Múlt hétvégén Ösküben

Gránitszilárdságú alaptörvényünket kormányzatunk ismét módosítani tervezi, természetesen nem azért, mert jobb dolga momentán nem akad, hanem mert a változtatás fontos, sőt húsba vágó leend. A tizennegyedik módosítás célja könnyen belátható, lényege abban áll, hogy a legfőbb ügyésznek ne kelljen okvetlenül ügyésznek lennie, lehessen szépségtanácsadó, sajtkészítő, kutyakozmetikus vagy bármi egyéb, csak lehetőleg ne ügyész legyen, mert az olyan uncsi, Mária országa viszont roppant szórakoztató hely, és az is marad.

Nálunk a rendőr fényes nappal kannabiszt és kokaint árul kinn az utcán, hadseregünk Védelmi Beszerzési Ügynöksége pedig egy nemzetközi hackercsoport karmai közé került, elannyira, hogy a darkweben már súlyos katonai titkokról, például a magyar haderő különböző képességeiről árulkodó képernyőmentések, továbbá e-mailek, munkatársak nevei és hadászati beszerzések adatai olvashatók. A csoport mindössze ötmillió dollárt kér azért, hogy az ott zárolt adatokat feloldja, illetve ne hozza nyilvánosságra, igazán szerény követelés, nyilván azért, mert a hackerek szerint a mi titkaink nem lehetnek oly rohadtul izgalmasak.

Evvel együtt szórakoztató ország vagyunk, John le Carré vagy Frederick Forsyth tollára méltó, noha bamba képpel, unottan mászkálunk az utcán olyan házak előtt, amelyekben talán afféle történelemfordító események zajlanak, amilyeneket a mi szűk agyunkkal elképzelni se tudunk. Magyar–argentin űripari együttműködés is készülődik, bár az éhenkórász magyar embert az argentin angus marhák húsa ennél sokkal jobban foglalkoztatja, abban ugyanis a faggyú nem az izmok, hanem a húsrostok között halmozódik fel, s evvel a szeletet különlegesen zamatossá és porhanyóssá teszi. Szijjártó evvel összefüggésben annyit tudott mondani, hogy már folyik a kiképzése annak a magyar űrhajósnak, aki a Nemzetközi Űrállomáson fontos kísérleteket hajt végre, amitől az egész hazai szektor kaphat egy új lendületet, pláne ha sikerül összekapcsolódni az argentin űriparral is.

Nyájas olvasónkat ez valószínűleg nem ajzza fel igazán, ezt meg is értjük, már csak azért is, mert az angus steakek árát nem a törvénytisztelő magyar ember bukszájához szabják, hanem azon hazafiakéhoz vagy külföldi barátainkéhoz, akiknek a nevét a törvénytisztelő magyar ember, ha jót akar, a szájára se veszi. Hacsak olyankor nem, amikor az illető külföldi barát hosszabb magyarországi tartózkodásra kapott meghívást, persze nem tőlem vagy a nyájas olvasótól, hanem olyasvalakitől, aki érdemeit és erényeit tekintve csillagászati magasságokban áll fölöttünk, konkrétan a miniszterelnöktől, ki mástól. Orbán magyarországi kiruccanásra, vagy talán hosszabb hajdúszoboszlói gyógyüdülésre invitálja Benjámin Netanjáhut, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki háborús bűncselekmények, sarkosabb megfogalmazással emberiség elleni bűntettek miatt.

Természetesen nem zárható ki, hogy Benjámin Netanjáhu ártatla­nabb, mint a ma született bárány, viszont ezt nem a magyar kormányfő tiszte eldönteni, Orbán ettől függetlenül eldöntötte. Hogy milyen alapon, az nyilvánvaló: az ICC határozatával a nyugati demokráciák java, köztük például Ausztria, Belgium, Finnország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Szlovénia is egyetért, Orbánnak tehát szembe kell vele fordulnia. Ellenkező esetben ugyanis belemosódna az épeszű, tehát arctalan nyugati politikusok szürke tömegébe, arra pedig gondolni se jó.

Pláne nem itt és akkor, amikor a harmadik világháború már kirobbant, noha egyelőre Ukrajna területére koncentrálódik, legalábbis Valerij Zaluzsnij, az ukrán haderő volt főparancsnoka szerint, aki természetesen lehet félbolond is, de nem biztos, hogy az. Arra hivatkozik, hogy Ukrajna már nemcsak Oroszországgal harcol, hanem észak-koreai katonákkal néz szembe, az ukrán civileket iráni drónok gyilko­lásszák, Ukrajnában kínai lőszerek robbannak, az orosz rakéták alkatrészeinek jó része is kínai, és így tovább. Amit ő mond, abban van ráció, ám amit Szijjártó hord össze, abban szemernyi sincs.

Viszont szórakoztató, ez az érdeme.

Szerzője azt írja a Facebookon, hogy „az Egyesült Államokban a hatalomból kiszavazott, saját pártja által levett, sokak által megkérdőjelezett kapacitásokkal rendelkező, hivatalából két hónap múlva távozó elnök(kel) olyan döntéseket hoz(at)hat(nak), melyek világméretű katasztrófához vezetnek”. A magyar alap- és középfokú oktatás horrorisztikus állapotáról nap nap után rémtörténeteket olvasgathatunk, de fölösleges; ez a külügyminiszteri megnyilatkozás önmagáért beszél.

És ez még mind semmi, a csúcs a folytatásban található, ott azt tudjuk meg, hogy a háborúpárti politikai elit tagjai elkeseredett rohamot indítottak az ukrajnai háború „világháborúvá terjesztése” érdekében. Vagyis létezik egy háborúpárti politikusgárda, melynek tagjai az ukrajnai háború világháborúvá való felturbózásáért a macskájuk lelki üdvösségét is odaadnák, mármint a külügyminiszterünk szerint.

Ő érdekes ember.

Csak remélni merjük, hogy tanácsadóinak valamelyike megemlítette neki a múlt hétvégén Ösküben rendezett Öskü Egészség Fesztivált, volt ott minden, egyebek közt Access Bars energiagyógyászat, bármit is jelentsen ez, továbbá csoportos lelki blokk-oldás, füvesasszony, kristálygyógyászat, szellemgyógyászat, tündérgyógyítás és még számos borzongatóan izgalmas lehetőség, mindez a Magyar Falu Program, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Miniszterelnökség és mások támogatásával. Aki gyógyulni akart, az a helyszínen minden támogatást megkapott, nyilván nem ingyen, hanem jutányos áron. Léteznek továbbá pszichiáterek is, ezt már mi tesszük hozzá, akik egy ilyesfajta téveszmékkel viaskodó páciens megvizsgálásának lehetőségéért a saját lelki üdvösségüket adnák oda, ám tőlük még ezt is megtagadta a sors, de nyilván nem örökre. „Nincs veszve bármi sors alatt / Ki el nem csüggedett”, énekli Bánk bán a róla szóló operában, és nyilván igaza van.

Vagy nincs.

Tudja a fene.