444.hu, 2022. november 3.
UJ PÉTER
114.1. Az érett, átgondolt vita illata
114.1.0. „A hónapban indul a kormányoldalilag feltőkésített Mathias Corvinus Collegium brüsszeli ága, az MCC Brussels agytröszt, ami az alapítói szerint azt tervezi, hogy »alternatívát« kínáljon Európa »polarizált kultúrtájának«. A központ – amit Magyarország jobboldali, az EU-val konfrontálódó kormánya támogat – fel fogja rázni azt a brüsszeli agytrösztök ökoszisztémáját, amit most nagyrészt homogén, Európa-párti gondolkodás ural – írja a Politico.
Frank Füredi magyar-kanadai akadémikus és az MCC Brussels igazgatója a Politicón azt írja, »érett, átgondolt vitát kíván elősegíteni a kontinensen uralkodó kulturális feszültségekről«, azzal érvelve, hogy Orbán Viktor áprilisi újraválasztása óta a magyarellenesség erősödik. Füredi szerint »Magyarországot azon egyszerű oknál fogva utálják a Nyugat kultúraharcosai, mert meg meri kérdőjelezni poszttradicionalista, identitáspolitika által fűtött világképüket«.”
In: Jön az MCC Brussels, amivel Orbánék Brüsszelben terjesztenék az elméleteiket (444.hu, 2022. november 1., kedd 14:30)
114.1.1. A brasszelzi szangciók már nem sokáig gyilkolják halomra lángoktól ölelt magyar gyermekeinket, megindult az orbánista agytraszt a poralizált kurultájba, hogy némi köszpénzmiliárdokból világosságot gyújtson végre a reménytelenül setétre szankcionált brasszelzi fejekben.
114.1.2. Prof. dr. Füredi Frank, a szélsőkomenistából némi klímatagadáson át anti-nyugatos Putyin-tévé-kommentátorrá hemimetamorfálódott hungarokenedien szociológus, mint az orbánista agytraszt agytrasztja az érett és átgondolt vitát elősegítendő kis is fejtette tehát a Politicón a fent idézetteket, naprimer hogy Brasszelzban magyarelleneség van, aljas indokból, folytatólag elkövetett világkép-megkérdőjelezésből és identitáspolitikából kifolyólag.
114.1.3. Nem tudom, hogy a minden bizonnyal igen széleskörűen tájékozott és még ennél is szélesebb látókörrel megáldott idős tudós konzultált-e Kövér Lászlóval identitáskérdésekben, mert ebben azért mégis őt, mármint a szilaj arczélzetű házelnököt köllene primus inter pares (ceteris paribius, természetesen, illetve horribile dictu: ius primae noctis) szagértőnek tekintenünk, és neki éppen az a meggyőződése alakult ki viharos élete folyamán, már amennyire ez almasint némi gondolati ködfátyolba burkolózó nyilatkozataiból elő-előviláglik, hogy a Nyugat (az EU, a Brasszelz, a Soros, a bürokratikus homoszexuálisok) éppenhogy az identitásunkat akarják elrabolni és megsemmisítni valami rejtélyes okból.
Itt azért felsejlik némi ellentmondás: akkor mostan az identitásmegszünetetés lenne a Brasszelz/EU/Nyugat/homokosmigránsok ultragonosz tömeggyilkos projektje vagy éppen ádáz identitáspolitikát folytatnak ellenünk gyakorlatilag ugyanezzel a céllal? Nem könnyű kérdés. De köszpénz, hálistennek van elég, főleg deviza, abból csak sikerült majd szépen kigondolkodni.
114.1.4. Viszont Füredi Frank professzor meglátása (mi több: ténymegállapítása) Brasszelz (EU/Nyugat/satöbbi) magyarellenességéről engemet eléggé megrémít. Soha nem voltam még Brasszelzban, de még Belgiumban sem (ha egyszer mégis útra kelek, Mechelenbe menetelek), el sem tudom kébzelni mik folyhatnak ottan. Milyen szinten tonbolhat (tomborhat) a magyarellenes őrület?
114.1.5. Bizonyos időközönként, mondjuk évente, félévente, amikor valami problémaszerűség adódik, teliplagátolják a belgákok egész Brasszelzt meg Belgiumot Orbán vicsorgó képivel, hogy „Állítsuk meg Budapestot!”, meg „Több tiszteletet a brasszelistáknak!”, meg az „Orbán akármijai vérbefojtanank bennünket!” meg ilyenek? Ilyesmikre tetszett gondolni a professzor úrnak?
Vagy esetleg a belgákok ellopkodják a magyarok pénzit, hogy aztán a magyarokat válogatás nélkül gyalázó médiákokat, puciblistákat, nehézsúlyú kommentátorokat, miegyebeket fizessenek belőle, naphosszat okádandó, hogy a magyarok heteroszexuálist akarnak csinálni a gyerekeikből, túlcsökkenteni akarják a rezsijüket, és identitást akarnak adni nekik erőszakosan, hogy okos, öntudatos, büszke izék legyenek, ahelyett hogy belgák? Minduntalan harczot, homvédő háborút, kettőskeresztes hadjáratot hirdetnek a magyarok ellen?
Netán-tán félévente (mondani sem kell: alapos rohadékmagyarok-plagátkanpányt követően) megkérdezik a belgákat (brasszelzi inzultáció), hogy tényleg a magyarok-e a legnagyobb rohadékok-e a világon, vagy meg-e előzi őket esetleg a bubópestis vagy az AIDS?
Erről volna szó?
114.1.6. Hát akkor bizony indokolt a Professzor Úr által indítványozott érett, átgondolt vita. És, ha már ott tetszenek lenni a Professzor Úréknak in concreto Brasszelzutt, köszpénzből, nem-e lehetne-e, hogy esetleg visszaszerezzék valahogy a Kövér úr elrabolt identitását? Annyira nagyon szokik hiányozni neki.
114.2. Jerry Lee Lewis 1935–2022
114.2.0. Nagyon rövid búcsú, nem nekrológ. Róla kötetetek kell még írni. (És már írtak is párat.) Néhány flekkes cikk értelmetlen. Az meg végképp nem járja, hogy ne legyen semmise.
114.2.1. Meghalt a Gyilkos.
Olcsó nekrológcímpoén, mi? Volt idő rákészülni. Az utolsó túlélő volt az 1952-56-os gárdából, aki ott volt Memphisben, Sam Phillips stúdiójában, és elkezdte a huszadik század legnagyobb hatású kulturális forradalmát. (Nem pontos. A Sun Records egykori sztárjai közül él még valaki: Billy „The Kid” Emerson, aki tíz évvel idősebb Jerrynél, 96 éves, viszont sosem lett annyira népszerű/fontos előadó vagy szerző, mint Jerry Lee, Roy Orbison, Elvis, Johnny Cash, Carl Perkins vagy Ike Turner, hogy ne soroljuk végig a Sun-hőskor összes műfaj- és korszakalkotó zsenijét.)
114.2.2. Egyszerű déli parasztgyerek, majdhogynem fekete, akkora jobbágy, tehénszar a csizma sarkán, vadember.
114.2.3. Ő volt az igazi rockandroll nekem. Az elszabadult indulat, a butatinédzser-őrjöngés, a féktelen, véres, gyilkos vadulás. (A szabadság.) Csak Little Richard hisztérikus sikolyai lehettek versenyképesek (ideig-óráig) azzal az agresszív őrülettel, amit Jerry Lee Lewis a zongorával és a mikrofonnal produkált.
114.2.4. Amíg a Spotify fölöslegessé nem tett minden fizikai hordozót, mindig ott volt a kocsimban, előbb CD-n, aztán pen drive-on a hamburgi koncert, Live at the Star Club. Minden idők legjobbnak tartott koncertlemeze.
114.2.5. 1989 őszén, miután leszereltem Lentiből, csak AMD- és Leukémia-koncertekre jártam, a leghardcore-abb hardcore punkon kívül nem is voltam hajlandó mást meghallgatni, és ha valamit rühelltem éppen, hát a Hungária-típusú nosztalgia-rockandroll-operettet, de alig huszonkét nappal azután, hogy Szűrös Mátyás kikiabálta köztársaságot, ott álltam a Budapest Sportcsarnokban, amikor Jerry Lee Lewis vagy három-négy órával a hivatalos kezdési időpont után kikocogott a színpadra westerncsizmában, üveg viszkivel a kezében; a hivatalos magyarázat szerint a reptéren voltak gondok, de az iparági pletyka szerint fél Budapest kokaint hajkurászott neki, és addig nem volt hajlandó színpadra lépni, amíg nem húzhatott ki néhány csíkot.
54 éves volt akkor, láthatóan, hallhatóan részeg (valószínűleg már napok, vagy hetek óta), tehát nem volt hamburgi kaliberű koncert, de nem is várta szerintem senki, a közönség nagyobb része legalább annyi idős vagy idősebb, standard nosztalgiaműsor. Még neki sem sikerült élete végéig tinédzsernek maradni. (Bár: majdnem.)
114.2.6. Éppen négy-öt hete került szóba a podcastban, utána végig is néztem egy csomó koncertet, amit hirtelen a Youtube-on találtam, le is fejeltem néhányszor az íróasztalt otthon, föliratkoztam az instájára, aztán két hete Bede éppen átküldött onnan (az instáról) egy képet, hogy nincs jól az öreg. Simán föltámad még – legyintettem oda. Néhány nap múlva jött a halálhír.
És akkor idejönne a nekrológpoén (akkor mégis?), hogy legyen neki könnyű a zongora az égi Star Clubban, vagy az örök tűzgolyók hogyishívjákoljanak neki, azazhogy shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake, shake, baby, shake…
Ez nem a hamburgi Star Club, hanem London, de ugyanaz az év: 1964. A hangulat sem sokkal gyengébb.
114.3. #karacsony #zokni #kinaiaruhaz #ecseri
114.3.1. Végülis, mi abban a meglepő, hogy éppen a világ legnépszerűbb kínai online szolgáltatásán indul a világhír felé a hazai kiskereskedelem első influenszerfenoménja, egyenesen az Ecseri úti metrómegálló kínai boltjából?
Azonnal tévéműsort neki! Blikk-különszámot! Friderikusz-showt!!
114.3.2. Tudta-e Ön, hogy a műfaj legnagyobb legendája, Li Jiaqui (Austin Li), a rúzskirály 12 óra alatt 1,7 milliárd dollár értékű kozmetikai cikket adott el az Alibabán? Aztán júniusban, miután állítólag egy tankra emlékeztető formájú jégkrémtortát mutogatott a streamjében, épp a Tienanmen-évforduló napján, három hónapra kivonták a forgalomból, eltűnt a képernyőkről, senki nem tudta, merre van, szeptember 20-án került elő, teljesen váratlanul, minden magyarázat nélkül, és folytatta, mintha mi sem történt volna.