Ébredj, román!

Tisztelt Románia, kedves románok! Hosszú közös történelmünk során sokat tanultunk egymástól. Ellestük a mícset meg a szülőfaluba épített stadiont, most próbálkozunk a falurombolással, de ahhoz kell a kínai segítség. Hadd viszonozzuk mindezt egy magyar találmánnyal, reméljük, hasznát veszik.

Bizonyára tudnak arról, hogy a román belpolitikába évtizedek óta betette a gumicsizmás fél lábát a magyar állam. A választásokon számolni kell a magyar pártokkal, a romániai magyar sajtóval, civil szervezetekkel, aktivistákkal. Ezek persze nem napfénnyel működnek, hanem pénzzel. És ennek a pénznek jelentős része Magyarországról érkezik. Magyar támogatásból terítik a propagandát papíron és interneten, guruló forintokkal jutalmazzák a hűséges ügynököket. Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz. Csak az erdélyi sajtóra tízmilliárdos nagyságrendben költött a magyar költségvetés. Pont olyan is a gyümölcse, mint amit idehaza tömnek degeszre az adónkból.

Ez természetesen nemkívánatos befolyást jelent. Budapest alkalomadtán koalíciókat béníthat meg, törvényeket kényszeríthet ki vagy vétózhat meg romániai ügynökeivel, lejárató kampányokat indíthat. Hát kinek az országa az ott, kérem? Trianon talán meg se történt? Hogy is hangzik a himnusz? Ébredj, román!

Na mármost a magyarok viszont végtelen bölcsességükben tálcán szolgálják fel a saját fejüket. A hosszú évek alatt felépített hálózat szétveréséhez nem kell más, csak lemásolni a magyar törvényt. Onnantól jobb, ha vigyáz az RMDSZ, nehogy magyar pénzből fizesse nekik a kampányhelyszínt a helyi csipkeverő egylet, mert börtön lesz a vége. És nehogy egy lej is átguruljon hozzájuk a Magyarországról támogatott vállalkozásoktól!

Ehhez ugye tartozik egy Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az lesz az igazán jó játék! Ajj, de szép Erdélyi Médiatér Egyesület! Kár lenne, ha baja esne! Honnan is a pénz? Bethlen Gábor Alap? Pro Economica? Az bizony szuverenitási problémákat vet fel. A romániai választók befolyásolása külföldi pénzből… ez, barátocskám, hazaárulás bizony, és az a minimum, hogy kiplakátoljuk a bozgor pofádat a Zsil-völgyi bányákban.

Mi eltanultuk a mícset és a falusi stadiont, diplomáciára viszont nem mi fogjuk tanítani a legendásan taktikus román népet. Ezért csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy nem kell ajtóstul rontani a házba. Persze, lehetne rögtön házkutatással nyitni, beletúrni a bugyis fiókba, meg lefoglalni a számítógépeket. De ez nyilván felkeltené az Európai Unió figyelmét, jönnének okvetetlenkedni meg országjelenteni. Mindig csak annyit szabad megcsinálni, amit Magyarországon már megtett az itteni hivatal. Ha ez veszélyes következményekkel jár, azt lehet majd látni nálunk, és időben visszakozni. Ha nem, akkor meg nyugodtan a földbe lehet taposni az idegen ügynököket.

A legjobb az egészben, hogy mindezért a magyar kormány egy árva kukkot nem szólhat. Sőt, elvileg örülnie kellene, hogy a magyar modell, a szuverenista mozgalom így hódít Európában. Hát minket másolnak, annyira igazunk van! Ezt nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, de ismét bízzunk a román diplomáciai érzékben. A legjobbakat! Most vagy soha, bizonyítsd a világnak / Hogy római vér folyik ereidben!

Másolatot kap: Szlovákia, Ukrajna, Szlovénia.

Hát ez lenne a próbája a szuverenitásvédelmi törvénynek, urak. Elfogadjuk-e jogosnak és észszerűnek akkor is, ha mások csinálják? Ha igen, akkor legfeljebb egy-két választást kell kivárnunk, amíg odaát is adódik a miénkhez hasonló hatalom – vagy egy még nálunk is szuverenistább. Az szépen visszabontja majd a földig, amit eddig sikerült felépíteni. Nem mintha óriási érték lenne a határon túli fideszes klientúra, sőt! Kiváló célpont lesz bármilyen román, szlovák, ukrán nacionalistának. Csak sajnos ezek a szuverenisták olyanok, hogy általában előbb vágnak, és aztán számolnak. Nemcsak a kitartott szolgák szenvednék meg, hanem az egész határon túli magyarság – sőt egész Románia. Ahogy Magyarország sem nyer, hanem veszít a civiljei és sajtója elleni hadműveletekben.

Naná, hogy nem fogadjuk el. És mi lesz a kifogás? Hogy az más. Hogy a nemzeten belüli tranzakciók nem számítanak, mert… izé, mert különben a magyar seggünket a földhöz fogjuk verni, és lilára bőgjük magunkat! De hát a magyar szuverenitásvédelmi törvényben sincs olyan kitétel, amely a nemzeti kisebbségekről szólna. Külföldi támogatásokról szól, ilyen egyszerűen.

Ezt egyetlen elv tudná feloldani, és azzal csak a kisebb gond, hogy eléggé avíttas, és maximum oroszok meg hasonló ázsiai hordák élnek vele: az erősebb joga. Amit szabad Jupiternek. És akkor most mérjük össze Romániát Magyarországgal, adjuk hozzá a szövetségi viszonyokat, aztán kullogjunk el szépen, az erősebb jogát a hátsó lábaink közé húzva, szaporán.

Tisztelt Románia, kedves románok! Igazából csak meg akartuk köszönni, hogy nem vagytok ázsiai horda. Ez nemcsak megnyugtató, hanem reménykeltő is. Ha nektek sikerült, még felzárkózhatunk mi is.