A patrióta álma

Most  akkor mekkora a baj? A magyar külügyminiszter néhány napja olyan hangvételű nyilatkozatot adott az RBK nevű orosz üzleti napilapnak, ami fölér egy fájdalmas kiáltással, ezt mondta: Magyarország az oroszországi szállítások nélkül teljesen meg lesz fosztva az olajtól. „Nem fogjuk tudni ellátni az országot tágabb értelemben. Egyszerűen nem fogjuk tudni kielégíteni az üzemanyag iránti igényt… mert nem rendelkezünk megfelelő alternatív infrastruktúrával” – idézi több lap is a politikust, aki még ezt is mondta: „Csak meg kell nézni a számokat … Nem akarunk ilyen kockázatot vállalni” – tette hozzá Szijjártó. „Ezért az, hogy Ukrajna ilyen döntést hozott, nagyon komoly kihívás számunkra. Ez az Oroszországból származó importunk mintegy harmadát érinti. Szlovákiában még rosszabb a helyzet, ott ezek a szállítások mintegy 40 százalékot tesznek ki.”

Kiiv 2018-ban szankciókat vezetett be a Lukoil ellen. Továbbra is küldött ugyan nyersolajat a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül, mivel az uniós szankciók nem ezeket a szállításokat célozták. Az unió 2022 decemberében megtiltotta az orosz nyersolaj tengeri szállítását az ukrajnai konfliktus miatt Moszkvával szemben hozott messzemenő szankciók részeként.

Magyarország azonban, Szlovákiával és Csehországgal együtt további mentességet kapott Brüsszeltől, amíg alternatív beszerzési forrásokat keres. Miközben a magyar kormány ez ügyben nem tett lépéseket, vagy ha igen, akkor azok nem bizonyultak eredményesnek, Kiiv júniusban a szankciókra hivatkozva leállította a Lukoil orosz energiaipari óriáscég által a Barátság vezetéken keresztül szállított nyersolaj tranzitját is. Az intézkedés közvetlenül érintette a tengerparttal nem rendelkező Magyarországot és Szlovákiát, megfosztva őket a Lukoil által korábban ukrán területen keresztül exportált kőolajtól. Pillanatnyilag az az érvényes, amit Szijjártó mondott: „Egyszerűen nem fogjuk tudni kielégíteni az üzemanyag iránti igényt… mert nem rendelkezünk megfelelő alternatív infrastruktúrával”. Világos beszéd. Szlovákia és Magyarország az a két uniós tagállam, amely elutasította az unió politikáját a Moszkvával kialakult konfliktus közepette Kiiv katonai támogatásokkal való ellátására vonatkozóan.

A Politico a múlt héten arról számolt be, hogy Magyarország a Lukoil termékek átnevezésével megoldást javasolt a leállított orosz olajszállítás helyreállítására. Így az Ukrajnán keresztül szállított nyersolajat hivatalosan a magyar MOL energiaipari óriáscégnek lehetne eladni, mielőtt az átlépné a határt. Nem hinném, hogy ez így működni tud. Valamivel ugyan több benne a ráció, mint mondjuk a húszas évek frankhamisítási botrányában, de legalább annyira reménytelen. Ismeretes, mikor magyar jobboldali körök ezerfrankos bankjegyek tömeges hamisításával akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint pénzt biztosítani irredenta vállalkozásaikra. Miután azonban 1925. december 14-én Jankovich Arisztid huszárezredes Amszterdamban lebukott, amikor épp hamis ezerfrankosokat próbált elsütni egy bankban, egymás után buktak le a hazafiak.

Talán komolyan kellene venni az orosz gázfüggés felszámolását, ami mellett a Fidesz ellenzékben még igen harciasan kiállt. Orbán Viktor 2007-ben például egy fideszes plénum előtt ezt mondta: „Nem szabad megengedni, hogy Magyarországot a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék.” És erősen hangsúlyozta, „nem kellene megengednünk az utánunk következő fiataloknak, hogy miután a szovjetrendszer legvidámabb barakkja sorsától megszabadultunk, most a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék Magyarországot”. 2007-ben az volt a véleménye, hogy megszüntethető, de legalábbis mérsékelhető. Különben minek emlegette volna ilyen lendülettel. Ezt mondta, sőt, még azt is, a Fidesz nemzedéke üzeni a jövőnek, hogy „mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, de az oroszoknak, a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk, és azt üzenjük a jövőnek, ne engedjék, hogy visszamásszanak az ablakon”. Így fogalmazott, ma ez a mondat már komikus. Kormányra kerülve pontosan az ellenkezőjét tette: az ajtót az oroszoknak és a Keletnek kinyitotta, a nyugati világnak meg ajtót mutatott. Meg ami ezzel együtt jár: szép lassan a Gazprom legvidámabb barakkjává lettünk. Ami az orosz energiafüggés mérséklését illeti, látványosan nem tett semmit, helyette még erősebbre fűzte a szálat, de ez már közismert. A kormány a határon túli választási körzetekhez hasonló képtelen ötletekkel próbálkozik, közben azonban ne feledjük, egyre sötétebb fellegek gyülekeznek: lázas patriótái bizonyosan dolgoznak már azon, mit javíthat a hatalommániás kormányfő pozícióján, ha fölvetik az unióból történő kilépés eshetőségét.