444.hu, 2021. június 17.
UJ PÉTER
43.1. Gólhelyzetek zsinórban
43.1.1. Két héttel (orbánul: kettő héttel) ezelőtti pótkasztunkban, az egyébként nem kimondott politológusalkat Winkler előhozta a pedofiltörvényt (19:30-nál), hogy hát itt vajon mi a cél, mert a cél mindig az – mondta nempolitológusalkata ellenére eléggé éleslátóan –, hogy az ellenzéket beletolják valamibe. Tehát, hogy ellenséget építsenek, nagy-nagy ügyet kreáljanak, érzelmileg mozgósítsanak, hogyha esetleg megunnák az emberek a szigorúan monoton fokozódó migrációs nyomást, mégse jusson eszükbe Mészáros Lőrinc ezermilliárdján vagy Szíjjáró feleségének párszáz millióján nyamnyogni.
43.1.2. De akkor még tényleg nem látszott, hogy a pedofilügyben hogyan lehet majd belenyomni a 99 százalékban Gyurcsány Karácsonyt meg a többieket. Én szokás szerint ellépcsőháziaskodtam a kérdést magamban, azon lamentálgatva, hogy hát minden ilyen populo-illiberál behúzza előbb-utóbb a pedofilozást, ezen mindig lehet harciaskodni, az emberek, sőt, a gyerekek (!) védelmére kelni, a veszély maga éppen eléggé láthatatlan és megfoghatatlan, viszont annál rettenetesebb, mindennél félelmetesebb, tulajdonképpen ideális tárgya mindenféle populistáskodáskodásnak. Még felvétel után is rugóztunk a témán egy kört, hogy akkor ezzel most mellényúltak vagy sem, merthogy Kaleta, ugye, az necces, aztán Szájer-ügy sem régen volt, és hogy az ellenzék ebbe biztos nem ugrik bele – optimistáskodott Winkler, de aztán abban maradtunk, hogy várjuk csak ki a végét, lesz még ebben egy-két kanyar.
És, ahogy látjuk: lett.
Gyorsan.
A szokásos.
(Miniszterelnök úr! A szokásosat!)
43.1.3. Utólag már bölcsen bólogathatunk: tök Orbán, tök triviális, tök rutin. Tök Putin.
Kész minta van már, sokat dolgozni nem kellett a szövegen, csak kisilabizálni a cirill betűket. A háttérben meg már hetek óta méregetnek nyilván, big time, big data, lehet, hogy már méregetni sem kell, csak lekérni a legutóbbi adatokat. Hogy mennyien, hogyan reagálnak majd. Utcára lebontva tudják.
A „trükk” meg ugyanaz volt, mint a felhatalmazási törvénynél. Előbb altattak: benyomtak egy tervezetet, amit az ellenzék is el tudott volna fogadni, aztán bumm, jött a módosítással a lényeg.
És a buli elkezdődött.
43.1.4. Még eztán is volt vita, már így szerkesztőségen belül, hogy bejön-e vagy nem. Az optimista/naiv frakció azzal jött, hogy ennél azért felvilágosultabb az ország… meg hogy a felmérések szerint a melegek elfogadottsága… Na ja. Idegenellenesség vagy bevándorlópara hangulat volt 2015 előtt? És tessenek megnyugodni, pontosan tudják ott, a zenekari árokban, hogy mekkora az az elfogadottság, és még azt is tudják, hogy mennyi lesz egy év múlva. (Utcára lebontva.)
43.1.5. Vagy a tüntetéseken a liberális közönség elképedése: hát ez mégiscsak sok, hogy politikai nyereségvágyból, hogy éppen a gyerekek kontójára, satöbbi. Hát. Ja. Ha Szíriából idegyalogolt szerencsétlenek esetében sem merült föl az önkorlátozás, a politikai haszonszerzés mellőzése, akkor itt mitúl merült volna? Csak sikerült annak idején az egész életüket, gyerekeiket, minden vagyonukat hátukon cipelő, végtelenségig elcsigázott, kimerült rongyosokat napokig fel-alá masíroztatni az országban, ahelyett, hogy simán, egyetlen Híradó-vágókép nélkül, két óra alatt átvonatoztatták volna az országon… (Amit végül a megfelelő cirkusz után egyébkéntmegtettek. Majd kihirdették, hogy megvédték Európát.) Van itt érvényes kontója valakinek Orbánon kívül?
43.1.6. Orbán-szempontól, Orbán-fejjel nagyon sok értelme van ennek. Nagyon sok ziccer van a homofób pedózós-összemosós témában. Nagyon sok gólt lehet belőle szerezni.
43.2. Van tere a visszafejlődésnek
43.2.1. Éppen néhány nappal a mi botrányunk kirobbanása előtt emlékeztetett a világ legnagyobb törökgábora, Ian Bremmer és az Eurasia Group napi hírlevelében a Pew Research tavaly publikált kutatására, amely a melegek illetve a melegházasság elfogadottságát mérte föl sok országban. Nem sorolnám végig a kismilió érdekes megállapítást, de a lényeg kábé, hogy ugyan még mindig nagy a szakadék a nyugati országok (fejlett liberális demokráciák) és a kelet-európaik, és aztán Afrika között, de a világon szinte minden országban nőtt a homoszexualitás elfogadottsága az utóbbi húsz évben. Kivéve Oroszországot, ott még csökkent is.
Magyarországon, a 2019-es adat szerint az elfogadásra valamivel többen hajnak, mint az elutasításra.
De az orosz példán látjuk, hogy lehet dolgozni a kérdésen.
43.3. Yo Dawg I herd you like Putin so We put a Putin in yo Putin so you have Putin while you Putin
43.3.1. Az orbánizmus több elemében már régen túlputyinizálódta (túlputyinizálta magát) a putyini mintát. A hatalmat legalább olyan biztosan és erősen tartja kézben Orbán, mint Vlagyimir. A mi Navalníjunkat még megmérgezni sem kell. (Jó, nem is tud százezres tüntéseket szervezni.)
El lehet intéztetni saját táborával.
Indokolatlanul kevés figyelem jutott erre a Tóth-Hadházy ügyre. Nem lehet túlhangsúlyozni a súlyosságát. De akiben cseppnyi illúzió is lett volna az ellenzéki összefogással kapcsolatban, annak ebből már értenie kell: az egész egy darab szart sem ér.
Semmit.
43.4. Világsláger magyarul
43.4.1. A pedofilok elleni háború hirdetése és jó esetben összemixelése homofób ezzel-azzal igazi populista világsláger. Szinte minden autokratikuskodásra hajlamos rendszer megpróbálkozik vele. Mint fönt okoskodtam (43.1.2): hálás téma, szinte tökéletes. És valahogy benne van a levegőben. Zeitgeist. Az Egyesült Államokban, ami mégis csak a világ legfejlettebb, vagy hát, ki tudja ma már, leghogyishívjákabb izéja, ahol aztán elég kevéssé fogékonyak a népek a homofóbiára, a Republikánus Párt szavazóinak 23 százaléka simán úgy gondolja, hogy az országot (a világot) egy titkos, sátánista-pedofil hálózat irányítja.
Esküszöm, a szabadkőművesekkel előrébb voltunk.