Magyarország – 1935-09-14 / 209. szám

Egy különös választás

A bátmonostori szavazatszedő bizottsági elnök bűnpöre Baján

Baja, szeptember 13.

(A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A bajai törvényszék Linzer-tanácsa ma felelősségre vonta Major Sándor 27 éves bátmonostori tanítót azért, mert mint a bátmonostori szavazatszedő küldöttség elnöke a tavasszal különböző törvénytelenségekkel megakadályozta, hogy mintegy 250 ellenzéki szavazó a szavazóhelyiségbe jusson és leszavazhasson. Ezenkívül más választási bűncselekményeket is hozott fel az ügyészség a vádiratban a tanító ellen.

A tárgyalás megnyitása után kiderült, hogy Major Sándor vádlott nem jelent meg. A zsúfolt teremben nagy felzúdulás támadt s a megidézett mintegy 100 tanu izgatottan kiabált.

Ekkor felállt Knézy Lehel dr. ügyvéd, a NEP vármegyei párttitkára, Major védője és hatósági orvosi bizonyítványt mutatott be a törvényszéknek, amely szerint Major Sándor ideggyengeségben, súlyos betegen fekszik és nem tud a tárgyaláson megjelenni.

Amikor az elnök felolvasta az orvosi bizonyítványt, még nagyobb zaj támadt a tanuk között, kiabáltak: »Semmi baja sincs, otthon van, tegnap sétált, kerékpározott, tessék elővezettetni! «Parcsetics József ügyvéd, Mojzes János képviselője, előterjesztést tett a törvényszéknek, hogy törvényszéki orvossal vizsgáltassák meg a vádlottat. Mojzes János autóján Haranghy törvényszéki orvos kiment Bátmonostorra, megvizsgálta a tanítót, majd behozta magával az autón a tárgyalásra. Itt Haranghy dr. kijelentette, hogy Major neuraszténiás ugyan, a tárgyalás azonban nem árt egészségének.

A tárgyalást megkezdték s az elnök megkérdezte:

— Hogy lehet az, hogy ön lett az elnöke a szavazatszedő küldöttségnek, holott a névjegyzékbe felvéve nincs és nincs szavazati joga sem?

A vádlott azt válaszolta, hogy ezt nem tudja.

Az elnök megállapítja, hogy sorshúzás döntötte el, hogy a kormánypárti vagy az ellenzéki szavazókkal kezdjék-e a szavaztatást. A sorshúzást a vádlott eszközölte.

Az elnök kérdésére a vádlott tagadja, hogy megjelölte volna a sorshúzásnál a Nep. céduláját, hogy azt húzhassa ki elsőnek.

Az elnök erre megállapítja, hogy nem neki kellett volna lebonyolítani a sorshúzást.

Major elmondotta még, hogy félt a választók összeverekedésétől, ezért, szavaztatta le előbb a kormánypártiakat. Hivatkozott arra, hogy az 1931-ben történt választás alkalmával véres incidens volt Bátmonostoron, nem akarta, hogy ez megismétlődjék.

Az elnök erre nyomban megállapította, hogy ez a védekezés teljesen hamis, mert 1931-ben tényleg volt ugyan egy véres incidens, de az semmi összefüggésben nem volt a választásokkal.

A továbbiak során a vádlott tagadta, hogy a kormánypárti szavazók leszavazása után a 250 főnyi ellenzéki szavazócsoportot csendőrökkel szétkergettette volna és hogy a szavazásnál az időt húzta volna. Azt is tagadta, hogy a szavazási záróra után kihirdette, hogy több szavazás nem lesz s amikor emiatt zúgolódtak az emberek, csendőrökkel csináltatott rendet.

Az elnök megállapítja az iratokból, hogy a királyi ügyész a helyszínen 300 embert, hallgatott ki, s ezek a tanuk mind terhelő vallomást tettek.

Ezután megkezdődtek a tanúkihallgatások.

Az első tanú Németh István bátmonostori kisgazda, a kisgazdapárt bizalmi embere, ő jelentette fel a tanítót a választási bűncselekmények miatt. A tárgyalás tart.