Népszabadság, 1996. május 15.
Szerda
UJ PÉTER
Enyhe hányinger, idegi alapon. Nem a tegnapi Bandanas-Leukémia-koncert, aztán a hajnali acid party, áh, az nyugtat: hazatapogatni fél hét tájban, tök világos, madár, minden, futni másfél kilométert a Lágymányosi híd budai kivezetőjén a MAFC-pálya mellett valami betépett gyerekkel, a friss levegőn, igen: ép testben ép lélek; találni egy rádiótelefont az avarban, előtte meg nem sokkal egy gazdátlan Zsukot, anyám!, ha megázik, kidobjuk; aztán reggel még belenézni az eredményekbe, kikaptunk; és hallgatni valami sötét orosz rockzenét, etnót, torokénekessel, a borító szerint russian, de nyilván valami finnugor rokonról van szó, esetleg sumer, de még ő a legjobb a román Red Hot Chilik, a cseh Bon Jovik, a lengyel Biohazardok között.
Vissza. Azaz előre. Ez a hányinger most igazi ideg. Pillanatnyi hányinger: hétfő nulla óra ötvenhét, feszkó. Hu, az anyját, megyünk egy ponttal a félidőben. 51-50. Chicago Bulls-New York Knicks. Kemény lesz nekem ez a rájátszás: éjjel rágyógyulok a monitorra, modem bekapcs, Internet: hogy állunk? Kétpercenként eredményfrissítés, részletes statisztikák, többet mond, mintha nézném a meccset. Jordan: tizenöt pont a félidőben. Utána Harper nyolccal. De hol van Pippen?
Jól van, három perc ment le a harmadik negyedből, már négy ponttal megyünk. Ez a csapat nem szokott kikapni, ha vezet a harmadik negyedben.
Úristen, megint égünk kettővel. Mi van? Infarktust kapok, komolyan. A kezem tiszta hideg, a fülem meg forró, kicsit zúg, vérnyomásprobléma. Ha mostan én meglátnék egy New York-szurkolót, nem tudom, mit csinálnék. Szájba vágnám, minimum. De inkább agyonverném egy Wartburg-féltengellyel. Aztán följelenteném magam. Bajom nem lehet belőle: csak egy New York-drukker volt. Vagy ha szembe jönne velem a Bartók Bélán a Ewing a kettőtíz magasan hordott ronda arcával, biztos a nyakának ugranék. Mint a nyúl a Gyalog-galoppban.
Jordan, Pippen, Rodman. Állítólag a kosárlabda-történelem legsúlyosabb hármasa, legcoolabb, úgy értem. Jordan 34 éves, Pippen 31, Rodman pont most töltötte be a 34-et. Nyolcvanhét meccsen vannak túl eddig, november óta. Eszembe jut Fischer Pali, aki megfiatalodott, és hajlott kora ellenére gólokat szerez. Huszonkilenc éves. És a Döme?
James Edwards a Chicago padján 41. Ebedli Zoli 43 évesen osztrák unterligában nyomja külsővel a keresztlabdákat.
Már megint a New York vezet. A szemét verekedős állatok. Biztos nekik fújnak, vagy valami.
Jó, most egy pont ide és 36 másodperc van hátra. Most ki támadhat? Csak nézem a számokat a monitoron, kétpercenként hozzáadódik valamennyi valamelyikhez.
És megvan! Három ponttal legyaláztuk a nyomorultakat. Starks ellépte az utolsó hárompontosát. Mindig bíztam benne.
Várok egy kicsit, amíg elmúlik a kézremegés. Kemény nyár lesz itten.
Jó estét, jó szurkolást!
Uj Péter