Amikor az okosabb nem enged…

Ungváry Rudolf vendégjegyzete.

Jobb, ha a baloldaliak tudják: Magyarországon nincsenek többségben. Nem tudom, melyik politikai irányzat van többségben, de az Trump működéséből is megtapasztalható volt, hogy a szélsőjobboldali demagógiának a tájékozatlanok körében iszonyú sikere van. Az pedig biztos, hogy Magyarországon a tájékozatlanok többen vannak, mint a baloldaliak.

Nem csak a baloldal áll Orbánnal, vele a szélsőjobboldallal szemben, hanem a demokrata jobboldaliak is. Az alapvető kérdés, hogy kinek van nagyobb esélye Orbánnal szemben. Egy baloldali vagy egy jobboldali jelöltnek?

A második világháború megmutatta, hogy a szélsőjobboldalt, a nemzetiszocializmust/fasizmust csak a bal- és jobboldali erők összefogásával lehet legyőzni, és bizony még a szélsőbaloldallal (a bolsevista Szovjettel) is össze kellett tudni fogni – átmenetileg. A jobboldali Churchill okos ember volt.

Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.

Ha a baloldaliak nem ismerik föl, hogy a jobboldaliság is legitim demokratikus politikai erő, akkor nekik is annyi. Akkor süketen és vakon továbbra is csak magukat fogják a demokrácia letéteményesének tartani – és egyedül alul maradnak a szélsőjobboldalisággal szemben. Mert baloldaliak előítéletei a jobboldaliakkal szemben is nagyok, de a jobboldaliaké még nagyobb – és miközben a baloldaliak tudnak már némileg empatikusak lenni, az utóbbiaknak ez nehezebb. Nekik a pártállam még túl közeli élmény.

Sok baloldali nem látszik érteni az előválasztás igazi tétjét. Ez nem arról szól, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom. Ez a kérdés ugyanis gyakorlatilag már az előválasztás első fordulójával eldőlt: nem a győztes miniszterelnöké, hanem azé a párté, amelyik majd a legnagyobb frakciót adja. Ha Márki-Zay győz Orbánnal szemben, akkor a legnagyobb frakciót egyrészt a DK és vele a baloldaliak, másrészt a Jobbik alkotják. Magyarán a frakció és párt nélküli Márki-Zay nem fog tudni kormányozni a DK és a baloldaliak nélkül. Az utóbbiak fogják tehát meghatározni a kormány politikáját, nem pedig a frakció nélküli Márki-Zay. Ezért gyakorlati értelme sincs ennek az egész Márki-Zay ellenességnek.

A majdani sikeres kormányzás előfeltétele lesz, hogy ez a baloldali parlamenti erő mennyire fog közös nevezőt találni a többi leendő kormánypárti frakciók többségével. Mert a vereséget szenvedett orbáni erőkkel szemben iszonyú kormányzási nehézségekkel fog szembekerülni, mellyel szemben élet-halál lesz a demokratikus erők további összefogása.

Márki Zay helyzete az ugyancsak jobboldali Sólyom Lászlóéra emlékeztet. Mögötte se volt frakció, az ő lakossági támogatása is nagyobb volt, mint a pártoké. Mégpedig azért, mert ő is meg tudta nyerni a demokrata jobboldaliak támogatását. Ettől még egy baloldalinak nem kell szeretnie a jobboldalt, és fordítva – de a politika nem a szeretetről szól. Ahhoz jobb hely egy zárda vagy egy kolostor.

Az előválasztás valójában nem szól másról, mint arról, hogy az ellenzék többségét adó baloldali szavazók kívánnak-e valamilyen politikai ajánlatot tenni azoknak, akiket volt fideszesként kell meggyőzniük és megnyerniük. Csak baloldali szavazatokkal sem 2010-ben, sem 2014-ben, sem 2018-ban nem lehetett választást nyerni. Ráadásul a mostani előnytelen és torz választási rendszerben az ellenzék csak akkor nyerhet, ha tömegesen vonz be jobboldali szavazókat is. Több mint biztosra kellene menni. Orbán és csatlósai minden választási csalást, ami csak lehetséges lesz, be fog vetni, hiszen konkrétan saját és családjuk egzisztenciája, sőt szabadsága lehet a tét.

Jobboldali szavazók megszólítása viszont nem fog menni baloldali jelölttel. Dobrev Klára felkészült és okos politikus. Most azonban mintha az esze cserben hagyná. És ez a végzetes, nem Márki-Zay esetleges győzelme.

A DK törzsszavazóinak ez nyilván érzelmi kérdés. És eszüket ők is zsebre téve, majd le fognak szavazni a fideszes trollokkal karöltve Dobrev Klárára. Lelkük rajta, ha a Fidesz hasznos idiótáiként épp ők akadályozzák meg Dobrev Klára politikai hatalomra jutását. Azok azonban, akiknek politika nem elsősorban érzelmi kérdés, hanem a lehetőségek tudománya, ha kicsit is józanul mérlegelnek, nem tehetnek mást, mint Márki-Zay Péterrre szavaznak. A kétségbeesés pocsék érzelme lesz majd csak közös, amikor a végén a demokraták azt fogják látni, hogy Dobrev Orbánnal szemben nem győzött.

És 2026-ban már nem biztos, hogy lesznek érdemben választások.