Bácskiskunmegyei Népújság – 1950-07-21 / 86. szám

Közös célunk: a béke megvédése – Hercegszántón a délszláv anyanyelvű dolgozó parasztok is élenjárnak a terménybeadásban és a tarlóhántás munkálataiban

Kocsi-kocsi után gördül Hercegszántón a földművesszövetkezet raktára elé. Boldogan állapítja meg Dékity István terményfelvásárló, hogy még két nap és a hetedik raktár is megtelik. De akkor sem jönnek zavarba. Jó előre gondoskodtak elegendő tartalékraktárról.

A kocsik hosszú sorai, ahogyan közvetlenül a géptől hozzák az elcsépelt gabonát, mutatják, hogy a község délszláv és magyar anyanyelvű dolgozó parasztjai nemcsak megértették, de magukévá is tették a Párt figyelmeztetését, a nyári mezőgazdasági munkálatok minél gyorsabb, sikeresebb teljesítése érdekében. Valamennyien hazafias kötelességüknek érzik a békefrontot erősíteni, különösen itt a határszélen, ahol Titóék acsarkodó vérebei határtalan gyűlölettel szemlélik dolgozó népünk egyre növekvő eredményeit, gazdag termését.

A tótkomlósiak

versenykihívásának elfogadása után párosversenyre hívták ki a szomszédos Dávodot. A versenykihívás élén a délszláv anyanyelvű lakosság is ott állott.

A lelkes tudatosító munkában, amelyet a Párt vezetett, ott voltak a DEFOSz népnevelői is. Ennek lett aztán az eredménye, hogy a községben a gépek 82 vagon búzát, 8 vagon rozsot, 11 vagon árpát és másfél vagon zabot már elcsépeltek.

A délszláv és magyar anyanyelvű lakosság testvéri egyetértésben harcol minden szem gabonáért, mert tudja, hogy ezzel a békét védi, Korea hős szabadságharcosait segíti végső győzelmükhöz. Ezért is mondja Vélin Vitályos délszláv anyanyelvű ötholdas dolgozó paraszt: „Koreában fegyverrel, mi a termelés frontján verjük békénk ellenségeit, a háborús gyújtogatókat és azok vérebeit, a határon leselkedő titóisia bérenceket, kémeket, diverzánsokat.“

Vélin Vitályos már a tarlóhántást is elvégezte, akárcsak Kovacsics Vitályos nyolcholdas kisparaszt is, aki már az első cséplés teljes eredményét, tizenkét mázsa gabonát is a raktárba szállított.

— Boldog vagyok, hogy eleget tehettem kötelességemnek. Mint kommunista, példát mutattam paraszttársaimnak a kötelességteljesítésben. Ma már mindnyájan tudjuk, hogy nálunk a munka tisztesség és megbecsülés, nem úgy, mint odaát, ahol a szegény parasztembernek az utolsó szem termését is elrabolják Titó janicsárjai.

Sztipán Blázsev most állt kosijával a raktár elé. Három holdon átlagos holdankénti 12 mázsa búzája termett. A mai cséplés eredménye 15 mázsa. Teljes egészében idekerül a raktárba. — Hozok én még holnap is — mondja nevetve. — Jut is, marad is!

Első a dolgozó nép kenyere

— Nem vagyok a Pártnak tagja, de meggyőződtem, hogy itt minden a dolgozó nép érdekében történik. A hat forint prémium is a mi javunkat, megsegítésünket célozza. Nem úgy, mint odaát a rablók országában, ahol csak azt nézik, minél több jusson a kizsákmányoló kapitalistáknak és a kulákoknak. A szegény ember meg ott dögöljön!

Így látja Gorjánác Illés is, aki egy holdon termelt 14 mázsa búzájából hozott be 5 mázsát.

— Amit teszünk, a hazánknak tesszük. Azt erősítjük, nem úgy, mint a kulákok, akik mindegy, hogy milyen nyelven beszélnek, egyet akarnak, — a dolgozó népet újra nyomorúságba dönteni és kiszolgáltatni az ellenségeinek.

— Mert ilyenek ám — sorolják egymásután a község délszláv anyanyelvű parasztjai, — Josip Mándity 28, Udvari József 32, Josip Stipanov 26, Antun Barkulov 28 holdas kulákok, akik íme most is szabotálják a tarlóhántást, amikor pedig a dolgozó parasztság már 2800 holdon be is fejezte ezt a munkát.

— Egy a célunk, a béke!

— mondja Markó Ferenc hatholdas dolgozó paraszt. Ezért küzdünk éberségünkkel a kulákok ellen délszláv anyanyelvű testvéreinkkel. A kulákok és a klerikális reakció a béke ellenségei és a dolgozó nép kenyerére, életszínvonalának emelése ellen törnek. Olvastam én, hogy a kulákok kezében a gabonafelesleg gazdasági és politikai megerősödésük eszköze. Hát mi azt akarjuk, hogy a dolgozó nép államának, a mi államunknak kezében legyen a gabonafelesleg. Gazdasági és politikai ereje pedig a béke megvédése mellett söpörje el ellenségeinket!