Népszabadság, 2000. július 29.
BÄCHER IVÁN
Greene, Graham: Álomnapló
Graham Greene, a jó és sikeres angol író utolsó könyve álomnapló.
Greene évtizedeken át aludt úgy, hogy nachtkasztlijára blokkfüzetet és tollat készített, s ha arra riadt, hogy álmodik, akkor gyorsan feljegyezte álmát.
Élete végén e följegyzésekből maga kompilált össze egy kicsiny kötetnyit, afféle búcsúzóul talán.
Érdekes könyv ez, nekünk különösen elgondolkoztató.
Nem akarok okoskodni itt, tudom, hogy az álmodásnak tengernyi mennyiségű és mélységű a szakirodalma, de talán megáll az a laikus érzés, hogy az ember avval álmodik, akivel, amivel ébren is egyült él, foglalkozik, küszködik, no meg amitől menekül, vagy amit felejteni akar görcsösen.
Egy jó és sikeres angol író álmain keresztül egy jó és sikeres angol író éber életébe pillanthatunk bele.
Miről és kiről álmodott Greene?
Híres írókkal álmodott, külön fejezetet is szentelt e könyvecskében nekik, aminthogy a hírneves politikusok is gyakran szerepeltek álmaiban. Wilson, De Gaulle, Hruscsov, Castro, Ho Si Minh — nekik is jutott egy ciklus tehát.
Álmodott a háborúról is. Ezekben az álmokban általában az Angliában partra szállt németekkel küzd, meglehetősen hősiesen és eredményesen.
De legtöbbet az utazásról álmodott.
Greene életének nagy élménye az utazás volt. Nem a nagy utazás, hanem a kicsi. Az irodalom turistája volt. Mindenütt otthon, ám sehol sem szervesen. Ő mindig meglátogatott valakit, vagy kiküldetésben volt, a háború alatt pedig, mint a titkosszolgálat tagja — e cég is külön fejezetet kap a könyvben — mozgott a világban föl s alá.
Sehova sem volt ő űzve, verve, zárva. Nem utazott soha vagonban, s az övéi nem utaztak úgy, nem masírozott gyalogmenetben, nem zsuppolták soha teherautó-platóra.
Meg is látszik ez álmain.
A nagy és sikeres angol írót nem kínozták rémálmok soha.
A nagy író szundikáló pápákról álmodott, királyi fenségekről, irodalomról, színházról, könyvekről, macskákról és kutyákról — persze ez utóbbiak sohasem nagyanyószaggató pitbullok vagy gyerekeket üldöző farkaskutyák, hanem kedvesen csevegő, szelíd álomállatok csupán.
A halál egy-két röpke álommal van képviselve — istenem, de boldog ember lehetett ez a Graham Greene.
Álomképkockák egy sikeres, jó író, egy elkényeztetett angol úr közepesen érdekfeszítő életregényéből. (Ulpius-Ház, 96 oldal, 1180 Ft)
Bächer Iván