Élet és Irodalom,

LXVIII. évfolyam, 26. szám, 2024. június 28.

KOVÁCS ZOLTÁN

Föl lettünk kérve, kedves független sajtómindnyájunk, hogy egy elemzés sikere érdekében válaszoljunk arra a kérdésre, milyen külföldi eredetű finanszírozás keretében kapunk támogatást. Fontos lenne elolvasni, mert ha valakinek eddig kétsége lett volna arról, hogy a magyar kormányhoz közel álló szereplők ízléstelenségének nincs határa, annak álljon súlyos cáfolatul a Nézőpont Intézet felkérőlevele. Mint az széles körben ismert, a Nézőpont a kormányközel multifunkcionális cége, alaptevékenysége készre gyártott ideológiai anyag beszállítása a Karmelitába. Elemzéseket készít a kormányközel széles intézményi felépítménye számára, olykor ezeket az elemzéseket saját maga konferenciákon, tévényilvánosság előtt készséggel elemzi. Egyike a legnagyobb állami megrendelésekben és támogatásokban részesülő cégeknek. Most tehát arról készített elemzést, milyen külföldi támogatást kapnak a független, de legalábbis kormány­kritikus sajtó működtetői. A felkérőlevél június 20-án, csütörtökön 11 óra 57 perckor érkezett szerkesztőségünkbe (gondolom, a többibe is), a válaszleveleket 24-én, hétfőn délig (!) kérték beérkeztetni, és mint azóta kiderült, 18 óra leforgása alatt elemezték, 25-én, kedden konferencia keretében igen mélyreható következtetéseket tettek. A felkérőlevélnek aláírója nincsen, ami aligha véletlen, mert ennyire lapos, semmitmondó és az egész ügyet tekintve mégiscsak felháborító kérést még ebben az alapjában véve kulturálatlan közegben se vállalt saját nevével senki. Itt a levél:

„Tisztelt Szerkesztőség! A Nézőpont Intézet elemzést készít a magyarországi médiahelyzetről, ennek részeként a médiumok külföldi finanszírozásáról. Minthogy a kiadók éves üzleti beszámolóiból nem olvashatóak ki teljeskörűen ezek az információk, ezért arra kérjük önöket, hogy segítsék elemző munkánkat az alábbi kérdések megválaszolásával. Részesültek-e a 2021-es, 2022-es és 2023-as üzleti évben vagy arra vonatkozóan külföldi vagy külföldről származó forrásokból? Ideértve: külföldi kormányoktól, nagykövetségektől, nemzetközi szervezetektől (beleértve az Európai Uniót és annak intézményeit/szervezeteit), külföldi nem kormányzati szervezetektől (civil szervezetek, NGO-k, alapítványok stb.), külföldi magánszemélyektől, vagy a fentiek magyarországi vagy Magyarországon működő képviselőitől származó forrásokat. Ha igen, kitől, milyen tevékenységre és mekkora összeget? Válaszukat 2024. június 24. (hétfő) 12:00-ig várjuk. Köszönettel és üdvözlettel: Nézőpont Intézet”

Természetesen bizonyos feltételek megléte esetén bármilyen szervezet készíthet felmérést bármiről. A Nézőpont is, nyilvánvalóan, más kérdés, hogy ez a szervezet a Fideszhez való viszonya miatt aligha adhat hihető, de főként hiteles képet a közállapotokról. Nem véletlen, hogy ezen a konferencián a cég kutatási igazgatója egy kalap alatt mindjárt javaslatokat tett a független sajtó politikai visszaéléseinek megelőzésére, amik egybeestek a kormányzati akarattal.

Boros Bánk Levente elmondta: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat. Ez is egy megoldás. Meg az is, hogy az állam meg a kormánypárt szálljon ki a sajtóból, mert ott semmi keresnivalója. Boros Bánk erről az eshetőségről nem beszélt.Előadást tartott viszont a konferencián Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Mit mondott? Azt, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon, és más országokban is. Sőt, hogy amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában – jelentette ki –: azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak. Ami nagyjából azt jelenti, amit a kormányfő jóformán naponta mond: hogyaszondja, amikor a magyar kormányt támadják, a magyar népet támadják. Ami természetesen nem igaz. Láncziék hamarosan úgynevezett dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, milyen, a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon. Vagyis: hogyan verik át a magyar népet. (Ezt az ötvenes években polszemináriumnak hívták, most narratívaelemzésnek.) De most, mindenekelőtt, biztos, ami biztos, a Hivatal „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a Transparency ellen. Hatvankét kérdést tettek fel a szervezetnek a „külföldről származó támogatás” felhasználásával kapcsolatban, mivel szerintük a szervezet „a választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat. Ez is egy hivatal.