Budapesti Hírlap – 1913-03-19 / 67. szám

— A Frigyes királyi herceg karapancsai vadászkastélya. Tolnatamásiból jelentik: A minap az a hir jelent meg a sajtóban, hogy Frigyes királyi hercegnek a mohácsi szigeten lévő Karapancsa nevü vadászkastélya leégett.

A kastélyt Frigyes királyi herceg csak néhány évvel ezelőtt épittette egy millió korona költségen, tiszta barokk-stilusban, a mérföldekre terjedö ősvadon közepén, villámos-világitással és minden modern kényelemmel fölszerelve. A pompás vadászkastély első vendége Vilmos német császár volt, nemsokára ezután a kastélyban meghalt Izabella királyi hercegnő atyja, Croy herceg. Azóta a királyi hercegi család kerülte a kastélyt. Szerencsére most nem ez a nagyértékü és gyönyörü épület égett le, hanem a mellette lévő és fából épült husz szobás barakk, a mely a vadászszemélyzet számára épült. A karapancsai vadászterület a világ leggazdagabb szarvasterülete és szeptemberben a légfütéses, villámmal világitott csillogó szalonokból lehet hallani a hatalmas szarvasok bőgését, vagy a balkonról nézni tülekedésüket. Frigyes királyi herceg családja az idén sem látogatott el a karapancsai kastélyba, hanem egy másik, Kőriserdő nevü kastélyukban, a mely szintén országos hirü, hódolnak vadászszenvedélyüknek. E kastélyban már lakott a király is. A vidéknek a szalonkán és a szarvason kívül a hatalmas dunai sas a specialitása, a melyre valaha Rudolf trónörökös is vadászgatott ezen a vidéken. A környék olyan gazdag vadállományban, hogy évente 600—700 darab szarvast lőnek, még pedig olyan értékes agancsu szarvasokat, a milyeneket talán sehol a világon nem lehet találni. Frigyes királyi herceg rendkivül sokat áldoz a vadászatra. Legutóbb százezer koronán gőzszivattyut épittetett, a mely a szarvasok által annyira kedvelt nádasoknak szükséges vizet a Dunából mesterségesen viszi a folyamszabályozás által kiszáritott területre.