Élet és Irodalom,
LXIX. évfolyam, 4. szám, 2025. január 24.
KOVÁCS ZOLTÁN
Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján jelent meg a közlemény: „A Kormány és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti nemzetközi megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében megszületett kormányzati döntés alapján 2025. január 16. napján sor került Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területeinek értékesítésére. (…) Ez nettó 50,9 milliárd forintos vételáron valósult meg, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósítja meg.” A bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők.
Ez volt hétfőn. Kedden reggel kiderült, hogy a főváros jogászai a terület eladásáról szóló szerződésben ráakadtak egy pontra, amely biztosítja, hogy a fővárosi önkormányzat élhet az egész területre vonatkozó elővásárlási jogával, mivel az ingatlanon résztulajdona van. Karácsony Gergely még ezen a napon bejelentette, érvényesítik a jogot, és a főváros szándéka, hogy megveszi Rákosrendezőt. Az arab befektetőnek eladott terület egy része a Budapesti Közművek Zrt.-é.
Valamivel később, kedden délelőtt Lázár János bejegyzésben reagált. Azt írta, a kormány „üdvözli Karácsony Gergely eszmélését és a rákosrendezői fővárosi tájsebre bejelentett elővásárlási szándékát”, hozzátéve, hogy a kormány mindig szívesen tárgyal Karácsonnyal. Annyit kérnek, hogy a főpolgármester élhet az elővásárlási joggal, csak mutasson be egy 5000 milliárdos fedezetet. Ezzel viheti a főváros azt a területet, amivel harminc éve nem csinált semmit.
Arra nem emlékszem ugyan, hogy a jobboldali városvezetésnek Tarlós István idején miért nem fájt ez a tájseb annyira – az is volt egy évtized, ráadásul az az idő 2010-től 2019-ig gazdasági szempontól alkalmasabb lett volna a tájseb begyógyítására, mert sokkal jobb volt a külgazdasági helyzet, és nem voltak ilyen brutális kormányzati elvonások az önkormányzatoktól –, és arra sem emlékszem, hogy Lázár olyan szívesen tárgyalt volna Karácsonnyal. Ez a szándék inkább fordítva igaz, de ez a hárítási kultúra mára megszokott. Meg az a stílus is, amit Lázár gyakorol: hozzon magával a tárgyalásra Karácsony egy ötezermilliárdos csekket. Ennél nagyobb baj, hogy a miniszter mérhetetlen hatalma tudatában már megint kevélykedik, közben az Arab Emírségek gyakorlatilag megkapta Budapest egy jelentős darabját, belátására bízva, hogy mit csinál vele. Hogy mi lesz ott, azt senki sem tudja, ilyen tartalmú pályázat nem volt. (Mini-Dubaj – de hogy szalonképes legyen az egész, most hivatalosan Grant Budapest.) Még a légi közlekedéssel kapcsolatos szabályokat is figyelmen kívül hagyhatják a felhőkarcoló építői. Gyakorlatilag minden magyar jogszabály és építési szabály alól felmentik az arab beruházókat – az önkormányzati szabályok kivételével. Lázár habzó önérzettel kijelentette ugyan, hogy felhőkarcoló nem lesz, ehhez képest a szerződés szerint 250 és 500 méter magas házak építése megengedett. Amúgy a Gyurcsány-kormány idején már volt egy épületmagassági vita. „Az események középpontjában Bojár Iván András állt – írja az index.hu –, aki Schneller korábbi főépítész régi ellenfele, akkoriban SZDSZ-es fővárosi képviselő is lett.” A fővárosi szabályozási terv 45–65 méterben írta elő a homlokzatmagasságot, és ennek a szabályozásnak a megváltoztatása nem is került igazából napirendre. A főváros ugyan tárgyalt erről, aminek egyetlen következménye az volt, hogy a jobboldalon sejtették, nagy gazdasági érdekcsoportok nyomulnak a magasház-bizniszre. Aztán sokáig minden maradt a régiben.
Olyannyira, hogy 2017-ben Lázár még kijelentette: „Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz.” Ő ma már építési és beruházási miniszter, korábbi véleményét azonban fenntartja. Ennek ellenére azóta megépült a Mol új székháza, ami a maga 143 méteres tornyával technikailag az ország első felhőkarcolója lett.
A Mol-torony miatt nem olyan régen még hosszú viták zajlottak arról, hogy mekkora épületeket visel el Budapest. A tornyot végül felhúzták, a kormány akaratának az UNESCO sem tudott megálljt parancsolni. Most hasonló forgatókönyv készül, csak már 220–240 méteres felhőkarcolókról van szó. De ötszáz méternél isten bizony nem lesz magasabb egyik sem.