Élet és Irodalom,
LXVI. évfolyam, 39. szám, 2022. szeptember 30.
VÁNCSA ISTVÁN
Drága Magyarországon a gáz ára, ez a Piac és Profit egyik cikkének a címe volt a múlt hét elején. A szöveg példával is szolgált, Hajdúszoboszló önkormányzata gázt akart vásárolni, a közbeszerzési felhívásra egyetlen ajánlattevő, az állami tulajdonban levő MVM Next Zrt. jelentkezett. Ajánlatuk a korábbi ár tizenhétszerese.
Hajdúszoboszló népét a fönti affér vélhetőleg nem kavarta fel különösebben, végtére is ez az önkormányzat biznisze, majd megoldja valahogy. A lakosság igazából még el se kezdett gyanakodni. Majd amikor jönnek a téli időszak gázszámlái, akkor majd lészen sírás és fogaknak csikorgatása, bár ez se biztos. Népünk immár oda jutott spirituálisan, hogy inkább hisz Viktor apánk mézes szavainak, semmint a szemének vagy a tök üres bukszájának, és neki van igaza. Olyan, hogy a rezsi a mi pénzünket elvigye, olyan nincs és nem is lehet, Rezsi Szilárd azt semmi körülmények között meg nem engedné. Vagy ha mégis, akkor Viktor apánk elcsapná, és keresne másik rezsibiztost, még nagyobbat, még kövérebbet, még roppantabb bográcsút, és ebben a népnek minden bizonnyal igaza van.
Más kérdés, hogy Magyarországon nemcsak a gáz ára drága, hanem immár a kenyér ára is. Két darab minipékáruért fizettem hétszáznyolcvan forintot, mi folyik itt?, kérdezi valaki az Instagramon, a válasz egyszerű. Újságot kéne olvasni, vagy legalábbis lapozgatni, azaz nem agitprop kiadványokat, hanem olyasmit, ami az empirikus valósággal még valamifajta kapcsolatban áll. Azokból esetleg ki lehetne hüvelyezni emezt-amazt. Az Eurostat a múlt héten tett közzé egy grafikont, amely a kenyér árának emelkedését mutatja az unió országaiban augusztus folyamán, nézegessük, ha van időnk, sőt esetleg nyomtassuk ki minél nagyobb méretben, és keressünk neki helyet a falon Orbán Viktor arcképe és a házi áldás között.
Az uniós átlag tizennyolc százalék volt, a mienk hatvanhárom százalék, vagyis az előbbinek a három és félszerese. Magyarország előre megy. Annyira, hogy például Ausztriában csak tizenhárom százalékkal drágult a kenyér, a minket megtámadó Hollandiában pedig tíz százalék alatt. (Hollandia, ha nem tudnánk, a közelmúltban megtámadta Magyarországot. Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van.) Egyébiránt inflációban is magasan verjük a fapapucsosokat, a Statista.com adatai szerint nálunk 18,6 százalék volt az augusztusi infláció, náluk csak 13,7, az eurózóna átlaga pedig 9,1.
Hozzánk képest tehát sehol sincsenek, nem csoda hát, hogy a világ népei irigykedő pillantásukat Hunniára vetik, bár országunkat a közelmúltban egyébként is szárnyaira kapta a hír. Hogy mért, az köztudott, a velünk felajzottan kakaskodó Johannes Hahn uniós biztos jóvoltából, akinek a bejelentése bejárta a világsajtót, írt róla az Al Jazeera, a Hindustan Times, a Japan Times és persze a Washington Post is, azaz széles e világon minden érdeklődő tudhatja, hogy Magyarország immár nem tekinthető demokráciának, evvel együtt az unióhoz tartozás előnyeit csaknem bizonyosan élvezni fogja továbbra is. Az unió érdeke, hogy így legyen, ergo így lesz, Orbán ezt alaposan kiókumlálta, most tehát jogosan pöffeszkedik a szemétdombján, és diabolikusan vigyorog. Sőt nemcsak vigyorog, de vétóval is fenyeget, ha Vologya nevű kis barátjáról tiszteletlenül szólna valaki. Brüsszelnek ővele szemben fegyvere nincs, a rendszer ugyanis másképpen lett kitalálva. Az unió alapító atyái nem tételezték fel, hogy a kontinens politikai életét idővel cezaromán haramiák fogják eluralni, és ez nagy hiba volt. Közismert tény, hogy felebarátaink nem elhanyagolható hányada hatalommániás, másik, úgyszintén nem elhanyagolható hányada rókalelkű, a legcudarabb részük pedig egyik is, másik is, ha pedig ezek között kellőképpen agyafúrt és minden hájjal megkent figura is akad, akkor az uniós politika őreire rusnya világ köszönt.
Kormányzó urunk az egész világ szeme láttára csinál belőlük hülyét, nekik pedig úgy kell tenniük, mintha elhinnék, hogy a demokráciának immár deklaráltan nem tekinthető magyar rémállam belátható időn belül megjuhászodik, fülét-farkát legalább egy icipicit beljebb húzza, gaztetteit nem a vasárnapi szentmise után követi el, és nem közvetlenül a templom főbejárata előtt, hanem a mellékutcában és valamivel későbbre halasztva, miközben persze egyáltalán semmiféle okuk nincs arra, hogy ezt higgyék csakugyan. Mindenesetre Semjén beterjesztette az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvénycsomagot, amely elvileg arra szolgálna, hogy az uniós pénzek azonnali és gátlástalan lenyúlásának elejét vegye.
Vagyis a második útonálló nyújtotta be azt a törvényt, amely az útonállás felszámolására lenne hivatott. Mért is ne, hiszen az Integritás Hatóság a kormánytól függetlenül működik majd, hogyan is működne másképp. Magyarország arról nevezetes, hogy kormánya jóformán semmibe bele nem szól, mély meditációba merülve ül a barlangjában, és a létforgatagban sodródó lények megszabadulása érdekében munkálkodik. Amennyiben az Integritás Hatóság csalásra, korrupcióra vagy bármely más jogsértésre utaló jeleket észlel, azt legott a magyar vádhatóság, nemkülönben az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség tudomására hozza. Munkáját a Korrupcióellenes Munkacsoport lesz hivatva segíteni, ekképp garantálva, hogy Mária országában semmifajta huncutság ne maradjon büntetlenül. És ez még nem minden, ugyanis létrejön egy háromtagú alkalmassági bizottság is, feladatát magyaráznunk se kell, ez az a pont, ahol már szem nem marad szárazon. Egyébként pedig a nyáj nagy, a juhok között pedig minden évben akad egy-két olyan példány, amelyeket szívfájdalom nélkül fel lehet áldozni, azok majd tömlöcbe kerülnek, Brüsszel pedig gyönyörittasan szívhatja magába az áldozati oltárról felszálló füstöt, vagyis mindenki megkapja azt, ami jár neki.
Diadalmenet nem lesz, csak virtuálisan. Győztes hadvezérünk nem fog négy almásszürke vontatta kétkerekű kocsiján bíborszínű, aranyhímzéses tógában átvonulni a városon, és így nem állhat mellette a rabszolgája, hogy antik szokás szerint a fülébe súgja az intelmet: Respice post te, hominem esse memento!, azaz – értelmezve – ne feledkezz meg arról, hogy te is csak ember vagy, viselkedj annak megfelelően.
Vezérünknek ezt amúgy se kell mondani. Ő közülünk való, szereti a pálinkát, szotyolázik és folyvást hülyeségeket beszél, mint mi mindannyian.