Élet és Irodalom,
LXVII. évfolyam, 34. szám, 2023. augusztus 25.
KOVÁCS ZOLTÁN
A Magyar Nemzeti Bank 113 millió forintra büntette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Bankholdingot. A büntetésre vállalatirányítási, kockázatkezelési, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, továbbá adatszolgáltatási hiányosságok miatt került sor. Ez derült ki a jegybank hétfői közleményéből. A 113 milliós bírságból 6 millió az Euroleasingé, az MBH Bank leányvállalatáé. A lízingcég veszteséggel zárta ugyan a 2022-es évet, tulajdonosa annak a 27 milliárd forint értékű luxusjachtnak, amin Mészáros Lőrincet és családját fotózta le a 444.hu munkatársa.
A közlemény megjelenése után néhány nappal az RTL Híradó megkérdezte Gulyás Gergelyt, mi a véleménye a jegybanki bírságról és a NER-es bank működéséről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint fontos, hogy a bankok betartsák a szabályokat és profitjukból hozzájáruljanak a költségvetés stabilitásához a nehéz időszakokban is. Gulyás tehát ilyenformán Mészárosnak is üzent, amikor kijelentette, „a jelenlegi helyzetben én mindenkitől sokkal nagyobb szerénységet várnék. Fontosnak tartom, hogy senki ne gondolhassa, hogy nem részese annak a nemzeti közösségnek, amely hihetetlen nehézségekkel szembesül a koronavírus után és a jelenlegi háborús időszakban. (…) Kisebb hajó, nagyobb szerénység.”
Ha egyszer majd komoly egyetemeken és főiskolákon a képmutatásnak és a hazugságnak a mintapéldányait szeretnék érzékeltetni, ez a gondolat nem hiányozhat a példatárból. A koronavírus összes nehézségét megélte az ország, ez igaz. De hogy ennek a járványnak kik voltak az igazi gazdasági haszonélvezői, hova szívódtak fel a fürkészek, akik horribilis összegért vettek jórészt indokolatlan mennyiségben túlárazott lélegeztetőgépeket, és főleg, hova lett a pénz, arra mind a mai napig nem derült fény. A kormányfő 2019 végén úgy nyilatkozott, a járvány terjedése felgyorsult, Ausztriában már másfélszer annyi az egymillió főre jutó fertőzött, mint nálunk, márpedig Magyarország az eddigi tapasztalatok szerint 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. Ha így lesz, akkor a kórházaink elérik teljesítőképességük határát. Ezért újabb, a kórházak működőképességét és az idősek életét megvédő intézkedésekre van szükség.
2020-ban a külügyminisztériumon keresztül több száz milliárd forint ömlött ki az államkasszából, a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a COVID-járvány elleni védekezés részeként.
2020. március 25-én a külügy közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba szerződést kötött a malajziai GR Technologies SDN BHD nevű céggel 7000 lélegeztetőgép beszerzéséről közbeszerzési eljárás nélkül, ami egyébként jogszerű volt a koronavírus-járvány idején elfogadott rendkívüli szabályok alapján. 176 milliárd forintért vásárolt kínai gyártású lélegeztetőgépeket. Ezek túlnyomó többségét azonban soha nem használta a magyar egészségügy, főként, mert számos gép nem felelt meg a magyar és az uniós szabványoknak, és a magyar kórházaknak nem is volt ekkora lélegeztetési szakember-kapacitásuk, sőt, még a járvány tetőzésekor sem volt szükség ennyi beteg egyidejű lélegeztetésére. Mindezek tetejébe tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-gyártási biznisz indult akkor, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban. A Transparency International hiába kérte ki a kúriai ítélet után a GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat.
Ezek a COVID-járvány gazdasági ügyletei, és akkor még szó sem esett arról a politikai vircsaftról, amit a kormány rendezett, a veszélyhelyzetre hivatkozva megszavaztatott felhatalmazási törvényről. Ennek értelmében a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggeszthette, törvényi rendelkezésektől eltérhetett, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhatott. A politikai hasznot Gadó Gábor így foglalta össze A kormány üzen című írásában (ÉS, 2020. június 5.): „A felhatalmazási törvény nemcsak az érdemi parlamenti kontrollt iktatta ki, más értelemben is tágította a kormány mozgásterét. Azáltal, hogy rendeletalkotási hatáskörét a járvány »káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából« is gyakorolhatta, a kormány a politikai élet pénzügyi erőviszonyait befolyásoló döntéseit úgymond a pandémia leküzdésével igazolta. (Lásd például a 92/2020. [IV.6.] Korm. rendeletet, amely a pártok idei költségvetési támogatásának 50 százalékát átcsoportosította a Járvány Elleni Védekezési Alap javára.) Mindeközben egyetlen alkotmányos fékkel lehetett számolni, azzal, hogy ha a veszélyhelyzet egyszer véget ér, a különleges jogrend alatt hozott rendelkezések eltörlésre kerülnek, ahogyan azt az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése előírja. A május 27-ére virradó éjjel benyújtott, indokolás nélkül is több mint másfél száz oldalnyi törvényjavaslat (lásd a T/10748. számú indítványt) megálmodói viszont arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a veszélyhelyzet idején elfogadott szabályok egy részét a krízis elmúltát követően is – bár törvényi formában – hatályban kell tartani. Mintha a különleges jogrend megszüntetése csupán azt jelentené, hogy az Országgyűlés visszaveszi a kormánynak átengedett hatásköreit.”
Vagyis amit Gulyás miniszter a nehéz helyzetben elvárható szerénységről és visszafogottságról mond, az szimpla önámítás, sőt, mások átverése. A nehéz helyzet valódi, de ebben a krízisben a kormány elsőrendű szándéka szerint tovább erősítgette hatalmát, a miniszterelnök reggelente eljátszotta az aggódó és tettre kész politikust, miközben máig nem tudható, kik húztak ebből komoly hasznot, hova lett az államháztartásból lélegeztetőgépekre átemelt nagy összeg. Többek között azért, mert a dokumentumokat egészen egyszerűen ledarálták. 2020-ban több forrásból összesen több mint
16 ezer légeztetőgépet vásárolt a magyar kormány mintegy 300 milliárd forintért. A Transparency 2021-ben fordult adatigényléssel a Külügyminisztériumhoz, a GR Technologies SDB BHD-vel kötött szerződéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozataláért. Emlékeztetőül: néhány nappal a kúriai ítélet után a külügyminisztérium arról tájékoztatta a Transparencyt, hogy a lélegeztetőgépek beszerzését végző GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat már 2021. november 15-én, vagyis a szerződés aláírását követő húsz hónap – nem egészen két év – elteltével megsemmisítették.
Ilyen eseményekre hivatkozással kér felelős magyar miniszter közéleti szerénységet az ország tíz év alatt leggazdagabb polgárává avanzsált embertől.