A mi hazánk

Van egy ország Közép-Európában, amelynek esetében a korrupció mérésének nincs olyan módszere, amelyikkel ez az ország ne szerepelne a toplistákon, de ott is általában a három legkorruptabb között. Ez Magyarország. A mi hazánk. A friss, júniusban kiadott GRECO- (Korrupció Elleni Államok Csoportja) jelentés szerint például az ország antikorrupciós teljesítménye elégtelen. A szervezet rendszeres ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogyan csökkenthető tagországaiban a korrupciós veszély, és az ajánlásoknak a végrehajtását is ellenőrzi. Öt éve a GRECO 18 ajánlást tett Magyarországnak, ezek közül a magyar kormány összesen ötöt hajtott végre. A hvg.hu összefoglalója szerint négy további ajánlás esetében részlegesen, az ajánlások felében továbbra sem történt semmilyen előrelépés.

Egy másik szervezet, a Transparency International jelentése azt mutatja, hogy az unió három legkorruptabb országa a bolgár–magyar–román trió.     Az országokat egytől százig terjedő skálán értékelő rendszerben Bulgária kapta a legkevesebb pontot (ez a leggyengébb), 42-t, utána következik Magyarország 43, majd Románia 44 ponttal. A világon és az EU-n belül is Dánia és Finnország a legkevésbé korrupt ország 88-88 ponttal, a skandinávok közül pedig Svédország is az élmezőnyben van a maga 85 pontjával.

A szóban forgó igen korrupt közép-európai országban a kormányfő családjában és baráti környezetében egyre több a milliárdos, és ezek egyike sem otthonról hozta a kezdő vagyont. Anélkül, hogy nemközszereplők zsebében turkálnánk, gondoljuk meg: az Orbán családban a kormányfőnél idősebb és fiatalabb generációban többen milliárdosok, igaz, hogy a kormányfő maga, saját bevallása szerint, családtagjaihoz képest úgyszólván nincstelen. Orbán milliárdos vejének most már évek óta magasabb jövedelme van cégeiből, mint a miniszterelnök szüleinek – írta a G7 –, „ám, ha az elmúlt 12 évet nézzük, még mindig idősebb Orbán Győző jutott több pénzhez”. Fej fej mellett mennek. Megemlítik még, hogy Tiborcz már évek óta szerepel A 100 leggazdagabb magyar rangsorában, a Dolomit Kft. pedig az ország száz legértékesebb cége közé került be a Forbes szerint. A kormányfő falubeli jó pajtásának, az egykori gázszerelőnek a vagyonosodási folyamatát és mára kialakult vagyoni helyzetét azért nem vázoljuk, mert annak megértéséhez türelem, idő és tűrőképes idegrendszer kell, legyen elég egy adalék: amikor néhány éve egy újságíró vagyonának nagysága felől érdeklődött, úgy válaszolt, hogy „hát ő azt nem tudja”.

Mármost ennek a közép-európai országnak, ahol a miniszterelnök szűk köre orbitális módon gazdagodott és gazdagodik mind a mai napig, de tágabb köre is a nyomában, továbbá ennek az országnak, amelynek az összes idevágó számítások szerint is piacvezető státusa van a korrupcióban, akad két nagy ellensége: az Európai Ügyészség és az uniós fizetőeszköz, az euró. Nem kell azonban félniük. Ami az utóbbit illeti, Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyetlenegyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten megjelent konvergenciajelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok egyikének sem felel meg az ország, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesített. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni. A gazdaság állapotáról sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. „Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk” – ez kicsit cinikus, de igaz. A gyenge forintból az állam és a jegybank is hajt hasznot, a lakosság meg, ahogy lenni szokott, szív, mint a torkosborz, ha szabad így mondani. De hát szabad, ezt a devizahitelesek példája is igazolta. Eközben Bulgáriában a levát, Horvátországban pedig a kunát egy év múlva már az euró váltja, és Románia is készül a bevezetésére.

Mindezek ismeretében azt a kérdést föltenni, miért irtózik a magyar kormány az Európai Ügyészség gondolatától, valószínűleg fölösleges. Az Európai Ügyészség amúgy 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő csalást, korrupciót és pénzmosást, és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. De talán említsünk egy nemrégiben megjelent indokot: Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Ügyészséget úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát. Gondolom, az államtitkár a magyar ügyészségi rendszer ügyhatékonyságát félti, ami most nyilván kiváló állapotban van.