Az ismert rabló

1.

Csendért kiáltott Lukáts Andor, Jordán Tamás és Vámos Miklós elsején; ő dóguk, szerintem csendért valahogy így lehet kiáltani: kuss!

Kussból meg van elég. Kusstúltermelés. Termetes kussok ülnek mindenfele. Nagy pénzek körül nagy kussok. Ügyek körül. Konszolid bankok körül. Árnyas áfák körül. Közmilliárdok körül.

Arhangelszkileg mi a dörgés, mondjuk? Dörgés egy szál se. Csönd. Lehelet megszegik. Elfáradt, csöndesen kimúlt nyomozások hevernek szanaszét. Elhalkult sajtóbotrányokat kavargat a langy szellő. Szendereg a vállalkozói tagozat. A százmilliós villák környékén a légy zümmögését is hallani, csak könnyű, finom sóhajok mozgatják a levegőt, a hatszázas Merdzsók meg egyébként is nagyon csöndesek.

Vagy itt van a legújabb s -szebb ügy, amelyet kitárgyalt az összes újság, híradó a múlt héten: rendőreink rutinból hülyére vertek néhány szénártatlan embert. Védekezés: előfordul az ilyesmi, kérem, szoktunk mi hülyére verni máskor is állampolgárokat, kérem, mégse nyafognak, panaszkodnak.

Az illetékes kapitány még megpróbált habogni valami magyarázkodásfélét, de olyan linkre sikeredett a duma, hogy nincs az az alulképzett nyomozó, aki megenné alibinek. Az ügyben azóta: kuss. Méretes kuss.

Mondani nem kell, kultúrállamban egy ilyen ügybe belügyminisztertől tizedesig belebukik mindenki, aki a környéken volt. De azt sem kell mondani, hogy ez itten nem kultúrállam. Itt egy hangos szót sem hallani.

Akkor mostan, feloldva a Lukáts-Jordán-Vámos-paradoxont, egy kis zajért van kiabálva.

2.

Egy év után elfogta a rendőrség a Margit-szigeti gyilkosokat. Szép siker, az ember már nem is reménykedett benne. Sajtó alaposan tájékoztatva, pontot tettek az ügy végére, írják szellemesen, cikkek a nyomozás részleteiről.

Aszongya: a nyomozók első lépésben elszámoltatták a Margit-sziget ismert rablóit.

Aha.

Hát így nehéz. Ha és amennyiben a Margit-szigetnek ismert rablói vannak.

Az ember mondjuk teniszezni megy reggel, az egyik nyitó büfénél már ott áll az ismert rabló, szervusz Ferikém, hogysmint? Köszike. Sűrűn. Benyomom ezt a kávét, aztán húzok, mer’ még le kell csapnom egy kocogót meg két nyugdíjast, na szasz!

Az ismert rabló nyilván jóban van mindenkivel, előre köszön az atlétikai centrum portásának, a Főkert alkalmazottaihoz is van egy-két kedves szava, lekezel a játszótérre futtatni igyekvő pitbulltulajdonosokkal. Ismert rablóként nyilván közmegbecsülésnek örvend, fizeti a tébét, az eszját és gyűjti a Pepsi-Colás kupakokat, gyermekeit féltő gonddal neveli.

Nincs is semmi gáz az ismert rablóval, egészen addig, amíg le nem szúródik egy angol a szigeten, ilyenkor aztán egymást érik a kellemetlenségek, jön az elszámoltatás mint olyan.

Van azért egy apró ötletünk a következő Margit-szigeti gyilkosság nyomozóinak, afféle praktikus tanács, amellyel talán lerövidíthető a felderítési idő: legközelebb első lépésben a sziget ismert gyilkosait számoltassák el.