Élet és Irodalom,
LXVII. évfolyam, 31. szám, 2023. augusztus 4.
KOVÁCS ZOLTÁN
Újra napirenden a kis forgalmú vasútvonalak ügye. Ez az alapjában véve közlekedési kérdés lassan két évtizede a politikai alkudozás fontos terepe. Egyfelől a jobboldal hazugságainak, másfelől a korábbi szocialista – szabad demokrata kormány gyávaságának a története. A Fidesz útja a kis forgalmú vasútvonalak megvédésétől ezek leállításáig. Az MSZP–SZDSZ útja a reformtervektől a szétesésig.
A vita arról folyik, hogy meg kell-e menteni ezeket a kevés utast szállító vasútvonalakat. Különösen ott, ahol mindössze néhányan váltanak jegyet, és az utazóközönség legföljebb a szabadjegyes vasutasokkal bővül. Ezt a forgalmat át kell terelni autóbuszra. A korábbi szocialista – szabad demokrata kormány második ciklusában reformba kezdett, és a visszafejlesztést ambicionálta, ez az államkassza sok milliárd forintos megtakarítását jelentette. Az akkori kormány bezárt több száz kilométer vasúti pályát, aztán leállította a tervet: megijedt a Fidesz ellenpropagandájától. A jobboldali ellenzék álláspontja ugyanis az volt, hogy a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak, lassúak, emiatt nem utaznak rajtuk elegen.
Ellenzékből persze minden más: most júliusban, már kormánypozícióból a Fidesz és a vele szövetséges KDNP-kabinet megerősítette, hogy a MÁV tíz regionális vasútvonalon vonathelyettesítő autóbuszokkal szervezi meg a közlekedést: augusztus eleje van, és már be is zárta a vonalakat, azóta a jónép autóbuszokon utazik. Azt ígérik, hogy ezeken a vonalakon korszerű, légkondicionált buszok kiszámítható és a korábbinál kényelmesebb eljutást tesznek majd lehetővé. Ezt ígérte 2008 táján a szocialista – szabad demokrata kormány is, de mindhiába. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz ellenpropagandába kezdett, amibe időközben bevontak boldog-boldogtalant. Még Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosát is megnyerték az ügynek, aki sérülni látta az állampolgárok helyváltoztatáshoz való jogát, mintha utazni csakis vonaton lehetne, és az akkori baloldali–liberális kormány nem garantálta volna az autóbuszos közlekedést. Buzgalmában vasúttörténeti fejtegetésbe kezdett, és meglepő lelkesedéssel sorakozott föl a Fidesz mögé: „(…) vajon Baross Gábor, a vasminiszter, a mostanival ellentétben miért építette ki éppen úgy azt a hatalmas, sűrű hálózatot, amit kiépített. Azért, mert behálózta mintegy hajszálrendszerrel az országot. És életet vitt és esélyt és lehetőséget a legeldugottabb helyekre – érvelt emlékezetes nyilatkozatában Lenkovics, más kérdés, hogy Baross Gábor 1886-tól 1889-ig volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter, vagyis a vasútfejlesztés hőskorában. – [K]öztudomású, hogy ötszáz kilométeres sebességű, szuperkényelmes vonatokra szállnak át az emberek az autóból – fejtegette akkoriban a Reggeli Krónikának Lenkovics –, mert sokkal gyorsabb, sokkal tisztább, sokkal egészségesebb és jövőbe mutatóbb.” Már tervezett volt az alkotmánybíróvá történő megválasztása, és az ember ijedten gondolt arra, hogyan ítél majd a média, a nyugdíjpénztár és egyéb alkotmánybírósági beadványok tárgyában az, aki ötszáz kilométer sebességű vonatokkal indokolja a magyar szárnyvasutak létjogosultságát. Aztán kiderült.
A fideszes szöveg, miszerint a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak és lassúak, már akkor sem volt igaz. Az emberek akkor utaznak, ha el akarnak jutni valahova. Nem azért, mert kényelmes, hanem azért, mert helyet kell változtatniuk. Például munkába mennének. Ha lenne a faluban munka, eszükbe sem jutna, hogy induljanak. Ez a vita amúgy időben egybeesett a kis falvak postáinak bezárásával és a postai forgalom mobil postákra történő átirányításával, amit az akkor ellenzékben lévő Fidesz szintén kifogásolt, mondván, a postahivatal egy falu életében nem egyszerűen postaszolgálati ügyek intézésére szolgál, a település közéletének színtere. Aztán 2010-ben kormányra került a Fidesz és a vele szövetséges KDNP. Egy ideig küszködtek saját korábbi ígérgetéseikkel, aztán úgy gondolták, hagyják a fenébe az egészet: a Magyar Posta ez év májusában levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb települések önkormányzatát, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült akkoriban a 24.hu. Azt is kilátásba helyezték, ellenkező esetben bezárják a postahivatalt.
Nyilvánvalóan nem érdemes fönntartani postahivatalt, ahol nincs postaforgalom, és nem érdemes szárnyvonalakat üzemeltetni, ahol nincs utas. De 2009-ben Fónagy János későbbi közlekedési miniszter még úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén, mindenhol, ahol erre műszaki lehetőség van, helyreállítja a közösségi közlekedést. Aztán 2010-ben kormányra kerültek, és minden máshogy lett. Az úgynevezett új Széchenyi-terv szerint a Fidesz–KDNP „legalább” hatezer kilométer finanszírozható vasútvonal megtartását tervezte 2010-ben. Ez a hír pozitív oldala, negatívba forgatva azt jelenti, hogy nem kevesebb mint 1200 kilométernyi vasútvonal megszüntetéséről és lezárásáról hozott szinte azonnal döntést. Most az ellenzék hirtelen azt sem tudja, mi mellett érveljen. A vonalak megtartása vagy megszüntetése mellett? Egyszer valamit el kellene már dönteni.
A közlekedésre vonatkozó jogalkotásban azonban mégiscsak az a legérdekesebb aktuális ügy, hogy az illetékes minisztérium az autóvezetés előtti alkoholfogyasztás tilalmának lazításán dolgozik. Ez most nyilván nagyon fontos. A Lázár János által vezetett tárca annyit elismert a 24.hu kérdésére, hogy áttekintik a nemzetközi szabályozást, a felmérés pedig érinti az ittas vezetéssel kapcsolatos tilalmat is. Aztán, talán érzékelve az értetlenkedést, Gulyás Gergely a kormányinfón úgy magyarázta a hírt, hogy a KRESZ általános felülvizsgálata zajlik, ennek része az ittas vezetés is. És még hozzátette, hogy ez a kérdés nyilván érdekesebb a közvéleménynek, mint a kanyarodás szabályai. Enyhén cinikus, és hogy a kanyarodás szabályai meg a piás gépkocsivezetés miként kerül egymás mellé, azt talán csak Gulyás tudja. Kétségtelen, hogy kanyarodni is, piásan vezetni is kizárólag gépkocsiban ülve lehetséges. Ez fix. Amúgy 2014 óta a KRESZ egyik korábbi módosítása szerint a főutakon lehet ittasan kerékpározni. A kormányfő még a módosítást megelőzően nyilatkozott az akkori Tv2-nek: „Én most éppen a piás biciklisekért harcolok. Valaki azt találta ki még valamikor régebben, ha biciklin az ember iszik, akkor megbüntetik. Szerintem ez a magyar valóság ismeretének teljes hiánya alapján született.”