyenlő értékben van forgalomban.
2./ Minden állampolgár, minden hatóság, ipari és kereskedelmi vállalat köteles ezeket a pénznemeket elfogadni, megtartva azokat az árakat, amelyek érvényben voltak akkor, amikor a Vörös Hadsereg csapatai Magyarország területére léptek. Aki ezeknek a pénznemeknek az elfogadását megtagadja, vagy elszámolásoknál azok árfolyamát csökkenti, vagy pedig árdrágítást követ el, haditörvényszék elé kerül.
……………………….a/
Mindenki köteles a birtokában lévő írógépeket is beszolgáltatni. Szovjet katonaság fizethet Rubel-el is, egy orosz Rubel egyenlő 3 pengővel.
Tehát ilyen átszámítási arányban szabad beváltani.
Mindenki igyekezzen a beszolgáltatási kötelezettségének is eleget tenni, mert a pontrendszer továbbra is érvényben marad és aki nem tesz eleget a beszolgáltatási rendszernek, büntetés alá kerül.
Sertésvágás is a régi alapon van, azzal az eltéréssel csak, hogy 150 kg hízott sertés és ennél kisebb súlyú után 4 kg zsírt kell beszolgáltatni, és 150 kg sertés és ennél nagyobb súlyú után 6 kg zsírt kell beszolgáltatni. Egyébként a vágások is csak hatósági engedély és marhalevél alapján történhetnek.
Az orosz katonai parancsnokság és a trianoni Bácsbodrog vármegye kormánybiztosságának a rendeletét közzé teszem azzal, hogy azt mindenki most már a legszigorúbban tartsa be és azt teljesítse, mert ellenkező esetben a katonai parancsnokság büntetése alá esik.
Jegyrendszer és általában minden marad a régi rendeletek szerint. Mindenki köteles a munkásszerződése szerint a kukorica betakarítását végezni.
Bajána kir. járásbíróság és törvényszék is megkezdte működését. Árvaszéki ügyekben a Baja város árvaszéke intézkedik, Közjegyzői teendőket pedig a kir. járásbíróságnál intézik. Adófizetések is rövidesen megkezdődnek, erről még külön lesz értesítve a lakosság, hogy mikor és mely napokon lehet fizetni. Akik akár bundista házakból vagy bárhol másoktól vagy gazdaságokból elvittek valamit, legyen az bútor, ruhanemű, búza, kukorica, sertés, tehén, kocsi vagy ló, általában akármi is, azt holnapi nap folyamán szerdán szolgáltassa vissza, mert ezek után is megindul a nyomozás, ezen ügyekben is a katonai parancsnokság intézkedik.
A dobolási könyvbe beragasztott, eredeti, egyoldalas gépelt szöveg. – Csávoly község közigazgatási iratai. Dobolási könyv, 594. sz. hirdetés, nov. 21. és 22. keltezéssel.
a/ Az eredetiben is szereplő jelek. –
A 2. sz. parancs valószínűleg nem szószerinti, hanem a községi elöljáróság általbővített és szűkített, a helyi szükségleteknek megfelelő módon magyarázott szöveg. Erre utal a szövegben lévő ….. jel is. Az 1. sz. parancs szövegében a községi kiegészítéseket még zárójelbe tették.
1/ Vitás lehet, hogy a közölt irat egy vagy több irat-e. Véleményünk szerint egy, mivel a csávolyi községi fondba tartozik és a dobolási könyvben az 594. számot viseli. Az előbbi jegyzetben kifejtettek alapján: nem több, egymás után beérkezett napiparancs, hanem a községi elöljáróság által feldolgozott, egyszeri hirdetmény.
2
Bácsbokod, 1944. december 30.
A népiskola igazgatójának a megyei Tanfelügyelőséghez írt jelentése az iskola állapotáról, az iskolát ért háborús károkról.
A bácsbokodi rk. el. népiskolában a tanítás 1944. évi szept. hó 4-én vette kezdetét.
A tanítás szünetelt 1944. évi okt. hó 19-től nov. 3-ig. –1944. évi nov. 20-tólnov. 30-ig.
Jelenleg rendes tanítás folyik az I. és II. sz. rk. óvodában. Az iskola épület ablakai repülőtámadás által nagy részben kitörött/ek/.a/
Az épületben több ízben volt orosz katonaság. Minden igyekezetem azon van, hogy az iskolaépület rend bejöjjön és a tanítást ott folytathassuk.
A községi elöljáróság ígéretet tett, hogy az épületet rendbe fogják hozni.
Az iskola tanítói kara mind a helyén maradt.
A tantestület névsora: Szapár András, Fóris Mihály, Babity Mihály, Hack M. Amaranta, Brinyei M. Eszperencia, Léh M. Hilda, Poliph M. Kusztella.
Tanerőre nincs szükség.
A tanulók létszáma: 262 tanuló
Szapár András népisk. igazgató
Eredeti, egyoldalas, kézzel írt tisztázat. – Bács-Bodrog megye és Baja thj. Város Tanfelügyelősége. 1945-233. sz.3/a/ Az eredetiben: kitörött.1/ Az alispán maga is horvátoknak nevezi őket egy illegális röplapjuk nyomán/1945-2700 alisp. sz./, de inkább olyan délszláv népcsoportnak tekinthetjük a bunyevácokat, amely tájszólása mellett a szerb irodalmi nyelvet is használja. –A 17. században települtek át a hercegovinál Buna folyó mellől a Bácskába és a szomszédos részekre. Katolikus szerbeknek is jelölik őket a sokácokhoz hasonlóan.2/ A számokat összeadva 408 tanulót kapunk.3/ Az ügyiratban található a többi községi iskola jelentése is. Megadottkérdésekre válaszoltak, – erre következtethetünk az eredeti szövegből. /V. ö. a Tanfelügyelőség fondjának ismertetésével!/
3
Baja, 1945. február 2.
A bajai járás főszolgabírájának körlevele a községek elöljáróságaihoz a havonta tartandó tisztiértekezletekről.
Értesítem az Elöljáróságot, hogy minden hónap 10. napján, amennyiben pedig 10-ikeünnepnapra esnék, a rákövetkező hétköznapon Baján hivatalos helyiségemben járási tiszti értekezletet tartok. A tiszti értekezleten külön értesítés nélkül köteles minden község vezetőjegyzője, vagy akadályoztatása esetén helyettese megjelenni.A legközelebbi tiszti értekezletet tehát f. évi február hó 10. napján szombaton de. 10 órakor tartom meg.Postaforgalom hiánya miatt jelen rendelkezésemet Bátmonostor Szeremlének és Nagybaracskának, Nagybaracska Csátaljának, Csátalja Dávodnak, Dávod Hercegszántónak, Vaskút Garának, Gara Bácsborsódnak, Bácsborsód Bácsbokodnak, Bácsbokod Csávolynak, Csávoly Felsőszentivánnak köteles távbeszélőn, vagy ha a távbeszélő nem működik, küldönc útján továbbítani.Barcsai főszolgabíró
Eredeti, egyoldalas, géppel írt tisztázat, „Bács-Bodrog vármegye bajai járás tűzrendészeti felügyelője Baja” feliratú körbélyegzővel ellátva.1/ – Hercegszántó község közigazgatási iratai. 1945-50. sz.1/ A főszolgabíró nyilvánvalóan saját körbélyegzője hiányában használta a járás tűzrendészeti felügyelőjének pecsétjét, Az iratot csak február 10-én iktatták a közlekedési nehézségek, az ügyintézés lassúsága következtében.
4
Nagybaracska, 1945. febr. 17.
Jegyzőkönyv a helyi mezőgazdasági munkás szakszervezet megalakulásáról, az ugyancsak megalakítandó nemzeti bizottságba két megbízott kiküldéséről.
Jelen vannak: Nagybaracska község munkásai közül mintegy 120-an.Horváth Mátyás a munkások csoportjából mint korelnök, egyben előadó ismerteti a jelenlévő munkásokkal, hogy a miniszteri rendelet értelmébenl/ minden községben nemzeti bizottságot kell alakítani. A rendelet szerint a nemzeti bizottság/okat/a/ egyes demokratikus pártok küldötteiből kellene összeállítani. Amennyiben a nemzeti bizottság megalakítása pártok hiányában nem alakítható meg, úgy egyes szakszervezetek útján kell azt létrehozni. Arra valótekintettel, hogy a községben demokratikus politikai párt ez idő szerint nem alakult meg, így szüksége mutatkozik annak, hogy egyes szakcsoportba tartozó községi lakosok szakszervezetbe tömörüljenek. Ebből a célból javasolja Nagybaracska községben a munkás szakszervezet létesítését. Jelenlevő munkások egyhangúlag elhatározzák, hogy szakszervezetbe tömörülnek, és kimondják, hogy szakszervezetük címe: Nagybaracska községi mezőgazdasági munkás szakszervezet. Elnökül egyhangúlag Horváth Mátyás munkatársukat, jegyzői teendők ellátására pedig Király András munkatársukat vála/sztják/b/ meg.Most már mint a Nagybaracska községi mezőgazdasági munkás szakszervezet elnöke Horváth Mátyás felkéri a szakszervezetet, hogy jelölje ki a szakszervezetbe tartozó munkások közül a nemzeti bizottságba küldendő két nemzeti bizottsági tagot. A szakszervezet egyhangúlag kimondja, hogy a nemzeti bizottságba tagokul Horváth Mátyás és Király András munkásokat vála/sztja/c/ meg.A jegyzőkönyv hitelesítésére Karaszi József és Gozsovits András kéretik fel.Kmft.
5
Csávoly, 1945. március 3.
A csávolyi Nemzeti Bizottság új elöljáróságot nevez ki a községben.
Meghirdetjük, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete alapján megalakult politikai pártok által létrehozott Nemzeti Bizottság összeállította az új elöljáróság névsorát és pedig: Bíró: Petrity Menyhért, – II. bíró: ifj. Kabai József, –közgyám: Milassin Dénes, – pénztárnok: Mestre Sándor, – esküdtek: Jámbor Ferenc, – Horváth Imre, – Wiedner Menyhért, – Ikotics János, – Stranyovszki Márton és Turcsányi Pál. – Az új elöljáróság a mai napon letette az esküt is az Ideiglenes Kormányra és a hivatali működését is megkezdte.A dobolási könyvbe beragasztott, eredeti gépelt szöveg. – Csávoly község közigazgatási iratai. Dobolási könyv, 51. sz. hirdetmény.
6
Baja, 1945. március 24.
Bács-Bodrog megye alispánjának válasza a Szövetséges Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság helyi megbízottjának a földreformról és a közigazgatásról feltett kérdéseire.1/
1. A földreformra vonatkozó rendeletből eddig hivatalos úton egyetlen példányt sem kaptunk. 10 példányt a városparancsnokságon alkalmilag kértem és kaptam Pomahajgoa/ őrgy. urtól.2. Az orosz hadsereg bevonulása előtt valamennyi községben választott községi elöljáróság működött, ezek az elöljáróságok azonban a közbejött eseményekkel kapcsolatban mind felbomlottak. Az Ideiglenesb/ Nemzeti Kormány idevonatkozó rendelete értelmében az új elöljáróságokat a nemzeti bizottságok hívják életre. Ezek az új elöljáróságok azonban nem választás utján, hanem a demokratikuspártok kijelölése alapján alakulnak meg. Ilyen alakulás eddig tudomásom szerint5 községben történt meg. Ad hoc elöljáróság azonban minden községben működik/önkéntesen összeült és elfogadott elöljáróságok/.3. Földszétosztás március 24. napjáig nem történt.4. Megyei tanácsok eddig nem alakultak, mert a rendelet hivatalosan még nem is érkezett meg és így kihirdetve sincs.5. A földreform előre látható akadályai:a/ Az igényjogosultak köre a háború befejezésec/ előtt igazságosan nem állapítható meg /a családi viszonyok a háború folytán összezavarodtak, igényjogosult családfőkegy része fogolytáborban van, németek elhurcolták stb./.b/ Az ország nem rendelkezik annyi igásállattal és gazdasági felszereléssel, hogy a juttatottak megfelelő gazdasági felszereléssel is elláthatók legyenek. Ennek következménye pedig az lehet, hogy a juttatottak nem tudnak megfelelően gazdálkodni, eladósodnak és végül pedig tönkremennek, ami az országos termésátlagot is lecsökkenti.c/ A túlságosan elaprózódott földterület a birtokosok megerősödéséig a hitelképesség csökkenésére vezet.d/ A reformnak abban az ütemben való végrehajtása, amint azt a rendelet előírja, a háború folytán meggyengült adminisztráció mellett a végrehajtás tökéletességét veszélyezteti.Egyébként Bács-bodrog vármegyében más speciális akadálya a földreform végrehajtásának nincsen.dr. Barcsai Iván alispán
Eredeti, kétoldalas, kézzel írt tisztázat, „Baja thj. város főispánja” feliratú körpecséttel ellátva,d/ Bács-Bodrog megye alispánjának iratai. 1945-462. sz.–a/ Valószínűleg Pomahajgov. Az iratokban ez a név másutt nem fordul elő.b/ Az eredetiben: ideiglenesc/ Az eredetiben: befelyezésed/ Más alispáni iratokon az alispán körpecsétje látható, erre az iratra csak tévedésből kerülhetett a főispáné.1/ Az iraton nem szerepel a kérdéseken és válaszokon kívül más, de mivel az 1945-462.alapszám a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyi megbízottjának a földreformról feltett kérdéseire adott válaszokat és kimutatásokat foglalja magában, így minden bizonnyal ezeket a feleleteket is Petrovszkij őrnagy, az akkori helyi megbízott kapta.A kérdések a következők voltak:1. Mikor és hány példányszámban érkezett le a földreformra vonatkozó rendelet?2. Hány községben van választott közs/égi/ elöljáróság?3. A márc. 24-i állapot szerint hány hold földet osztottak szét és hány gazdának?4. Alakultak-e megyei tanácsok?5. Mi a földreform keresztülvitelének akadálya?
7
Baja, 1945. április 6.
A bajai járás főszolgabírájának jelentése Bács-Bodrogmegye alispánjához a járás községeiben elvégzett és folyamatban lévő mezőgazdasági munkákról.1/
A bajai járásra vonatkozó jelentésem – Hercegszántó község kivételével – a következő:A termelési bizottságok a községekben megalakultak.Az elvégzett, a folyamatban lévő és a múlt évről hátramaradt mezőgazdasági munkák állása március végén községenkint nagyjából a következő:Bácsbokod községben a tavaszi mezőgazdasági munkák során kb. 1000 kat. hold földet szántottak föl, szántatlan még 10 000 kat, hold, a múlt évi terményekből még 900 hold tengeri, 150 hold napraforgó és 40 hold cukorrépa szedetlen.Bácsborsódon körülbelül 1000 hold tengeri, 200 hold cukorrépa és 150 hold napraforgó van szedetlen. A tavaszi munkák még alig indultak meg.Bátmonostor községben a 3540 kat. hold termőterületből kb. 150 hold van megmunkálva. A múlt évi terménybetakarítás itt sincs befejezve.Csátalja községben a múlt évi termésből 100 kat. hold tengerit törtek le, 400 hold még töretlen. Egyébként a tavaszi munka különösen az új telepes székelyek munkába állításával nagy erővel megindult.Csávoly községben az elhagyott ingatlanok megművelésére termelési szövetkezetalakult és ez a szövetkezet kishaszonbérlet formájában kb.500kat. hold elhagyott területet adott ki művelésre, ebből 110 hold földet már meg is műveltek. A múlt évről be nem takarított termény a község határában már nincsen.Dávod községben a tengeri betakarítás 80%-ban megtörtént, a zabot és tavaszi árpát elvetették, burgonya vetés most van folyamatban, a tavaszi vetésterület kb.1000 kat. hold, az őszi kb. 50 kat. hold, ehhez hozzászámít még a dávodi földbérlő szövetkezet Püspök-pusztai bérleményének fele részére kb.600 kat. hold.Felsőszentiván községben még kb. 120 hold tavalyi tengeri szedetlen, a tavaszi munkák során kb. 600 hold van megmunkálva.Gara községben sem a múlt évről hátramaradott munkák, sem a folyó évi tavaszi munkák jelenlegi állásáról nem ad tiszta képet a község jelentése, mindössze annyi állapítandó meg, hogy a burgonyavetés elkészült, a zab és egyéb takarmányok vetése folyamatban van.Nagybaracska községben, a határ 80%-a még műveletlen, kb. 150 holdat szántottak fel és 50holdat vetettek be zabbal.Szeremle község határában kb. 200 kat. hold búzát és 50 kat. hold árpát vetettek ősszel, a tavaszi vetésterület nagyságaa/ még nem állapítható meg. A község szántóterülete 4154 hold, ebből kb.2-3000 kat. hold még ma is műveletlen, kb. 200 hold kukoricatermés még ma is szedetlen.Vaskút község jelentéséből szintén nem állapítható meg a gazdasági munkák állása.A munkabér viszonyok tekintetében a jelentések igen hiányosak és eltérő adatokat tartalmaznak, általában a munkabér kérdése a járás területén teljesen rendezetlen és sürgős szabályozásra vár. Bátmonostor községben a termelési bizottság napi 20 P-t állapított meg, Csátalja községben a könnyebb munkáknál napi 15-20 P, a nehezebb munkáknál napi 20-25 P napszám, élelmezés nélkül, Nagybaracska községben helyenként 40 P-t is fizetnek.Az elhagyott birtokokra gondnokok és vagyonkezelők kinevezése most van folyamatban, eddig még csak számszerű adatok állnak rendelkezésemre, eszerint Bácsbokod községben 2, Bácsborsód községben 2, Felsőszentiván községben 4 és Vaskút községben 1 gondnok kirendelés történt, Csátalja és Csávoly községben pedig az elhagyott ingatlanok kezelését a községi elöljáróság vette kézbe.A múlt évi kint maradt termények betakarítására honvédelmi munka címén Bácsborsód községben 50 személy, Csátalja községben az odatelepített székelyek valamennyien, Nagybaracska községben 150 személy és 45 fogat lett igénybe véve.Általános panasz az orosz katonaság részére történő robot igénybevétel ember, igavonóállat és mezőgazdasági gépek tekintetében, amely általában annyira megnehezíti a tavaszi mezőgazdasági munkák végzését, hogy néhány községben, mint Bácsborsód, Gara, majdnem teljesen leálltak, ugyancsak sürgős kérelme a községeknek, hogy a még meglévő traktorokhoz üzemanyagot kaphassanak.Örkényi főszolgabíró
Eredeti, kétoldalas, géppel írt tisztázat, a bajai főszolgabíró „Bajai Járás Főszolgabírói Kiadóhivatala” feliratú körpecsétjével ellátva. – Bács-Bodrog megyealispánjának iratai. 1945-6. sz.a/ Az eredetiben: nagyságát; így értelmetlen.1/ Az 1945-6. sz. ügyiratban az alispánnak a bajai szovjet parancsnoksághoz és a földművelésügyi miniszterhez intézett jelentései találhatók, a mezőgazdasági munkák elvégzéséről.Az alispáni jelentések a járásokból beérkezett adatokat használták fel.
8
Szeremle, 1945. április 24.
A községi elöljáróság jelentése Bács-Bodrog megye alispánjához a közegészségügy előmozdítását célzó intézkedéseiről.1/
Fenti tárgyban és szám alatt kiadott rendeletre jelentem, hogy úgy a községünk területének a Dunát érintő határán, mint a bajai határban is ez ideig – már több mint egy hónapja – 5 oszlásnak indult holttestet temettünk el. Ezek közül 4polgári egyén /3 nő, 1 férfi/ és 1 német katona volt. Személyazonosságukat megállapítani nem lehetett, mivel már hosszabb ideje lehettek a Dunában és oszlásnak indultak. A német katona a bajai határhoz tartozó szomszédos Pandúrszigetben volt, de a feje és nyaka is hiányzott, mikor rá találtak. – Temetőben való elhelyezésük fenti okok miatt lehetetlen volt.A fertőző betegségekkel kapcsolatos óvintézkedésekre a lakosság figyelmét dobszó útján több ízben felhívtuk, az utcák, útszakaszok, üzletek tisztántartását ellenőrizzük. Üzemek a község területén nincsenek. A határban lévő állati hullákat, csontokat, bőröket eltakaríttattuk. Az udvarokban felgyülemlett szemét elföldelésére, illetve elégetésére a lakosság figyelmét felhívtuk.Községünkben a húsvizsgálói teendőket képesített húsvizsgáló látja el.A körorvost az előforduló fertőző betegségek pontos bejelentésére felhívtam.A közegészségügy előmozdítása tárgyában kiadott rendeletek végrehajtását úgy az elöljáróság, mint az államrendőrség is ellenőrzi és mindent elkövet, hogy a fertőző betegségek fellépését megakadályozza.A Vörös Hadsereg katonái közül a tél folyamán itt lefolyt harcok alkalmával 1katona esett el, akit a helybeli r. kat. /temetőben/a/ temettek el./olvashatatlan aláírás/ főjegyző
Eredeti, géppel írt tisztázat. – Bács-Bodrog megye alispánjának iratai. 1945-361. sz.a/ Az eredetiben kimaradt a –temetőben– szó.1/ A jelentés az 1945-361. alisp. számú körlevélre érkezett válasz. Az alispán a népjóléti miniszter 40.656/1945. N.M. sz. rendelete alapján adott utasítást a közegészségügy előmozdítását célzó intézkedések megtételéről szóló jelentések elkészítésére, az intézkedések végrehajtására.
9
Gara, 1945. április 27.
A községi elöljáróság jelentése Bács-Bodrog megye és Baja thj. város közellátási kormánybiztosához a községbe került székely telepesek élelemmel valóellátásáról.
Jelentem, hogy a földreformmal kapcsolatban felosztásra került birtokok birtokosai kivétel nélkül Volksbundtagok. Azaz idézve 55/1945-kormb. rendeletet1/: „miután a földreformmal kapcsolatban felosztásra került birtokok birtokosai nevezetteket élelmezni nem tudják, utasítom a községi elöljáróságot, hogy a székelyek élelemmel való ellátását a Volksbund tagjaira kivetéssel biztosítsa” a kettő egy és ugyanaz.Itt nincs más földet vesztett földbirtokos, csak Volksbundista. Vagyis a földreformmal kapcsolatban csak Volksbundista került olyan állapotba, hogy földjét teljesen elvesztette.A községi elöljáróság eddig is segélyezte a székelységet. A székely családok között van 42 család, amelynek családfőjét a partizánok elhurcolták, most is ismeretlen helyen vannak. Ezen családok asszonyai sok apró gyerekkel vannak, így munkára nem mehetnek. Ezek részére a község márc. és április hóra 50 q gabonát osztott ki, fejenként havi 15 klg. Most ezt a mennyiséget a községi elöljárósága Volksbund tagjaira kivetéssel biztosítja, miáltal a munkaképtelen asszonyok és családtagjaik kenyérgabona ellátása biztosítva van május és júniushónapokra. Ugyan így van biztosítva a kenyérellátása a már öreg, törődött székelyeknek is. A zsír ellátás a közellátás keretében nyert elintézést akként, hogy az igényjogosultak zsírjeggyel lettek ellátva. Zsír biztosítva van. Az összes székelyek, menekültek – akiknek száma ma csak Garán 800 személynél több– húsellátása pedig akként történik, hogy a község minden héten 1 darabszarvasmarhát vág le részükre, melynek ellenértékét Volksbundtagokra valókivetéssel biztosítja.Azokaz egészséges családok, akik dolgozni akarnak, munkával biztosíthatják az élelmezésüket. Munkaalkalom van. Vannak olyan székely családok, akik ma 10-12 q gabonakeresettel rendelkeznek. Vannak, akik 1 napi napszám fejében 30 klg búzát kérnek, 2 kiló szalonnát és teljes ellátást. Mások napi 25 P-t kérnek és teljes ellátást.A községi elöljáróság mindent megtesz a menekültek érdekében, amit a lehetőséghatárán lehet. A községben 3000 orosz sebesült volt hónapokon keresztül, a jóvátételi /fegyverszüneti feltételek szerinti/ kivetést is le kell adni az oroszoknak. Márc. hónapban leadtunk 180 darab szarvasmarhát, 1800 q búza, /b 600 q kukorica, 35 kövér sertés, 45 darab szarvasmarha, 40.000 darab tojás, napi 1.000 tej,c/ 100 q burgonya, 50 q bab, 700 darab tyúk, stb./olvashatatlan aláírás/ vjződ/
Eredeti, egyoldalas, géppel írt tisztázat. – Bács-Bodrog megye közellátási kormánybiztosának iratai. 1945-62. sz.a/ Az eredetiben eddig a mondat piros ceruzával aláhúzva.b/ A búza mennyiségétől kezdve minden szám külön-külön piros ceruzával aláhúzva.c/ Valószínűleg a liter maradt ki.d/ Vezetőjegyző.1/ A rendelet Bács-Bodrog megye és Baja thj. város közellátási kormánybiztosától származik. Tárgya az egyes községekbe érkezett székely menekültek élelmezése volt. – Fenti jelentést a kormánybiztos-főispán, Herboly Zoltán 1945. május 3-ánküldte irattárba, ráírva: „Tudomásul, További intézkedést nem igényel. Irattár. Baja, 1945. Herboly .V. 3.” Alatta még egy kézjegy látható.
10
Hercegszántó, 1945. április 30.
A községi elöljáróság üdvözlő levele a bajai 4938.számú orosz hadikórház sebesült tisztjeihez és katonáihoz, május elseje alkalmából.
A május elsejei szabadság ünnep alkalmából meleg szeretettel köszöntjük Önöket, mint hazánk felszabadítóit.Az Önök hősi áldozatkézszsége drága vér árán szabadította fel hazánkat, Európáta/ a fasizmus járma alól.Ezen a világtörténelemben páratlan cselekményükért fogadják őszinte jókívánságainkat és mindannyiuknak jobbulást, gyógyulást kiván Hercegszántó község közönsége.HALÁL a fasizmusra!b/
SZABADSÁG A NÉPNEK!
/olvashatatlan aláírás/
közs. főjegyző
Csizmit Mátyás
közs. bíró
Eredeti, géppel írt tisztázat, „Bács-Bodrog Vármegye Hercegszántó község 1904”c/ feliratú körbélyegzővel ellátva. – Hercegszántó község közigazgatási iratai.1945-247. sz.
a/ Az eredetiben: európát
b/ Az eredetiben: fassizmusra
c/ A pecsét halvány; valószínűleg 1904.
11
Hercegszántó, 1945. április 30.
A községi elöljáróság meghívója a május elsejei ünnepségre.
A május elsejei ünnepélyre alulírott egyesület, testület és magánosokat meghívja a községi elöljáróság.
Az ünnepély programja:
1./ Délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban, délelőtt 10 órakor pedig a gör. kel. szerb templomban Istentisztelet tartatik.
2./ Délután 2 órai kezdettel a községházánál az orosz himnusz eléneklése után beszédek és szavalatok fognak elhangzani.
3./ A községházától az ünnepély befejezése után a temetőben levő hadi sírok megkoszorúzásához vonul ki a közönség.
4./ Négy órától 9 óráig tánc a Jeszenszki és Gorijánác féle vendéglőben.
5./ A meghívottak ünnepi vacsorája 5 órakor kezdődik a Jeszenszki féle vendéglőben.
Oroszkatonai parancsnok, Magyar katonai parancsnok, Magyar Nemzeti Bizottság, Földigénylő Bizottság, Madisz, Kommunista Pártvezetőség, Kisgazdapártvezetőség, Iskolanővérek, Tantestület, Róm. kath. lelkészi hivatal, Gör. kel. szerb lelkészi hivatal, Posta vezetőség, Állomás elöljáróság, Albert testvérek malom tulajdonosa és munkásai, Brand malom tulajdonosa és munkásai, Gracza Illés orvos, Tűzoltótestület, Gyurity Mátyás erdész. Államrendőrség.a/
/olvashatatlan aláírás/
közs. főjegyző
Glavatik
közs. bíró
Eredeti, egyoldalas, géppel írt tisztázat. „Bács-Bodrog Vármegye Hercegszántó község 1904” feliratú körbélyegzővel ellátva. – Hercegszántó község közigazgatási iratai. 1945-247. sz.
a/ Az eredeti iraton a meghívottak nevét egymás alá gépelték, mellettük a meghívók átvevőinek aláírásai találhatók.
12
Kecskemét, 1945. június 9.
A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara jelentése a földművelésügyi miniszternek a megye községeinek mezőgazdasági helyzetéről.1/
…………a/
Nagybaracska, június hó 1. A községben /T/ermelő Bizottság nem alakult meg, mezőgazdasági bizottság sem működik. A község szántóterületét teljesen megművelték. Az őszibúza vetés azonban csak a szokottnak 10%-a. Az október 15-én bekövetkezett felszabadulás után ugyanis a mezőgazdasági munkák teljesen leállottak. A tengerit tavasszal törték le. A szárazság következtében a kalászosok igen gyenge termést ígérnek. Ha az eső tovább is késni fog, még a vetőmagot sem szolgáltatják vissza. Az igavonó állatok 50%-a megmaradt, de ezek közül legnagyobbrészt már cserélt ló. A szarvasmarhaállománynak 40%-a, a sertésállomány 35%-a maradt meg. A választási malac párja 1200-2200 pengő. Jelenleg sertésvész van, a községben gyógyszer nincs. A földreform céljaira Nagybaracskán 300 holdat vettek igénybe s ezt 45 igénylő között osztották ki. 170 igénylő a Mohácsi szigeti földekből kapott. A napszám 70-100 pengő.
Csátalja, június hó 1. A község élén a régi emberek állanak. A szántóterületet majdnem 100%-ig megművelték. Nagyobbrészt tehenekkel és 2 traktorral. A lóállomány 25%-a, a sertésállomány 50%-a és a szarvasmarhaállomány 75%-a maradt meg. A tavalyi őszi vetésnek csak 25%-át vetették az idén. A Termelő Bizottság működik. A községben 1758 kat. hold elkobzott Volksbundista földet osztottak ki 187 székely család között. Egy család átlag 8 holdat kapott. A székelyeket a község látta el ingyen élelemmel, míg most a volksbundisták tartják el őket. A székely csoportvezető Magdali Gergely egyúttal a földosztó bizottság elnöke. A község elöljárósága panaszkodik a székelyekre, nem hajlandók dolgozni, úgy hogy állandóan éleződik a helyzet a székelyek és a helybeli svábok között. Vitéz Somoskői József volt telepfelügyelő lenne a községi vezetőség nézete szerint alkalmas, aki az ellentéteket a székelyek munkába állításával kiküszöbölheti. Őt azonban a székelyek nem szívlelik.
Gara, június hó 1. A községben panaszkodnak a túlzott robotra2/. A fogatoknak és az embereknek több, mint a fele állandóan legtöbbnyire improduktív munkában vesz részt. A határ 35%-a még mindig szántatlan. A kilátások ezen a téren igen rosszak, mert sem megfelelő igával, sem traktorokkal nem rendelkeznek. A község négy rossz traktora javításra szorul, 2 üzemképes is állandó javítás mellett dolgozhat. A traktorekéket az oroszok szétszedték, így kettes lóekéket vontatnak a traktorok. Ez teljesítőképességüket tetemesen csökkenti. A szokott, őszi vetésterület 65%-át sikerült elvetni. A most felszántott és még szántásra kerülő földeket korai kukoricával vetik be. Kölesre lenne szükségük. Apaállatállományból7 bikát és 12 kant elvittek. Jelenleg 5 magán bikájuk van és 3 drb., az oroszoktól visszaszerzett kanjuk. A határ legelőit és lucernásait az itt őrzött és az oroszok által igénybe vett 1000 drb. marha és 2500 drb. birka legeli és tönkreteszi. A Földosztó Bizottság elnöke Szegnár Gergely 3000 kat. hold bundista földből elsősorban a bunyevácokat részesítette. A fennmaradt földet190 székely telepes család között osztják ki. A földek elkobzására rossz időben került sor, éppen a tavaszi munka idejében. Miatta 2-3 hétig szünetelt a mezőgazdasági munka. A községben nagy a munkaerő hiány, a határban dolgozót nem is lehet látni. A községből közel 400 munkaképes férfit és nőt vittek Oroszországba. A rengeteg robot az otthon maradtak legtöbb idejét igénybe veszi. A székelyek munkamorálja igen alacsony. Elégedetlenek, mert nem kaptak felszerelést. Mire a földosztásban rájuk került a sor, /a/ bunyevácok már mindent elhordtak. A székely legjava /sajnos, igen kevesen/ dolgoznak, és tekintve a magas napszámbéreket /100 P.–/, meg is vannak elégedve. Ezzel szemben a követelődző többség nem hajlandó munkába állani és elégedetlenkedik. Tótik Károly székely telepvezető szerint legjobb lenne a székelyeket külön-külön községekbe telepíteni, különösen a moldvaiakat és a bukovinaikat egymástól elkülöníteni. A mai állapot szerint összekeverten nem férnek meg egymással, Bácsbodrog vármegyében jelenleg Vaskúton, Garán, Csátalján és Bácsalmáson vannak nagyobb tömegben székelyek. Katymárra vitézeket telepítettek. Lovak nagy része bunyevácok kezén van, jórészt olyanoknál, akik ezelőtt lóval nem rendelkeztek és akik kisebb mértékben foglalkoznak csak földműveléssel. A Termelési Bizottság nem meri ezeket a lovakat talajművelési munkákra igénybe venni, mert a partizán csapatok közelsége állandó veszéllyel fenyeget. A partizánok egyébként még most is átjárnak éjszakánként Jugoszláviából és fosztogatják a tanyákat.
A község elöljáróságán értesültünk, hogy a bajai Nagy malomban kb. 60 vaggon liszt van az udvaron szabad ég alatt felhalmozva.
Vaskút, június hó 1. A határ több, mint 30%-a itt is műveletlen. 3 traktor működik, de kenőolaj hiánya miatt rövidesen ezek is leállnak. A lóállomány 1500-ról 226-racsökkent. Az ősszel lemaradt talajmunkákat azonban el lehetne végezni, ha a községben lévő 13 traktor részére nyers olajat lehetne biztosítani. Az őszigabonánál a szokott mennyiség felét etették el. Szarvasmarha állomány 40, a sertésállomány 30%-a maradt meg. 3700 kat. hold kiosztásra került földből elsősorban a bunyevácokat, majd a magyarokat elégítették ki és most utóbb 139 székely család is részesült földben. Rengeteg robotra panaszkodnak és panaszolják a székelyek munkakerülését, akik a hosszú vándorlás után munkakedvüket elvesztették és most várják, hogy őket ellenszolgáltatás nélkül lássa el a község.
…………………….
Nem hitelesített, négyoldalas, géppel írt másodpéldány aláírás nélkül. –Bács-Bodrog megye főispánjának iratai. 1945-351. sz.
a/ A szöveg kezdetén és végén …-al jelöltük a közlésnél kihagyott részeket. Az eredetiben az alábbi helységekről esik még szó: Baja /május 30./, Katymár /június2./, Mélykút /június 2./, Jánoshalma /június 3./, Kisszállás, Kelebia, Csikéria, Tompa.
1/ Az összefoglaló jelentést eredetileg a földművelésügyi miniszter számára készítették. E jelentés nem hitelesített másodpéldányát küldte meg a Kamaratájékoztatásul a főispánnak. – A kísérőlevelet Dér András kamarai titkár írta alá, akinek vezetése alatt a Kamara közvetlenül Kecskemét felszabadulása /1944.okt. 31./ után megkezdte működését. Tevékenységükre a frisseség, mozgékonyság jellemző.1944. dec. 1.-én körlevelet intéztek a községek vezetőihez és a pártokhoz, hogy kezdjék meg munkájukat a szovjet parancsnokságokkal együttműködve és utasításaik szellemében. A Kamara demokratikus elvek alapján működött, amit a többi mezőgazdasági kamara közül néhány kifogásolt is, elhatárolva magát a Duna-Tiszaközitől. /Ld. Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara iratait!/
2/ A robot alatt a kötelező közmunkát értik.
*
A bajai járás népe 1944/45-ben a tanulmányban és a dokumentumokban ismertetett események közepette élte át hazánk történelmének döntő sorsfordulóját, a felszabadulást.
Egy nép önismerete elsősorban nemzeti történetének ismeretén alapul. Különösen foltos ismernünk legutóbbi és legjelentősebb sorsfordulónkat. A felszabadulás történelmi tényének jelentősége megkívánja, hogy a vonatkozó ismeretek ne csak általánosságban épüljenek a tényekre. A történelmi hétköznapok részletes ismertetése annak a valóságnak szolgálatában áll, amely ma a szocialista Magyarországot jelenti.
Huszonkét év távlatából tekintettünk vissza a megtett út kezdeti szakaszára. Tizenkét község helyzetét vizsgáltuk. A községekre vonatkozó gazdag forrásanyagot a Kecskeméti Állami Levéltár őrzi. Ez nemcsak a levéltárak fontosságára irányítja a figyelmet, hanem az ott található iratok szinte egyedülálló jelentőségére is. Az egykori helyi sajtó – Bajai Hirlap, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontpolitikai lapja, /1945-1949/ 1945 első hat hónapjának helyi eseményeiről igen kevés adatot rögzített. Remélhetően a hadtörténetírás is fel fogja még részletesen dolgozni a Vörös Hadsereg fennmaradt hadműveleti naplóit, különös tekintettel az ország egyes részein lezajlott felszabadító harcokra. A tárgyra vonatkozik még a Baján működött Népbíróság iratanyaga is. Megjegyezzük, hogy tevékenységére vonatkozó adatokat a levéltári forrásanyagban nem találunk.
Reméljük, hogy munkánk a forrásanyag értékét és a felszabadulás jelentőségét az olvasószámára megfelelően juttatja kifejezésre.
Jegyzetek
Mivel az egész levéltári forrásanyag a Kecskeméti Állami Levéltárban található, ezért a jegyzetekben elhagytuk a jelzetből a KÁL-rövidítést.
Egyéb rövidítéseink a következők:
| Főisp. | Bács-Bodrog megye főispánjának iratai |
| Alisp. | Bács-Bodrog megye alispánjának iratai |
| BBGF | Bács-Bodrog Megye Gazdasági Felügyelőségének iratai |
| BBTf | Bács-Bodrog Megye és Baja thj. Város Tanfelügyelőségének iratai |
| BKF | Bajai Közellátási Felügyelőség /iratai csak más fondok anyagában/ |
A községeket nevük jelzi.
A rövidítésék vagy a községek neve után következik az évszám, ehhez kötőjellel kapcsolódik az iktatószám.
Az iratokon kívül a felhasznált állagok vagy sorozatok nevét is feltüntettük, pl. Dobolási könyv.
1 Ez a két község az… Az „országgyarapítás” a másik két járásterületét nem érintette. 1944-ben, s ennek következtében a felszabadulást követően is, a bácsalmási járáshoz 9, a jánoshalmaihoz pedig 5 községtartozott. V.ö. Magyarország helységnévtára 1941. l. sz. pótfüzet, továbbá az1944. évi helységnévtár adataival. Továbbá: Karsai Elek: „Országgyarapítás” –országvesztés. Bp. 1961.
2 1945-526. M.E. sz. rendelet, megjelent a M.K. 9. számában.
3 Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1938. VII. évf. és 1943. XII; évf. adatai. Az 1938 évi adat Baja thj. város területével együtt értendő. Az 1943. évi évkönyv nem jelöli meg külön a várost.
4 Alisp. 1945-81. Barcsai Iván alispánmájus 16-i jelentése a közellátásügyi minisztériumhoz a lakosság lélekszámáról és terménykészletekről.
Rovatok: lakosság – ezen belül a táblázatban látható, életkor szerinti csoportosítás, – terménykészlet, vetésterület. Az I. sz. táblázatot a járás községeinek a fenti számú iratban, találhatóeredeti jelentései alapján készítettük. Táblázatunk elkészítésében az alispán1945-56l. sz. iratát is felhasználtuk, amelyben a megye a Bajai Közellátási Felügyelőséghez jelentette a községek lélekszámát. Az életkor szerinticsoportosítás feltüntetése a képét teljesebbé teszi. – Megjegyezzük, hogy a községek 1944. évre vonatkozó lélekszám-jelentései eltérnek az 1944. évi helységnévtári adatoktól. Az eltérés egyes községeknél csak néhány fő, másoknál több száz. Bácsbokod község lélekszáma egyezik a –helységnévtárban található lélekszámmal. – További megjegyzések a táblázathoz:
a/ Az 1945. évadatairól a községek különböző időpontokban tettek jelentést. Ezek keltezése a helységnevek mellett szerepel.
b/ Felsőszentivánról két jelentést küldtek be az alispánhoz. A februárit utóbb – valószínűleg az alispáni hivatalban – kék ceruzával áthúzták. A márciusi jelentésben viszont csak a község lakosainak a száma szerepel: 1 éven aluliak 29, 16 éves korig586, 16 éven felüli 1835, összesen 2450 fő. Az elírás nem valószínű. A hirtelencsökkenés lehetséges oka az, hogy a meglehetősen nagy számban képviselt németnemzetiségű lakosság jelentős része elmenekült.
c/ A vízszintes vonallal jelölt rovatok az eredeti iratokban is így szerepelnek.
d/ Bátmonostor és Vaskút a 4. rovatban a 16 éven felüli, az 5. rovatban a 12-16 éves és a 6.rovatban az 1-12 éves személyek adatait tüntette fel.
5 Alisp. 1945-417. Községi jelentések az alispánhoz a nemzetiségek lélekszámáról. Az adatokat egykorú összesítés fogalmazványa alapján közöljük.
6 Az 1944-es eseményekről csak néhány utólagos 1945 évi feljegyzés, hivatkozás található a különböző iratokban. Különös figyelmet érdemel Csátalja község 1944. évi iktatókönyve, mely a németmegszállás időpontjától kezdve mintegy 130 bejegyzésben megörökítette a bajai főszolgabíró, ill. a „Hivatalos Lap” rendelkezéseit a különböző betiltott sajtótermékekre vonatkozólag. A betiltott sajtótermékek magyar, német és szerbnyelvűek, jobb- és baloldali egyaránt van köztük. A röplapok betiltásán kívül nagyszámú német és magyar katonai behívó kézbesítéséről, egyes gazdáknak a beszolgáltatás megtagadásáról szóló ügyéről, erdélyi menekültek elhelyezéséről és élelmezéséről, katonaszökevényekről stb, olvashatunk a feltűnő részletességgel vezetett iktatókönyvben.
7 Gara, 1945-3401. A dátumot az iktatóbélyegzőről ismerjük. Az idézett szöveget fél oldalra, kék színű ceruzával jegyezték fel, lehet, hogy telefonüzenet volt, Az iraton az iktatóbélyegző alatt a községi elöljárók és alkalmazottak, összesen 8 személyaláírása látható.
8 Alisp. 1945-1916. Alispáni beszámoló1945. aug. 7-én a Törvényhatósági Bizottság előtt, a vármegyei közigazgatás1944. október-decemberi tevékenységéről.
9 V. ö. a járás községeinek elöljáróit igazoló, III. sz. Igazoló Bizottság tevékenységével: 50. sz. jegyzet. 669 old.
10 Csávoly, Dobolási könyv, 1944. okt..16-i hirdetés. A gyülekezést az 1942-27. évfolyambeliek számára rendelték el.
11 Főisp. 1945-283. Az alispán jelentése a főispánhoz 1945. szept. 25-én, a megye területén lévő, nem szállítható kincstári anyagokról.
12 Főisp. 1945-183. Községek kimutatásai a Magyar Vöröskereszt számára a háború okozta személyi és anyagi veszteségekről. A Magyar Vöröskereszt Országos Központjának Statisztikai Csoportja Herboly Zoltán főispánhoz intézett, 1945. márc’. 12-i levelében /szám nélkül kibocsájtva/ így jelölte meg a felmérés célját: „A Magyar Vöröskereszt Országos Központja a maga kebelén belül Statisztikai Csoportot létesített. Ennek a Statisztikai Csoportnak feladata, hogy számszerűleg kimutassa a német-magyarfasiszták által imperialista háborúba sodort országunk háborús ember- és anyagveszteségét. Alapos és jó munkát kívánunk végezni, hogy az ország tragédiáját világos és szembeszökő módon bemutathassuk a segítésre hivatott külföldi tényezők előtt. Ehhez az országmentő munkához kérjük Főispán Úrhathatós segítségét.” – Az ipari és mezőgazdasági veszteségekről az iparügyi-és földművelésügyi miniszterek fognak felmérést készíteni, – mondja a levél. –A szövegben az eredeti 31 kérdőpont értelemszerű felhasználásával haladunk, az eredeti sorrendben. Ld. következő jegyzetet: az összesített adatok fontosabb részadatait.
13 Az általunk összesített előbbi adatok fontosabb részadatai, a kérdőív szövegében található pontok szerint:
1. Ezek csak bácsbokodiak.
2. a/: Bátmonostor
4. Polgári áldozatok: csak Bácsbokodról. Dávodon és Szeremlén a jelentések szerint nem volt légitámadás.
5. Csátalján nem adták meg az elesettek számát. Az összesített adat Bátmonostor nélkül értendő, ahol ez a szám „meg nem állapítható”. Csávolyon „kb. 20”, Garán pedig „eddig 4” az elesettek száma.
7. Csátalján nincs rokkant. Dávodon az1914-1918 évi háborúból 55 rokkant van; Vaskúton szintén az előző háborúból 49rokkant.
8. Bátmonostor, Szeremle, Vaskút nélkül.
10. Vaskút adata a kérdés félreértésén alapul.
11. Bátmonostoron a hadifoglyok száma „meg nem állapítható”, Garán „számuk ismeretlen”.
12. 1945-ben nem volt orvos Bácsborsódon, Dávodon, Nagybaracskán. Szeremlére a bátmonostori orvos járt át. A távolságkiépített utón 11 km volt.
18. Bácsbokodon 9 volt; 1945-ben nem volt egy autó sem.
20. A kérdésre adott válaszok az egyes községeknél nagyon eltérőek, mivel nincs egységes becslési alapjuk. Ezért a jegyzetben való részletezéstől két példa kivételével e helyütt eltekintettünk. Amig Felsőszentivánon egy ház árát átlagban 3000 P-re, Garán 10 000 P-re becsülték. Az eredmény: Felsőszentivánon 700 ház értéke 210 000 P, a helyi becslés szerint, Garán 1016 ház értéke 10 millió 160 000 P.
21. Százalékos becslés helyett egyes községekben a házak számát adták meg.
21-31. kérdésekre nemleges választ adott Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle, Vaskút.
22. Bácsbokod 72 000 P, Csávoly2 000 P, Felsőszentiván. 2 000 P.
23. Egyedül Bácsbokod válaszolt a kérdésre.
24. Bácsbokod 90 000 db, Csávoly 5 000 db, Felsőszentiván 2 000 db, Gara60 000 db.
25. Előző pont szerinti sorrendben:53 600 db, 2000 db, 2000 db, 20 000 db.
26. A 24. pont szerinti sorrendben: 180q, 30 q, 3 q, 150 q.
27. ” ” ” 72 q, 15 q, 2 q, 50 q.
28. ” ” ” 6720 m2, semmi, 50 m2,2000 m2.
29. ” ” ” 182 kg, 50 kg, 50 kg, 12 q /!/.
30. A közölt adatokat a különböző mértékegységek használata miatt összegezni nem lehet.
14 Az adatokat „Megyénk felszabadulása. A Kecskeméti Katona József Könyvtár bibliográfiája és dokumentumgyűjteménye” c. munkából vettük. /Kecskemét 1965./ – A dokumentumgyűjtemény főleg sajtóanyagból áll. – Kiskunmajsa nagyközség 1944-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott.
15 Csávoly, Dobolási könyv, 1944. nov. 21.és 22. A szöveget papírlapra gépelve ragasztották be a dobolási könyvbe.
Az idézett szövegrészek a bajai szovjetparancsnokság 1. sz. napi, parancsából valók. V.ö. az 1. sz. dokumentummal!
16 Gara, 1944-3422. sz. A kerületi kormányzó dr. Takáts Endre volt. V. ö. az alispáni beszámoló alább idézett szövegével.
17 Csávoly, Dobolási könyv, a szövegben lévő dátummal.
18 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. febr. 2.
19 Bács-Bodrog vármegye 1944. előtti teljes levéltára – néhány cm feudális és polgári kori, véletlenül megmaradt irattól eltekintve – elpusztult. Baja város levéltára megmaradt, részben a községek 1944. előtti iratai is. V. ö. a KÁL jelenleg megjelenés előtt álló fondjegyzékével!
20 Az 1945-1.030. M.E. sz. rendeletértelmében a járási főszolgabírót ápr. 26-án váltotta fel a járási főjegyző, azonos hatáskörrel.
21 V. ö. Főisp. 1945-88. számmal: a főispán febr. 3-án, az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhatalmazása alapján kezdte megműködését.
22 Alisp. 1945-19l6. Alispáni beszámolójelentés a Törvényhatósági Bizottság előtt, 1945. augusztus 7.
23 A főispán, iratainak tanúsága szerint sok vezetőjegyzőt nevezett ki és erősített meg régi állásában. Ld. a 280/1945. sz. főispáni iratokat!
24 Csátalja, 1944-1945. évi iktatókönyv.
25 Gara és Hercegszántó községek, 1944. és1945. évi iktatókönyvek.
26 Csávoly, Dobolási könyv, 1944. nov.22-i hirdetés.
27 Hercegszántó, 1945-50. sz. Ld. a 3. sz. dokumentumot!
28 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. jan. 21.
29 Alisp. 1945-106. sz. A községek február-márciusi jelentései alapján készült alispáni összesítés a közbiztonsági szervek adatairól /1945. márc. 14./. – Az egyes rovatok tartalma a következő:1. közbiztonsági szervek 1944. szept. 1-én; 2. a Vörös Hadsereg bevonulása után létesült közbiztonsági szervek adatai; 3. az új közbiztonsági szervparancsnokának adatai /foglalkozása, pártállása/, a legénység pártállása; 4. a helyi közbiztonsági szerv eddigi felettese; 5. a fizetések; 6. a fegyverzet; felszerelés; 7. milyen karszalagot viselnek; 8. az új közbiztonsági szervek megfelelnek-e feladataiknak; 9. az új közbiztonsági szerv egyes osztályai; 10. kik tartózkodnak a községben a régi közbiztonsági szerv embereiből /név szerint/.
30 Csávoly, Dobolási könyv, 1944. nov. 22.
31 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. jan. 28.
32 Csátalja, 1945. évi iktatókönyv.
33 Nagybaracskai Nemzeti Bizottság iratai. Jegyzőkönyvek. Ld. a 4. sz. dokumentumot!
34 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. ápr. 29.– A felsorolt esetek a csátaljai és nagybaracskai nemzeti bizottságok töredékesen fennmaradt jegyzőkönyveiben olvashatók. A Nagybaracskai Nemzeti Bizottság 1945. ápr. 29-i jegyzőkönyve szerint az egyik községi lakost az SS ittas állapotban besorozta. Az illető kérelmére a Nemzeti Bizottság a tényt –igazolása képpen – jegyzőkönyvében rögzítette.
35 Alisp. 1945-605. sz. Barcsai Iván alispán jelentése a főispánhoz az önkormányzati tisztviselők számáról. Egykorú összesítés alapján összeállított statisztika.
36 A százalékszámításnál nem vettük figyelembe, hogy az eredeti táblázatban 2 tisztviselőnek kétféle iskolai végzettsége volt.
37 Csávoly, Dobolási könyv, 1945, a szövegben idézett dátumok szerinti hirdetések.
38 Főisp. 1945-136. sz. A csávolyi elöljáróság jelenti a főispánnak a Nemzeti Bizottság megalakulását, mellékelve az erről felvett eredeti jegyzőkönyvet. Az alapítók között találjuk a MKP-t és a Szakszervezetet is. Az MKP működéséről ez a legkorábbi adatunk a járásközségeiben. Az ápr. 28-i alakuló gyűlést a NPP részére a bajai szervezetküldöttei tartották. Lehet, hogy ezúttal csak újraszervezték a pártot.
39 Főisp. 1945-245. sz. Az egyes pártok jegyzőkönyveivel együtt a pártközi értekezlet jegyzőkönyvét is felterjesztették.
40 Főisp. 1945-569. sz. A garai vezetőjegyző aug. 25-i jelentése a főispánnak. A viszály a tömegeket is megmozgatta, az emberek benyomultak a vezetőjegyző irodájába, követelve a megválasztott elöljáróság lemondását. A vezetőjegyző kívánságaikról felvett egy jegyzőkönyvet, amit felterjesztett jelentése mellékleteként a főispánnak, ez azonban nem volt fellelhető a főispáni iratok között.
41 Alisp. 1945-1396. Sz.
42 Alisp. 1945-3169. Sz. Az október 4-iösszesítés a másik két járás hasonló adatait is hozza. Rovatai: 1. sorszám, 2.község neve, 3. egyesület neve, 4. alapítási éve, 5. taglétszám, 6. az egyesület célja, 7. vezetők neve és címe. – A csátaljai MNDISz rövidítés: Magyar Nők Demokratikus Ifjúsági Szövetsége. – A vaskúti I. és II. számú temetkezési egyletet csak számozásuk és vezetőik neve különböztette meg, mindkettő taglétszáma 960 fő.
43 Alisp. 1945-462. sz. – Ld. a 6. sz. dokumentumot.
44 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. márc. 29-i hirdetés. A „ma érkezett rendelet” az alispán által a 462, sz. iratban említett, márc. 24. előtt szétküldött földreform-rendelet lehetett, amit a bajai szovjetparancsnokság bocsátott 10 példányban a megye rendelkezésére.
45 Hercegszántó, 1945-41. A főjegyző május2-i jelentése az alispánhoz.
46 V. ö. „Földreform 1945” Bp. 1965. 338.,345., 346. old.
47 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. ápr. 11.
48 Alisp. 1945-5151. sz. A Belügyminisztérium B.M. 112787/1945./V./ eng. 22. sz. rendeletére nov. 27-énkelt válaszjelentés. A B.M. rendelet több község irataiban is megtalálható. A községek eredeti jelentéseit az alisp. 1945-2451. sz. alatt iktatták, majd az aktát csatolták az 5151. számhoz.
49 V. ö. az előző jegyzettel, ld. 6. sz. dokumentumot.
50 Főisp. 1945-463. sz. A körlevél tárgya: „A Szövetséges Ellenőrző Bizottság részére az igazoló bizottságok működéséről jelentéstétel.” Határidő: azonnal. A főispáni külön futár 48 órán belül jelent meg az egyes bizottságoknál, hogy átvegye jelentésüket. Egykorú összesített kimutatás a megyében működő igazoló bizottságok munkájáról.
51 Alisp. 1945-1916. sz. 1945. aug. 7.Jelentés a Törvényhatósági Bizottságnak.
52 Az alispán 1945-95. sz. alatt febr. l4-énaz F.M. 30.100/194-5. sz., az 1945-254. sz. márc. 2-án kelt körlevélben pedig az FM. 30.791/1945. sz. rendeletét küldte meg a községeknek. Utóbbi FM rendelet kiegészítése az elsőnek, mely lehetővé teszi, hogy az elhagyott birtokokterményének betakarítására szükség esetén részes munkásokat, közmunkát vagy karhatalmat vegyen igénybe az elöljáróság. A községek eredeti jelentései az alispán 1945-254. sz. ügyiratában találhatók.
53 Alisp. 1945-318. sz. Összesített kimutatás mindhárom járás traktorállományáról, a szükséges üzemanyagról. V. ö. következő jegyzettel.
54 Alisp. 1945-382. sz. Jelentés a földmívelésügyi miniszternek. Előző kimutatás ennek melléklete. A két alispáni iktatószám közötti számbeli különbségből a melléklet korábbi keletkezésére kell következtetnünk.
55 1. rovat: alisp. 1945-522.adatszolgáltatás a bajai szovjet parancsnokság részére ápr. 4-én.
2-3. rovat: alisp. 1945-318. sz. Egykorú összesités-fogalmazvány: „Bács-Bodrog vármegye összterülete művelési ágak szerint.” Keltezés nélkül, de az iraton levő megjegyzés szerint csakis III. 17-e után keletkezhetett.
4. rovat: BBGF 1945-126. sz. Vetésterületi jelentés a Kerületi Gazdasági Felügyelőnek /Bp./, júl. 19-én. Az iraton lévő megjegyzés: „Az adatokat a bajai m. áll. pénzügyigazgatóság szolgáltatta.”
5. rovat: alisp. 1945-81. sz. Ld. a 4. sz. jegyzetet.
a/ Az 1. rovathoz. Megjegyzés az iraton: „Jelenleg a fenti területeknek 10%-a őszi vetésként, további 5%-a tavaszi vetésként van eddig megművelve.”
b/ Dávod: „Tavaszi búza vetőmagunk egyáltalán nincs, a gazdák február második felében őszi búza vetésével kísérleteztek 100 holdon.”
c/ Felsőszentiván: „Vetőmagkészlet van: búza 910 q, rozs 700 q, árpa 8151 q, zab . 9475 q. Sok az ellátatlan személy.”
56 Alisp. 1945-1916. sz. Az Alispán által kb. 25%-ra becsült vetetlen terület egészen pontosan: 17,5%, ami jelentőskülönbséget jelent. V. ö. a II. sz. táblázat adataival.
57 Alisp. 1945-1916. sz. Eszerint az egészmegyében volt összesen 6856 ló, 8799 szarvasmarha, 19 öszvér, 73 szamár, 7710 juh, 1823 kecske, 34.613 sertés, 171.258 baromfi, a régi állománynak kb. 40%-a.
58 Alisp. 1945-81. sz.
a/ Bátmonostor felső sora az előző összeírás adatait tartalmazza. A községi kimutatás nem jelöli meg, hogy melyik évből való ez az „előző összeírás”.
b/ Hercegszántónál a borjak rovatban az üszők számát adták meg.
c/ Hercegszántó: „A községben sertésvész miatt az állomány állandóan csökken.”
59 Alisp. 1945-1916. sz.
60 Alisp. 1945-362. sz. Idézet: az alispán körrendeletéből. A körrendelet két, táblázatos kimutatás elkészítését írta elő: az I. sz. táblázatban a kivetett és beszolgáltatott mennyiségeket, a II. sz. táblázatban a ki nem vetett, de már beszolgáltatott mennyiségeket kellett összegezni. A különböző cikkek mennyiségét és értékét is meg kellett jelölni, valamint a szállító katonai alakulatok számát. A községek eredeti jelentései alapján az alispáni hivatal a búza, szálastakarmány, szemestakarmány, burgonya, hüvelyes, sertés, marha, tej, tojás és baromfi-féléket – a községek részadatainak feltüntetésével – járásonként összesítette és így az egész megyéről szólókimutatást készített. A szövegünkben szereplő lovak, szekerek számát a községek eredeti jelentései alapján számítottuk ki.
61 Gara község, 1944-3422. dec. 16.Adakozás a Baján felállítandó 1000 ágyas szovjet hadikórház részére. – Alisp.1945-22. A Bácsbokodi Nemzeti Bizottság a közmunka mérséklését kéri az alispántól. A község a nemzeti bizottsági jegyzőkönyv mellé szerkesztett kimutatásban arról panaszkodik, hogy állandó jelleggel 362 ember teljesít közmunkát. Ebben a számban csak a községi elöljáróság nincs benne, de benne van a malom, tejüzem, tésztagyár, lisztszállítók, bunker-építők, rendőrség /!/,„beszólító és segédszemélyzet” /községi alkalmazottak?/ száma is. – A „közérdekü munkaszolgálat”-ot az 1939:II. tc. 212 §. 2. bek. és 230 §. 2. bek.-be foglalt felhatalmazás alapján az 1939. évi 5070. ME. sz. rendelet szabályozta.
62 Hercegszántó, 1945-73. sz. A MKP levele jún. 22-én kelt, a községben jún. 23-án iktatták. Elintézés: tudomásul szolgál. Az iraton a MKP magyar és orosz nyelvű körpecsétje. – A község 1945. évi irataiban febr. 16. és jún. 22. között 16 olyan irat található, amely a közmunkával foglalkozik.
63 Alisp. 1945-22. sz. Ápr. 9-iválaszlevél Bácsbokodnak. Az alispán „ad 1945-22. sz.” június 2-án átírt az Államrendőrség Bajai Kapitányságának, hogy „… a vidéki munkásoknak a felváltására az internáló táborban őrizetbe vett egyéneket…” bocsássa a katonai alakulatok rendelkezésére. Az alispán levelében közli a jún. 2-a körül a járásból közmunkán dolgozó lakosok számát is: mindössze 340 fő, a járás lakóinak száma pedig mintegy 36 000 lélek. Az egyes községekben 12 és 70 között mozog az igénybevettek száma. Ez az állapot már hasonlíthatatlanul kedvezőbb a korábbi adatokhoz képest, amikor pl. Bácsbokodon ápr. 12-én 362, Csávolyon pedig ápr.11-én 627 közmunkát végző embert jelentettek az elöljáróságok.
64 Alisp. 1945-574. sz. Csávoly ápr. 11-ijelentése az alispánnak. Javasolják, hogy „… a marhabázist és vágóhidat, valamint a szövetséges állampolgárok koncentrációs táborát” helyezzék át a Dunántúlra. Azt állítják, ott több a legelő és az élelem. – Csávoly lakossága a sok német nemzetiségű lakos elmenekülése miatt csökkent jelentősen. V. ö. a nemzetiségi megoszlást mutató adatokkal /1. fejezet/.
65 Alisp. 1945-80. sz. Egykorú összesített jelentés Bács-Bodrog megye területén lévő gyárakról, nagyobb vállalatokról, üzemekről és kézműves iparról az Iparügyi Miniszter 5001/1945. Ip. M. sz. rendeletére. Valószínűleg április végi jelentés-összesítés. – Ehhez kiegészítő adatok: Alisp. 1945-506. sz. Adatszolgáltatás a bajai járás községeiről a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyi megbízottjának. /Ápr. 3./
Csátalja, 1945-316. sz. Jelentés a Bajai Közellátási Felügyelőségnek a közellátás biztosításáról /máj. 5-én/.
Hercegszántó, 1945-269. sz. Jelentés a Bajai Közellátási Felügyelőségnek a közellátás biztosításáról /máj, 3-án/.
a/ Az alisp. 1945-80. sz. szerint: tejüzem a megye csaknem valamennyi községében található.
b/ 60 q a csátaljai községi jelentés szerint.
c/ Az alisp. 1945-506. sz. szerint Csávolyon téglagyár van.
d/ 120 q az alisp. 1945-506. sz. szerint.
e/ 100 q a hercegszántói községi jelentés szerint.
f/ Az üzemanyagellátottságra vonatkozó adatokat a községek gyakran a nyersanyag- és félkészgyártmányokra vonatkozórovatban adják meg.
66 BKF, 1945-21. sz. Községek eredeti jelentései az önkéntesen felajánlott, vagy hatóságilag nyilvántartott élelmiszer-mennyiségekről. A hatósági nyilvántartást a helyi elöljáróság készítette. – Felsőszentivánon felesleg nincs. A dávodi jelentés szerint a feltüntetett mennyiségek elszállítása után tartalék nem maradt.
67 Hercegszántó, 1945-228. sz. A BKF1945-54. sz. körlevele a közellátási miniszter 194-501.007/V. sz. rendeletére hivatkozik.
68 Hercegszántó, 1945-269. sz. A BKF1945-66. sz. körlevelére a község érdemi válasza is megtalálható.
69 Alisp. 1945-213. sz. A jelentés a Nemzeti Segélynek szól.
70 Főisp. 1945-89. sz. A Belügyminisztérium a főispánnak. Az iratot febr. 20-án iktatta a főispáni hivatal. Elintézés: a főispán távmondatban kérdezi az alispánt, mennyi a Jugoszláviából eddig a megye területére érkezett menekültek száma, a jövőben milyen helységeket lehet befogadásra kijelölni, Aláírás: Herboly főispán, 1945.márc. 20.
71 BKF 1945-62. A jelentést a főispán, mint közellátási kormánybiztos láttamozta. A főispáni hivatal külön iktatta a közellátási kormánybiztosi iratokat.
72 Alisp. 1945-81. sz.
a/ Hercegszántó, 1945-269. sz. A községmáj. 3-i jelentése a közellátás biztosításáról a BKF-nek. A község vonatkozójelentését az alisp. 1945-81. sz.-ban nem találtuk.
73 Az adatokat a BBTf irataiból merítettük. A községek nevével egy rovatban hozzuk a vonatkozó jelentés, vagy tantestületi értekezlet jegyzőkönyvének dátumát. A – jelentése, nincs adat.
74 BBTf 1945-215. sz. A bajai tanfelügyelő mindkét jegyzőkönyvet 1945. jan. 15-én vette jóváhagyólag tudomásul.
75 BBTf 1945-233. sz.
76 BBTf 1945-281. sz.
77 BBTf 1945-679. sz. A csátaljai iskola febr. 8-án kelt jelentéséből. A „kivándorlás” a német nemzetiség menekülésére vonatkozik.
78 BBTf 1945-690. sz. A bácsborsódi rk. iskolaszék elnökének febr. 9-i jelentése.
79 BBTf 1945-776, sz.
80 Alisp. 1945-361. sz. Az alispán hivatkozik a közegészség védelmében kiadott korábbi saját rendeletére is, ez azonban nem került elő. – 40.656/1945. N.M. sz. –
81 Csávoly, Dobolási könyv, 1945. máj. 8.
82 Alisp. 1945-2307. sz. A jelentésből általunk elhagyott fejezetek a következők: V. Rendkívüli halálesetek. Adatait a népmozgalmi fejezetben használtuk fel. IX. Temetőrendészet, Adatot nem közöl. A XII. fejezet szövege külön gépelt lapon található. – A bajai járás egészségőrének 1945. aug. 9-i, a tisztiorvoshoz küldött jelentése mellékletként található. Ebben a járás 11 községének azon üzletei és üzemei vannak felsorolva, ahol az egészségőr ellenőrzést végzett. /Csátalja kivételével/
83 Alisp. 1945-1916. sz, Jelentés a Törvényhatósági Bizottságnak aug. 7-én.
84-88 V. ö. a 83. jegyzettel
Tartalomjegyzék
