Élet és Irodalom,

LXIX. évfolyam, 6. szám, 2025. február 7.

KOVÁCS ZOLTÁN

A magyar kormányfő kedden bejegyzést tett közösségi oldalán az előző napi európai uniós csúcstalálkozóról. Furcsa összejövetelnek nevezi az eseményt, bár, hogy mi volt benne a furcsa, nem fejti ki. Annyit mondott, hogy megérkezett a Trump-tornádó, ezért az Európai Unió vezetőinek is változtatniuk kell korábbi politikájukon. Hozzátette, „a legtöbben még azt hiszik, ők megúszhatják. Nem fogják.”

Mi van ebben az idézőjelek közötti gondolatban? Káröröm meg szervilizmus, utóbbi legfőképp. Trumppal nyilván sok minden megváltozik a következő években, igazodni is kell hozzá, de ami Orbán részéről elsősorban fontos, hogy nyertes lóra tett. Különösebben nem érdekli őt az unió sorsa, tőle akár darabjaira is hullhat, a lényeg, hogy a szuverenitásra amúgy igen büszke Orbán saját belpolitikai helyzetének stabilizálódását reméli Trump győzelmétől. Láthatóan örül, hogy sokan „nem fogják megúszni” a várható nehézségeket, de azért ne feledjük, akiknek a vereségét várja, azok olyan államok, amelyek állítólag a szövetségeseink, még ha Orbán ellenfelei is. Hogy hosszú kormányzása idején néhány kérdésben igaza volt, egyértelmű, de amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, elfogadta a szervezet értékrendjét és alapszabályát. Ennek, és általában is az uniós mechanizmusnak a bírálata magától értetődő, de az a kultúra, amit Orbán, de főleg az emberei magukkal cipelnek a magyar és az európai közéletbe, az elborzasztó.

Orbán tehát azt mondja, Donald Trump két hét alatt néhány intézkedéssel máris a feje tetejére állította a világot. Föl is sorolja: Amerikában vége van a genderőrületnek, vége a globalista Soros-szervezetek finanszírozásának, az illegális migrációnak, és az orosz–ukrán háború támogatásának is. Vagyis vége van mindennek, amit a brüsszeli bürokraták az elmúlt években megpróbáltak lenyomni a torkunkon.

Nono.

A legfontosabb döntései közül Trump kettőt felfüggesztett, a Mexikóval és Kanadával szembeni védővámot. Ahol bevezeti majd, feltehetően az unióval és Kínával szemben, ott lesznek válaszlépések. A Soros-szervezetek, és persze további más, nem Soros-szervezetek globalista segélyakcióit leállíthatja, bár megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok többek között attól volt erős, amikor erős volt, hogy ezek a támogatási modellek működtek. Ezt a rendeletet is visszavonta a Fehér Ház, bírói döntés alapján.

Az illegális migráció mindig is jelentős volt, általában pedig aligha lehet szimpla nativista nagytakarítást csinálni olyan államban, amelyik büszke volt arra, hogy nagyságát a világ minden térségéből érkezők alapozták meg.

Az orosz–ukrán háború sem egyszerű, mint sokaknak azt ebben az országban lenyomták a torkán. Nem a két nap alatti befejezésről van szó, mert az kampányban jól hangzik, de amúgy semmi értelme. Arról például, hogy Trump a legújabb hírek szerint olyan megállapodásról akar tárgyalni Ukrajnával, amelyben Kijiv garantálja a ritkaföldfémek szállítását segélyekért cserébe. Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberben vetette fel ezt az ötletet az Oroszországgal vívott háború befejezésére irányuló „győzelmi tervének” részeként – írja a The Guardian. „Olyan üzletet akarunk kötni Ukrajnával, amelyben ők biztosítják a ritkaföldfémeket és más dolgokat, cserébe mi segítünk nekik.” Peszkov Kreml-szóvivő pontosan látta ennek a lényegét: ez ajánlat Ukrajnának a segítség megvásárlására, vagyis nem arra, hogy ezt továbbra is ingyenesen vagy más alapon, hanem pontosan arra, hogy kereskedelmi alapon nyújtsák. „Ugyanakkor Washington jobban tenné, ha egyáltalán nem nyújtana segítséget Ukrajnának.” Trump szerint Washington dollármilliárdokat ad Kijivnek, és ezért azt akarja, hogy amit befektetnek, garantálva legyen. Az a gondolat, hogy az Egyesült Államok befektet Ukrajnába, némiképp új. Mi van, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió érdekei a háború esetében találkoznak? Akkor baj van.

Orbán mindenről beszélt, de mintha nem hallott volna arról, hogy az Egyesült Államokban minden híreszteléssel szemben nem szeretik a korrupciót. És ez nagyobb gond, mint a „genderőrület”. Természetesen ott is van korrupció, de nem szeretik. Olyan, államilag megalapozott, törvényesített korrupció, mint amilyen Magyarországon van, az Államokban egyáltalán nincs. Rogán Antal sem véletlenül került föl a Magnyitszkij-listára. Akik úgy gondolták, hogy ez a korábbi nagykövet magánakciója, csalatkozni fognak. Még a Trump-adminisztráció azon emberei is, akik elkötelezettek abban, hogy Rogánt levegyék a listáról. Ők is meg fognak ismerkedni azokkal a tényekkel, amelyekre tekintettel Rogán nevét feltették. Olyan tényekkel, amelyekkel ez idáig nem lehettek tisztában. Lesznek, akik bár Trump politikájában bíznak vagy hisznek, de számukra mégis az Egyesült Államok érdeke a legfontosabb.