Bácskiskunmegyei Népújság – 1953-10-03 / 232. szám

Kommunista példamutatás

A BAJAI járás déli határszelén Hercegszántón, a Felszabadulás termelőszövetkezetben a kommunisták váratlan dologra figyeltek fel. A tagság egy része, ha szűk körben is, de arról tanakodik: amiből még részesedést kapunk azt betakarítjuk, de már a vetésben nem veszünk részt. Megkezdték a hangoskodást és titokban, orvul kezdtek szervezkedni.

Voltak, akik védelmére keltek a szövetkezetnek. Varga Károly például, aki a bomlasztók a maguk emberének tartottak, tiltakozott a késlekedés, a tétlenkedés ellen. Borhi Sándor is kijelentette, hiába írták nevét a kilépők listájára, nem hagyja el a szövetkezetet. — Megtaláltam a számításomat és azon leszek, hogy jövőre még jobb legyen. Miközben a szűk kiscsoport szította a hangulatot, a munka állt, ha el is végezték a szántást, a vetés késlekedése kezdett nagy veszélyeket rejtegetni magában.

NEM VOLT véletlen, hogy az ellenség felfigyelt és aknamunkájával azt igyekezett elérni, hogy a hangoskodók szűk csoportja ne elégedjen meg a tagok kilépésre való rábírására, hanem kérjék a szövetkezet feloszlatását. Erre azonban már felfigyeltek a becsületes dolgozó tagok is. Gyurity Adám ki is jelentette: jövőnket akarják veszélyeztetni.

A VETÉS azonban csak nem akart megindulni. A vetőgépek ott állottak előkészítve a szövetkezet központjában, a vetőmag már napok óta felrakva a kocsiderékban. Jöttek a hírek mindenfelől: ahol időben vetettek, már sorol az árpa. Nem egy helyen már az elvetett takarmánykeverék is kizöldült.

Csak éppen a Felszabadulásban nem akart megindulni a vetés, a jövőévi gazdag termés alapja.

EGY REGGEL aztán váratlan fordulat történt. Galisity Julianna és Kis Szabó István befogtak egypár lovat, a saroglyához kötöttek egy vetőgépet és nekiindultak a munkának. Ketten dolgoztak aznap a Felszabadulás tábláin, lendületes munkájuk révén hullott a vetőmag a földbe és mire este lett, 12 holdon végeztek az árpavetéssel. Másnap is hasonlóan cselekedtek. De mikor munka közben jobban széjjelnéztek, látják ám, hogy Likár György, meg Horvát Sándor, amott meg Borhi Sándor meg Varga Károly is vetnek. Harmadnapra már a szövetkezet 20 tagja szorgoskodott a vetés munkáján.

ÍGY INDULT neki a munka, így számolták fel a Felszabadulásban a tétlenkedést, így tanulták meg a szövetkezet becsületes tagjai, hogy a kommunisták példáját követni egyet jelent jövőjük továbbépítésével. Meggyőződtek azóta már arról is, hogy határozott fellépésük a munka megindításával, sok megtévesztett tagot rádöbbentett arra, hogy helytelen útra léptek volna, ha a hangoskodókra hallgattak volna, ha maguk is odaállottak volna azok közé, akik jövőjük sírásói akartak lenni.

Azóta már elvetették az árpát, a takarmánykeveréket, folyik a rozsvetés és a búza is előkészítve várja, hogy mielőbb a földbe jusson.