Pesti Hírlap – 1936-10-16 / 237. szám

Frigyes kir. herceg uradalmainak zárlata

Maga Frigyes kir. herceg kérte a zárgondnok kinevezését. A bélyei uradalmat a szerbek a megszállás alatt teljesen elpusztitották. — A kormánytámogatás hiánya is fokozta a bajokat. — Albrecht kir. herceg lépései. — A lengyel és osztrák területen levő birtok és ingatlan sorsa.

Az udvarnagyi biróság október 3-án Frigyes kir. herceg magyarországi uradalmaira elrendelte a zárlatot és Maier Emil nyugalmazott jószágigazgató személyében zárgondnokot nevezett ki. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban érdekelt helyről a zárgondnokság és a zár alá való helyezés ügyében a következő felvilágositást adták:

A főudvarnagyi biróság Frigyes kir. herceg uradalmaira a zárgondnok kinevezését, ellentétben az elterjedt hirekkel, nem az egyik nagyhitelező bank (Hitelbank) kérésére rendelte el, hanem kifejezetten Frigyes kir. herceg kérelmére. A legfőbb inditó ok a következő volt: A délmagyarországi béllyei uradalom, mely 88.000 hold kiterjedésü volt, hosszu ideig szerb megszállás alatt állott. Amikor a szerbek a megszállott területek egy részéről visszavonultak, a Magyarországon maradt 23.000 hold királyi hercegi uradalmi birtokot a szó szoros értelmében elpusztitották. Ami megmozditható volt, azt elvitték. Elvitték az uradalom jószágállományát, a lovaktól talán az utolsó baromfiig is, gépeket, fontos gazdasági berendezési tárgyakat, sőt még a gazdasági épületek elmozditható tetőszerkezetét is leszerelték és elszállitották.

A birtokból nem maradt meg más, mint a puszta föld.

Elveszett tehát az egész fundus instruktus és élőállomány. A birtok helyrehozatala pontosan nyolcmillió pengő kölcsön felvételét igényelte. Ennek a kölcsönnek a felvételével vált lehetővé a megmaradt földek megmüvelése. Ez a kölcsön évek folyamán, kamatos kamattal, 13 millió pengő teherre emelkedett. Ebben az összegben azonban bennefoglaltatik körülbelül egymillió értékü elmaradt annuitás törlesztése is.

A királyi hercegi uradalmak további terhe körülbelül 5—6 millió pengőre becsülhető. A Magyarországon levő 41.000 hold királyi hercegi birtok jövedelme természetesen nem birja el ezeket a terheket. Hozzájárul még, hogy Frigyes kir. herceg rendelkezésére a nyugalomba vonult uradalmi alkalmazottak és cselédség, legyen az magyar állampolgár, avagy elszakitott országrészhez tartozó, 1920 óta pontosan havonta megkapják nyugdijukat. A nyugdijteher még nemrégiben fél millió pengőt igényelt, most azonban 350—400.000 pengőre rug. Nyolc, kilenc olyan nyugdijasa van ma is akir. herceg uradalmának, akiknek évi nyugdija 15.000 pengőnek felel meg.

Az adósság-terhek megnövekedését bizonyos kormányzati cselekmények is előidézték.

Az utóbbi évek kormányzata — nyilván politikai okokból — semmiféle lépést nem tett arra vonatkozólag, hogy egyfelől visszaszerezze a lengyel területen lévő 55.000 holdas birtokot, holott Frigyes kir. herceg testvéröccse, Károly István osztrák főherceg már évekkel ezelőtt visszakapta a lengyel kormánytól 80.000 hold terjedelmü birtokát. A magyar kormányzat ezen a téren nem adott segitő kezet Frigyes kir. hercegnek. De nem kapott kárpótlást a királyi hercegi uradalom a hágai egyezmény előirásai ellenére, a szerb megszállás folytán ért károkért sem, holott számos esetben szerb megszállás alá került birtokosoknak a kincstár megtéritette a megszállók által okozott veszteségeket.

Albrecht kir. herceg több izben fordult a mult kormány elnökéhez egy megfelelő reális pénzügyi javaslattal, előterjesztése azonban mindig visszautasitásra talált. Nem tette lehetővé a mult kormányzat azt sem, hogy a királyi hercegi uradalom az időközben olcsó árfolyamu zálogleveleket visszavásárolhassa, pedig a mult kormány számos ilyen kérelemnek eleget tett.

A királyi hercegi uradalom az Ausztriához csatolt területen 14 ezer holdat birtokol, Ennek jövedelmét Ausztriában folyósitják. Ezzel szemben a zárlat alól felszabadult Albertinum és a bécsi paloták jövedelméhez a fennálló osztrák törvények ellenére nem tud hozzájutni. A bécsi vagyon 100 millió pengőre becsülhető. Az osztrák kormány az uralkodóház tagjainak vagyonát felszabaditotta ugyan, de ez a gyakorlatban csak ugy érvényesült, hogy a vagyon kezességének terheit most már Frigyes királyi herceg fizetheti, de a jövedelem felett nem rendelkezik, mint ahogy az Albertinumban meglévő mükincseket sem hozhatja át. Az Albertinum voltaképpen nem is Habsburg-házhoz való tartozás alapján tulajdona Frigyes királyi hercegnek. Frigyes királyi herceg és családja a Karoling-családból származik, atyai ágon szász-tescheni eredetü. A szabad rendelkezési jog tehát ez alapon mindenképpen megilletné a királyi herceg családját. A magyar kormányzat ennek a vagyonnak a felszabaditása érdekében sem tett eddig lépéseket, sőt talán megnehezitette az ilyen irányu tárgyalásokat.

Tudvalevő, hogy az utódállamok részéről elkobzott birtokok kárpótlása fejében a királyi herceg 350 millió aranykorona értékü pert inditott az érdekelt államok ellen a hágai Nemzetközi Biróságnál. A Bethlen-kormány által kötött hágai, illetve párizsi egyezmény szerint 35—40 millió aranykorona járna a királyi hercegi családnak, amennyiben az egyezményben foglalt nemzetközi alapok végrehajtása nem akadt volna meg. Látni való tehát, hogy ilyen körülmények között a zárgondnokság megkérése teljesen jogosult volt s a királyi hercegi uradalom joggal reméli, hogy a jövőben a zárgondnokság elrendelése folytán a fent emlitett ügyekben határozottabb lépések következnek

Albrecht királyi herceg egyébként családi ügyekben repülőgépen a karapancsai kastélyban tartózkodó Frigyes királyi herceghez repült.