Élet és Irodalom,
LXVII. évfolyam, 12. szám, 2023. március 24.
KOVÁCS ZOLTÁN
Lassan mindenki félreért minket. Mondhatni, az unió további huszonhat kormányát összesen nem értették annyiszor félre, mint a magyar kormányt, félreértettségben Európa-bajnokok vagyunk. Ilyenkor a kormány valamelyik minisztere vagy szakilletékese magyarázkodni kényszerül. Drámaira faragott arccal, sápadtan áll a mikrofon elé, és határozott cáfolatba fog. Itt van mindjárt a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa. Az ezzel kapcsolatos közös nyilatkozatot az unió igazságügyi miniszterei közül egyedül Varga Judit nem írta alá. Az amerikai Bloomberg hírügynökség szerint Magyarország vétózta a közös uniós állásfoglalást a Putyin elleni elfogatóparancsról. A külügy szerint hazugság, hogy Magyarország vétózott.
A külügynek igaza van, Magyarország nem vétózott. Hanem mit csinált Magyarország? Egy olyan nyilatkozat aláírását tagadta meg, ami kifejezte az aláírók Nemzetközi Büntetőbíróság iránti támogatását, és agresszívnek nevezte az Ukrajna elleni orosz háborút, amely súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Vétóra csakis akkor van lehetőség, amikor a határozathoz egyhangú döntés kell. Csakhogy a hírek szerint a kérdést ilyen formában föl sem tették, feltehetően tartva attól, hogy Magyarország nem szavazná meg. Mármost formálisan igaz, hogy nem vétóztunk, tartalmilag viszont mégiscsak megakadályoztuk az egységes fellépést és elítélést jelentő döntést. Amúgy meg ezzel a sokszori vétófenyegetéssel és elállással lassan komolytalanná válik a magyar kormány. A hét elején a magyar külügyi szóvivő, Paczolay Máté kissé aránytalanul, de biztos, ami biztos, lehazugozta a Bloomberget: hazugság, hogy a kormány megvétózta az EU-nyilatkozatot a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében. Az ATV kereste az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudja, Varga Judit miért nem írta alá az uniós igazságügyi miniszterek közleményét. Azt mondták, hogy az ügyben a Külügyminisztérium az illetékes. Keresték a Külügyminisztériumot, megkérdezték, mit tenne Magyarország, ha az orosz elnök hazánkba jönne. Erre a kérdésre nem válaszoltak.
Más. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a jövő hónapban összehívja a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését, amire évek óta nem volt példa. Már nem is meglepő, hogy Magyarország tiltakozása ellenére. A legutóbbi ülést mintegy három évvel Oroszország teljes körű inváziója előtt, 2019-ben tartották Kijivben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hatalmas a nyomás a magyar kormányon Ukrajna NATO-hoz való közeledése miatt, ugyanis 2015 óta gyakorlatilag folyamatosan csorbítják a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait a szomszéd országban. Ehhez tartja magát Szijjártó, Stoltenbergnek viszont a jelek szerint ebből mára elege lett, az orosz agresszió ténye határozott fellépésre indította: „A Magyarország által felvetett problémákra való tekintettel egy ideje nem hívtam össze a NATO–Ukrajna Bizottság üléseit, ám mostantól ez máshogy lesz” – jelentette ki a főtitkár. Tervei szerint erre a NATO külügyminisztereinek április 4–5-i brüsszeli találkozóján kerül sor, és hozzátette: ez nem egyszeri esemény lesz. A magyar kormány pozíciójának gyengülését mutatja, hogy a külügyminiszter ugyan pufog egy keveset, de már nem ellenez.
A jelek szerint egyre több olyan akció lesz, amiből kihagyják Magyarországot. Szent-Iványi István már a Putyin elleni elfogatóparanccsal kapcsolatban így fogalmazott: „Varga Judit tartózkodásában nincs semmi meglepő. Ez megint azt erősíti, aminek ezer jele volt az elmúlt időszakban. Magyarország egy vonakodó szövetséges, nem igazán ért egyet az Európai Unióval.”
A kormány mindent felhasznál arra, hogy valamiképp Putyin mellé sündörögjön. „Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni” – közölte Szijjártó Péter kedden Brüsszelben. Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem támogat, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában. Szijjártó persze tudja, hogy a nyelvtörvény nem a magyar kisebbség ellen irányult, de pillanatnyilag ez az egyetlen ütőkártya a kezében, még akkor is, ha ez egyre gyengébb. Arra kiválóan alkalmas, hogy a kormány szokás szerint megint tudjon a zavarosban halászni, hazai szimpatizánsai felé erőt mutatni, és valamit persze Putyinnak is. Ennek a kormánynak ma ez az egyetlen célja, valamint a felelősség áthárítása:
„Az ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, és hozzátette –: ez a döntés sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet.” A bevált, de gyengülő recept: megbontjuk az egységet, majd aztán harsányan hiányoljuk az egységes akaratot, és ezt lassan már kétheti gyakorisággal műveljük.