Budapesti Hírlap – 1913-07-06 / 159. szám

— A kincstár Frigyes királyi herceg ellen. Érdekes pörben döntött a minap a Kuria. A kincstár, mint fölperes, a beregi 922. számu telekkönyvi betétben A II. 6772., 6773. és 6774. hrsz. alatt fölvett ingatlanok tulajdonjogát, birtokát és 43.200 koronában fölszámitott elvont hasznát azon az alapon vette keresetbe Frigyes királyi herceg jószágfelügyelője, mint alperes ellen, mert ezeket az ingatlanokat minden jogcim nélkül annektálta, azokat 1885. augusztus 19-ike óta állandóan uzurpálja s azokat a betétszerkesztés folytán tulajdonjogilag a saját nevére iratta, jóllehet ezeket az ingatlanokat a kincstár Frigyes királyi hercegnek, illetőleg jogelődjének, Albrekt királyi hercegnek soha el nem adta. A törvényszék a szerződés kötésének okát vette figyelembe amaz adásvételi szerződés magyarázatánál, a melyet még 1886-ban kötött a kincstár Albrekt királyi herceggel a karapancsai uradalomba beékelődő földterületre, a Budzságh nevü félszigetre vonatkozóan. A térrajz adataiból azt következtette, hogy a kincstárt az inditotta a nevezett félsziget eladására, mert annak kezelése reánézve nehézkessé vált, viszont a királyi herceg jogelődjét az inditotta a félsziget megvételére, hogy az uradalmába beékelt ezt a földrészt és az ahhoz tartozó vizterületet könynyebben megvédhesse, a mely cél csak ugy volt elérhető, ha a vitás területet is megszerzi. Ebből a körülményből a törvényszék a kincstár keresetének jogszerütlenségét állapitotta meg, azt elutasitotta, egyuttal a királyi herceg viszontkeresetének helyt adott és tulajdonjogát, valamint a vitás területen való kizárólagos halászati jogát megállapitotta. A királyi itélőtábla és a Kuria ezt a döntést helybenhagyta.