Bácskiskunmegyei Népújság – 1956-10-18 / 246. szám

A bajai járás rehabilitációs bizottságainak munkája

A bajai járás délszláv lakta községeiből a partizánharcok sok hőse került ki. Áldozatos közkatonái lettek a fasiszta-ellenes küzdelmeknek, számosan életüket is áldozták, mint a hercegszántói Filákovity Márton fiai is. Ezeket a régi harcosokat az elmúlt években súlyos sérelmek érték a személyi kultuszból és dogmatizmusból fakadó hibák folytán. Egy részüknek, — hamis vádak alapján, — el kellett hagyni otthonaikat, másokat viszont a provokációs perek börtönbe juttattak. Mellőzött, megalázott emberek lettek, akiket községeikben megválasztott tisztségeikből leváltottak, a pártból pedig,— melynek támaszai és erősségei voltak, — kizártak. A sorozatos hibák és túlkapások miatt súlyos adósaivá váltunk a délszláv nemzetiségnek.

A párt erélyesen szakított a mult súlyos örökségével. Az erkölcsi rehabilitáció ragyogó ünnepe zajlott le hónapokkal ezelőtt Garán, amikor a hősi harcok partizánjainak átnyújtották a »Fegyverrel a hazáért« emlékérmet. Aki ott volt és láthatta a tekintetekből áradó bizakodó lelkesedést, aki kezet foghatott velük, szívében érezhette az erkölcsi megbecsülés újjáéledését, az emberi méltóság hatalmas lángjának hevítő tüzét.

Az erkölcsi rehabilitációt követte az anyagi rehabilitáció is. A járási párt- és tanácsszervek odahatottak, hogy a megalakult rehabilitációs bizottságok munkája meggyorsuljon, hogy az otthonukat otthagyni volt kénytelenek, a kormányrendelet szellemében mielőbb otthonaikba visszakerülhessenek, földjeiken munkához láthassanak, anyagi segélyben és kölcsönben részesítse az illegális mozgalom, a fegyveres ellenállás egykori hőseit. Emberséges intézkedéssel igyekeztek az ejtett sebeket, begyógyítani és a lehető leggyorsabb intézkedéssel minden sérelmet orvosolni.

47 rehabilitációs ügyet tárgyaltak le 3 nap alatt

 A járás községeiből,— Hercegszántó 19, Vaskút 19, Csátalja 1, Dávod 3, Bácsbokod 5, — rehabilitációs ügy került letárgyalásra. A 47 rehabilitációs ügyből a rehabilitációs bizottságok 1 nap alatt 46 ügyben végleges döntést hoztak. Egy ügy tárgyalása még folyamatban van. A héten pedig további 15 ügy kerül tárgyalásra. Nagybaracskán 1, Garán 3, Csávolyon 1, Bácsszentgyörgyön 4 és Bácsborsódon 6.

A rehabilitációs bizottságok mindenütt emberséggel és tapintattal tárgyalták az egyes ügyeket és meleg baráti légkör alakult ki a tárgyalások során. Minden panaszt alapos részletességgel vizsgáltak ki. Meg kell állapítani, hogy a házingatlanokat legnagyobb többségükben törvénysértéssel államosították, számos olyan házingatlan került államosítás alá, melyekre nem vonatkoztak az 1952. évi IV. törvény rendelkezései. Ács József pedagógus, Hercegszántó, Gábor Áron utca 20. számú háza mindössze két szoba, konyha, mellékhelyiségekből áll. Hasonló háza volt Pein Bertalan, Petőfi utca 11. szám alatti lakosnak, özv. Mándity Marinné egy szoba, konyha, éléskamra és egyéb mellékhelyiségből álló házát is államosították.

A rehabilitációs bizottságok ezeket a törvénysértéssel államosított házakat visszaítélte tulajdonosaiknak. Gondoskodott arról is, hogy a rehabilitációs bizottságok munkája a földterületek visszajuttatásával is igazságot szolgáltasson. Számos bérlő, — önkéntes, saját elhatározásából és ezt különös nyomatékkal kell hangsúlyozni, — lemondott bérletéről, hogy régi gazdája újból munkához láthasson egykori, saját földjén. Ahol az eredeti földterület visszajuttatása nem volt lehetséges, ott gondoskodtak, hogy megfelelő területű és jóminőségű földet adjanak csereingatlanként.

A szociális és egyéb körülményeket figyelembe véve a rehabilitációs bizottságok egyben az anyagi kártalanítás összegére, — a segély és kölcsön megállapítására is — javaslattal éltek. A járási tanács pedig a gyors és azonnali elintézés érdekében rendkívüli végrehajtóbizottsági ülésen már meg is tárgyalta azokat.

Akik már visszaköltöztek otthonukba

Az intézkedések, melyek a rehabilitációs bizottságok munkáját nyomon követik, máris lehetővé tették, hogy számos olyan délszláv nemzetiségű, aki sérelmet szenvedett, visszaköltözhetett egykori otthonába. Szabovlyev Marin, Tomasev Vitályos, Velin Vitályos már otthonaikba kerültek. Az olyan problémákat is megoldották a kölcsönös megértés és a törvényesség szellemében, mint Vő István hercegszántói lakos esete. Házába a Bácsbokodi Vajüzem tejbegyűjtő állomása költözött. Vő István tekintettel az üzem beruházásaira, a tejbegyűjtő állomás további bérletéhez hozzájárult, — viszont a vajüzem Vő István egykori lakását, melyet a tejbegyűjtő foglalt el, rendelkezésre bocsátja.

A járásban működő rehabilitációs bizottságok azokat az eseteket is kivizsgálták, — éppen a gyors elintézés érdekében, — melyek igaz, hogy a járás területén élők és dolgozók ügye,— de a rendelet értelmében a városi tanács végrehajtó bizottságának intézkedési ügykörébe tartoznak. Így kivizsgálták Hedrich János, a Csátaljai Gépállomás főgépészének ügyét is, akinek bajai házát törvénysértéssel államosították. Hedrichet már korábban visszahelyezték állásába, anyagi kártalanításáról azonban most határoztak.

Vaskúton a rehabilitációs bizottság felhívta a tanács figyelmét, hogy a legelső megüresedő lakást mindenkit megelőzően Fürjes Istvánnak biztosítsák, aki a községben ingatlannal nem rendelkezik. Számos más esetben is megnyugtató intézkedéseket tett a rehabilitációs bizottság, amikor például javasolta, hogy István János, Bácsbokod, Lenin utca 11. szám alatti lakos visszajuttatott nyolc hold földjéből 4 és fél hold leánya nevére kerülhessen, hogy földterületet vihessen magával az Új Otthon Termelőszövetkezetbe, ahová belépni készül. Velin Vitályos hercegszántói lakos földjének egy részét Nagy István egykori katonatiszt bérelte. Nagy István elköltözött a községből és új lakóhelyéről írt levelében arra kérte a tanácsot, hosszabbítsa meg bérletét. A tanács igen helyesen elutasította a kérelmet, miután az, hogy a volt bérlő elköltözött, nyilvánvalóvá tette, Nagy István nem maga kívánja a földet megmunkálni. A bérelt földet egyebekben a rehabilitációs bizottság egykori tulajdonosának utalta vissza.

Ezekből a kiragadott példákból is látható a mindenre kiterjedő figyelem, mellyel a rehabilitációs bizottságok az eléjük kerülő ügyekkel foglalkoztak. Körültekintő, emberséges mérlegeléssel igyekeztek az elkövetett hibákat, törvénysértéseket helyrehozni és javaslataikkal anyagi igazságot szolgáltatni. Ez tette lehetővé, hogy nyugodt légkör alakult ki és a tárgyalások mindenkor közös megértéssel folytak.

Sokan már földjeik megmunkálásához kezdtek

A rehabilitációs bizottságok arra törekedtek, hogy a sérelmet és törvénysértést szenvedettek földjeik mihamarabbi birtokába juthassanak és a munkát megkezdhessék. Blazsetin Bertalan hercegszántói lakos földjének bérlője Prodán József, a további bérletről önként lemondott, úgyhogy Blazsetin Bertalan már az őszi munkát maga végezheti. Özv. Mándity Marinné is hamarosan hozzákezdhet 10 holdon a munkához. Tomasev Vitályos, ugyancsak hercegszántói lakos pedig már meg is kezdte a munkát. Velin Vitályos az 1956—57. gazdasági évben már maga munkálja meg földjét.

A járási tanács végrehajtó bizottsága a rehabilitációs bizottságok javaslatait magáévá tette és döntött az anyagi megsegítés, — a segélyek és kölcsönök meghatározásában is, —hogy azok mielőbb kifizetést nyerhessenek. A segélyben és kölcsönben részesülők között vannak a partizánharcok során hősi halált halt Filakovity-testvérek idős szülei is, akik 5 000 forint segélyben és 10 000 forint kölcsönben részesülnek. A segélyek és kölcsönök kiutalásában és megszavazásában az emberi humánum mellett döntő szerepet játszott a szociális helyzet mérlegelése is.

A rehabilitáltak közül, akik valamikor a párt tagjai voltak és akiket a szervezeti szabályzat súlyos megsértésével zártak ki a pártból, most újból a párt soraiba kívánnak lépni, hogy a párt határozatait a legszorosabb egységben segítsék a megvalósuláshoz. Szívükben nem él a gyűlölet, hiszen a rajtuk esett sérelem annak a politikának volt az eredménye, mely őket »másodrangú« állampolgárokként akarta kezelni. Velin Vitályos, de mások is megtették a párt felé az első lépéseket. Minden tőlünk függ, hogy bizalommal segítsük, támogassuk őket, hogy a párt soraiban elfoglalhassák egykori helyüket.

Amiről szót kell még ejteni

A rehabilitációs eljárások felvetik a kérdést, mi lesz azokkal az összegekkel, melyek a kitelepítettek, a törvénysértésekkel sújtott délszláv lakosok nevére, — hátrahagyott ingóságaik, egyéb vagyontárgyaik értékesítéséből befolyt és amely összegek annak idején központi letétszámlára fizettek be. Nem egy néven ezen a címen 10—24 000 forintos összeg is szerepel. A Minisztertanács határozatára lenne szükség, hogy e tekintetben is intézkedés történjen.