Tovább a helyes úton a fényes jövő felé

Sok vezetővel találkoztam, de nagyon kevés olyan kiemelkedő vezetőt láttam, mint az önök elnöke, Bolsonaro elnök úr, mondta Orbán a brazil választóknak szóló videóüzenetében, és ez alkalommal meglepőmód közel járt az igazsághoz. Hosszúra nyúlt politikai pályafutása alatt számos féleszű diktátorral nyájaskodhatott, minthogy ő az ilyenek társaságát keresi, de Bolsonaróhoz mérhető barom még ebben az elitklubban is kevés akad. Természetesen a címzett se maradt szótlan, hanem az ilyenkor szokásos melldöngető lózungokkal mondott köszönetet a Twitteren, ebből elég, ha csak az utolsó mondatot idézzük: Haladjunk tovább a helyes úton a fényes jövő felé!

Ezek után okkal bízhattunk abban, hogy Brazília hivatalban levő elnöke már a választás első fordulójában kiesik, ha másért nem, az orbáni átok miatt.

Ez utóbbi kifejezés valójában pontatlan, tekintve hogy az átok egyfelől verbális aktus (maledictio, azaz „rosszat mondás”), másfelől többnyire szándékolt, míg ellenben az orbáni átok nem az. Története 2008-ban kezdődött, Orbánt meghívták a republikánusok elnökjelölti konvenciójára, ezt követően az esélyesnek látszó John McCain elhasalt, helyette az ismeretlenségből előkecmergő Obamának sikerült a Fehér Házba költöznie. McCaint tizenegy további áldozat követte, a listát illetően lásd Káncz Csaba összeállítását a privatbankar.hu oldalon. A lényeg abban áll, hogy a későbbiek folyamán azok közül, akiket Orbán a látogatásával tüntetett ki, sokan pórul jártak, éspedig napokon belül. Mubarakot elsöpörte az Arab Tavasz, Berlusconi lemondott, Janukovics megbukott és így tovább, joggal remélhettük tehát, hogy Bolsonaro a brazíliai elnökválasztás első fordulójában lapátra kerül.

Ám ő mégse, ez pedig felveti annak a gyanúját, hogy Orbán immár a saját elvbarátainak a ritkítására se igazán alkalmas. Más kérdés, hogy az átok az összes eddigi esetben akkor fogant meg, amikor ő látogatott el az áldozathoz, most pedig fordítva történt, a potenciális áldozat jött ide, vagyis elgondolható, hogy Bolsonaro ismét a brazil kormány élére kerül. Erről csak annyit, hogy az Amazonas esőerdeinek talaja és növényzete hozzávetőlegesen kétszázmilliárd tonna széndioxidot tart kötött állapotban, vagyis az egész világ éves szén-dioxid-kibocsátásának több mint az ötszörösét. Ha ebben kedvezőtlen irányú változás áll elő, akkor a Föld népeire áldatlan időszak köszönt. Nemcsak ránk, hanem az amharákra, a rádzsputokra vagy az ujgurokra, és nem mellékesen a bioszféra egészére is. Bolsonaro 2019-es hivatalba lépését követően az erdőirtások okozta tüzek az amazóniai florestas tropicais hatalmas területeit égették fel, minthogy Bolsonaro az ilyesmit nem tiltja, hanem tűri, sőt támogatja, akként vélekedik ugyanis, hogy akik az esőerdőt az emberiség közös tulajdonának tartják, azok Brazília függetlenségét vonják kétségbe. Ami pedig a bennszülötteket és az általuk lakott földterületeket illeti, a volt és talán leendő elnök egy 1998-as beszédében követendő példának nevezte, hogy Észak-Amerikában az őslakosokat javarészt sikerült kiirtani.

Jó ember, minden szempontból alkalmas arra, hogy kormányzó urunknak ha nem is kebelbarátja, de legalább málé kisinasa legyen. Szorult belé némi tehetség, ez abból is kiderül, hogy 2020-ban az Organized Crime and Corruption Reporting Project az év emberévé választotta. Ebben a kitüntetésben rajta kívül olyanok részesültek, mint például Ilham Ali­yev, Duterte, Lukasenka, sőt maga Putyin, ilyen társaságba bekerülni, akárhogy is nézzük, jelent valamit.

Ha viszont nem választják újra, amire van esély, akkor akár több évtizedes börtönbüntetést varrhatnak a nyakába, ahogy ez elődjével és lehetséges utódával, Lula da Silvával is megesett. Brazília a nagyobbacska országok közé tartozik, területe Magyarországénak csaknem a kilencvenkétszerese, ez azonban nem jelenti azt, hogy vezetőinek a szellemi képességei evvel arányosak. Szükségük sincs ilyesmire, aki korszerű önkényuralmat, úgynevezett illiberális államot akar építeni, annak vigyázó szemét Budapestre kell vetnie, majd pontosan másolni mindazt, amit ott lát. Ily módon a siker el nem maradhat.

Alattvalóik az új világot hamar megszokják, éjszakánként legfeljebb a kutya vonít, akkor a gazdi kimegy, belerúg. A migránsokat figyeld, köcsög, mondja neki feddőleg, majd ágyába tér és békésen hortyog tovább.