Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. – 1939. május 4. – Ülésnapok – 1935-385
Az országgyűlés képviselőházának
385. ülése
1939. évi március hó 22-én, szerdán,
Darányi Kálmán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt.
_________________
Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes tárgyalás.) A 6—12. §§. letárgyalása. Hozzászóltak: Kertész Miklós, Dulin Jenő, Alföldy Béla, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Makkai János előadó, Vázsonyi János, Rupert Rezső, gr. Apponyi György, Kéthly Anna, vitéz Szalay László, Fábián Béla, Malasits Géza, Meizler Károly, vitéz Patacsi Dénes, vitéz Shvoy Kálmán, Rassay Károly, Drozdy Győző, Dinnyés Lajos, Nagy Emil, Payr Hugó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A honvédelmi miniszter írásbeli válasza Csoór Lajosnak a Károly-csapatkereszt igazolási határidejének meghosszabbítása tárgyában március 1-én, valamint Meizler Károlynak a lövészalakulatok volt tagjai számára a frontharcosokkal egyenlő kedvezmények biztosítása tárgyában március 8-án előterjesztett interpellációjára. Meizler Károly viszonválasza. — Interpellációk: Mojzes János — a belügyminiszterhez — dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezető jegyző tűrhetetlen magatartása és fegyelmi ügyei tárgyában. — Takács Ferenc – a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításának kiterjesztéséről. A földmíveslésügyi miniszter válasza. — Ifj. Balogh István — a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez — a M. Kir. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő és Kirakodó munkásai keresetének rendezése tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Béldi Béla — a pénzügyminiszterhez — a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díj tartalékainak aggályos kihelyezési módjai tárgyában. — Béldi Béla — a pénzügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a szavatossági biztosítás kötelezővé tétele tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Malasits Géza — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági (sommás) munkások vasúti szállítása tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza, — Schmidt Lajos — a belügyminiszterhez — a Közmunkák Tanácsának a telektulajdonosokkal szembeni jogtalan eljárása tárgyában. — Mózes Sándor — a földmívesléügyi miniszterhez — a hajósi parcellázás és miskei részesek kitelepítése ügyében. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Ifj. Balogh István — a földmívelésügyi, a vallás- és közoktatásügyi, a pénzügy-, a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez — a nógrádmegyei Palotás község, valamint Apc község bányamunkásainak, ős-szímnagyar parasztjainak elkeserítő gazdasági és szociális helyzete tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Tobler János — a pénzügyminiszterhez — a pestszentlőrinci adócsalás tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.
_________________
A kormány részéről jelen vannak: Kander Antal, Tasnádi Nagy András, gr. Teleki Mihály
_________________
(Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.)
(Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.)
Elnök: …
Az interpellációk közül az első Mojzes János képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni.
Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi belügyminiszter úrhoz dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezetőjegyző tűrhetetlen magatartása és fegyelmi ügyei tárgyában.
1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezetőjegyző tűrhetetlen viselkedésével a község nyugalmát feldúlja és személye állandó akadálya a községben a köznyugalom és közrend helyreállásának?
2. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezetőjegyző ellen a saját útlevelébe hamis személyi adatok bejegyeztetése által elkövetett közokirathamisítás, utcai pofozkodás, hivatali órák alatt űzött tiltott szerencsejáték (kártya) és egyéb cselekmények, illetve szabálytalanságok miatt a bajai járás főszolgabírája előtt még az 1937. évben fegyelmi eljárás indult, azonban a fegyelmi eljárás még a mai napig sem fejeződött be és az üggyel kapcsolatban a büntető hatóságok sem kerestettek meg a nyomozati eljárás iránt?
3. Hajlandó-e a miniszter úr dr. Nagy Gábor ügyeit kivizsgáltatni és haladéktalanul intézkedni aziránt, hogy dr. Nagy Gábor fegyelmi ügyei szabályszerűen lefolytassanak, és hajlandó-e intézkedni a miniszter úr, hogy dr. Nagy Gábor a köznyugalom és közrend helyreállítása érdekében jelenlegi állásából el- távolíttassék?«
Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó.
Mojzes János: T. Képviselőház! Talán különösnek tűnik fel, hogy amikor nagy világpolitikai események torlódnak egymásra, akkor a Ház napirendjén ma túlnyomó részben helyi jelentőségű interpellációk szerepelnek. Ha azonban már a világesemények alakulásába nincs módunk döntő módon beavatkozni, akkor legalább az állna a kormány módjában, hogy az ország belső nyugalmát megóvja, az ország belső nyugalmát pedig az biztosítja, ha a kormány az ország egyes részeiben fenntartja vagy helyreállítja a közrendet és köznyugalmat.
T. Képviselőház! Sajnálom, hogy a kormány igen t. tagjait és a belügyminiszter urat nem érdeklik az interpellációk. (Ellenmondások a jobboldalon. — Egy hang jobbfelől: Beteg.)
Azt az interpellációmat, amelyet ezúttal kívánok szóvátenni, két ízben halasztottam már el, (Felkiáltások jobbfelől: Halassza el most is!) hogy a miniszter úrnak alkalma legyen állástfoglalni abban a kérdésben, amelyet tisztázni kívánnék, annál is inkább sajnálom tehát, hogy a belügyminiszter úr most harmadízben sincs jelen, hogy interpellációmra válaszoljon.
A bajai járás főszolgabírója még 1937-ben fegyelmi eljárást rendelt el dr. Nagy Gábor nagybaracskai vezető-jegyző ellen 6049/1937. szám alatt kelt határozatával. Ebben a fegyelmi határozatban egyúttal kimondja a járás főszolgabírója, hogy ezt a fegyelmi ügyet még másik négy fegyelmi üggyel egyesíti, amelyek ugyancsak a szóbanforgó községi vezető-jegyző ellen vannak folyamatban. Az 1937. évben hat fegyelmi indult meg így ellene, az 1938. évben pedig ismét egy újabb fegyelmi eljárást rendelt el a bajai járás főszolgabírója, (Bánó Iván: Személyi dolgok ezek!) ennek ellenére azonban az ügyek legjobb tudomásom szerint még a mai napig sem fejeződtek be. (Egy hang jobbfelől: Mert nincs hiba! — Zaj.)
Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, képviselő urak!
Mojzes János: A hiba ott van, hogy amikor ezeket a fegyelmi ügyeket elrendelték, az illető tisztviselő, aki ellen ezek a fegyelmi eljárások folyamatba tétettek, azt a kijelentést tette, hogy ezekből a fegyelmi ügyekből — amelyek közül az egyiknek tárgya az, hogy útlevelében hamis adatok szerepelnek, (Egy hang a jobboldalon: Elég baj!) ami a büntetőtörvénykönyv és a Kúria állandó gyakorlata szerint közokirathamisítás — úgysem lesz semmi, mert az alispán a zsebében van, a főszolgabírája pedig, aki ezeket a fegyelmi ügyeket elrendelte ellene, hülye. (Mózes Sándor: Sajnálatos esemény! — Zaj a jobboldalon.) Ezt tudomására adták a felettes tisztviselőknek, a főszolgabírónak és az alispánnak és csodálatos módon úgy a főszolgabíró, mint az alispán ezeket a kijelentéseket tudomásul vette és a fegyelmi ügyek még a mai napig sem nyertek befejezést. (Mózes Sándor: Ilyen esetről én is tudok!)
T. Ház! Nem akarok részletesen foglalkozni ennek a tisztviselőnek az ügyeivel, ezekkel az ügyekkel eleget foglalkozott ha talán nem is az országos sajtó, de a helyi sajtó. (Mózes Sándor: A sajtóperek elmaradtak!)
Elnök: Mózes képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni.
Mojzes János: Azokat a lappéldányokat, amelyek ezekkel az ügyekkel foglalkoztak, leteszem a Ház asztalára s így módjában lesz a belügyminiszter úrnak, valamint a Ház t. tagjainak ezekről bővebben is tudomást szerezni.
Hogy mennyire feldúlja ennek a községnek nyugalmát, amelynek vezető tisztviselője ez a jegyző, elegendő, ha felolvasom azoknak a cikkeknek vezető címeit, amelyek foglalkoznak az illető tisztviselő ügyeivel. (Br. Vay László: Kinek a lapja?) A kormány szubvencionált lapja. (Farkas István: Be kell tiltani azt is! — Egy hang a jobboldalon: Mi a címe?) Havi 200 pengő szubvenciót élvez. (Br. Yay László: Jónak tartja?) Hogyne, jónak tartom. (Zaj.)
Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások jobbfelől: Mi a címe?) Az egyik közleménynek, amely csaknem két oldalt foglal el, ez a címe (olvassa): »Pofozkodott a nagybaracskai vezető-jegyző. Dr. Nagy Gábor vezető-jegyző megtámadta dr. Barabás István ottani magánorvost és kétszer arculütötte, mire dr. Barabás István a kezében levő műszertáskát szétverte a támadó fején.« (Rakovszky Tibor: Ki kell küldeni a frontra!) Egy másik közlemény, amely ugyancsak részletesen foglalkozik az illető községi vezető tisztviselő ügyével… (Br. Vay László: Semmi más bajunk nincs? — Mózes Sándor: Hajóson is verekedett a főjegyző a törvénybíróval! A törvénybírót verte meg! — Zaj.)
Elnök: Csendet kérek! Szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni.
Mojzes János: T. Képviselőház! Mondom, a másik közlemény ismét azzal foglalkozik, hogy összetűzött a kántortanítóval s a kántortanítót fenyegette meg azzal, hogy felpofozza. Egy harmadik közlemény azzal foglalkozik, hogy ugyanezt a tisztviselőt a bajai törvényszék elítélte, ennek ellenére a fegyelmi eljárás még a mai napig sem fejeződött be ellene. (Mózes Sándor: Ki kellene küldeni a frontra!)
Elnök: Mózes képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, hogy maradjon csendben!
Mojzes János: T. Képviselőház! Nem akarok ezekkel az ügyekkel részletesebben foglalkozni, de mindenesetre szomorú jelenség az, hogy a község vezető közigazgatási tisztviselője hadilábon áll egyrészt az egész községbeli intelligenciával… (Egy hang a jobboldalon: És a képviselővel!) A képviselővel? Nekem van a legkevesebb közöm hozzá, másrészt a község legtekintélyesebb polgáraival. Hadilábon áll a község papjaival. Három plébánosa volt a községnek azóta, amióta ez a jegyző áll a község élén. (Malasits Géza: Elég szépen fogyasztotta őket!) Az egyik plébánost sikerült kimarnia onnan, a másik plébánossal is állandóan torzsalkodott, a község jelenlegi plébánosával pedig… (Zaj a jobboldalon.)
Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. (Farkas István: Kiváló köztisztviselő!)
Mojzes János: … olyan viszonyban van, hogy például Gyertyaszentelő napján a nagymisén… (Folytonos zaj a jobboldalon.) T. Képviselőház! Nem tudom, érdeklik-e a Házat ezek a dolgok? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem! Nem!) Nem érdeklik, de én mégis kötelességemnek tartom, hogy ezt az interpellációt, amelyet már két ízben elhalasztottam, ezúttal elmondjam. (Egy hang a szélsőjobboldalon: Írásban is lehet interpellálni!)
A fegyelmi ügyekben bejelentettek 150 tanut, a község legtekintélyesebb polgárait, akiknek jórészét ki is hallgatták már. Egybehangzóan vallották azt, hogy az illető vezető tisztviselő összeférhetetlen természetű, a községben jóformán senkivel sincs jóviszonyban, az az egy-két ember pedig, akikkel… (Bánó Iván: Ez az alispán dolga!) Az alispánról kijelentette, hogy a zsebében van, a főszolgabíróról pedig, hogy hülye, de a fegyelmi ügyet mégsem fejezték még be. (Malasits Géza: Jó kortes lehet! — Nagy zaj a jobboldalon.)
Elnök: Csendet kérek! Kérem a jobboldalon ülő képviselő urakat, maradjanak csendben és ne zavarják az interpelláló képviselő urat. (Br. Vay Miklós: Nem közérdekű, amit mond! Piszlicsári ügy!)
Mojzes János: T. Képviselőház! Nem foglalkozom most itt azzal részletesebben, mennyire elfajult a torzsalkodás, amelyet az illető vezető tisztviselő a község papjával szemben is folytat, (Zaj a jobboldalon.) de elég, ha felhívom a Ház figyelmét arra, hogy az illető tisztviselő ellen megindult közokirathamisítás miatt is az eljárás, az ügy azonban már másfél év óta nem nyert befejezést. (Bánó Iván: A belügyminiszter ur dolga! — Farkas István: Elég rendes tisztviselő lehet!)
Az illető tisztviselő például azt sem tudja, milyen felezethez tartozik. (Egy hang jobbfelől: Hátha felekezeten kívüli?) A baiai belvárosi plébániának 1928 június 27-iki bejegyzése szerint az illető rom. katolikus. Ezzel szemben a bácsbodrogvármegyei alispáni hivatal által 165.257—221/1930. szám alatt kiállított útlevelébe azt vezettette be, hogy református. 1937 január 30-án a bajai törvényszék előtt egyik büntetőügyében amelyben a bajai törvényszék elítélte, azt vallotta, hogy romai katolikus, (Derültség. — Zaj jobbfelöl. — Bánó Iván: Talán áttért!) viszont 1937-ben, ugyanebben az évben, a bácsbodrogvármegyei alispáni hivatal által kiállított 164/1937. számú útlevelébe és útlevélügyi írataiba azt vezettette be, hogy református. (Zaj a jobboldalon.) Mégis különös az, hogy amikor nyilvanvalóan intellektuális közokirathamisításról van szó, (Zaj a jobboldalon.) akkor ilyen nemtörődömséggel napirendre térjünk az ügy felett és ilyen ügyben a megindult fegyelmi eljárás be ne fejeztessék.
Tehát hamis adatok is szerepelnek az illető tisztviselő útlevelében, amelyekről maga az alispán hivatalosan állapította meg, hogy azok az adatok hamisak. Nevezetesen az útlevélben ugyanez a tisztviselő például 11 éves leányát 9 évesnek tűntette fel. (Bánó Iván: Fiatalította! — Zaj.) Az igaz, de ennek jelentősége amiatt van, hogy az a gyermek, aki az útlevélben 9 évesnek van bejegyezve, féláru jeggyel utazhatik, mig a 11 éves gyermek már egész jeggyel. Nap-nap után olvassuk, hogy villamosjegycsalás miatt elítélnek embereket 6—8 hónapi börtönre, ugyanakkor pedig ezt az intellektuális közokirathamisítást, amely a Kúria állandó gyakorlata szerint ugyancsak bűncselekmény, nemcsak hogy nem torolják meg, hanem az emiatt elrendelt fegyelmi ügyben az eljárást be sem fejezik. (Bánó Iván: Szóljon az alispánnak, az majd elintézi’ — Zaj.)
Elnök: Ismételten csendet kérek a jobboldalon!
Mojzes János: Nem kívánok ezzel az üggyel tovább foglalkozni, csupán arra hívom fel a belügyminiszter úr nagybecsű figyelmét, hogy az illető úr, amikor fegyelmi eljárást indítanak ellene, állandóan arra hivatkozik, hogy ő azért esett bele ezekbe a szabálytalanságokba, mert neki a háború óta baja van az agyával; ezt a kijelentést teszi. (Zaj a jobboldalon.) Miért van szükség arra, hogy olyan vezető tisztviselő álljon a község élén, aki maga beismeri, hogy baj van az agyával (Bánó Iván: A képviselővel van baja!) és ezért követ el ilyen bűncselekményt? Ha már erről van szó, szíveskedjék a belügyminiszter úr megvizsgáltatni az illető tisztviselőt, és ha valóban erről van szó, gondoskodjék arról, hogy az illető tisztviselő a község éléről eltávolíttassék és a község nyugalma, amelyet ez a vezetőtisztviselő dúl fel évek óta állandóan, végre helyreállíttassék. (Farkas István: A szegény magyar nép ilyen tisztviselőket kap!)
Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja az illetékes miniszter úrnak.