444.hu, 2022. január 20.
UJ PÉTER
74.1.1. Sosem gondoltam volna, hogy ezt a halálhírt a magyar bulvársajtóból tudom meg, dehát a világszínvonalú magyar gyászhuszárbiznisz működési területe már a detroiti garázsrockszcénára is kiterjedt. (A magyar bulvársajtó Facebook-meghajtású gyászhuszárbizniszmodelljének rövid ismertetője Ács Danitól, 2016-ból, legyen neki könnyű a föld: Gyász! A lájk természetesen az együttérzés jele. Sajnos a cikk poénjait, az eredeti Blikk-Facebook-posztokat már eltüntették, ezért a lyukak.)
Konkrétan a Bors jött elő vele, ha jól láttam, vasárnap délután négykor, hogy meghalt Rachel Nagy, a magyar származású amerikai énekesnő, aki majdnem olyan jó volt, mint Amy Winehouse. És harminchét éves volt. Szokásos gyertyás stockfotó, mint minden második halálnál, hogy a Facebookot legyen mivel etetni, és aztán a Cha Cha Twist klipje (első Youtube-találat a Detroit Cobras zenekarra).
Aztán ez körbe is ment szépen: Origo, 24, HVG. Hogy az égvilágon semmit sem tudtak Rachel Nagyról, és nem is érdekelte őket, az abból elég világosan kiderül, hogy leírták a 37 éves életkort, ami nyilvánvaló hülyeség, valamelyik béna amerikai híroldal elírhatta. Nagynak illetve zenekarának a Detroit Cobrasnak már 98-ban albuma volt a Sympathy for the Record Industrynál, és akkor már évek óta együtt zenéltek. Komolyabban vehető popzenei híroldalak (Pitchfork, Billboard, NME) nem említik az életkort, és Rachel Nagy korábbi interjúiban, róla szóló anyagokban sem találni konkrétumot.
74.1.2. Azt tudjuk, hogy Detroit Cobrast 1994-ben alakították Mary Ramirezzel (bár Ramirez egy helyen 96-ot említ, de ahogy ők a rockandrollt csapatták, nem nagy csoda, ha nem olyan penge a memóriája), tehát a magyar gyászhír szerint Rachelnek kilencévesnek kellett volna lennie akkor. Oké, hát lehetett volna éppen a detroiti garázsrock női Mozartja, a csodagyerek, aki kilencévesen az ötvenes-hatvanas évek obskúrus Motown-soulszámait kezdi el földolgozni a hatvanas évek nyugati parti garázsrockzenekarainak stílusában… De azt is tudjuk (illetve tudhatnánk, ha akarnánk), hogy mielőtt találkozott Mary Ramirezzel, már dolgozott hentesként és sztiptíztáncosnőként. Azért a kilencévesnél fiatalabb sztriptíztáncosnő koncepciója még Detroitban is meredek lehetett, de még keményebb a hentes-mészáros…
A legkonkrétabb nyom: Ramirez azt mondta, hogy egy kocsmában találkoztak először 1993-ban, és ittak rendesen, tehát legalább huszonegy évesek voltak (ezen picit nevetett, tehát lehet, hogy csak húsz, esetleg tizenkilenc), akkor ő már – mármint Ramirez – zenélgetett, egy koncertjén maga Fred „Sonic” Smith, a történelem egyik legnagyobb rockandrollgitárosa, Detroit hőse (MC5), Patti Smith férje is ott volt. (Sonic 1994-ben halt meg.)
74.1.3. Rachel Nagy korábbi szakmájáról, már a hentességről néha vidáman mesélt. Egy ilyen szokásos, rajongói szintű bloginterjúban megkérdezték tőle, hogy mit csinálna, ha nem énekelne, amire rávágta ez a szőke, tetovált angyal, hogy „Marhákat mészárolnék!”.
Más alkalommal azt az esetet mesélte el – illetve illusztrálta néha határozottan lobbanékony, de alapvetően nem agresszív természetét –, amikor egy közlekedési vitában (valaki elé vágott) nagyon heves anyázásba keveredett egy kedves, antipatikus párral, mire a férfi kiszállt a kocsiból, megindult Rachel felé, a csaja pedig egy üres öveget lóbált, széttörte, és a törött nyakkal közeledett fenyegetőleg, a hentes-énekesnő kinyitotta erre az anysóülésen heverő szerszámosládáját, amit munkából jövet-menet mindig magánál hordott: hatalmas bárdok, csontozókések, egyéb bökők, lehúzta az ablakot, megmutatta a késeket a heveskedő párnak, és hozzáfűzött még annyit határozottan – el tudjuk képzelni, hogy szólt azon a mély érdes hangon: „Mészáros vagyok, baszadékok, jöttök??!”
Amilyen kis élénk teremtés volt, alighanem millióegy ilyen sztorit tudtak róla a barátai. De a popsajtóban ezeknek már nincsen nyomuk, mert Rachel Nagy egyáltalán nem volt nagy sztár soha. A detroiti garázsrockrevival- szcénából ugyan világsztárrá kapaszkodott a White Stripes, de a többiek, a Gories, a Dirtbombs, a Von Bondies meg persze a Detroit Cobras, mindig undergroundban maradtak. (Jó, a Von Bondies határeset, még angol slágerlistás számai is voltak.)
74.1.4. Talán 2001 körül, még a Victor Hugo utcai SZTAKI-házban volt az Index, és a Napster-korszak csúcsán jártunk, és eksztatikus állapotban guberáltunk újabb és újabb zenék között (ezt ma már nehéz elmagyarázni: a Napster előtt csak olyan zenét tudtál hallgatni, ami rádióban szólt – Ámokfutók és Pa-Dö-Dö – vagy amit meg tudtál veni a lemezboltban – Tubular Bells, de amikor jött a Napster…), több vincsesztert betöltő reggae-, ska- és dancehall-, rockabilly-válogatások, és rengeteg eredeti garázsrock, Sonics főleg, aztán így keveredett be, valami távoli amerikai faszi megosztott garázsrockmappájából a Detroit Cobras első albuma, a Cha Cha Twisttel és a Midnight Blueszal.
Világéletemben rajongtam az ilyen elementáris rockandrollért, és ott volt még ez a hihetetlenül kemény, agresszív, dinamikus, de mégis nőies, sőt erotikus, reszelős alt (inkább kontraalt)… Fogalmam sem volt, hogy egy „magyar” nőé. Tulajdonképen ma sem tudom. Mert azon kívül, hogy Rachel Nagy családneve elég magyarosnak hangzik, sosem láttam olyan interjúját, amiben beszélt volna erről. Detroitról beszélt általában, hogy milyen elbaszott egy hely, és főleg Irma Thomasról, New Orleans soulkirálynőjéről, akiért rajongott. (És nagyon szerette egyébként a Sword nevű austini stoner-thrash-doommetálzenekart is, ami véletlenül nekem is nagy kedvencem.)
74.1.5. Itt most még negyven-ötvenezer karakterben tudnám méltatni a Detroit Cobras munkásságát, az ötvenes-hatvanas évek souljának újrafelfedezését, a garázsrockmozgalmat meg a többit. Mary Ramirez, a csodagitáros lány és Rachel Nagy, a lehengerlő, szexi, ördögi énekesnő a rocktörténet egyedülálló produkcióját hozta létre: a Detroit Cobras csak feldolgozásokat játszott (egyetlen saját számuk volt tudtommal), de mégsem volt „feldolgozászenekar” (cover band), saját stílust és (új) értelmet adott a régi számoknak.
74.1.6. Akár magyar volt, akár nem, Rachel Nagy, a Detroit Cobras csodálatos énekesnője a hétvégén meghalt. Hogy miért, mitől, nem tudjuk. Azt sem, hogy hány éves volt. (45 és 50 között.) Gyász. RIP. 🙁 Legyen neki könnyű a lájk. Ószátok!
74.2. Fatcheck: Master of slaughter
74.2.1. „FUN FACTS
Orbán Viktor is a master of pig slaughter, which is an old Hungarian tradition in villages during the winter season.”
74.2.2. A Master (aki, ugye, nem mellékesen streetfighter basically) megint disznót vágott, lett belőle alapos kover, dolgoztak a kamerák, forgott köszpénzbű a sok hasznos anyag.
Az előző (18-as) kanpányba’ még szinte minden fideszes jelöltnek kelletett disznót vágnia Facebookon, lelkesen posztolgatták a képeket (az őscsepeli Németh Szilárd például azt hogy reggel már sültkolbásszal indít, nem szóltak neki, hogy disznóvágáson kolbász csak estére szokik lenni), idén úgy tűnik, annyira Orbán a fókusz (lásd: Putyin), hogy egyelőre csak ő toroz (és vidul).
74.2.3. Viszont kontrafunfact: ez a második nagy disznóvágásfícsör, ami Orbánról kikerült. És hát akármennyire masterja a slaughternek, azért az megfigyelő, már aki járt már disznüóvágáson, láthassa, hogy az igazán kényes és szekértelmet igénylő műveletek közelében soha nincsen. Pörzsöl, kapargat, abalét kavar, kolbászt ízesít (persze többnyire: dirigál), leginkább olyan műveleteket végez, amilyenek nagyon nem a Master szokott, hanem inkább a segédek. A dirigálást leszámítva persze. (Egyébként az igazi masterja, a tótkomlósi alpolgi meghalt egy éve.)
A szúrás meg a bontás környékén egyszer sem látni.
Nem mintha hiányozna. Nem mintha jobban járnánk egy vérző disznó fölött késsel térdelő Orbánnal. Csak úgy fun fact ez is.