Fenn–Lenn

Fenn

Órákig bolyong az ember a Gödöllő környéki halastavak között, amíg megleli a volt pártfőtitkár és miniszterelnök telefonnal föl nem szerelt, egy helybéli nyugdíjas szavait idézve „nem nagy, de takaros” vízparti, nádtetős, békabrekegéses házát.

Zömök, jó megjelenésű, munkásruhás úr jön a kapuhoz.

– Május egy…

– Mondja meg a főnökeinek, hogy ilyesmiről nem nyilatkozom…

– De…

– Ez nem fontos… Politikáról szívesen… ezek hülyeségek…

– De… mi volt?

– Hol mi volt?

– A tribünön…

– Semmi

– Mit ettek?

– Semmit.

– Mit ittak?

– Semmit.

– Ülésrend?

– Nem tudom… A protokollos intézte… Nézze, a Kádár szigorú rezsimet tartott…

– Mégis… Mi volt utána…?

– Semmi… Amikor én voltam, talán átmentünk a Gáspárhoz, és ittunk egy kávét… Kádár mindig megköszönte a rendezőknek…

– Ebéd?

– Milyen ebéd?

– Nem volt ebéd? Amikor elsuhantak a Mercédeszekkel…

– Az én időmben nem volt ebéd.

– Mi volt?

– Mikor mi volt?

– Hát május elsején.

– Felvonulás.

– No, de utána… Hová mentek a tribünről?

– Hogy-hogy hová? A francba haza.

– Köszönöm szépen…

– Kérem.

– Viszlát.

– Viszlát.

Lenn

Órákig bolyong az ember, amíg a szerkesztőségben megtalálja ifjú kollégáját, volt tanítványát.

– Hogy kezdődött?

– Bejött Sóky tanár úr és közölte, hogy nagy megtiszteltetés érte az osztályt.

– Éspedig?

– Egyike vagyunk annak a négy tanintézetnek, amely részt vehet a budapesti ifjúság május elsejei seregszemléjén…

– Aztán?

– Aztán kaptunk egy nyersszín fabotot…

– Igen?

– Igen… egyik végén fehér, a másik végén zöld zászló lefegett… bele lehetett a végibe tűrni… Aztán minden tornaórán gyakoroltunk…A Sóky behozta BRG-magnóját, azon ment ilyen pattingós zene…

– Azután?

– Aztán kaptunk vörös melegítőt.

– Méret?

– Egy méret volt… le kellett venni a karórát, mert az nem mutatott jól… így ökörködtünk az iskolaudvaron…

– Aztán?

– Aztán kimentünk a térre, ott is ökörködtünk, és egy idő után belénkivódott az egész… Csak a Moha szúrta el… A csúcs az volt, hogy meghívtak minket egy magyar-bolgár barátsági nagygyűlésre, ahol ritmikus gimnasztikáztak ilyen… bögyös… jaj… istenem… bolgár bigék… azt viszonoztuk, de a vörös csillagot kihagytuk…

– A melegítőt megtarthattátok?

– A túrót.

– És mi volt utána?

– Mi után?

– Hát a fölvonulás után?

– Semmi. Hazamentünk a francba.

– Köszi szépen!

– Kérlek!

Bächer Iván