HETI TEXTUSUS (OK)

„A miniszterelnök épp elégszer találkozhatott lapjaiban az olvadozásnak olyan őrjöngésével, hogy már-már teljesen elolvadt, folyékonnyá vált az egész lap – ez a sajtó egyebet sem tett, csak álmélkodott, cuppogott az elragadtatástól, a kezét csapkodta az elismeréstől, a hála könnyeit hullatta és a Vezér minden szemevillanásától kéjes görcsökben fetrengett” – írta (Csongor álnéven) Hevesi András a 8 Órai Újság 1936. február 8-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-12-13/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Minisztereink akkor érzik magukat boldogoknak, ha a pecsovicsokat és a haszontalan here táblabírákat tömhetik a nép keservesen szerzett filléreiből gyűlt ezer forintokkal. Ha hasznos férfi kér néhány száz forintot közhasznú vállalatra, akkor nincs pénz. És ilyen emberek kormányoznak minket! No dejszen meg is látszik ám szegény hazánkon! Azért packáz rajtunk néhány zsivány” – írta Táncsics Mihály (Tót Móric álnéven) a Munkások Ujsága 1848. augusztus 19-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-12-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Azzal takarózni, hogy az egész világon gazdasági válság van, igen kényelmes álláspont. A válság jelenségei már régen megmutatkoztak, és a kormány derűre-borura vette fel a kölcsönöket, eladósította az országot, felduzzasztotta a költségvetési kiadásokat. Új politikára van szükség. Én azonban nem hiszek semmiféle megújhodásban, amíg a rendszer támaszai, a vásárolt és erőszak útján összehozott többség irányítja a kormányt és az ország sorsát. Új többségnek kell alakulnia” – szögezte le Pakots József az Esti Kurír 1932. szeptember huszadikai számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-11-29/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ki akadályozta meg a reformokat? Az a politikai elgondolás, felelt saját kér­désére Eckhardt Tibor, amely egyet­len párt uralma által minden szabad politikai fejlődést lehetetlenné tett, a NEP, mint politikai szervezet meg­bukott. Még nem tudjuk ugyan, hogy mi jön utána, jobb, vagy rosszabb, de ellenzéki pártnak csak az lehet a célja, hogy a kormányt megbuk­tassa és a kialakuló új többségben érvé­nyesítse a maga törekvéseit.” Eckhardt Tibor beszédét az Esti Kurir 1939. január 3-i száma ismertette.

https://www.es.hu/cikk/2024-11-22/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Teleszky János ex-pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy veszedelmesnek látja, ha a kormány nem hagy fel az eddigi túlzott költekezéssel. Míg a múltban, az emelkedő kiadásokkal szemben megfelelő bevételi többlet állott rendelkezésre, addig a jövőben minden túlköltekezés alapjaiban támadná meg a költségvetés egyensúlyát.” Pesti Napló, 1929. június 26.

https://www.es.hu/cikk/2024-11-15/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„A turul eszméi nem újak, a nemzetiszocializmus világnézeti eszmeköréből származnak. A magyar ifjúság a turulista gondolat bajtársias melegében és a magyar sorsmeglátás tiszta tükrében formálta ki s adott hangot hitvallásának. Az államot a magyar fajra, a magyar nemzetre boltozzuk rá. Új világ bontogatja szárnyait az európai térben” – hangoztatta 1940. október 14-én, a Nemzetőr hasábjain vitéz Jaross Andor tárca nélküli miniszter.

https://www.es.hu/cikk/2024-10-31/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Börtönben ül az ország, és börtönőrei a miniszter urak, akik a pénzügyi igazgatás sötét celláiba zárták az egyes fogyasztási ágakat. Én nem hiszek semmiféle megújhodásban addig, amíg a rendszer támaszai, a vásárolt és erőszak útján összehozott többség irányítja a kormányt és az ország sorsát. Új többségnek kell alakulni. Komoly, megbízható és nem korrumpált emberek kormányának kell jönnie” – így vélekedett Pakots József az Esti Kurír 1932. szeptember 24-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-10-25/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nagyobb kiábrándulás nem érhette volna Budapest városát, mint amilyen az új közgyűlés monoton tehetetlensége és szürke letargiája. Az új közgyűlés csak éppen folyó ügyeket intéz el annyi ötletességgel, mint egy segédhivatali kezelőtiszt. Az, amit idáig végzett Budapest új közgyűlése, alig más, mint inzultus Budapest lakosságával szemben és szándékos provokálása Budapestnek. A célok bizonyára tiszták voltak, és a szándékok jóhiszeműségét nem vonhatja kétségbe senki, de az idáig elért eredményt nemigen lehet másnak nevezni, mint debacle-nak, erkölcsi, gazdasági, politikai összeomlásnak” – írta a Világ 1926. április 11-én.

https://www.es.hu/cikk/2024-10-18/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Óvja meg isten hazánkat attól, hogy a mostani Ház többsége komoly dologba avatkozzék. Az ilyen többség martalékot keres, nem igazságot. Ez a többség csak akkor nem csinál rosszat, ha semmit nem csinál. Martalékot keres, nem igazságot. Jaj nekünk, ha ez a többség fogja sorsunkat eldönteni. Jaj nekünk, ha ez a kormány fogja az alkut megkötni” – írta Bartha Miklós a Magyarság 1896. február 5-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-10-11/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Azt a komédiát, amely népszövetségi tanácskozás címén eddig lejátszódott, drágán fizette meg a magyarság. Ami Genfben folyik, az kizárólag porhintés. »Átmenetileg« és »önként« feladtuk nemzeti szuverenitásunk egy részét. A helyzetünk nagyon nehéz, mert mi voltunk ott az egyetlen tag, mely megzavarta az egyetértés hangját. Hogyan lehet egyáltalán probléma az, hogy bent maradjunk-e a Népszövetségben?” A kérdést 1925. október 20-án, a Szegedi Új Nemzedék vezércikkében tette fel gróf Teleki Pál.

https://www.es.hu/cikk/2024-10-04/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Én nem személyeket, hanem a rendszert kívánom támadni. Engem a személyek nem érdekelnek, nekem a funkciókhoz és a funkcionáriusokhoz van közöm. Én a milliókról beszéltem, nem személyekről, akik – ismétlem – felülről lefelé és alulról felfelé engem egyáltalában nem érdekelnek” – jelentette ki Beniczky Ödön a T. Ház 1921. július 28-i ülésén.

https://www.es.hu/cikk/2024-09-27/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A reklámnak minden trombitájával kürtölte ez a politika egy példátlan gazdagság és fellendülés korát, ami ugyan csak ámítás és szemfényvesztés volt. Mert az a politika meghozta az aranykort az aranyborjú körül táncolóknak, de megfeledkezett a nép erkölcsi és anyagi boldogulásának minden feltételéről” – jelentette ki Asbóth János az Országgyűlés 1898. március 11-i ülésén.

https://www.es.hu/cikk/2024-09-20/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Én nem hiszek semmiféle megujhodásban mindaddig, amig a rendszer támasza, a vásárolt és erőszak útján összehozott többség irányítja a kormányt és az ország sorsát. Új többségnek kell alakulnia. Nem kompromittált emberek kormányának kell jönnie” – jelentette ki 1932 szeptemberében Pakots József demokrata párti képviselő.

https://www.es.hu/cikk/2024-09-13/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A hapták-közvélemény legfeljebb látszat-közvélemény lehet, amely fórsiftosan asszisztál a végrehajtó hatalomnak, mert céltudatos drill útján lehet ideig-óráig bizonyos közszellemfélét produkálni, amely úgyszólván madzaggal ide-oda rángatható, de csak erősített visszhangja a hatalmi szónak. Hangerősítő, amely egyszerűen a kormány szavát bömböli bekapcsolás után. Rezonátor, amely a felülről érkező hangokat vastagabban visszaadja. Ez a mechanizált közvélemény egy fabatkát sem ér, mert csak a felülről érkező hangokat adja vissza megerősítve, de az alulról feltörni akaró hanghullámokat lefogja” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1935. június 23-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-09-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nincs állam Európában, mely silányabbul dotálná közoktatási tárczáját, mint Magyarország. Egész közművelődésünknek baja az a nyomasztó szegénység, mely materiális politikai rendszerünknél fogva reá nehezedik. A középiskola minden baja érzékenyen érinti a nemzet egész szellemi életét. Középiskolai tanárságunk képzettségének hiányai nem egyedül és nem is annyira a tanárképzés hiányaiból erednek, mint inkább a tanárképzésen kívül álló szocziális természetű okokból, amelyek egyrészt jelenlegi tanárképzésünket is, másrészt a már működésben levő tanárok munkáját is szerfölött akadályozzák. A tanári munka és ennek bére közt nincs méltányos arány. Nagy a munka, kicsiny a fizetés. Innen ered e pályának manapság legijesztőbb baja, a folyton nagyobbodó tanárhiány” – idézte a középiskolai tanárok memorandumából 1895. november 14-én Jókai lapja, a Nemzet.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-30/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Európa amerikanizálásának új terve lényegében Európa népeinek legfontosabb érdekei ellen irányul, és nem más, mint Európa kiuzsorázása és leigázása az Egyesült Államok javára. Az Európa leigázásának tervét kísérő ideológiai hadjárat egyik iránya éppen a nemzeti szuverenitás elleni támadás” – fejtegette Andrej Alekszandrovics Zsdanov 1947. szeptember 10-én Varsóban, a Komintern alakulóülésén.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-23/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A már most is megdöbbentő tanárhiány krízisbe ejti az ország művelődését. De vajon fontos-e ez? Nem, ez országnak nem tanárokra, nem műveltségre, hanem bajonnetekre van szüksége! Kardra és szuronyra! És a legháborgóbb ellenzéki lelkiismeret is megnyugszik, a legideálisabb nemzeti szellem is kielégítést nyer, csak az a kardbojt ne legyen feketesárga. Nevetnénk, ha a keserűség belénk nem fojtaná a nevetést. Valóban, hátramaradásunkért, fejletlenségünkért, szomorú viszonyainkért joggal tehetjük felelőssé a politikusokat, kik erejüket és pénzüket a homousion és homo­iusion üres, lelketlen, semmitmondó harcaira tették fel” – írta a Pesti Hírlap az 1895-ös tanévnyitás előtt.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-16/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Még annak a puszta gondolatát is visszautasítom, hogy a miniszterek fizetése javittassék, mikor körülöttünk nyomor, anyagi és erkölcsi süllyedés ütött tanyát országszerte, s ha ilyen – bocsánat a kifejezésért – képtelen idea gyökeret ver intéző körökben, az ellen minden agitációra képes lennék. Mert ez a kérdés nemcsak anyagi kérdés, hanem elsősorban erkölcsi, ízlésbeli és érzületi kérdés. Én személy szerint valamennyi miniszter úrral szimpatizálok, de soha a pajtáskodás nem volt olyan hatalmas közérdeket érintő mezőkön, mint amilyen erős és elterjedt ma” – írta Nagy Emil a Budapesti Hírlap 1925. november 7-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-09/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A nemzetközi kapitalista befolyásoktól irányított sajtónak része van a mostani háború kirobbantásában és kiterjesztésében. Annak a sajtónak, amely a liberalizmus, a demokrácia és más hasonlók hangoztatásával az önzésnek, a pénznek, a gazdasági kizsákmányolásnak a szolgája lett és a háborús uszítók eszközévé vált – nincsen helye Európában” – fejtegette már Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyekért felelős államtitkár is, de ő speciel 1942. április 10-én.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-02/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ameddig a miniszterelnök a székében ül, neki lesz igaza. Néhány állandó államtitkárjelöltön kívül igazán nem akad más halandó, aki a mintakormány ismeretlen gazdaságpolitikai tevékenységéről elismerően nyilatkoznék. Az »egy erős vezérlőakarat« tehát csak addig fog ott ülni az idő- és világjelenség elméleteinek kandallója mellett, amíg a közvélemény ebben a patópáli narkózisban tartható” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1929. január 31-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-07-26/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

Hébelt Ede szociáldemokrata képviselő a Nemzetgyűlés 1922. november 28-i ülésén kijelentette: „A mi pártunk ma voltaképpen nem szocialista ideálokért küzd, hanem küzdünk olyan valamiért, ami Nyugat-Európában már száz esztendővel ezelőtt megvalósult, tudniillik a jogállamért.”

https://www.es.hu/cikk/2024-07-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Fogok majd adni propagandisztikus indokot is a háború kitöréséhez, és teljesen mindegy, hogy hihető lesz-e. A győztest később nem kérdezik meg, hogy igazat mondott-e, vagy nem. A háború elkezdésénél és vezetésénél nem a jogról van szó, hanem a győzelemről” – ezt a teóriát elsőként nem az Ukrajnába betörő Vlagyimir Putyin, hanem Adolf Hitler fejtegette, mégpedig 1939. augusztus 29-én.

https://www.es.hu/cikk/2024-07-12/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nem az a nemzeti szerencsétlenség, hogy nincs devizánk nyersanyagra, gyógyszerekre és könyvekre, hogy az államháztartás egyensúlya megbillent, hogy egyetemeket és kultúrintézményeket kell lerombolni, hogy a fiatalság a munkanélküli-hadseregnek kényszerű regrutája. Nemzeti szerencsétlenségnek az a vészes lehetőség számít, ha nem derülhet ki, a magyar nemzeti láb a futballban különb a lengyel nemzeti lábnál, vagy a magyar nemzeti kar különb a kardvívásban a belga nemzeti karnál. Lényegesen könnyebb a nemzeti hiúságot sportdicsőséggel legyezgetni, mint a népegészséget biztosító munkáslakásokról és munkabérekről gondoskodni…” – írta Vámbéry Rusztem 1932-ben, a Századunk hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2024-07-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mi azt hisszük, hogy kormányunk a mivelt európai nemzetekkel nem akar lépést tartani, hanem elavult tapasztalataikat akarja követni, botlásaikat utánozván, hogy folytonosan a régi illedelmes távolban maradjunk Európának valódi politikai magaslatától. Ki így jár elöl, az nem a haladás férfia, az legfelebb az utánzók pártjához tartozik. Mi azt hisszük, hogy politikai szabadság tekintetében is Magyarország nem utána kullogni, hanem utána sietni tartozik az előre haladt népeknek, és egy merész ugrással Európa politikai polgárosultságának magaslatára kell emelkednie” – írta Horn Ede A Hon 1869. július 4-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-06-28/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Hazánk – úgy látszik – a félbemaradt szabadelvűség országa: a tények atmoszférája teli van sürített reakcióval – és mégis kevesek, akik levegőért kiáltanak. A sajtó ott van megtámadva, ahol legnagyobbak az igazai. A politikában már csupán informálunk, mert a vezetés zárt ajtók mögött történik – írta Papp Dániel a Pesti Napló 1897. március 17-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-06-21/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Szeretett Rákosi elvtársunk! A Te vezetéseddel védtük és fogjuk védeni ezután is nemzeti függetlenségünket, Te vagy békénk első harcosa, akinek szava: »Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján« – egész népünk szent fogadalma!” – jelentette ki Gerő Ernő a Rákosi Mátyásnak, a Minisztertanács elnökének 60. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen (Szabad Nép, 1952. március 10.).

https://www.es.hu/cikk/2024-06-14/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Szerény nézetem szerint a hapták-közvélemény legfeljebb látszat-közvélemény. Céltudatos drill útján lehet ideig-óráig bizonyos közszellemfélét produkálni. Amely úgyszólván madzaggal ide-oda rángatható. Az államosított közvélemény helyesel. Az ilyesmi nem mondható igazi közszellemnek, csak erősített visszhangja a hatalmi szónak. Hang­erősítő, hangszóró, amely egyszerűen a kormány szavát bömböli bekapcsolás után. Rezonátor, amely a felülről érkező hangokat vastagabban visszaadja. De végeredményben ez a mechanizált közvélemény egy fabatkát sem ér, mert mindig csak a felülről érkező hangokat adja vissza megerősítve” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1935. június 23-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-06-07/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Igazad van, hogy erős lejtőn vagyunk – a kiirtani ígért korrupció jobban díszlik, mint valaha, erkölcsileg, anyagilag és nemzeti szempontból sietünk a züllés felé, elveszítettük presztízsünket Európa előtt. Bátran felvehetjük az államvasutak, a MÁV jelvényét: Megyünk Ázsiába Vissza” – írta 1908. április 9-i levelében Mikszáth Kálmánnak Tallián Béla képviselő, kormánybiztos.

https://www.es.hu/cikk/2024-05-31/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Soha gyönyörűbb helyzete ellenzéknek nem volt. Minden módjuk megvan arra, hogy az ország gyalázatos és kusza állapotát, félelmetesen vigasztalan jövőjét föltárják a nemzet előtt. Lázíthatnak, kapacitálhatnak, ami erő és tettvágy van bennük, azt most mind megmutathatják. És amit mutatnak – az egy kis szívósság és némi ügyeskedés. Fölforralhatnák a közvéleményt, amely a falakon kívül csoportosul, figyel. Hálásabb publikum nem volt még. Ki van nekik szolgáltatva. A többség a közvéleményt kibocsátotta a markából és szinte a kisebbség karjaiba dobta, az meg nem tud vele mit csinálni.  Azazhogy tud: erőtlen kirohanásokkal veri magától vissza” – írta Bródy Sándor 1903-ban, Parlamenti bírálatok című cikkében.

https://www.es.hu/cikk/2024-05-24/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egy tál lencséért eladják az állam nagy kincseit. A kormány olyan inflációt csinál, hogy abból a magánérdekeltségeknek legyen óriási hasznuk. Ha az ember keresi az okokat, sokféle gyanút táplál, mert az lehetetlenség, hogy valaki az államnak ilyen nyilvánvaló megkárosítását merészelje, hacsak bizonyos elszántság, bizonyos félrevezetés közre nem működik. A döntéskor a nemzet nagy anyagi és erkölcsi érdekeinél erősebbek bizonyos titkos szálak” – hangzott el 1922. november 23-án, Rupert Rezső ellenzéki honatya interpellációjában.

https://www.es.hu/cikk/2024-05-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Az az irányzat, mely minden kinevezésnél a pártszempontot helyezte előtérbe, fölöttébb szomorú következményekkel járt. Ezek a tapasztalások még politikai ellenfeleimnél is engesztelhetetlenebbé tették gyűlöletemet a párturalmi rendszer ellen. Az egész országra rá volt vetve a párturalom olyan hálója, melyet a közérzületnek csak kivételes hőfokú felindulása téphetett szét, rendes időkben az ellenzék sikere ki volt zárva” – írta emlékiratai második kötetében gróf Apponyi Albert.

https://www.es.hu/cikk/2024-05-10/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ehhez a kormányhoz is járnak kéregetők. Ettől a kormánytól is fogadnak el kitüntetést és hivatalt. Hízelgői vannak ennek a kormánynak is, mert rongy emberek mindig vannak” – írta Bartha Miklós a Magyarország 1905. szeptember ötödikei számában. 

https://www.es.hu/cikk/2024-05-03/-celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A pénzügyminiszter kénytelen a lyukat lyukkal betömni. A jövedelmek fokozatos emelkedése mellett is chronicus és folyton emelkedő deficit állott be. Magyarország fölvett kölcsönökből él máról holnapra” – írta Asbóth János 1871-ben, Magyar Conservativ Politika című könyvében.

https://www.es.hu/cikk/2024-04-26/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A mi társadalmunk csökönyösen, keletiesen lusta. Irtózik a nyugattól, mert gondolkodnia kellene. Az a kultúra ilyesmit követel, ő pedig éli csöndes lustaságban a maga állati életét, míg egészen be nem rozsdásodik az agya” – írta Thury Zoltán a Debreceni Újság 1899. január 7-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-04-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egy önmagával nagyon megelégedett kormány tündököl az ország élén. A belőle táplálkozó pártmonopólium összes fiókjaival tényleg virul. Az új arisztokrácia is megél valahogy az államkincstár körül és az összeférhetetlenség ár­nyékában is a bennfentesek kórusban zen­gedezik a rendszer pótolhatatlanságát, visszhangra talál a pártmonopólium optimizmusa és megelégedettsége. A dolgozó társadalom eközben görnyed az egyre súlyosbodó terhek alatt…” – írta  Friedrich István  1931 áprilisában, a Pesti Napló hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2024-04-12/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Illetékes helyről értesülünk a következőkről: Pápán a jobboldal Trefort Ágostont, az ellenzék Horn Edét léptette föl képviselőjelöltül. Nagy Ignácz, kit az ellenzéki párt egy része képviselőül kívánt, Horn javára visszalépett és maga ajánlotta őt párthíveinek. Eszerint most a pápai kerület ellenzéki választóinak csak egy jelöltje van. Örömmel vesszük tudomásul azon derék hazafiak nemes elhatározását, kik a közérdeknek alá tudták rendelni a személyes tekinteteket. Így, egyetértés mellett, a diadal legalábbis valószínű” – írta Jókai Mór lapja, A Hon 1869. február 16-án.

https://www.es.hu/cikk/2024-04-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Képtelenség, hogy az ellenzék a folyton megújuló alkotmányellenes merényletek ellenében örökkön parlamenti küzdelmeket folytasson, felszólalva mindegyik merénylet ellen és megszerezve mindegyiknek a leszavaztatás alkotmányos elintézését, semmissé téve az ellenzéknek valódi feladatát. Egyetlen megoldási lehetőség marad tehát: széles körű polgári engedetlenségi mozgalmat kell szervezni” – írta az Egyetértés hasábjain, 1879 januárjában Mezei Ernő.

https://www.es.hu/cikk/2024-03-28/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mit tehetünk akkor, amikor száz és száz czikk nap-nap után megírja rólunk külföldön azt az igazat, hogy Magyarország a kormányzati korrupció hazája és hogy ebben az országban kormány és törvényhozás a reakció zászlóvivőjévé szegődött? Igaz, hogy ezt a fitymálást, ezt a lenézést alaposan visszaadja a külföldnek a mi nagy nemzeti hősünk: miniszterelnökünk, akinek nem imponál a külföld magas kultúrája, nemes liberalizmusa, mélyreható demokrácziája. Ő olyan kemény legény, hogy amikor az egész művelt világ eszmekörét betölti a demokratikus és szocziális haladás szükségességének érzete, ő bír elég elszántsággal szembefordulni a nagy világáramlattal és itt, Európa közepén reakciót csinálni, közben pedig mélységesen lenézni részeg illúzióiért az egész Európát” − írta a Reggeli Magyarország 1913. november 30-án.

https://www.es.hu/cikk/2024-03-22/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Éppen most, midőn a kormány czéljainak vakon hódoló servilismus nagyobb önhittséggel emeli fel fejét, mint valaha, akadt egy párt, amely engem, kinek a haza javára minden hatáskörből való kizárására évek óta mindent elkövettenek, engem merészelt Pest megye egyik követjelöltjévé kiszemelni. Ez politikai demonstratió!” – írta Kossuth Lajos 1847. október 17-én.

https://www.es.hu/cikk/2024-03-14/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A női szabad kenyérkereset és sza­bad nevelés ellen újabban nálunk egy speciálisan magyar érv hangzott el. Báró Bánffy Dezső szegezte tollát a női munka ellen. Jelszava, hogy a nő házi köréből kilépve, elnemzetietlenedik.” Az ex-miniszterelnök fenti állásfoglalását dr. Besnyő László ügyvéd örökítette meg 1903-ban, Bródy Sándor Jövendő című folyóiratában.

https://www.es.hu/cikk/2024-03-08/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A dolgozó társadalom görnyed az egyre súlyosbodó terhek alatt. Egy önmagával nagyon megelégedett kormány tündököl az ország élén. A belőle táplálkozó pártmonopólium összes fiókjaival tényleg virul. Az új arisztokrácia is megél valahogy az államkincstár körül, és az összeférhetetlenség árnyékában is a bennfentesek kórusban zengedezik a rendszer pótolhatatlanságát, visszhangra talál a pártmonopólium optimizmusa és megelégedettsége” – írta Friedrich István 1931 áprilisában, a Pesti Napló hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2024-03-01/-celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nagy zavarba jönne a miniszterelnök, ha számot kellene adnia arról, hogy mire használta föl korlátlan hatalmát. A történelem nagy hatalmú törtetői rövid idő alatt nagy anyagi jólétet szereztek hazájuknak: Magyarország 67 óta sohasem volt nyomorultabb és szegényebb, mint most. Azok nagy tekintélyt, hatalmas nemzetközi pozíciót teremtettek nemzetüknek. Tisza alatt a magyar nemzet tekintélye, nemzetközi súlya teljesen megsemmisült. Úgy, ahogy most Magyarország kormányozódik, egy vénasszony is elvezethetné az ország kormányát. Ott, ahol kellene, ahol a becsületes, független meggyőződés elnyomásáról van szó, ott nagyon is érezni a kormány súlyos kezét. Ott, ahol az ellenzéki sajtó elnyomásáról, terjedésének erőszakos, jogtalan korlátozásáról van szó, ott jelen van és fürgén dolgozik a kormány” – írta a Magyarország 1913. szeptember 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2024-02-23/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Sajnos, mikor az én pártom került hatalomra, annak soraiból is követelték a hatalom eszközeinek pártcélokra való igénybevételét. Ilyen kormányzati politika mellett a korrupció kiirtása lehetetlenség, a stréberség érvényesülése, a valódi érdem háttérbe szorulása pedig szükségképpeni következmény” – írta gróf Apponyi Albert emlékiratai második kötetében.

https://www.es.hu/cikk/2024-02-16/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Buta dolog nálunk demokráciáról beszélni. Csupa olyan kakas vagyunk, aki roppant nagy úr a maga szemétdombján s míg demokratikus hajlandóságait tüntetve kukorékolja ki a világnak, méltóság, cím és rang után kapargál” – írta Thury Zoltán a Budapesti Napló 1899. július 14-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2024-02-09/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mi a politikai kartel tulajdonképpen? Az, ha valamely ország kormányhatalma, parlamenti többsége és bürokráciája megállapodnak, hogy rajtuk kívül semmiféle politikai irányzat vagy párt az ország sorsának intézésébe bele nem szólhat. Ha kormány, parlamenti többség és hatóságok összefogva monopóliummá devalválják a különben alkotmányos fundamentumokon nyugvó önkormányzatot. Valóságos kaszttá tömörülnek azután a politikai karteliták, akik kiváltságos haszonélvezői a fórumnak” – írta Friedrich István 1931. március 1-jén, a Pesti Naplóban.

https://www.es.hu/cikk/2024-02-02/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Magyarország parlamentarizmusa azt a benyomást kelti már, mintha hosszú tengődés, az eddigi csenevész létezés után a végvonaglás stádiumába jutott volna. A kormány nem fordított kellő figyelmet az alkotmányos közszellem ébrentartására és fejlesztésére, kezében mesterséges gépezet volt a parlamentarizmus, maga a közvélemény valami szemfényvesztő szerkezet, melyet a taktikai ezermesterség kényére-kedvére kezelhet” – írta az Egyetértés hasábjain Mezei Ernő, 1884. január 15-én.

https://www.es.hu/cikk/2024-01-26/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ma már hátrányai vannak a Népszövetséghez való tartozásnak. Ha az alapokmány által előírt kötelezettségeket becsületesen és komolyan be akarjuk tartani, akkor béklyót rakunk saját kezeinkre, akkor semmiért hozzábilincseljük magunkat egy teljesen egyoldalúvá vált alakulathoz” – jelentette ki 1939. április 13-án gróf Csáky István külügyminiszter.

https://www.es.hu/cikk/2024-01-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ki fogja a ma élő nemzedék előtt az ország valódi állapotait feltüntetni, mikor ennek a nemzedéknek látó- és hallószerveit (vagyis hírlapjait) teljesen elpusztították? Mint mikor egy romboló betegség után hűdés áll be az egyes szervekben, úgy vagyunk ma a magyar társadalommal: érzéketlenül, hidegen, eltompultan áll itt, mintha életszervei teljesen megbénultak volna” – állapította meg Holló Lajos a Magyarországban, 1900. január 23-án.

https://www.es.hu/cikk/2024-01-12/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Van, hála Istennek, egy erős, lelkes és konzekvens többségi pártunk, amelyből a politikai stabilitásunk fakad. Kitermelte önmagából a nélkülözhetetlenek, a pótolhatatlanok és csalhatatlanok díszes társaságát. Ez uralkodik végtelen bölcsességgel a névtelen adófizetők elevenjei és holtjai felett, magába abszorbeált minden hatalmat, kútforrása lett minden politikai lehetőségnek” – írta Friedrich István 1930. április 4-én, a Pesti Naplóban.

https://www.es.hu/cikk/2024-01-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A politikai szabadversenyben ma az győz, aki a legjobban tud könyökölni, s aki a legélesebben rikoltja, hogy ő milyen fene nagy magyar!” – írta Szabó Dezső a Virradat 1921. január 9-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-12-21/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Az amerikai imperializmus – állapította meg Berija elvtárs az SZKP KB 19. Kongresszusán – támasza, fellegvára lett a világreakciónak. Segítsége fejében az önálló nemzeti politikáról, az állami szuverenitásról is hajlandók lemondani. Dollárokért áruba bocsátják a nemzet jogait és függetlenségét, megkísérlik a maguk szennyes amerikai életformáját rájuk kényszeríteni, sárba tiporva a népek szuverenitását, nemzeti becsületét” – közölte a Szabad Nép 1952. december 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-12-15/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Igaz, hogy egy rossz kormánynak, mely a nemzet véleményének nem kifejezése, melynek czélzata nem a szabadság, ép úgy, mint a pártnak, mely ily kormányt pártfogol, van oka félni a legális és kötelességét hűn teljesítő ellenzéktől; de megbukásának oka mégsem az ellenzék, mint saját kárhozatos iránya, s a szolgalelkü lények serege, mely minden intézményeire ujongva kiált helyeslést. A kormány hivatalosan hirdettette hogy az ország mily »roppant« anyagi felvirágzásnak néz elébe, de a válság már két teljes, diadalmámoros év után bekövetkezett. A kormány lapja azt mondja, hogy van ugyan válság, de általános szempontból »veszteségekről« nem lehet szó. Bennünket e »kis« emberek nagy száma sokkal inkább érdekel, mint amaz egynéhány »nagy«, a kik most tagadják a krízist, mivel ők semmit sem vesztettek” – írta Horn Ede A Hon 1869. október 6-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-12-08/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Úgy áll a dolog, hogy az, ami hazánkban tűrhető vagy jó, az egyedül és kizárólag a kormány érdeme. Minden, ami rossz és elviselhetetlen, az utálatos világjelenségek bűne. Mostanában az öndicséret és önmegelégedettség olyan lavinája hömpölyög enervált politikai életünkre, hogy az ember egészen beleszédül. Amikor ezeket a kidüllesztett mellkassal elharsogott tirádákat olvassuk, szinte elszédülünk attól a grandiozitástól, amellyel sorsunkat ezek a gondviselés adta fenomének irányítják. Csak úgy villámlik a gazdasági krízis éjszakájában a kormány gigászi lendülete. Nincs más tennivaló, mint hálát adni a jó Istennek, hogy ilyen páratlan kormánnyal tüntette ki a magyart, és bizalommal eltelve várni azt a szebb jövőt” – írta Friedrich István 1931. április 10-én, a Pesti Naplóban.

https://www.es.hu/cikk/2023-12-01/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ha a demokrácia a nép és az államvezetés politikai akaratának összhangját jelenti, akkor a nemzetiszocialista államforma a világ legjobb demokráciájának tekinthető” – szögezte le 1944. május 10-i beszédében (tehát 74 évvel a NER vezére előtt) dr. Joseph Goebbels – a Magyarország című lap tudósítása szerint.

https://www.es.hu/cikk/2023-11-24/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nem szabad tűrnünk a liberalizmust, a cinizmust. Ezeknek az irányzatoknak a gyökere Amerikába nyúlik vissza, és kétségkívül azokból a dollár százmilliókból táplálkozik, amelyeket propagandára szavazott meg az amerikai szenátus” – fejtegette az MDP KV 1949. május 1-i ülésén Rákosi Mátyás.

https://www.es.hu/cikk/2023-11-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mégis lehetetlen, hogy Mokány Berci mameluktestvér sógora azért szerepel egy állami pénzekkel alimentált intézetnél, hogy biztos és kényelmes jövedelme legyen, mert pártvezérének kedve szottyant őt oda delegálni. Ki kell irtani azt a szellemet, amely politikai hajbókolásért a markát tartja. Amely a feltétel nélküli hasravágódást potyajövedelmek alakjában akarja realizálni. Végezni kell a politikai szinekúrákkal!” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1933. február 28-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-11-10/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Az el­lenzék eltűri egy szellemileg hozzá képest sokkal alacsonyabb színvonalon álló, erkölcsileg pedig mélyen a normális színvonal alatt levő érdek­szövetkezet komiszkodásait. Érveire a nemzeti munka­párt csúf embervadászattal válaszol. Egy közbeszólásért az ellenzék egy-egy tagját tíz napra, húsz napra kizárják a képviselőházból” – írta 1913. november 12-én a Magyarország.

https://www.es.hu/cikk/2023-11-03/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Átfogó gazdaságpolitikának csak egy célja lehet, hogy a nemzet legnagyobb élő tőkéjét, az emberi munkaerőt, munkakészséget ne hagyja kihasználatlanul heverni. Az államkincstári konszolidációt árnyékként kíséri az elproletárosodás és a gyökerüket vesztett egzisztenciák pauperizmusa. Ennek velejárója, hogy a társadalmi feszültségek fokozódnak” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1928. augusztus 5-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-10-27/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Én is vallom azt, hogy erős központi kormányra van szükség. De a »vaskéz« nem mehet odáig, hogy a hatalmi pozíció érdekében »vaskézzel« fojtsanak el minden olyan kísérletet, amelyik parlamenti váltógazdaságot akar, ámbár csak a nálunk lehetséges korlátolt keretek között” – írta Nagy Emil a Pesti Naplóban, 1928. február 28-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-10-20/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A diktatúra veszélye, sajnos, megvan. Nem azért, mintha a helyzet követelné, vagy lehetségessé tenné, nem azért, mintha a nép lelkében bárminő vágy élne a diktatúra után, hanem kizárólag azért, mert a jelenlegi miniszterelnök diktatúrára törekszik, s az ő egész politikájának ez az egyetlen őszinte és változatlan gondolata. Minden más csak propaganda és taktika” – hangoztatta a 8 Órai Ujságban 1936. január elsején Eckhardt Tibor.

https://www.es.hu/cikk/2023-10-13/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A magyar társadalom, úgy, ahogy most összeilleszkedett a sokféle elemből, melegágya a hazugságnak. Belső értékek dolgában széthullani készült, mint valami tízféle masina részleteiből összetákolt gépezet, tehát hazudik magának, hazudik másnak” – írta Thury Zoltán 1899.  január 7-én, a Debreceni El­­le­­nőr hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2023-10-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A pártmonopólium elkülönített ketreczeiben kifejlődött a politikai kasztszellem. Az egyikben csupa kormányképes egszisztenczia jött a világra; a többi ketrecz kormányképtelen szervezeteket hozott létre. Meglepő hülyeségek változtak át bölcsességgé, mihelyt valaki átugrott a kormányképes trafikba” – írta Bartha Miklós, 1901. január 18-án, a Magyarország című lapban.

https://www.es.hu/cikk/2023-09-29/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ki akarják a baloldalt éheztetni, és csak azt eszközlik vele, hogy a keserűség napról napra súlyosbodik, és a mélység a hazafiak közt mind szélesbül. Nálunk párteszköznek tekintik nemcsak a vallást, az iskolát, a hivatalt, hanem azokat az intézeteket is, melyeknek az volna a rendeltetésük, hogy a nemzet jóllétét a takarékosság, s a pénznek czélszerü, könnyű, olcsó forgatása által előmozdítsák” – írta Jókai lapja, A Hon 1869. július 27-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-09-22/celebralta-nyerges-andras/heti-textus.html

„Már nemcsak elvétve hallható azon felfogás, hogy a kitűzött nemzeti irányzat a mai helyzet gyengesége, megalkuvása miatt csakis pogrom által érhető el. Egyébként a zsidóüldözésről szóló rémmesék hidegen hagynak” – jelentette ki Huszár Károly miniszterelnökhöz intézett, 1919. december 14-i átiratában Horthy Miklós.

https://www.es.hu/cikk/2023-09-15/-celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A költségvetés 75,9 millió pengő hiánnyal zárul. Az előző évi költségvetésben 66,1 millió pengő hiány volt előirányozva. A jelenlegi költségvetésben a hiány 9,8 millió pengővel több, mint az előző évben. Nem látom indokoltnak, hogy az ország mai helyzetében szabad lenne a költségvetési tételeknek emelkedniük. Nem áll tehát, hogy a költségvetés adatai reálisak volnának. A magyar nép annyira le van rongyolódva és annyira ki van zsarolva, hogy tőle adóbevételeket közigazgatási úton emelkedő tendenciával nem követelhetnek és nem is várhatnak” – jelentette ki gróf Sigray Antal a felsőház 1934-es vitájában. Beszédét (a 8 Órai Ujság szerint) az ellenzék kitörő éljenzéssel fogadta.

https://www.es.hu/cikk/2023-09-08/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A középiskolai tanárokon pénzhiány miatt még mindig nem lehet segíteni. Nyugodjunk bele. De vajon beletörődhetnek-e a tanárok abba a helyzetbe, amelyet a távolabbi jövő ígér számukra? Határozott formában teszik ugyanis közhírré, hogy a szolgálati időt (jelenleg 30 év) felemelik 35 évre, a heti óraszámot pedig (jelenleg 18 óra) heti 20 órára emelik. Megmarad a tanárságban az a keserűség, hogy a fizetésrendezés és javítás arányát jóval felülmúlja a tanárság újabb megterhelése. Meglehetős baj háramlanék abból a magyar kultúrára, ha a magyar tanárság állandó reménykedését immár állandó keserű elégedetlenség váltaná fel” – írta a Reggeli Magyarország 1910. október 22-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-09-01/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A politikus fogalma nem jelent egyebet, mint olyan kereseti pályát, amihez csupán lelkiismeretlen ügyesség kell. Pálya, melynek sokszor nagyok a rizikói, de elérhető általa az átlagember minden igénye: anyagi javak, népszerűség, hatalom, s végül, a siker tetejébe a saját magában való hit is, hogy ő istentől választott férfiú, küldetéssel a földön” – írta 1922-ben Fényes László.

https://www.es.hu/cikk/2023-08-25/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Miniszteri nyugdíj, képviselői fizetés, egy külön testhez szabott és látszatmunkát végző álszövetkezet vezérigazgatói állása – ez mind rendben van, ha a rendszer valamelyik főmungóját honorálni akarják. Az is rendben van, ha mindezeken kívül az ambiciózus honatya még húsz-harminc másik igazgatóságban fejt ki »gazdasági tevékenységet«. Minden rendben van, ami az ő zsebükbe vándorol” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1931. december 5-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-08-18/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Én a nyugattól való elfordulást ajánlom fajtestvéreimnek. A legutolsó generációk lassan eltávolodtak a magyar szokásoktól, lelkükben idegen szálak fonódnak össze. Szégyellik úgyszólván azt, hogy magyarok, csak azért, hogy a nyugatiak elismerjék őket” – hirdette a Szózatban 1924. március 15-én már Gömbös Gyula is.

https://www.es.hu/cikk/2023-08-11/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Meg kell küzdenünk a politikai defetizmus legváltozatosabb fegyvereivel. Ellenfeleink kifelé fennen hirdetik az etikai alapon álló alkotmányos küzdelem iránti nosztalgiájukat, de skrupulus nélküli harci metódusaik közé tartozik a mi állítólagos alkotmányellenes szándékunk állandó kipellengérezése” – jelentette ki 1936. június 28-án Antal István igazságügyi államtitkár.

https://www.es.hu/cikk/2023-07-28/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Mindennap kapjuk a keserű panaszokat a brutális protekció garázdálkodásáról, mindennap világosabban látjuk, hogy csak a legnagyobb naivitás nevezheti Magyarországot jogállamnak. Igazság, jog, méltányosság, törvényesség: mindezek csak arra jók, hogy azok, akiknek kezében a hatalom, keresztülgázoljanak rajtuk” – írta Benedek Elek 1894 májusában a Nemzeti Iskola hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2023-07-21/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ez a mai parlament elszakadt a néptől. Többségét a nép nem tekinti a magáénak, és ezért nem is hisz abban, hogy az úgynevezett reformkormány meg tudná oldani a nagy társadalmi problémákat, amelyekhez eddig olyan félénken nyúlt” – jelentette ki 1937 októberében gróf Sigray Antal felsőházi tag.

https://www.es.hu/cikk/2023-07-14/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egész Nyugat-Európát elárasztják szemenszedett hírekkel felőlünk, rendszerrel űzik saját hazájuk erkölcsi alapjainak aláaknázását. Elfordítják tőlünk a művelt népek rokonszenvét. Utálatos hírben tüntetik fel a magyar fajt és annak vezető hivatását. Elnyomatást hazudnak és üldöztetésről írnak meseszerű regéket. Személyes kirándulást tesznek ma Párizsba, holnap Bécsbe, tegnapelőtt Brüsszelbe” – háborgott Bar­tha Miklós 1898. június 26-án a Magyarország című lapban. Jóval Orbán Viktor előtt leleplezte, hogy „valóságos összeesküvés foly Magyarország ellen”.

https://www.es.hu/cikk/2023-07-07/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

A pénzügyminiszter az inflációról nyilatkozott: ettől a szótól nem kell olyan nagyon megijedni. Van egy bizonyos mértéke, amely adott esetben igenis szükséges, mert a termelő munka lehetővé tételét célozza. Persze lehetetlen pontosan megállapítani, melyik az a határ, ameddig az infláció ennek a rendeltetésnek tesz eleget, és melyik az, ahol már csak romboló jellege van, Nyugodtan merem azonban mondani, hogy a mai magyar infláció egyelőre nem érte el azt a határt, ahol romboló következményei lennének, de a sorrendiséget illetően nincs az a kegyetlenség, amelytől én magam visszariadnék – olvasható a Magyar Nemzet 1945. augusztus 26-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2023-06-30/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ha az ellenzéknek nem járna folyton a szája, már régen nem volna itt semmiféle nyugtalanság vagy izgalom. Az emberek szépen, türelemmel megvárnák, amíg a viszonyok megjavulnak. Mert rosszabbak ugyebár már nem lehetnek. Minden azon múlik, hogy az államháztartás deficitje elimináltassék. Erről van most szó. Ezt pedig elintézi a kormány” – írta a Pesti Napló 1931. november 7-i számában Friedrich István.

https://www.es.hu/cikk/2023-06-23/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A Nemzetgyűlés 1924. április harmadikai ülésén Pakots József azt fejtegette, hogy szerinte lerongyolódott és anyagi gondok között élő tanárok nem nevelhetik helyesen a gyermekeket. A tanárképzés válságba került, hiszen a Pázmány Egyetemre a II. félévben összesen nyolc tanárjelölt iratkozott be. Több súlyt kell helyezni az utánpótlásra, mert épp a rossz fizetések folytán nem mennek a tanári pályára. Nagyon rossz helyzetben vannak most a tanítók és a tanárok. Amúgy is terhes munkát végeznek, s az óraszám emelése a tanítás egész menetére káros hatással lesz. Így, ahogy most van, elsorvadnak a magyar tehetségek” – írta tudósításában a 8 Órai Újság.

https://www.es.hu/cikk/2023-06-16/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Lehetnek helyzetek, amikor a jobboldali politika helyesnek mutatkozik, és a baloldal katasztrofális tévedésekre ragadtatja magát, de hosszú időn keresztül a jobboldal uralma feltétlenül visszafejlődésre, szellemi és anyagi sorvadásra vezet, a saját belső és helyes logikája szerint megvalósult baloldali politika viszont átmeneti hibák és gyöngeségek ellenére is végső soron az emberiség alkotó szellemének igazi hordozója” – írta a Cobden hasábjain, 1937-ben Kecskeméti György.

https://www.es.hu/cikk/2023-06-09/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Az ellenzék sárral dobálja a magyar nemzetet, viszi az ügyet Európa fóruma elé. Eltűri, hogy tekintélyes államok sajtói gyanús, kétes kifejezésekkel utaljanak nemzeti, politikai életünk megbízhatatlanságára. Kárörömmel s bizonyos diadallal emelik fel fejüket, hogy íme, sikerült a magyar népet arcul csapni a külföld előtt. Nincs szavunk, mely mai magatartása felett a megbotránkozásnak méltó kifejezést adhatna. Az ellenzék pellengérre állította a magyar nemzetet a külföld előtt, hogy lássa ország-világ, mekkora a korrupció nálunk” – írta a Nemere névre hallgató háromszéki közlöny 1879. július 27-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-06-02/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Jóllehet a legutóbbi évben 1500-an nyertek képesítést, ez a szám még nem elégséges a 28.000 tanítói és tanítónői állásban felmerülő hiány pótlására. Oda kell törekedni, hogy a tanítói fizetések emelésével a tehetségesebb, hivatással bíró ifjakat vonjuk a tanítói pályára, s ezzel segítsünk a tanítóhiányon, hogy a még létesítendő iskolák is okleveles tanerőkkel láttassanak el. Zsilinszky államtitkár a felvetett kérdésekre megjegyzi, hogy a tanítóhiány tagadhatatlanul megvan” – írta a Budapesti Napló 1898. február 1-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-05-26/-celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

1.

„Ha a lengyel–német háború nem lesz lokalizálható, Magyarországnak is döntő választ kell kapnia a maga régi követeléseire. Ez a helyzet sokkal fenyegetőbbnek ígérkezik, hogysem a semlegesség köpönyegében ki lehessen térni nyílt és végleges tisztázása elől” – fejtegette Milotay István az Új Magyarság 1939. augusztus 27-i számában.

2.

„Fogok majd adni propagandisztikus indokot is a háború kitöréséhez, mindegy, hogy hihető lesz-e. A győztest később nem kérdezik meg, hogy vajon igazat mondott-e, vagy nem. A háború elkezdésénél és vezetésénél nem a jogról van szó, hanem a győzelemről” – fejtegette Adolf Hitler 1939. augusztus 29-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-05-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textusok.html

„Az ellenzéknek, amely nincs megelégedve a kormány működésével, egyenesen feladatai közé tartozik, hogy alkotmányos eszközökkel a kormány megbuktatására törekedjék. Ezt senki az ellenzéktől rossz néven nem veheti. Ezt a politikai tevékenységet kárhoztatni vagy egyenesen felforgatási törekvésnek minősíteni nem lehet. Azt beszélik, a kormánynak szándéka lenne közigazgatási úton megrendszabályozni az időszaki sajtónak azt a részét, amely nem hajlandó erről leszokni… – írta a Pesti Hírlap 1931. november 29-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-05-12/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A magyar parlamentarizmus nagy hazugság. A legnagyobb szónoklatok, a legmeggyőzőbb érvek abszolút hatástalanok a megfegyelmezett többséggel szemben, amelyben valósággal vérré vált a pártvezérek régi tanítása, hogy a magyar képviselőnek fő erénye: hűségesen ragaszkodni kormányához és árkon-bokron keresztül a kormány mellett szavazni, meggyőződése és lelkiismerete ellenére” – jelentette ki ifj. gróf Andrássy Gyula 1926. április 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-05-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Vansittart brit diplomáciai tanácsadó és Jowitt lordkancellár kijelentéseivel kapcsolatban Boldizsár Iván, a Külügyminisztérium államtitkára külföldi újságírók előtt a következő megállapítást tette: »Az emberi jogokat Magyarország tiszteletben tartja és azokat nem volt és nincs szándékában megszegni.« Vansittart úrnak a lordok házában elhangzott állításait kénytelen vagyok elhárítani, mint olyanokat, amelyek nem fedik a tényeket és abba a propagandahadjáratba tartoznak, melyet egyes külföldi körök a magyar demokrácia ellen viselnek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy Vansittart úr és Jowitt lordkancellár ezeket az alaptalan vádakat a magáévá tette. Visszautasítjuk azt a beállítást, mely szerint a magyar kormányintézkedések a békeszerződés megszegései” – írta a Szabad Nép 1947. november 8-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-04-28/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A nép szegényedésével az állam egyre növekvő pénzügyi zavarai karöltve járnak, és a baj annyival nagyobb, mivel az egyszer elszegényített nép áldozatkészsége nem segíthet rajta” – írta Conservativ politika című könyvében Asbóth János.

https://www.es.hu/cikk/2023-04-21/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Csalódott és kedvetlen az ország. Az emberekből kivész a bizalom a kormányhatalommal szemben. Mindenki érzi, hogy egy évtizeden át félrevezették. Mindenki megdöbbenéssel látja, hogy amit tíz esztendőn át a pártabszolutizmus legfelsőbb emeleteiből mondottak, üres frázissá devalválódott. Eloszlik, mint a buborék és marad, mi volt, a puszta lég” – írta Letargia című cikkében, a Pesti Naplóban, 1932. október harmincadikán Friedrich István.

https://www.es.hu/cikk/2023-04-14/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Az Országos Orvosszövetség miskolci kongresszusán, 1930. szeptember 8-án dr. Madarász Erzsébet az orvosok megélhetési nehézségeit illetően rámutatott, hogy a fiatal orvosok képzettségükön mélyen aluli foglalkozásokat kénytelenek vállalni. Mihálkovics Elemér doktor kijelentette: az Orvosszövetségnek kötelessége minden rendelkezésre álló propagandaeszközzel az ifjúságot az orvosi pályától távol tartani!”

https://www.es.hu/cikk/2023-04-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Az idő múlott és a beharangozott kölcsön a Holdban maradt. Álmosan döcög a kormány, és semmiféle pszichikai hatást nem tud már az országra gyakorolni. Számtani kunsztokkal traktálják egymást. Hangoztatták a pénz, pénz és pénz jelszavát, de az utolsó cseppig ki kell innunk a keserű poharat, fogadhatjuk a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentését, amelyet nagyjában már mindenki ismert, még mielőtt közzétették volna – látjuk a számok fejbevágóan határozott tényeit, halljuk a tartózkodásában is eléggé súlyos bírálatot. Folyt a dáridó a még el nem ejtett medve bőrére. Folyt, előbb még vígan, később egyre lassabban. Végül itt maradtunk a pénzügyi szuverenitással, rengeteg adóssággal, deficites költségvetéssel” – írta Friedrich István a Pesti Naplóban, 1931. október 28-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-03-31/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Annak mégiscsak okának kell lenni, hogy a fölülről makacsul vallott optimizmus nem terjed át a nemzet széles rétegeire. Milyen szívesen tennék az egyes háztartások azt, amit az állam háztartásánál maguk előtt látnak: nagy költségelőirányzatra rendezkedni be, jobban élni, azonban az egyes háztartások kiadási tételei egyre kisebbekké válnak, mert a bevételi oldalon a számok összezsugorodnak és növekszik annak a rétegnek a nagysága is, amely mélyen a létminimum alatt a szó szoros értelmében tengeti életét. Nem a pesszimista világszemlélet az, amely ezeket a rétegeket fogva tartja, hanem az egyre terjedő szegénység és nyomorúság” – írta a Pesti Hírlap 1930. március 19-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-03-24/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Ma nem a liberalizmus ünnepét üljük! Nem a liberalizmus adja meg e nap értelmét, hiszen akkor gyászbeszédet kellene mondanom. A szabadság elvével szemben a tekintély elve fog fokozottan érvényesülni” – jelentette ki 1940. március 15-én a jövőbe látó Imrédy Béla.

https://www.es.hu/cikk/2023-03-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ők, kik azért vannak összeküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, ehelyett még új gyalázatot csapnak a képéhez: maguk zárják be előttünk az ajtót, melyen Európa nemesebb nemzeteinek rokonérzelme jött volna be hozzánk” – írta Petőfi Sándor 1848 augusztusában, a Marczius tizenötödike című lapban.

https://www.es.hu/cikk/2023-03-10/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A közvélemény már régen megalkotta ítéletét Polónyi Gézáról. Még akkor, amikor az ország igazságügye helyett a bordélyházakat őrizte. Akkor, amikor minden piszkos botrányban ő vitte a főszerepet, amikor a Hungária-műtrágyagyár csalásait képviselte a főváros ellen, amikor kivándorlási ügynöke lett egy német hajóstársaságnak. Ennek az országnak az igazságügyét senki sem képviselheti méltóbban Polónyi Gézánál. Őbenne testesül meg a magyar igazságügy minden gyarlósága. Akiről az ország apraja-nagyja feltételez minden piszkot, gonoszságot, minden aljasságot: ő van hivatva az igazságügyek jelképezésére. Minden zsák megtalálja a maga foltját. A parlament megtalálta a maga kormányát s a kormány megtalálta a maga Polónyi Gézáját. És mentől több piszok tapad az igazságügy-miniszterhez, annál erősebb falanx csoportosul a védelmére” – írta a Népszava 1907. január 20-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-03-03/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„A kórházak tanácsnoka javaslatot tett arra, hogy az aránytalanul nehéz helyzetben lévő kórházi alkalmazottak fizetését emeljék fel, s ebből a célból 250.000 pengőt irányoztak elő. Ez a terv azonban papiroson maradt, mert sem ezt a negyedmilliót, sem pedig az általános fizetésemelésből a kórházi személyzetnek járó összeget nem kapták meg” – írta 1940. február 8-án a Magyarság.

https://www.es.hu/cikk/2023-02-24/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ma Magyarország a korrupciók országa. Mindennek és mindenkinek megvan az ára, és a piszok oly nagy, hogy az ember már azt sem tudja, hogy akaratlanul is mikor keveredik valamibe bele. Alig van szállítás, amit kenés nélkül meg lehet kapni. Az ország prédája egy magánhaszonra dolgozó vészes társaságnak” – jegyezte fel naplójába vitéz leveldi Kozma Miklós 1923. augusztus 23-án.

https://www.es.hu/cikk/2023-02-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Európát nagyon is érdekli az, ha Magyarországon politikai pörökben független polgárok helyett a kormányhatalmaktól függő és befolyásolható kinevezett bírót teszik ítélőfórummá. Európát nagyon is érdekli az, ha Magyarországon egy junker-klikk kerítette kezébe a hatalmat és ez a junker-klikk a maga uralma kedvéért végiggázol minden szabadságon. Le kell számolni azzal a babonával, amit az érdekeltek szoktak hirdetni, hogy a magyar ügyeknek a külföldi közvélemény elé terjesztése hazaárulás. Ördögöt hazaárulás! Hadd lássa a külföld azt, hogy Magyarországon egy feudális-reakciós uralkodó osztály intéz irtóhadjáratot minden haladás, a haladást szolgáló minden intézmény és a haladó szellemű néposztályok ellen” – írta a Világ 1913. november 19-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-02-10/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Elérkezettnek látta az időt, hogy a tanárok szertelen követelései ellen való állásfoglalásra hívja fel a közvélemény figyelmét. Szerinte a tanárok heti 16–18 órai munkáért 3–4 hónapi vakáció mellett olyan fizetésben részesülnek, amilyent hasonló kvalifikációval bíró egyén nem kap. A tanárok mégis folyton-folyvást a fizetésemelést hajkurásszák. Ezt a keserű igazságot nem meri senki elmondani, hát ő elmondja, mert szerinte már határt kell szabni a tanárok szertelen kívánságainak.  Lapunk véleménye szerint a tanár vállára nehezedő munkának aránytalanul kicsiny a dotációja. Sajnos, okuk van rá, hogy kérve-kérjék fizetésük javítását. A nemzet a jövendőjét bízza az iskolára, a tanárnak tehát anyagi gondok nélkül kellene hivatását végeznie. Az állami költségvetés tárgyalásakor gyakori argumentum, hogy szegény ország vagyunk, az állam nem fizetheti munkásait abban a mértékben, amely mértékben kiérdemlik. Ha pedig meg nem fizethetjük, legalább ismerjük el, hogy a kultúra oszlopainak kívánsága méltányos” – írta a Budapesti Napló 1900. május 19-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-02-03/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A szavazásnak nincsen akkora hatalma, hogy igazzá tegye a hamisat és igazságossá az igazságtalant. Mondassa ki akár hétmillióötszázezer szavazattal, hogy kétszer kettő öt, hogy két adott pont közt az egyenes vonal a leghosszabbik út, és hogy az Egész kisebb, mint a Rész. Mondassa ki ezt nyolc- vagy tízmillió szavazattal, mégsem jut előbbre egyetlenegy lépéssel sem” – írta Victor Hugo A kis Napoleon című röpiratában.

https://www.es.hu/cikk/2023-01-27/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Meggyőződésünk sugallja, hogy azon ösvény, melyen a kormány és a képviselőház többsége halad, a közügyre nézve káros, a hazára nézve veszedelmes. A kormánynak és a többségnek politikájából csak végtelen bonyodalom, a nép anyagi és erkölcsi erejének még nagyobb mérvben való meggyöngülése, kiegyenlíthetetlen belviszály s végre nemzeti bukás származhatik” – írta 1867. március 31-én a Magyar Újság.

https://www.es.hu/cikk/2023-01-20/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Drágább lesz a kenyér! A kenyérdrágítás nyomán pedig általános áremelkedésnek kell bekövetkeznie, amely végül az összes termelési költségek felszökkenésében kulminál. Nem tesz semmit. Emelkedni fognak a termelési költségek? Nem számít. Csökkenni fog a fogyasztó tömegek felvevőképessége? Lári-fári. Nem kell a kákán is csomót keresni. Ezek mind csak olyan ellenzéki méregkeverések” – írta 1931. július 14-én a Pesti Naplóban Friedrich István.

https://www.es.hu/cikk/2023-01-13/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„400 polgári iskolai tanár gyűlt össze a Paedagógiumban, hogy megvitassa a magyar középiskola tanítói testületének anyagi helyzetével kapcsolatos erkölcsi érdekeit. Négyesy László megnyitó beszédében arra vetette a súlyt, hogy a tanárság anyagi mozgalmának erős erkölcsi oldala van. A lélek nevelésével foglalkozó művészethez olyan lélek kell, melyet köznapi gond nem zavar. A napirend első pontja Pies Ferencz igazgató (Czegléd) előadó javaslata volt a tanárság helyzetéről. Hosszabb történeti visszatekintése alapul vette azt, hogy a tanárok fizetése azelőtt a bírákéval volt egyenlő. A fizetés mértékére nézve a tanári és bírói pálya egyenlően nagy előképzettségénél és egyenlő nemzeti értékénél fogva a kongresszus kimondja, hogy a középiskolai tanári pálya egyes fokozatai a bírói pálya megfelelő fokozataival egyenlő fizetésben részesítendők.  A javaslat továbbá kívánja, hogy legalább 1908. január 1-i érvénnyel alakítsák át a tanárok fizetését a bírákéval egyenlő módszer szerint. A közgyűlés ezután a fizetésrendezés ügyére tért át. Nagy József a sztrájkról tett említést. Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza a következő volt: azok a nehézségek, melyek a reform útjában állottak, ma is fennállanak. Ballagi Aladár kijelentette, hogy Apponyi szavaiban sok biztató jelet lát” – írta Az Ujság tudósítója 1907. december 29-én.

https://www.es.hu/cikk/2023-01-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mondják, jó uraim, azt hiszik, hogy az a rendszer, amely már egyszer fumigálta a népszövetségi szakértők irányelveit, nem lesz kénytelen a Népszövetség pénzügyi bizottságának utasításait követni? Kénytelen lesz. Tényleg azt hiszik, hogy itt az adófizetők nem látnak, nem hallanak, nem gondolkoznak és nem következtetnek? Essenek suszterinasok az égből. Jöjjön bármi. Vagy szakadjon ránk az egész  viharfelhős égboltozat, itt az egységes párt fogja tovább boldogítani a magyart. Csakazértis! Nincs politikai felelősség, nincs semmiféle konzekvencia. Csakazért sincs! Coki az ellenzéknek. Tanuljon az egész balektársadalom kesztyűbe dudálni, zuhanjanak a tarpei szikláról a mélységbe a gazdák, az iparosok, a lateinerek, a kereskedők, egyen fenét a fene, de a pártmonopóliumot nem engedik” – írta a Pesti Naplóban Fried­rich István 1931. október 31-én.

https://www.es.hu/cikk/2022-12-22/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Általános a panasz az óriási drágaság miatt. A szegény emberek megélhetési viszonyainak sanyarúsága azonban talán sehol sem oly szembeötlő, tehát sehol sem oly súlyos, mint édes hazánkban. Drágák az élelmiszerek, drágák a ruházati és egyéb használati czikkek, a legkisebb, lakásnak csúfolt zugokért is rettenetes s még mindig fokozódó lakbéreket követelnek, s amellett a közterhek folyton emelkednek, úgyhogy az összes kereső osztályok megélhetési viszonyai napról napra tűrhetetlenebbekké válnak – írta gróf Batthyány Tivadar 1910. szeptember 4-én, a Magyarország vezércikkében.

https://www.es.hu/cikk/2022-12-16/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A politikus urak kezdik elfelejteni, hogy miben vagyunk bent nyakig. Hogy a világválság és a kormány könnyelmű gazdálkodása micsoda bajokat zúdított ránk. Nem akarják tudomásul venni, hogy itt nem rövid lejáratú krízisről van szó, hanem olyan gazdasági összeomlásról, amely az ország összes fundamentumait is megingatta” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1932. február 28-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-12-09/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A mi alkotmányosságunk csak külső álarc, ami nem más, mint a legkényesebb despotizmus. A párturalom és a lojalitás hazugsága nálunk hiperlojalitássá fajult és a nemzetben nem hűséges hazafiakat nevelt, hanem szolgalelkeket, és ez a métely megfertőzte Magyarországot” – jelentette ki 1905. november 12-én Hock János kőbányai plébános, az Új Párt képviselője.

https://www.es.hu/cikk/2022-12-02/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Sajnos, az ellenzék, amely egy évtizeden át állandóan ostorozta a rendszer parádés, nagyzási hóbortjait, teljesen igazolva van. Ki hitte volna, hogy a szubvenciós, álszövetkezetes és jövedelemhalmozásos konszolidáció ilyen keserves időket fog ránk zúdítani?” – írta 1932. február 20-án a Pesti Naplóban Friedrich István.

https://www.es.hu/cikk/2022-11-25/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Itt is, ott is akad olyan ember, akit egy vagy más tekintetből a kompromittált körök is kímélnek, hogy »ha majd szorít a csizma«, ezeknek politikai, társadalmi vagy sajtóbeli összeköttetései által könnyítsenek bajukon. Az ügyészség ólomlábú vizsgálata a fészekben a jómadaraknak csak a hűlt helyét találta… Mert hát nálunk már ez így szokás, midőn sok és nagy gazemberekről van szó, akik támogatják és tolják a csalás rendszerének szekerét, s akiknek szövetsége fölér a hatalom csúcsáig” – írta Herman Ottó a Függetlenség 1880. január 3-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-11-18/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ha a német, az osztrák vagy a körülöttünk levő államok népiskolái majd ontják a nyolc osztályon át tanult intelligensebb tömegeket, vajon akkor meg fognak-e tudni állni a magyar dolgozó tömegek a tanultabb külföldi nemzetek munkástömegeinek versenyében? Mert óriási illúzió volna azt gondolni, hogy ez csak iskolai kérdés, ez igenis közgazdasági kérdés. Ha majd itt állunk húsz év múlva műveletlen magyar munkástömegekkel a külföldi művelt munkástömegekkel versenyben, akkor a magyar közgazdaság ebben a versenyben reménytelenül elbukik” – jelentette ki 1926. április 25-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

https://www.es.hu/cikk/2022-11-11/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus-.html

„Nem szabad tűrnünk a cinizmust, a liberalizmust. Ezeknek az irányzatoknak a gyökere Amerikába nyúlik vissza, és kétségkívül azokból a dollár százmilliókból táplálkozik, amelyeket propagandára szavazott meg az amerikai szenátus” – fejtegette az MDP KV 1949. május 31-i ülésén Rákosi Mátyás.

https://www.es.hu/cikk/2022-11-04/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ott ültek ezek az urak szépen, kényelmesen a keresztény és nemzeti kalózlobogó tövében, és szemrebbenés nélkül tűrték a rendszer hallatlan költekezéseit, nepotizmusát és az államkassza körüli bratyizást. Szolgáltak, hódoltak, ünnepeltek, tapsoltak. Keresztény és nemzeti frázisokat bömböltek a tömegek előtt, miközben alázatosan asszisztáltak a verejtékes adófillérek elherdálásához. Meg se mukkantak, amikor az adójövedelmeket a pártmonopólium szerte-széjjel szórta” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1932. február 20-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-10-28/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A középiskolai tanárság türelemmel, rendületlen bizalommal várta azon sérelmek orvoslását, amelyek főleg a meg nem felelő javadalmazásban, a pályájukon való abszolút előbbre nem jutásban mutatkoztak. (…) A legkevésbé sem megnyugtató tudat, hogy a fizetésrendezés és javítás arányát jóval felülmúlja a tanárság újabb megterhelése. És bizony meglehetős baj háramlanék abból a magyar kultúrára, ha a magyar tanárság állandó reménykedését immár állandó keserű elégedetlenség váltaná fel” – írta 1910. október 22-én a Reggeli Magyarország.

https://www.es.hu/cikk/2022-10-21/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Ahol a becsületes, független meggyőződés elnyomásáról van szó, ott nagyon is érezni a kormány súlyos kezét. Ott, ahol egy ellenzéki érzelmű tisztviselő, vagy vasutas megrendszabályozásáról, üldözéséről, anyagi tönkretételéről, ahol az ellenzéki sajtó elnyomásáról, terjedésének erőszakos, jogtalan korlátozásáról van szó, ott jelen van és fürgén dolgozik a kormány – írta a Magyarország 1913. szeptember 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2022-10-14/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Az országnak az az érdeke, hogy közélete megtisztuljon, még ha áldozatok árán is. A megtisztulás pedig be nem következhetik, ha a jövő fejlődés az eddigi, fertőzött mederben halad tovább” – írta a Magyarország 1913. szeptember 8-án.

https://www.es.hu/cikk/2022-10-07/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„A miniszterelnökség politikai államtitkárának előszobájában egymásnak adták a kilincset bankárok, gyárigazgatók, biztosító intézeti vezetők, akik tömött, duzzadó aktatáskákkal fordultak be a dolgozószoba zöld kárpitozású ajtaja mögé és igen vékony, sovány aktatáskákkal távoztak. Néhány nap múlva a főispánok jelentek meg ugyanott, akik vékony, sovány aktatáskákkal érkeztek és kövér, duzzadó aktatáskákkal távoztak. A főispánok egyúttal a megyei NEP szervezetek elnökei is voltak – örökítette meg emlékiratában Antal István miniszterelnökségi államtitkár.

https://www.es.hu/cikk/2022-09-30/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A nemzet hivatott vezérének és minden népszerűség jogos haszonbérlőjének hirdeti magát. Politikai pozícióját a másik rész hazafiságának meggyanúsítására építette fel. Az egész hazafiaskodás idővel egy pártszekta holt ritmusává merevedett. A hazaficéhbe való tartozás nem kicsinylendő előnyökkel járt. Államférfit, országos nevű embert csinált sok gyengefejű legényből” – írta Herczeg Ferenc 1912-ben, a Magyar Figyelő lapjain.

https://www.es.hu/cikk/2022-09-23/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Hát a hatalom mit tehet? Elhiteti, hogy a fekete fejér, hogy ötször öt csak három, hogy a föld nem forog, hogy az erőtlenebb kaputja az erősé, hogy a semmi valami, hogy ahol semmi sincs, onnan mindent vehetni” – írta Vajda Péter Jelenetek Afrikából című cikkében, 1833-ban.

https://www.es.hu/cikk/2022-09-16/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Azok a hatalmas erők, amelyek a jobboldalra tolódott Európa sorsát irányítják, elsőnek a magyar lélekből vágódtak ki büszke reménynek és akaratnak: akkor volt ez, amikor Horthy Miklós egy esős napon belovagolt Budapestre az ellenforradalmi csapatok élén s a karabélyos fiatalok lelkét egy új Magyarország álma égette” – írta Rajniss Ferenc az Új Magyarság 1935. február 17-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-09-09/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Van sok jelenség, mely a publikumban megdöntötte azt a hitet, hogy ebben az országban még igazságos, szép, becsületes kormányzás lehetséges legyen. Ne méltóztassanak azt mondani, hogy a demagógia élezi ki a dolgot. A nád sem mozog ok nélkül” – fejtegette az országgyűlés 1932. április 19-i ülésén Fenyő Miksa.

https://www.es.hu/cikk/2022-09-02/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ki akarják a baloldalt éheztetni, és csak azt eszközlik vele, hogy a keserűség napról napra súlyosbodik, és a mélység a hazafiak közt mind szélesbül. Nálunk párteszköznek tekintik nemcsak a vallást, az iskolát, a hivatalt, hanem azokat az intézeteket is, melyeknek az volna a rendeltetésük, hogy a nemzet jóllétét a takarékosság, s a pénznek czélszerü, könnyű, olcsó forgatása által előmozdítsák” – írta Jókai Mór A Hon hasábjain, 1869. július 27-én.

https://www.es.hu/cikk/2022-08-26/celebralta-nyerges-andras/heti-textus.html

„A be nem váltott nagy ígéretek kiégtek, a könnyelműen elzúgott kormánykijelentések és megtagadott programok, a tüneményes jelszavak, melyek mögött nem volt meg a valóság ércfedezete, párosulva a hatalom gyakorlásának kíméletlen szellemiségével, kiábrándító hatást tettek a közvéleményre, és hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány ma távolról sem élvezi a néptömegeknek azt a bizalmát, mellyel útjára indult” – írta a 8 Órai Ujság 1935. augusztus 24-én.

https://www.es.hu/cikk/2022-08-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egész közéletünk úgy van ma berendezve, hogy a hatalom galambdúca körül röpködő megelégedettek sokkal könnyebben irányíthatják a hangulatot, mint azok a milliók, akik az egzisztencianélküliség mélységeiben bukdácsolnak” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1934. október 14-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-08-12/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

1. „Az árja fajoknál alacsonyabbrendű népekkel való vérkeveredés mindig a kultúrnívó süllyedését jelentette” – szögezte le Hitler a Mein Kampf első kötetében.

2. „A kancellár az orvosi kar képviselői előtt fejtette ki, hogy megtisztítja a szellemi pályákat az idegen fajú befolyásolástól. A fajtisztítás munkája szilárd alapot fog teremteni a nép fejlődésének” – mondta 1933. április 6-án a berlini Stadionban.

3. „Az árja fajoknál alacsonyabbrendű népekkel való vérkeveredés a kultúrnívó süllyedését jelenti. A nürnbergi törvények nemcsak a zsidókkal szemben érvényesek, hanem egyéb, csökkent értékű idegen fajtákkal szemben is, mint például a cigányok, arabok vagy abesszínok” – írta Aki megmentette Európát című életrajzi könyvében Ráttkay R. Kálmán.

https://www.es.hu/cikk/2022-08-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textusok.html

„A szellemi illetéktelenség az uralomban erkölcsi elaljasodással is jár.  Az elaljasodás nem abban van, hogy illetékesség és illetéktelenség, minőség és mennyiség ütköznek össze a hatalomért – az elaljasodást az jelenti, hogy a hatalomra való alkalmasságot nem a személyiség minőségével mérik, hanem a személy mögött felsorakozott erővel” – írta Barankovics István 1939-ben, Az Ország Útja c. folyóiratban.

https://www.es.hu/cikk/2022-07-29/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Miután az államháztartás helyzete megkívánja, a képviselői illetményeknek 6 százalékkal való csökkentését javasoljuk. A mai viszonyok mellett, amikor a nemzet minden tagja minden áldozatot meghoz, nekünk is kötelességünk arra törekedni, hogy minél nagyobb megtakarítást érjünk el. Arra kérem a kormány tagjait, hogy lépjenek ők is az önfeláldozás útjára és mondjanak le a nekik beállított tizenkétezer pengős pótlékról” – 1932. április 9-én Takách Géza, a parlament gazdasági bizottságának előadója ezt a javaslatot terjesztette a T. Ház elé.

https://www.es.hu/cikk/2022-07-22/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A pénzügyminiszter kénytelen a lyukat lyukkal betömni. A jövedelmek fokozatos emelkedése mellett is krónikus és folyton emelkedő deficit állott be. Magyarország csakis fölvett és mindig növekedő kölcsönökből él máról holnapra” – írta Asbóth János 1871-ben.

https://www.es.hu/cikk/2022-07-15/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Alacsonyrendű politikai fogás, mikor valaki a maga bűneinek kö­vet­kezmé­nyeiért az ellenfelet teszi felelőssé. De hát ki a felelős ezért a kül- és belpolitikáért? Ha valahol, hát itt lehet alkalmazni a falra hányt borsó példázatát. Amikor egy közbeszólásért az ellenzék egy-egy tagját, aki a fel­szólalásával hasznos szolgálatot tehetne az ügynek, tíz napra, húsz napra kizárják a képviselőházból: akkor ébren van a munkapárt, akkor tud kiabálni, ordítani és szavazni, mint a parancsolat. Maguk között pedig nagy röhögve emlegetik, hogy az ellenzéknek ezt vagy azt a tagját „kilőttük” – írta a Magyarország, 1913. november 27-én.

https://www.es.hu/cikk/2022-07-08/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Egy kormány politikája nemcsak az általa beterjesztett törvényjavaslatokban, hanem tevékenységének módszereiben és szellemében nyilvánul meg. Ami itt folyik, az semmi egyéb, mint a központi hatalom, az irreális mindenhatóság alkotmányos értelemben nem megengedett felhasználása” – jelentette ki gróf Apponyi Károly a Felsőház 1935. június 19-i ülésén.

https://www.es.hu/cikk/2022-07-01/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A királynak évi fizetésére 3 millió ezüst forintot jelölt ki a pénzügyminiszter. Ez szörnyű nagy somma pénz. Egy oly családnak, mely alig hét tagbul áll, egy esztendőre jóformán elég 300 ezüst forintnyi tiszta jövedelem. No már most lássuk, hány ily család élne meg 3 millió forintbul, mit a pénzügyminiszter a királynak évi díjul kitűzött? Ezen pénzbül 10.000 család élhetne 300 ezüst forintjával. Hej pedig sok ezer család van ám, melynek nemhogy 300 ezüst, de még csak 200 forintnyi tiszta jövedelme sincs. A népek nem azért vannak ám, hogy a fejedelmek fényűzésére keressenek” – írta 1848. augusztus 10-én, Táncsics Mihály Munkások Ujságja című lapjában Tót Móricz.

https://www.es.hu/cikk/2022-06-24/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ez a banda arra szövetkezett, hogy önálló és független Magyarország helyett idegen füttyszóra táncoló ügynökök parancsát végrehajtó, a magyar nemzeti érdekeket eláruló rendszert teremtsen” – írta 1949-ben dr. Alapy Gyula főügyész, aki Magyarország összes problémájáért vezéri utasításra Rajk Lászlót tette felelőssé – mivel Soros György akkor még csupán kilencéves volt.

https://www.es.hu/cikk/2022-06-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Hol a biztosíték, hogy a kormány kezelői önérdekeiket áldozandják föl az igazság és emberiség kötelességeinek, és nem fogják saját javukat  még tilalmas és erőszakos szerekkel is előmozdítani?” – tette fel a kérdést Mike Antal a Religio és Nevelés 1848. szeptember 24-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-06-10/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ami a demokráciát illeti, mi nem vagyunk elég hatalmasak, hogy szembeszálljunk egész Európa demokráciájával, mert akkor egy olyan szirtre kerülnénk, amelyen hajótörést szenvedne az ország – nyilatkozta a Reggeli Hírlapban, 1922. június 10-én gróf Apponyi Albert.

https://www.es.hu/cikk/2022-06-03/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Ha törvényes úton kerülünk hatalomra, utána már mi szabjuk meg, mi a törvényes” – nyugtatta meg az aggályoskodókat a Német Nemzetiszocialista Párt No.1. vezetője az 1933-as választások előtt.

https://www.es.hu/cikk/2022-05-27/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nézetünk szerint nincs semmilyen garancia arra, hogy az úgyszólván korlátlan hatalommal felruházott kormány látja egyedül helyesen a nemzet igazi érdekét. Félős, hogy a kormányzat sajtóabszolutizmusa olyan hangokat is elnémíthat, amelyeknek pusztán az a hibájuk, hogy a közérdeket más politikai irányban kívánják szolgálni, mint a kormány” – írta Bodor György a Deák Ferenc Társaság Az Ország Útja nevű folyóiratának májusi számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-05-20/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Most az összes problémák megint a nyakunkon. A statisztikai hivatalok ontják magukból a számoszlopokat. Az összezsugorodás, az el­proletárosodás és a lassú kimúlás elkeserítő adatait. Minden a romló gazdasági viszonyokhoz igazodik. Közben meg halljuk és olvassuk, hogy az államháztartás lassan rendbe fog jönni. Csak a Névtelen Adófizető nem vesz észre mindebből semmit” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1933. május 2-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-05-13/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A maga párthatalmi szempontjából a rendszer célszerűen járt el, amikor kipusztította a nemzeti irányú demokrácia biztató csírázásait a törvényhozásból. Ez azzal a közvetlen haszonnal járt, hogy a tömegekbe fogódzó demokráciát B-listára tette” – írta a Magyarság 1930. április 13-án.

https://www.es.hu/cikk/2022-05-06/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Sajnos, mikor az én pártom került hatalomra, annak soraiból is követelték a hatalom eszközeinek pártcélokra való igénybevételét. Ilyen kormányzati politika mellett a korrupció kiirtása lehetetlenség, a stréberség érvényesülése, a valódi érdem háttérbe szorulása szükségképpeni következmény” – írta Emlékirataiban gróf Apponyi Albert,

https://www.es.hu/cikk/2022-04-29/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nincsen diktatúraveszély, halljuk, ezért meg azért. De hol kezdődik és hol végződik a diktatúra? Milyen nevet adjak a jelenlegi alkotmányos életnek, melyben minden vonalon a végrehajtó hatalom akarata érvényes?  A mi parlamentünkben a vezérlő honfiak az ellenzéket csak azért tűrik meg, hogy olyanok is legyenek a törvényhozásban, akik felett a többség diadalt diadal után arathat – írta Friedrich István a Pesti Napló 1935. augusztus 23-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-04-22/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Magyarországon a demokrácia kicsiny egyháza megfogyatkozott – még kisebb egyházzá. Itt az ideje, hogy feltámadjon, nem is mint egyház, hanem mint szekta, ha egyelőre másként nem lehet, értvén ez alatt az egy hitet vallók fokozott, bensőséges érzelmi közösségét. Persze, ennek a lelkiségnek a mai Magyarországon a hatalmi politika fokozott gátlásaival kell megküzdenie” – írta Gáspár Zoltán a Szép Szó 1937/3-as számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-04-14/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egyetlen más állam képviselője sem vallhatja magáról több joggal azt, hogy népének meghatalmazott szószólója, mint éppen Hitler vezér és kancellár, akit az egész német nemzet választott vezérének. A vezér segítségül hívta a népet. A nép eljött és leadta szavazatát. Az, ami tegnap Németországban lejátszódott, tisztán megmutatta, hogy meddőségre van ítélve minden kísérlet, melynek célja a német nép egységének megbontása” – írta Alfred Rosenberg a Völkischer Beobachter 1936. március 31-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-04-08/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A kormányon lévő párt vezetősége hajlamos rá, hogy a kormány fölött gyakorolt kritikát úgy utasítsa el, mintha az ellenzék vagy a sajtó Magyarország presztízsét ásná alá, magát a magyar nemzetet támadná. Az ilyen magatartás arra utal, hogy a kormánypárt vezérei hajlamosak összetéveszteni pártjukat és választóikat az országgal, a nemzettel…” – nyilatkoztatta ki 1990 szeptemberében a Fidesz.

https://www.es.hu/cikk/2022-04-01/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Egy önző csapat lefoglalta a hazát a pártnak. Czélja kedvéért feláldozta elvét, hitelét, politikai becsületét – így született meg a pártmonopólium. A csapat vezére alkotott maga körül egy testőrséget, mely minden fondor­latra kész, csak­hogy felszínen maradhasson. Mindenre kap­ható saját uralma kedvéért. A lelkiismerettel éppen úgy leszámolt, mint az el­vekkel. Uralmi czéljával egyesítette a haszonlesést. Egyéni gazdagodás czéljából űzik a politikát és hajlan­dók személyi uralmuknak a ma­gyar alkotmányt föláldozni” – írta Bartha Miklós a Magyarország 1899. január 8-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-03-25/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A vezérlő akarat nem engedi, hogy a Ház plénumában vita tárgyává tétessenek a gazdasági bajok. Ha ellenzéki képviselő hangoztat ilyet, akkor destruál, izgat, rosszmájú pesszimista és fűrészeli a pótolhatatlanokat. Az ostyán múlik itt minden. A kormánytámogatás ostyája mindent élvezhetővé tesz. Az ellenzékiség csupaszsága tesz mindent visszataszítóvá. Az ostyában adogatóknak kijár a hazafias cím és jelleg. Az ellenzékiség és függetlenség sötét erdeiben tévelygők azok, akik akadályozzák feltámadásunkat” – jelentette ki 1929. november 10-én Friedrich István.

https://www.es.hu/cikk/2022-02-18/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A mi szerencsétlen országunknak nagy gyakorlata van abban, hogy a legtörténelmibb pillanatban a legprovokatívabb módon hívja ki maga ellen a világ közvéleményét” – írta a Népszava hasábjain 1946. augusztus 18-án Faragó László.

https://www.es.hu/cikk/2022-02-11/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A politikai koncepciónak, mely a siker föltételével akarja fölvenni a harcot a polgári demokráciáért és a polgári Magyarország demokratizálásáért, a legjelentősebb tétele: egyesíteni kell a demokrácia minden tényezőjét. Úgyszólván hétről hétre hangoztattuk, hol kérve, hol fenyegetve, hogy csináljanak demokráciát, alkossák meg a reformokat, ne akarják jobbra terelni a magyar politikát, mert akkor balra zuhan. Rettenetesen igazolódtunk. Politikánk irányozódása közben tévedhettünk is. Olykor talán nagyon balra kanyarodtunk, de ez csak azért történt, mert a magyar reakció mindig nagyon jobbra igyekezett” – írta Purjesz Lajos 1919. szeptember 28-án a Világ hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2022-01-28/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A miniszterelnök épp elégszer találkozhat lapjaiban az olvadozásnak olyan őrjöngésével, hogy már-már teljesen folyékonnyá válik az egész lap. Ez a sajtó egyebet sem tesz, csak cuppog az elragadtatástól, kezét csapkodja az elismeréstől, a hála könnyeit hullajtja, és a Vezér minden szemvillanásától kéjes görcsökben fetreng” – írta 1936. február 8-án, megszokott álnevén, Csongorként, a 8 Órai Újságban Hevesi András.

https://www.es.hu/cikk/2022-01-21/celebralja-nyerges-andras/heti-textus-.html

„Politikai küzdelmekben nem szorul egy kormány feje arra, hogy személyes nyilatkozatban intézzen támadást valamely félrelökött politikus ellen. Teljesen elég, ha híveinek és sajtóembereinek a támadásra utasítást ad. De még erre sem szorul – elég, ha észreveszik az arcán vagy elutasító mozdulatán, hogy szabad az illetőt támadni. Sőt még azt is tudják, hogy kit nem kedvel vezérük” – írta Palágyi Lajos 1932-ben a Nyugat hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2022-01-14/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Amikor a nemzeti közvélemény hangosan meg­nyilatkozik, akkor a parlamenti többség nem hivatkozhatik többé arra, hogy ő képviseli a nemzet akaratát, mert akkor nem képvisel egyebet, mint oppor­tunizmust és pártfegyelmet. Ha nem így volna, akkor a parlamenti többségnek magának kellene a mozgalom élére állani és felvenni a küzdelmet a nemzet ér­dekei, vére, vagyona ellen intézett táma­dással szemben. Amikor pedig a parla­menti többség ezt a kötelességet teljesíteni elmulasztja: ez a hivatás a nemzeti közvéleményre támaszkodó ellenzékre marad” – írta Bartha Miklós a Magyarország 1903.  február 3-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2022-01-07/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Azt a társadalmat, melybe egyszer belekapott a gyűlölet lángja, nagyon nehéz belátható időben visszavezetni a szeretethez. Sajnálattal be kell vallanunk:  csak keveset fog használni minden erkölcsi lecke és keresztényies prédiká­ció, részben mert sokak ke­reszténysége épp a keresztény karitász és a természeti jog dolgá­ban immár meggyöngült és he­lyet adott az erőszak és fortély helyeslésének, másrészt mert húsz esztendőn át a politikai kereszténység karöltve, szoros barátságban élt az állammal, ez­zel a több száz esztendő óta egész Európában pogány alakulattal” – írta Szekfű Gyula a Magyar Nemzetben, 1941. május 11-én.

https://www.es.hu/cikk/2021-12-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Mit tehetünk akkor, ami­kor nap nap után megírják rólunk külföldön, hogy Magyarország a kor­mányzati korrupczió és erőszak hazája? Akármelyik külföldi lapot vegyük kezünkbe, ha abban a magyar állapotokról szóló cikket ta­lálunk, fejünkbe megy a vér a szégyen­től és a bosszúságtól.  A legfájdalmasabb az, hogy ezeknek a külföldi cikkeknek – igazuk van. Ha rájuk foghatnánk, hogy nem ismerik a magyar viszonyo­kat, vigasztalást lelhet­nénk abban a tudatban, hogy ezeket a czikkeket az ignorancia szülte, melynek rossz hatását felvilágosító közleményekkel ellensúlyozni lehetne, ha a kormányférfiaknak a külföld felvilágosítása körül egyéb gondjuk is volna, mint az, hogy becses személyükről drága pénzért dicsőítő czikkeket írassanak” – állapította meg Holló Lajos a Magyarország 1913. november 30-i vezércikkében.

https://www.es.hu/cikk/2021-12-10/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Arra a vádra, hogy az ellenzéki lapok egyetlen czélja a kormányt a közönség előtt meggyülöltetni, s ezért gondolnak ki róla mindenféle alaptalan koholmányt (amivel hivatalosan azt adják tudomásunkra, hogy létezik alapos koholmány is), meg a többi hivatalos káromkodásra leszünk bátrak nem felelni” – írta A Hon szerkesztőjeként Jókai Mór 1869. szeptember 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2021-12-03/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A kormány és pártja meg akarja tar­tani a maga számára az éltető levegőt, a korrupciót, és ezért az ál­lam egész hatalmát, a hivatalos appa­rátus egész tömegét mozgósítja, hogy egy romlott, cinikus, falánk érdekszövetkezet, amely ezidőszerint még a hatalmat bito­rolja, szabadon gazdálkodhassék a nem­zet anyagi és erkölcsi javaiban. Helyrehoz­hatatlan hiba volna, ha a nemzet eldöntöttnek tekintené a harcot azzal, hogy a hatalmat bitorló érdekszövetkezet a maga gonosz javaslatait törvénybe ik­tatta” – írta a Magyarország 1913. november 12-én.

https://www.es.hu/cikk/2021-11-26/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„A Magyar Dolgozók Pártja kongresszusa az összes szempontokat figyelembe véve, egyhangúlag Pártunk és népünk sze­retett vezérét, Rákosi Mátyást javasolja a Központi Vezetőségbe. Zúg-zeng a taps és az éljen, elemi erővel árad végig a termen a lelkesedés, harsog, mint a tenger, körülöleli az emelvényt, győztes hadsereg katonái szeretik így vezéreiket, akik diadalra vitték őket” – írta a Szabad Nép tudósítója 1951. március 3-án.

https://www.es.hu/cikk/2021-11-19/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Nem minden hazaárulás, amit a diktatúra kegyeiért önkéntes szerelmi feladatokkal versengő sajtó klisészerűen annak szokott nyilvánítani. Véleményeltérés a külpolitika irányára nézve, társadalmi felfogások szembehelyezkedése a hatalom pillanatnyi birtokosaival – akkor sem hazaárulás, ha a hatalom birtokosa erkölcsi jogcímét szükségképpen abban találja, hogy önmagát a hazával azonosítva saját ellenfeleit röviden hazaárulóknak nevezi ki” – fejtegette Vámbéry Rusztem a Századunk 1934/10. számában.

https://www.es.hu/cikk/2021-11-12/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Mindent pártszolgálatba hajtott, ami valamely hatalmat képviselt. A pártérdek karámjába terelte a hatóságokat, az intézeteket, a bankokat, az iskolákat, a vállalatokat. Rang, czim, kitüntetés, választás, kinevezés, előléptetés, bérlet, igazgatói állás csak pártembernek jutott. Meglepő hülyeségek változtak át bölcsességgé, mihelyt valaki átugrott a ketrecz falán a kormányképes trafikba?” – írta a Magyarország 1900. december 25-én.

https://www.es.hu/cikk/2021-11-05/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Bethlenben látják azt a veszélyes embert, aki képes egy szövetkezett ellenzék élén a vezéri szerepet vállalni. Ő a mumus, aki miatt sem emészteni, sem aludni nem tudnak. Olyan reklámot csapnak neki, hogy mindenki, aki megelégelte a Nep körül folyó társasjátékot, automatikusan a még nem is létező Bethlen-frontra lendül. Valóságos Eljövendőt csinálnak belőle, aki biztosan be fog érkezni mint redivivus. A vezérlő honfiak szinte már mániákusan minden sarokban settenkedni látják” – írta Fried­rich István 1935. augusztus 28-án a Pesti Naplóban.

https://www.es.hu/cikk/2021-10-29/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ők, akik azért vannak kiküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, e helyett még egy új gyalázatot csapnak a képéhez, s maguk zárják be előttünk az ajtót, melyen Európa nemesebb nemzeteinek rokonérzete jött volna be hozzánk” – írta a Március Tizenötödike hasábjain, 1848.  augusztus 11-én Petőfi Sándor.

https://www.es.hu/cikk/2021-10-22/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Az új választóközösségek ezután ne csak percnyi összeállások legyenek egy zsáknyi szavazat összekötésére, hanem a nemzet életének állandó szervei, melyek a magyarság morális, gazdasági, kulturális, szociális, önvédelmi szervezkedését mindennapi munkában szorgalmazzák, s melyeknek a szavazás csak egyik és általában nem a legfontosabb teendője. Második követelmény, hogy a választó közösségek a lehetőség határáig meg tudják ítélni, hogy képviselőjük tényleg közülük a lehető legképesebb, legtöbb szakismerettel rendelkező, legműveltebb, legmorálisabb és faji érzésben legmegbízhatóbb legyen. Hogy ne történhessék meg többé az, hogy az államok történelmét a morális és kulturális szempontból leghitványabb söpredék csinálja a többi emberek nevében” – írta Szabó Dezső a Virradat 1921. január 9-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2021-10-15/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html

„Egész Nyugat-Európát elárasztják szemenszedett hírekkel felőlünk, rendszerrel űzik saját hazájuk erkölcsi alapjainak aláaknázását. Elfordítják tőlünk a művelt népek rokonszenvét. Utálatos hírben tüntetik fel a magyar fajt és annak vezető hivatását. Elnyomatást hazudnak és üldöztetésről írnak meseszerű regéket. Személyes kirándulást tesznek ma Párizsba holnap Brüsszelbe. Valóságos összeesküvés foly Magyarország ellen” – írta Bartha Miklós 1898. június 26-án a Magyarországban.

https://www.es.hu/cikk/2021-10-08/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Elfogadhatatlan számunkra minden külföldi segítség, ha az nemzeti függetlenségünk csorbításával jár. Márpedig nemzeti függetlenségünk csorbításával nemcsak az jár, ha politikai feltételekhez kötik a segítséget, hanem az is, ha gazdasági ellenőrzéshez kötik. A magyar demokrácia nem tűrheti el, hogy gazdaságpolitikáját külföldről ellenőrizzék!” – írta a Szabad Népben 1947. július 5-én Révai József.

https://www.es.hu/cikk/2021-10-01/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Ha a miniszterelnök úr megállapítja, hogy Magyarország helyzete minden vonatkozásban javulóban van, természetesen én is örülök: végre beköszöntött a javulás! Emlékezzünk a korábbi diadalmámorokra, melyek közvéleményünket elragadták. Sikert siker követett. Mindig javult minden. Jókedv uralkodott a pártmonopólium összes lugasaiban. Ezek a guvernementális lelkek mind látták már a virradatot. Nem kellett a fejüket törni azon, hogy mi legyen a véleményük. Idejében megkapták konfekcionálva. Így ment ez tíz évig. Jaj volt annak, aki figyelmeztetni merte őket, hogy jó volna a rózsaszínű szemüveget néha levenni.  És most az összes problémák megint a nyakunkon. A statisztikai hivatalok ontják magukból a számoszlopokat. Az összezsugorodás, elproletárosodás és lassú kimúlás elkeserítő adatait. Minden a romló gazdasági viszonyokhoz igazodik. Közben meg halljuk és olvassuk, hogy az államháztartás lassan rendbe fog jönni. Csak a Névtelen Adófizető nem vesz észre mindebből semmit” – írta Friedrich István a Pesti Napló 1933. május 2-i számában.

https://www.es.hu/cikk/2021-09-24/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Pápán az ellenzék Horn Edét léptette föl képviselőjelöltül. Nagy Ignácz, kit az ellenzéki párt egy része képviselőül kívánt, Horn javára visszalépett és maga ajánlotta őt párthiveinek. E szerint most a pápai kerület ellenzéki választóinak csak egy jelöltje van. Örömmel vesszük tudomásul azon derék hazafiak nemes elhatározását, kik a közérdeknek alá tudták rendelni a személyes tekinteteket. Így, egyetértés mellett, a diadal legalább is valószínű” – írta A Hon 1869. szeptember 28-án.

https://www.es.hu/cikk/2021-09-17/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Van egy csoportja az embereknek, amelynek a nemzetben megindult megtisztulási processzus az életföltételeit vágná el. Hát bizony nem csoda, ha az ilyen elemek összeverődnek, elszántak lesznek és szövetséget kötnek arra nézve, hogy útjába álljanak a megtisztulási proczesszusnak és meggátolják létrejövetelét azoknak a tisztességes állapotoknak, amelyekben ők meg nem élhetnek. Milyen eszközökkel érhetik ezt el? Számíthatnak-e sikerre, ha rendes, megengedhető politikai harczot indítanak, melyben az érv, a meggyőzés, a tehetségek szellemi mérkőzése, a választóközönség előtti tisztességes agitáczió a döntő momentumok? Nem. A nemzet kiismerte őket, tudja, hogy nem mellette, hanem ellene harczolnak; tudja, hogy az ő rovására akarják a saját fojtó érdekhálózatukat újra megfonni, és visszariad attól, hogy őket támogassa” – írta Lovászy Márton a Magyarországban, 1900. március 11-én.

https://www.es.hu/cikk/2021-09-10/celebralja-nyerges-andras/heti-textus.html

„Az ellenzéki szövetség lemondást kívánt a visszaélések­ről, lemondást a törvénytelenségről; lemondást a korrupcióról. A törvényhozást a hatalomtól függet­lenné kívánja tenni. A jog­rend győzelmét akarja min­den irányban, mindenkivel szemben. Az ellenzék jogrendet akar. Már most mit szól a nemzet ahhoz, hogy van egy politikai csoport, mely ezt nem akarja? Ki az, aki ezt ellenezni meri? Miért? Csak azért, mi­vel a személyi befolyásoknak és hata­lomnak az a szertelen mértéke, melyet hazánk fölött gyakorol, csorbát szenvedne, sőt meg­semmisülne a jogrend becsületes életbe­léptetése által” – írta Bartha Miklós 1899. január 15-én, a Magyarország hasábjain.

https://www.es.hu/cikk/2021-09-03/celebralja-nyerges-andras-/heti-textus.html