Élet és Irodalom,
LXVII. évfolyam, 2. szám, 2023. január 13.
KOVÁCS ZOLTÁN
Folytassuk ott, ahol egy hete abbahagytuk: a kormány 44 milliárd forintnyi rezsitámogatást oszt szét meghatározott nagyságú közigazgatási egységek között. Ez százharmincnyolc várost és tizenhét fővárosi kerületet jelent. Előzetesen energiamegtakarítási tervet kért az önkormányzatoktól a települések eltérő anyagi helyzete és energiabeszerzési szerződései miatt, majd személyes egyeztetésre hívták őket. Az említett lista szerint a legnagyobb támogatást a fideszes Debrecen kapta, hat ellenzéki budapesti kerület viszont egyáltalán nem kap semmit. „A Demokratikus Koalíció polgármesterei azt beszélték meg és úgy döntöttek, hogy együtt mennek tárgyalni a kormánybiztoshoz, ezt jelezték is neki, aki azt írta vissza, hogy írásban elküldi az ajánlatát. Ez nem történt meg a mai napig” – fogalmazott a XV. kerületi polgármester. A XVIII. kerület polgármestere úgy látja, a kormány politikai bosszúból 620 ezer budapestit hagyott magára a rezsiválságban, ezért pert indítanak. „A fideszes átlagos kerület kétszer annyi pénzt kapott, mint egy ellenzéki, ezért kénytelenek vagyunk az átlagos támogatásból kiindulni, az 471 millió 500 ezer forint, ezt kérjük mindannyian a bíróságtól, hogy állapítsa meg a kerületeink számára is” – vélekedett a pestszentlőrinci polgármester.
Láng Zsolt kormánybiztos szerint ez a lépés komolytalan. Szerinte az önkormányzatok pártállástól függetlenül kapták meg a támogatást, a pénzhez csak az nem jutott hozzá, aki nem kérte. „Az első körös döntésben nem voltunk benne, reményeim szerint ezt követi még egy újabb kör, amikor Budapest számára is jut támogatás, hiszen ezt az energiakrízist egyedül nem fogjuk tudni megoldani” – nyilatkozta Kiss Ambrus az ATV-nek. A kormánybiztos elképzelhetőnek tartja, hogy lesz még második kör, ez azonban más tényezőktől is függ. Az uniós pénzektől, a brüsszeli bürokratáktól. Máris megvan a hibás.
Egy héttel később újabb hír borzolja a közélet még érdeklődő részének a kedélyeit. Az unió illetékes szervezete bejelentette, hogy összeférhetetlen a fideszes párt- és kormányfunkcionáriusok egyetemi alapítványokba ültetése, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatósága ezzel sérül. Itt basáskodik Varga Judittól Szijjártón keresztül Lázárig mindenki, aki él és mozog. Tisztségüket büszkén viselik jelentős javadalmazásért, feladatuk az ideológiai biztonság szilárdítása, mi más. Márpedig ennek megszüntetése egyike volt annak a 17 vállalásnak, amiről megegyeztek a magyar kormánnyal az uniós pénzek folyósítása érdekében. A testület tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a kormány törvénymódosítással rendezi az összeférhetetlenségi ügyet, a vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló törvénymódosítást pedig el is fogadta a parlament, október 13-án hatályba lépett.
Csakhogy az Orbán-kormány 2022. november 1-jétől ismét lehetővé tette a politikai vezetők és kormánytagok számára, hogy egyéb munkát is végezzenek díjazásért, így a bizottság kérésével ellentétben a fideszes felsővezetőket mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából.
Az Európai Bizottság szerint a novemberi módosítás értelmében a kormány nem hajtotta végre megfelelően a korábbi vállalását.
Mit nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki egyben a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke? Az RTL Híradónak úgy fogalmazott, „nagyon bízik abban, hogy csak félreértésről van szó”.
Az már önmagában gyomorforgató, hogy a kormány a közélet úgyszólván összes szegletét saját megbízható embereivel tölti fel. Ott vannak a privát szféra tereiben a konyhától a hálószobáig, az elvileg autonóm egyetemek vezetőségeiben. De az már jellemhiba, hogy amikor kiderül, saját szabályaikat is megsértették, akkor eljátsszák a tájékozatlant és Brüsszelre böknek: „Az Európai Bizottság valójában a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét” – mondja a kormány egyik legokosabb embere. Ezek az oktatási és kulturális intézmények is eredetileg azért kerültek az unió látókörébe, mert működési modelljük nem garantálta a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. A privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai – amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek és kormánytagok ülnek – teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Miért kell ezen csodálkozni?
És miért Brüsszel? Amikor a súlyosan lekezelt pedagógusok helyzetük javítását követelik, akkor kormányzati emberek Brüsszelre böknek, mondván, amíg nem utalják a pénzeket, a kormány nem tud fizetést emelni. Ez persze így nem is igaz, az unió nem bérrendezésre ad pénzt, hanem oktatáskorszerűsítésre, a kettő nem ugyanaz. Az egészségügy gyalázatos helyzete azért nem változik, mert Brüsszel nem utal. Ha olyan igénnyel lép föl az unió, hogy korrupciós veszélyek miatt nem köt új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, akkor nem a korrupciós veszélyt óhajtja megoldani a kormány, hanem Brüsszelt hibáztatja.