Élet és Irodalom,
LXVIII. évfolyam, 15. szám, 2024. április 12.
VÁNCSA ISTVÁN
Roppant kínosan magyarázkodik a menekülő polgármester a bődületes korrupciós ügyben, olvasom a nyugatifeny.hu oldal szerkesztőségi cikkének főcímében, pár pillanattal később már azt is látom, hogy a címben leírtakból semmi se igaz. Ugyanis: (1) a polgármester nem magyarázkodik, hanem a kérdezőt elküldi oda, ahová szerinte mennie kéne; (2) de ezt a beszédaktust se „roppant kínosan”, hanem magától értetődő természetességgel abszolválja; (3) a legkevésbé se menekül, mellesleg a szerzőnek eszében sincs megmagyarázni, mi oka lehetne rá; (4) korrupciós ügyről szó sincs. Arról van szó, hogy Bácsszőlősön a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást 45 millió forintnyi uniós pénzből felújították, noha orvos nincs a faluban, és emberi számítás szerint nem is lesz soha. Már csak azért se, mert Bácsszőlősön most háromszázhatvanan laknak, és ez a szám a későbbiekben minden bizonnyal mérséklődni fog.
A község egyébként Baja és Szeged között, közvetlenül a déli határunknál, Kelebiától egy köpésre található, és minden bizonnyal fölöttébb kellemdús hely, sajnos azonban kevesen vannak azok, akik erről személyesen is szeretnének meggyőződni, és még kevesebb olyan orvos létezhet széles e hazában, aki szakmai karrierjének elindítására vagy éppenséggel lassú befejezésére azt az akáclombos kis falut szemelte volna ki. A polgármester evvel nyilvánvalóan tisztában volt, a szolgálati lakás pedig ott állt tök üresen, érthető hát, hogy a település 2010 óta folyamatosan hivatalban levő első embere kapta magát és beleköltözött, mért is ne tette volna.
Ki költözzön bele?
Csősz, harangozó, kisbíró és más hasonló közhivatalnok már nincs, hovatovább pap sincs, maradt a polgármester, az legalább igazhitű, vagyis fideszes.
Beleköltözött, na és.
Kit bánt vele?
Hadházy képviselőt egészen biztosan nem, evvel együtt a történetet ő adta közre a Facebookon, és ő volt az, aki az ingatlant elbitorló polgármesterrel tartalmas és építő jellegű eszmecserébe bocsátkozott. Baszd meg, valahol laknom kell, mondta a falu első embere, Hadházynak pedig erre vonatkozólag hatásos ellenérve aligha lehetett. Hajléktalan polgármester nincs, sőt el se gondolható, pláne egy háromszázhatvan lelket számláló bácskai településen, de kezdjük ott, hogy egy ekkora faluban hajléktalanság sincs, az ugyanis városi, urbánus intézmény, faluban csövest még senki se látott. Ha tehát a fideszes polgármester nem bitorolja el az orvosi lakást, akkor avval részint a falusi hajléktalanság abszurd és meghökkentő intézményét honosítja meg az áldott magyar vidéken, másrészt pedig az önkormányzat intézményét járatja le, aminek az lesz az eredménye, hogy a helyhatóság tekintélye a semmibe foszlik, és a faluban nemsokára tort ül az anarchia.
Törvénytisztelő állampolgárként mi semmi effélét nem akarhatunk, épp ezért Hadházy képviselő alakjában, ha csak homályosan is, de látni véljük azt a felforgató elemet, aki valójában az önkormányzatiságnak a rendszerváltás idején kialakult és jól bevált intézményrendszerét kívánja elsöpörni, hogy miért, az nem tudható.
Csak.
Hadházy képviselő a polgármester szemére veti, hogy az orvosi lakásból kiköltözni nem hajlandó, hiába inti őt erre a körjegyző, a képviselő-testület, sőt a kormányhivatal is, azaz hatalmi helyzetét felhasználva elbitorolja a köztulajdont, és ezáltal a korrupció paradigmatikus esetét valósítja meg. Ez valószínűleg így is van, más kérdés, hogy Polt Péter legfőbb ügyész szerint a hatóságok csak a tavalyi év folyamán kétezer korrupciós ügyet regisztráltak, míg ellenben öt évvel korábban csak négyszázhatvanat. Vagyis az effajta bűncselekmények végrehajtása hovatovább a magyar elit legkedvesebb mindennapi időtöltései közé tartozik. A Transparency International jogi vezetője evvel kapcsolatban azt mondja, hogy a hatóságok látókörébe az ügyek elenyésző töredéke kerül csupán. Szerinte az, hogy évente hány korrupciós bűncselekmény jelenik meg a statisztikában, leginkább a bűnüldözés kapacitásáról, illetve annak korlátairól szól, de az ügyek természetével is összefügg. A fehérgalléros bűncselekmények esetében minél egyszerűbb az ügy megítélése, annál nagyobb a hatóságok esélye, és annál valószínűbb, hogy az ügyben eljárás indul, míg a kifinomultabb ügyek jóval gyakrabban maradnak rejtve vagy megoldatlanul. Ami viszont számunkra a legfontosabb, az az, hogy Magyarország mégiscsak a legkorruptabb európai állam, lévén az európai listán a legutolsó. Világviszonyban ez a középmezőnyt jelenti, a 100-ból elért 42 pontunkkal a 76. helyen osztozunk Bahreinnel, Észak-Macedóniával, Kínával, Kubával és Moldovával, szép lista, bár évtizedekkel ezelőtt a lordok házát még nem egészen így képzeltük volna el.
Hogy ez mért így alakult, és mért nem másképp, az pontosan nem tudható, bár sejtéseink azért lehetnek. Van nekünk például Integritás Hatóságunk és mellette működő Korrupcióellenes Munkacsoportunk is, ez valamiféle imaginárius létező, azért hoztuk létre, hogy az unió szemébe port hintsünk, ezt az unió is tudta, és belement, mi egyebet is tehetett volna, ugyebár. Evvel együtt a munkacsoport a maga módján működik, ezt abból is látni, hogy a múlt hónap derekán hozta nyilvánosságra a 2023-ra vonatkozó százötven oldalas jelentését, illetve az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International által jegyzett huszonnégy oldalas különvéleményt, mely utóbbinak néminemű értelme is van. Viszont a K-Monitor és a Transparency képviselői álláspontja szerint maga a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek ők is tagjai, fölöttébb korlátozott hatáskörrel bír, és ebből problémák fakadnak. „[M]andátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, abban még példaként sem szerepelnek a nagy közérdeklődésre számot tartó, korrupciós vagy integritást sértő, az elmúlt időszakban komoly visszhangot kapó ügyek. Ezen esetek bemutatása ugyanakkor elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint például a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja” – írják a korrupcióellenesek.
Vagyis a Korrupcióellenes Munkacsoportnak esélye sincs arra, hogy a korrupcióval szemben a harcot felvegye, míg ellenben a korrupció éppoly virulens, éppoly erőteljes, friss, élénk, mozgékony, pezsgő, dinamikus, lendületes, fáradhatatlan, tevékeny, izgága, éber, energikus és örökmozgó, mint az élet maga. Az se kizárt, hogy az Úr, amikor a teremtés roppant munkájának nekiveselkedett, elsőként a korrupciót hozta létre. A többi aztán már ment magától, mint a parancsolat.