Élet és Irodalom,
LXVIII. évfolyam, 15. szám, 2024. április 12.
KOVÁCS ZOLTÁN
Több mint köztudott, egy családi beszélgetés rögzített hanganyaga okoz nagyjából másfél hónapja belpolitikai fölfordulást, ezen a volt igazságügyi miniszter többek között azt mondja akkori férjének, hogy a kormány néhány embere valamiképpen kihúzatta magát a Völner–Schadl korrupciós ügy ügyészségi irataiból. A férj elmondása szerint családja védelmében készítette a felvételt, mert korábban elhangzott, ebből a kormányból nem lehet kilépni, mert maffiaszerűen működik.
Mióta ez köztudottá vált, a kormánykommunikációs gyorshadtest azt hirdeti, hogy 1) Magyar Péter sértett ember, 2) csalódott ember is, mert elvesztette jól fizető állásait, 3) Hadházy Ákosnak lyukas a zoknija. Hogy ez utóbbi miként kerül ide, azt nem tudni, de Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár egy lázas hajnalon ezt gondolta a kormánykorrupciós ügyben fölhozni, és föl is tette a közösségi oldalára. Az mindent elbír. Nagyjából ez lenne a különösen okos és képzett Fidesz-környezeti szürkeállomány közös szellemi erőfeszítéssel létrehozott védekezési stratégiája, amibe pénzt, paripát és fegyvert nem kímélve bevontak már boldog-boldogtalant, legvégül a korábbi miniszter asszony Hajdú Péternek nyilatkozott, ami olyan jól sikerült, hogy ez a gyalázatos anyag két hétig piacvezető volt a kormánymédiában. Másfél óráig arról beszélt, hogy volt férje erőszakos volt vele, és félt is tőle, ami valóban rettenetes. Hajdú pedig másfél órán keresztül hallgatta anélkül, hogy a kazettán elhangzottakról egy szót is kérdezett volna. Nyilván elakadt a hangja.
De ez még semmi, mert időközben színre toppant Polt Péter legfőbb ügyész, és azt mondta, családi beszélgetés nem valósíthatja meg hamis vád elkövetését, „egy magánbeszélgetés az nem minősül hatóság előtti kijelentésnek”. És megtoldotta azzal, hogy ügyészségi aktákból nem lehet észrevétlenül iratokat kivenni.
A legfőbb ügyésznek bizonyosan igaza van, bár az ember úgy gondolná, hogy főként, ha közérdekről van szó – márpedig ha a hivatalban lévő igazságügyi miniszter azt mondja, kormányzati emberek jártak az ügyészségen és „kihúztak neveket”, ami különösképp közügy –, van gyanú, amit indokolt volna eloszlatni. Különösen, hogy konkrétum is elhangzott, végtére is kormányzati emberek lófráltak az ügyészségen, ahol pedig semmi keresnivalójuk. Nevek is hangzottak el. Egyelőre úgy látszik, ez az ügy csak púp az ügyészség hátán. Momentán hamis vád miatt nem nyomoznak, de más okból indult eljárás, az iratok esetleges machinálása miatt.
Nem ez az első eset, amikor az ország igazságérzete jelentősen és folyamatosan eltér a jogszabályokban foglalt normáktól vagy a bűnüldözési gyakorlattól. És az sem egészen igaz, hogy a nyomozati anyagokból nem kerülhet ki irat, sőt, olykor úgy kerül ki, hogy az eljárásjogilag rendben van, csak épp a jogszerűen kikerült irat hiánya akadályozza a teljes feltárást.
Konkrét példa: a lélegeztetőgépek beszerzésére vonatkozó gyanús eset, bár Polt Péternek biztosan ezzel sem volt semmi gondja. 2021 novemberében, húsz hónappal a beszerzések után megsemmisítették a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) a gyanús lélegeztetőgép-beszerzésekhez köthető iratok egy részét, köztük egy gyanússá vált beszállító, a GR Technologies átláthatóságát igazoló papírokat is. Ezek így már sohasem lesznek megismerhetők. Az iratok ledarálására azért derült fény, mert ezeket a Transparency International közadatigénylés keretében kikérte, de a Kúria vonatkozó ítélete után a KKM arról tájékoztatta a civil szervezetet, hogy ezek az iratok már nem állnak rendelkezésükre. Ledarálták.
A Transparency ennek az üzletnek a részleteire lett volna kíváncsi, de a Kúria döntése nyomán a KKM-től csak egy egyoldalas tájékoztatót kaptak arról, hogy az iratokat megsemmisítették. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint az eljárás gyanús, mert az iratok megsemmisítése nem felelt meg az erre vonatkozó eljárásrendnek. Ligeti szerint abszurd, „felfoghatatlan, hogy a külügyi tárca sikerrel érvelhet azzal, hogy 176 milliárd forint közpénz elköltésének semmilyen leírt nyoma ne létezne”.
Kedden este Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság egykori elnöke nyilatkozik a televízióban, a téma ugyanaz. A riporter arról kérdezi, megtudjuk-e valaha is az igazságot, hogy mi történt az ügyészségen. A válasz egyértelmű: Nem.