Bokros Lajos: Eljött az igazság pillanata, kipukkadt a költségvetés

Nem igaz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetért csak a külső körülmények felelősek, a korábbi kormányzati intézkedések jelentős károkat okoztak – mondta a hvg360-nak adott interjúban Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU tanára. Bokros szerint 2008-hoz hasonlóan Magyarország ismét rendkívül meggyengült állapotban fogadta a világgazdaság újabb negatív hatásait. A rezsicsökkentést megszüntetné, de a katát sem tartja jónak. Interjú.

hvg360: Az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit lehet csomagnak hívni?

Bokros Lajos: A csomag semleges szó. Azt is lehet annak hívni, amiben az egymással jól összeilleszthető alkatrészek kiadnak egy komoly tervet, és azt is, ami soha össze nem illő részeket tartalmaz és egy zagyvaság.

Ez most melyik?

A zagyvaság. Az önkényuralom kormánya korábbi intézkedéseinek sorozatával jelentős kárt okozott a magyar gazdaságnak, ezzel elmélyítette azt a gazdasági válságot, amire most az orosz imperialista háború és a világgazdasági – de különösen az energia – válság ráerősít.

Nem igaz tehát az a kormányzati propaganda, hogy mindennek kizárólag külső oka lenne: 2008-hoz hasonlóan Magyarország ismét rendkívül meggyengült állapotban fogadta a világgazdaság újabb negatív hatásait.

A mostani inflációt, forintárfolyamot, majdani rezsiköltséget nézve mekkora részért tehető felelőssé a kormány, és mi írható a háború számlájára?

Ezt ki lehet számolni. Az biztos, hogy a társadalom fizeti meg az árát a károkozásnak, rettenetes pusztításnak, amit a nemzeti szégyen kormánya művel.

A monetáris politika évek óta tudatosan törekedett a nemzeti valuta rontására, a túl alacsonyan tartott kamatokkal. Évekig 0,6 százalék volt az alapkamat, a „mindenáron növekedés” jegyében fűtötték a gazdaságot, és már akkor sem érdekelte őket a nemzeti valuta árfolyama.

A Fidesz politikája évek óta arról szól, hogy nem lépünk be az eurózónába, hogy képesek legyenek saját erőből rontani a forintot azért, hogy az inflációval vissza lehessen venni azokat az összegeket, amiket a politikai porhintés és szemfényvesztés jegyében, költségvetési túlköltekezés, választási cukorkaosztás formájában kiosztanak a mit sem sejtő társadalomnak.

Már közbeavatkozott a jegybank, elég radikális lépésekkel.

Nem így fogalmaznék. A túl sokáig túl alacsonyan tartott kamat megalapozatlan várakozást keltett a társadalomban, ami önbeteljesítő jóslatként most hozzátesz az inflációhoz. Ha viszont – főleg belföldi okok miatt – meglódul az infláció, akkor ennek megállítása végett immár túl magasra kell emelni a kamatokat.

A mostani 9,75 százalékos jegybanki alapkamat – ami több, mint 16-szorosa az évekkel ezelőttinek – is kevés a forint értékvesztésének megállításához. Ha a stabil forintárfolyam – illetve a befektetők bizalmának visszaszerzése – lenne a cél, akkor még magasabb kamatra lenne szükség, csakhogy az bizonyosan recesszióba sodorná az országot.

Mindent egybe véve, lesz recesszió idén? És ha igen, mekkora?

Nem vagyok jós, erre nem merek határozott választ adni. Ha az infláció megállítása a cél, elő lehet idézni recessziót. Ha nem az a prioritás, és tovább csúszik a forint, akkor nem biztos, hogy lesz.

A döntések alapján mit lát prioritásnak?

Semmi észszerűt nem látok, mert a kormányban nincs olyan szakember, aki értené a pénz- és költségvetési politika összefüggéseit.

A jelenlegi helyzetért a költségvetési politika is felelős. A koronavírus-járvány előtti években, magas gazdasági növekedés mellett a költségvetési politika is túl laza volt, nem csak a monetáris.

A kormány ciklust erősítő gazdaságpolitikát folytatott, tehát költségvetési túlköltekezéssel igyekezett tovább erőltetni a növekedést akkor, amikor erre egyáltalán nem volt szükség, hiszen a magánszektor kereslete gyorsan nőtt és nem volt már több természeti erőforrás, munkaerő és tőke a gazdaságban, ami hozzájárulhatott volna a még gyorsabb növekedéshez. Ilyenkor nem lesz nagyobb a növekedés, viszont megugrik az infláció és az adósságállomány.

Ezzel szemben én az anticiklikus, tehát az üzleti ciklus ellen ható gazdaságpolitika híve vagyok. Azok az országok, amelyek az elmúlt 20 évben megelőztek minket a fejlettségi rangsorban, mind ezt követték. Ez azt jelenti, hogy amikor a magánszektor kereslete nő, akkor a költségvetés visszavonul, alacsony hiánnyal, netán többlettel és csökkenő adóssággal tartalékol a nehezebb időszakra. A ciklikusan bekövetkező válságnál pedig, mikor a magánszektor kereslete újra csökken, ismét túlköltekezik a költségvetés, amivel jelentős mértékben enyhítheti a visszaesést.

Az észszerűtlen, szakszerűtlen és felelőtlen gazdaságpolitika visszaveszi a korábbi növekedés eredményeit. A ciklust erősítő gazdaságpolitika ráadásul fokozza a visszaesést válság idején.

Ezért mondhatjuk, hogy a kormány jelentős mértékben hozzájárult az infláció elszabadulásához. A magyar állam adóssága újra nő, már a GDP 80 százalékát meghaladja, csakúgy, mint 12 évvel ezelőtt. Itt is elvesztettük a korábbi csökkentésből fakadó előnyt.

Mit lépett volna ön a jelenlegi helyzetben, amikor hiányzik a választás előtt szétosztott 1500 milliárd, magas az infláció, háború van.

Nem kellett volna kiosztani az 1500 milliárd forintot.

Ez már megtörtént. Az extraprofitadó, ársapka helyett léphetett volna mást a kormány?

Szerintem azonnal fel kell adni az egész rezsicsökkentést, az extraprofiadót és az ársapkát.

Álljunk át teljes piaci árra?

Igen. Ha az energiát a lakosság jelentős része – különösen azok, akik nem is szorulnak rá – beszerzési ár alatt veszi, akkor valahol veszteség keletkezik. Ez megjelenhet az importőröknél, a forgalmazóknál, a közüzemi cégeknél, a benzinkutaknál és bizonyos mértékben a nem lakossági fogyasztóknál is. Ráadásul nem célozták a rászorultakra, elsősorban a középosztály fogyasztását támasztja alá.

A klímaváltozás elleni egyre sürgetőbb, világméretű küzdelem idején különösen hibás a fosszilis energiahordozók nyakló nélküli fogyasztásának támogatása, az pedig egyenesen bűn, hogy hazánk ennyire egyoldalúan és ilyen mértékben függ az orosz energiahordozóktól.

A kormánynak a torz fogyasztási szerkezet befagyasztása helyett a takarékosságot, a fejlesztéseket és az energiafelhasználás csökkentését kellett volna támogatnia. Takarékoskodást azzal is el lehet érni, ha piaci áron adjuk az energiahordozókat. Az árrögzítés torzítja a gazdaságot, rontja a hatékonyságot.

Jól számol a kormány, mikor azt állítja, hogy piaci áron nézve a most 7 ezres villanyszámla 50, a 15 ezres gázszámla pedig 131 ezer forint lenne?

Nem végeztem ilyen számítást, de azt fontos látni, hogy a rezsicsökkentés miatt keletkező veszteség több száz milliárd forintra rúgó részét a magyar államháztartás nyeli le, ami az egész társadalom terhe. Úgy, hogy közben a hasznából elsősorban azok részesülnek, akik nem szorulnak erre rá.

Azt gondolom, hogy a rezsicsökkentés zsákutca, a nemzeti károkozás maximumra húzása, amit azonnal abba kell hagyni. Gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai szempontból is teljesen elhibázott lépés. A kampányban az ellenzék gyáva volt kimondani, hogy a rezsicsökkentés káros.

El tudná viselni a társadalom, a középosztály, ha egyből ráengednék a piaci árakat?

Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, a balti államokban elviselik. A szegényeknek célzottan kell támogatást adni, a többiek pedig kénytelenek elviselni és takarékoskodni fognak.

Csak itt 10 éven keresztül mesterséges szinten tartották az árakat.

Nem kellett volna eltorzítani a társadalom tudatát és azt hazudni, hogy ez mekkora vívmány. Most eljött az igazság pillanata, kipukkadt a költségvetés, nem bírja ezt a sok százmilliárdos, fölösleges, a gazdaság fejlődését, a termelékenységet, hatékonyságot romboló pénzszórást.

A lyukakat az extraprofitadóval tömik be. Arról mi a véleménye?

A legnagyobb baromságok közé tartozik, mint minden korábban bevezetett szektorális adó. Torzítja a gazdaságot és a versenyfeltételeket. Szocialista ihletésű gazdaságpolitika, ami azt tükrözi, hogy a piac helyett a kormány akarja kiválasztani a nyerteseket és veszteseket.

Ennek az értelmetlen beavatkozásnak azzal isszuk meg a levét, hogy nincs elég beruházás, nem javul a termelékenység, romlik a versenyképességünk és Kelet-Európához képest is lecsúszunk.

Honnan szerezhetett volna pénzt a kormány? Nagyon sok kell.

A GDP 3-5 százalékát kitevő uniós pénzt a földalapú, jövedelempótló mezőgazdasági támogatásokon kívül kizárólag fejlesztésre szabadott volna elkölteni, tisztakezű verseny révén, átlátható tenderekkel.

Ha nem a haverok, hanem a hatékonyak nyernek, és nincs lopás, akkor sokkal jobban felhasználhatta volna Magyarország az uniós forrásokat.

A mostani egyeztetések alapján hogy látja, mikor juthat hozzá Magyarország a helyreállítási alaphoz?

Ha helyreállítják a jogállamot.

A kormány azt mondja, hogy teljesíti az EU négy feltételét.

Ezek szépségtapaszok, semmi értelmük. Vegyük például az egyszereplős közbeszerzések 15 százalék alá szorítását. Ezt könnyű elérni, hiszen majd megkérnek valakit a haverok közül, hogy adjon be versenyképtelen pályázatot és az nyer, aki amúgy is nyert volna. Csak így még többe fog kerülni az egész, mert a vesztesnek is fizetni kell valamit cserébe azért, hogy a nevét adja egy ilyen „versenyhez.”

Az, hogy az energiafüggetlenség növelésére kell költeni a pénz jelentős részét, nemzeti érdek. A történelem fintora, hogy az Európai Bizottság képviseli a nemzeti érdeket a kormánnyal szemben.

A politikai feltétel az volt, hogy korrupciógyanús ügyek esetén bírósági kontroll alá kerülne az ügyészség döntése a nyomozások indításáról és lezárásáról.

Ma csak az ügyészségnek és rendőrségnek van módja nyomozást indítani. A bíróságnak nincs önálló kezdeményezési joga. Márpedig ez a jogállamiság egyik legfontosabb feltétele.

A jogállam lényege az, hogy megakadályozza az állam túlterjeszkedését, korlátozza az állam hatalmát, védi a társadalmat, a vállalkozókat, az egyházakat, a civil szervezeteket az állam túlkapásai ellen. Ennek elfogadása az Orbán-rendszer lebontása lenne, szóval nem hinném, hogy megteszik.

Indokolt a kata szigorítása? Napok óta ezrek tüntetnek az utcán, de a kormány szerint túl sok volt a visszaélés, azért kellett változtatni rajta.

A kata eleve rossz volt, és a probléma máshol van, mint amiről a legtöbben beszélnek. A kata többek között arról szólt, hogy legálisan ne kelljen elég társadalombiztosítási járulékot fizetni. Éppen ezért szembesülnek sokan azzal, hogy nyugdíjasként a melegvízre sem elég a juttatásuk.

A nyugdíjkassza oldalán nem olyan látványos a hiány, mert azt a központi költségvetés kipótolja, az egészségügy viszont már nagyon lerongyolódott az alulfinanszírozottság miatt.

Természetesen nem a kata az egyetlen oka annak, hogy a jelenlegi nyugdíj- és egészségügyi rendszer nem fenntartható, de el kell érni, hogy a kisvállalkozó is pontosan ugyanolyan feltételekkel fizessen tb-járulékot, mint az alkalmazotti jogállásban dolgozó.

Ez kétségkívül megnövelné a költségeket, de legalább elkerülhető az alacsony nyugdíj miatti később szegénység és társadalmi feszültség, ami milliókat érinthet.

Szerintem egyáltalán nem kell külön kisvállalkozói adórendszer. Egyetlen, egységes, normális vállalkozói adórendszerre van szükség, ahol a kisebb vállalkozó, alacsonyabb, 5 százalékos kulccsal adózik, a közepes 10-zel, a nagy pedig 15-tel. Utóbbi pont az a szint, mint a globális minimumadó.

Amit most éppen vétóz a kormány.

Ebben az az ellentmondás, hogy ha a kormány a versenyképesség romlására hivatkozva utasítja el a 15 százalékos minimumadót, akkor mi indokolja az extraprofitadót?

Visszatérve a katára: ön szerint mi a gazdasági, politikai magyarázat arra, hogy ilyen gyorsan verték át a módosítást.

Az önkényuralmi kormány minden gazdasági intézkedése a szemfényvesztés szándékát tükrözi. Azt hitték, hogy a nép nem veszi észre.

Hogyhogy nem veszi észre, több százezer embert érint.

A nemzeti szégyen kormánya évek óta a saját félrevezető, becstelen propagandájának a csapdájában vergődik. Nem meri megszorításnak nevezni a megszorítást, így nyilván nem elvárható az sem, hogy kiálljon és beismerje, hogy amit eddig csinált, az rossz volt.

Ehelyett azt mondja, mindent jól csinált, csak megváltoztak a külső körülmények.

Ha maradunk a szemfényvesztés gondolatánál, nem lehet, hogy más intézkedést akartak palástolni? Például a rezsicsökkentést?

Nem tudom, hogy ezzel sikerült-e. Szerintem a rezsicsökkentés a társadalmat jelentős mértékben károsító 12 éves gazdaságpolitika szimbóluma.

Rendben, de az emberek most fognak magasabb számlát kapni.

Egy ilyen intézkedést nem lehet úgy kivezetni, hogy az átlagfogyasztás fölött fizessenek többet. Ez ugyanolyan, mint a benzinársapka, annak is látjuk a hatását. Nagyon sok benzinkút bezárt, a Shell is azzal védekezik, hogy kiírja, bizonyos üzemanyag ideiglenesen nincs készleten, tehát hónapok óta nem árulják.

Ami most van, az a szocialista parancsgazdaság gazdaságpolitikájának torz lenyomata. Ha valamit költségszint alatt, önkényesen leszorított áron akarunk adni, abból előbb-utóbb hiány lesz.

A mostani döntések ismeretében kimondható, hogy Orbán Viktor a választás előtt átverte az embereket?

Minden választás előtt átverte, már 2010 előtt is. Szó sem volt például a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elkobzásáról, új alkotmányról, a sajtószabadság megszüntetéséről.

Ki verte át jobban a választókat, Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc?

Nem hasonlítanám a körtét az almához. Gyurcsány is átverte a választókat, ő is ugyanolyan bűnös a korábbi országvesztő gazdaságpolitikában, így nincs szakmai és erkölcsi jogalapja az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának bírálatára. Hiteltelen politikusként jó szolgálatot tesz az önkényuralmi kormány mai propagandájában. De ez már víz a híd alatt, nem szeretek visszafelé mutogatni. 2008 óta eltelt 14 év, így a mai kormány már nehezen tudja már ráverni Gyurcsányra a jelenlegi bűnöket és bajokat.