hvg.hu, 2023. január 7.
RÉVÉSZ SÁNDOR
Az állampárt által kegyelt, behódolásra mindig kész, rossz jellemű káderek legifjabbika volt valamikor Farkas Flórián, akit a kollaboráns Országos Cigánytanács titkáraként mindig bevethettek a független, öntudatos és távlatos romapolitikát követelő szervezetekkel szemben.
A rendszerváltás után őt és szervezetét tolták be uralkodni MDF-MSZP kooperációban, anyagi és jogi támogatással a csalás értékű választási rendszerrel felépített Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatba. Ennek elnöke Farkas Flórián lett, aki ellen többrendbeli sikkasztásért vádat emeltek. A vádlott nem bízott abban, hogy a független bíróság előtt ártatlannak bizonyulhat, ezért eljárási kegyelemért fordult a köztársasági elnökhöz. Göncz Árpád sok tekintetben példázatos elnöki tevékenysége legrosszabb periódusában és egyik legrosszabb döntésével az akkori domináns kormánypárt, az MSZP nyomására érdemi indoklás nélkül megadta Farkasnak az eljárási kegyelmet.
„A kegyelmi döntés – ha lehet – még jobban megingatta a hitet, hogy Magyarországon létezik, létezhet önálló és független cigánypolitika. Ellenkezőleg. Igazolódni látszik az a korántsem elszigetelt vélemény, hogy a romák legitim képviseletére hivatott országos testületet kezében tartja a kormányhatalom.” Ezt írta az egyszerre kormánypárti és kormánykritikus Népszabadság publicistája. (Czene Gábor, 1998. március 7.)
Farkas az állampárttól az MDF-hez, onnan az MSZP-hez, majd a Fideszhez pártolt. Mindig az erővel volt, hogy vele legyen az erő, melynek fedezékében büntetlen maradhat.
„A koalíciós pártok az ellenzékieknél nagyobb figyelmet szentelnek választási programjukban a cigányságnak – vélekedett Farkas Flórián. (…) Az OCKÖ álláspontja szerint az MSZP programja a legrészletesebb. A szocialisták céljai a realitások talaján mozognak – mondta Farkas Flórián” az eljárási kegyelem biztonságában. (Magyar Nemzet, 1998. április 16.) A kampányban is exponálta magát a szocialisták mellett.
Egy emberöltővel később már elnöki kegyelem sem kellett hozzá, hogy nagyságrendekkel súlyosabb vádak terhét levegyék az univerzális kegyenc vállairól.
A bűnösztönzés rendszere szépen kiépült. Ám ehhez a kiváló rendszerhez most hozzá kell nyúlni, mert az EU által sokáig hallgatólagosan eltűrt szabadrablás elé holmi akadályok gördülhetnek.
Ha a bűnözésre bátorított klientúrát nem lehet biztonságosan megvédeni a bűnüldözést politikai szempontok szerint bűnpártolással vegyítő intézményekkel, a rendőrséggel, az ügyészséggel, az igazságszolgáltatással, akkor végső eszközként rendszeresen is szükség lehet az elnöki kegyelemre! Kiváltképp az eljárásira, amely fenntartja azt a fikciót, hogy a bíróság ítélete elől elvont vádlott nem bűnöző.
Arra az eszközre tehát, amelyet a Sándor palotában elhelyezett báb a minap kipróbált, szükség lehet még élesebb helyzetekben.
A mostani próbáról a következőket tudjuk: A rendszerváltás óta elkövetett legsúlyosabb politikai bűncselekményekkel büszkélkedő terrorszervezet tagjait érintik.
Úgy érintik, hogy nem is lehet tudni, kiket érintenek közvetlenül: kik kaptak kegyelmet, őket mivel vádolták, illetve miben ítélte őket bűnösnek a bíróság első fokon.
A köztársasági elnök a személyiségi jogok legabszurdabb értelmezésével tagadta meg a kegyelmét élvezők megnevezését. Érdemi indoklás nincs. Az eljárás elhúzódására tekintettel több száz per vádlottjait lehetne elnöki kegyelemben részesíteni.
Ezek közül azonban kizárólag azok kaptak kegyelmet, akik a leginkább politikai jellegű ügyben voltak benne, akik rasszista terrorszervezet emberei, legjobb esetben is hívei és támogatói voltak.
A báb, akire a kegyosztó hatalmat delegálták, nem tartotta távol magát politikailag és társadalmilag a fanatikus terroristáktól. Elfogadta, hogy egy bensőséges esemény keretében a terroristák nevével ellátott karácsonyfadíszeket ajándékozzanak neki az antiszemita kirohanásairól és a vészkorszak kormányzójának istenítéséről hírhedt közszereplő jelenlétében. (Vajon eljutottak-e ezek a díszek rendeltetési helyükre, egy elnöki karácsonyfára? Aki ezt a lehetőséget botrányosnak tartja, az feltétlenül botrányosnak tartja és kikéri magának azt is, hogy ilyen díszekkel megajándékozzák.) A legfőbb bűnösök kegyelmi kérvénye sincs elutasítva. Azok még döntésre várnak.
Ha ennek az eljárási kegyelemnek bármi köze lenne ahhoz az egyébként nagyon súlyos problémához, hogy embertelenül hosszú ideig fölforgatják (akár bűnös, akár ártatlan) emberek életét a végtelenbe nyúló perekkel, akkor ahhoz a kijelölt kegyosztó olyan ügyet választott volna precedensnek, amelynek nincs politikai tartalma. Hogy nyilvánvaló legyen: nem a politikai tartalomról van szó.
Így viszont az lett nyilvánvaló, hogy a politikai tartalomról van szó.
A legsötétebb politikai tartalomról.