hvg360.hu, 2022. február 24.
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
hvg360: Már Kijevet támadják az orosz csapatok, vagyis Putyin nem állt meg a két szakadár megyénél. Ez várható volt?
Sz. Bíró Zoltán: Valóban nem állt meg, hanem továbbment, ami önsorsrontó lépés, aminek szerintem nem mérték fel a következményeit. Kijelenthetjük, hogy a józan ész kiköltözött a Kremlből. Az, hogy Putyin Kijev felé fordul, már akkor várható volt, amikor egy 30 ezres orosz kontingens kezdett hivatalosan hadgyakorlatba Belaruszban, ahonnan gyorsan és könnyen lehet támadást indítani Kijev irányába, hiszen a Dnyeperen nem is kell átkelni, hanem azt megkerülve lehet eljutni Kijevbe.
Kijev bevétele és a hatalomváltás Oroszország célja Ukrajnában?
Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése. Kijev azonban egy majdnem 3 milliós nagyváros. Két forgatókönyv is elképzelhető: vagy csupán gyűrűbe fogják az oroszok, vagy be is vonulnak, de akkor utóbbi esetben elhúzódó, hosszú utcai harcok következnek, ami rengeteg véráldozattal és jelentős civil veszteséggel jár.
Egy orosz bábkormányt mennyire fogadhatnak el az ukránok, főleg úgy, hogy ukrán önvédelmi alakulatok szerveződnek. Polgárháborúvá fajulhat a helyzet?
Polgárháború lehet, igen. Tény, hogy az ukrán hadsereg bár megerősödött a Krím annektálása óta, aligha képes megállítani az orosz haderőt. Az ukrán hadsereg jobban felszerelt, mint 2014 előtt, és motiváltabb is, de a légiereje, a légvédelme egyértelműen gyengébb. Viszont most szárazföldi műveletek jönnek, itt pedig már nem annyira egyenlőtlen a küzdelem, az ukrán haderő és az önvédelmi alakulatok ellen fognak állni. A legborzalmasabb időszak jön, katonák és ártatlan civilek halálát hozva.
Oroszország „békefenntartó” akciójához csatlakozhatnak más szövetségesek is?
Fehéroroszország tulajdonképpen már megtette, bekapcsolódott a háborúba azzal, hogy minden segítséget megad az oroszoknak. Az örmények vagy a kirgizek viszont úgy vélem, nem fognak segíteni Putyinnak. Sőt, a kazah külügyminiszter már világossá tette, hogy nem követik Oroszországot. Továbbá nagyon érdekes volt a müncheni biztonságpolitikai értekezleten – amelyen Oroszország nem vett részt – a kínai külügyminiszter kijelentése, mert a területi integritás sérthetetlenségéről beszélt, külön kiemelve, hogy ez Ukrajnára is vonatkozik. Vagyis Kína ehhez a zajos külpolitikai ámokfutáshoz nem adja a támogatását.
Ez már az újabb hidegháború?
Oroszország nagyon durván elszigetelte magát, ez pedig rövidesen megmutatkozik a mindennapi életben is. Az orosz jegybank ugyan történelmi nagyságú, 630 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, de ez a pénz véges. Tartósan aligha tud Putyin szembenállni a világgal, de közben különösen riasztó a nukleáris fegyverekkel való fenyegetése.
Ki veszít többet egy elhúzódó konfliktussal gazdaságilag: Európa vagy Oroszország?
Az oroszok számára egy elhúzódó konfliktus súlyos gazdasági következményekkel jár. A Krím annektálásakor Moszkvának a jegybank nemzetközi tartalékai mellett volt két szuverén alapja is, de ezek egyikét 2017 végére teljesen felélte. Putyinnak nem is a gázexport bojkottja fájna legjobban, hanem a kőolaj- és származékaié. A szénhidrogénexportból származó bevételek kétharmadát ugyanis a kőolaj- és származékainak exportja adja. A gázellátási problémákat vagy éppen a gáz árának emelkedését Európa ezzel szemben persze megérzi, de hosszabb távon biztosan talál rá megoldást.
Mi lehet a sorsa ebben a helyzetben például a Paks II beruházásnak?
Egy felelős magyar kormány felfüggesztené az agresszor Oroszországgal a közös beruházásokat. Külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból ezeket folytatni végtelen felelőtlenség lenne.