Élet és Irodalom,
LXVIII. évfolyam, 23. szám, 2024. június 7.
KOVÁCS ZOLTÁN
2001 nyarán, az úgynevezett polgári kormány első ciklusában Orbán Viktor a következőt mondta: „A jövő a középbirtokos családi gazdaságoké” – majd hozzátette, hogy ezt a törekvést a kormány jelentősen megtámogatja majd, bár „ezt már száz éve meg kellett volna tenni”. Az előző évi Tisza-áradáskor azt fejtegette, hogy a kormány hosszú távú árvízvédelmi stratégiát dolgoz ki, bár „ezt már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna tenni”. És úgy általában is, ezt az országot valakik, valamikor elrontották – rossz itt minden –, viszont hála a megváltónak, itt van az agilis erő, és rendet rak.
Ennek jegyében úgynevezett kihelyezett kormányüléseket tartottak. Módszertanilag ezek úgy zajlottak, hogy a kabinet először is fölmérte, hol a baj, majd miután megállapította, autóbusszal odasiettek, és azonnal ebédezni kezdtek. Mindig ott főztek rájuk, ahol a legnagyobb volt a baj.
Ha a kabinet azt állapította meg, hogy baj van a Balatonnal, már ott volt az alsóörsi koma, aki akkora ebédet főzött közpénzen, hogy odébb, Vörsön azonnal falunapot csaptak. A hihetetlenül problémaérzékeny kormány tekintete kisvártatva a zalai dombvidékre esett, és ott mit látott? Hogy se szeri, se száma a zsebszerződéseknek (2001-et írunk), velejéig romlott osztrák parasztok bérlik a magyar vérrel és izzadsággal megöntözött földet, de gondolkodásra nem jutott sok idő, mert – emlékezzünk – Szabó gazda Kálócfáról már épp ebédre invitálta a kabinetet. A földanomália föloldásának jegyében 2000 táján épp az osztrák gazdák voltak érthetetlen, a köznapi politikusi nyelvezethez képest meghökkentő durvasággal elrémisztve: „…ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni – kiabálta a kormányfő. – Minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megúszta!” Ép bőr. Ezt harsogta, hogy aztán huszonhárom-huszonnégy évvel később a vezetése alatt álló Fidesz–KDNP a kegyelmi botrány után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök helyére Sulyok Tamást jelölje, aki egyike volt az ilyen ügyekben eljáró ügyvédeknek, igen jelentős mennyiségben vállalt effajta ügyeket. Ő például jól megúszta, államelnök lett.
Ahogy szakírók írják, az ügy bekerült a közpolitikai térbe, és korábbi ügyvédi tevékenysége miatt Sulyok Tamást „köztörvényes bűnözőnek” és „a földmaffia kiszolgálójának” nevezte egy politikai párt. A Magyar Ügyvédi Kamara kiállt Sulyok mellett, és egy közleményben úgy fogalmazott, „mélységes aggodalomra ad okot, hogy a politikai csatározások hevében olyan vádakat fogalmaznak meg politikai szereplők, amelyek súlyosan sértik nemcsak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is. Tevékenysége során mindenkor kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett, amelyet a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartott, és amiért a Magyar Ügyvédi Kamara ezúton is külön köszönetét fejezi ki.”
De hogy jön ez ide? Például a köszönet. Az ügyvédséget és az ügyvédi függetlenséget támadás nem érte, itt most egykori jogellenes ügyintézésről van szó. Sőt, az Ügyvédkör szerint olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek, ha valósak, akkor egyértelműen irányulhattak a termőföld korábbi moratóriumának kijátszására, és ezzel akár ki is meríthették a közokirat-hamisítás büntetőjogi tényállását. Függetlenül attól, hogy akkoriban nem vizsgálták őket, és mára már elévültek.
Csak hát Orbán ezekről a régebbi ügyekről honnét tudhatott volna. Ráadásul, ami az államelnökök kijelölését illeti, nincs szerencséje. Schmitt Pál, Novák Katalin és most Sulyok Tamás: „az ember egy pillanatra nem figyel, és máris megvan a baj” – ahogy azt Barokányi százados mondta A tizedes meg a többiekben, de hát ez nem egy pillanatnyi kihagyás. Viszonylag rövid időn belül három ekkora mellényúlás. Sulyokkal végképp nincs szerencséje: az ügyvédből államelnökké avanzsált közjogi méltóság fordítva ismerte családja történetét. Apját a népbíróság nem ítélte halálra, náciszimpatizáns volt. Viszont Sulyok Tamás korábbi állításával szemben Sulyok Dezső egykori kiváló kisgazda politikus nem a család tagja, csak névrokon. És akkor most ez a zsebszerződés-ügy. Van mosnivaló bőven, de az megy nagyon. Orbán, ahogy ilyenkor szokta, hallgat. Igaz, mit mondhatna? Az utóbbi idők egyetlen közös fotója: Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett kedd délelőtt – derült ki az államfő Facebook-bejegyzéséből. A megosztott képen mindössze az Országos ügyekről hazai pályán felirat szerepel. Magvas.