Bácskiskunmegyei Népújság – 1952-08-03 / 181. szám

Vessünk véget a hercegszántói Felszabadulás tsz-ben a munkaegység lazításának

Hercegszántón a Felszabadulás termelőszövetkezet idei eredményei is azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk egyetlen és további felemelkedését biztosító útja a nagyüzemi gazdálkodás. A jól végzett munka nemcsak a szövetkezetet gazdagította, de minden egyes tagját is. A községben a szövetkezet elsőnek teljesítette az állammal szemben fennálló kötelességét, amivel példát mutatott az egész község számára.

Ezek mellett az eredmények mellett azonban vannak még hibák. A szövetkezetre teljes egészében vonatkoznak Horváth Márton elvtársnak, a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszédének szavai: „Találkozunk a tsz-eken belül munkaegység lazítással, el nem végzett, vagy rosszminőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület és a munkaegység törtszámainak felfelé kerekítésével.” Ez pedig végeredményben mit eredményezett. Károsodást a szövetkezet további gyarapodásában, a tagság további gazdagodásában.

Lakatos László és Arany Pál munkacsapatai egyazon munka elvégzéséhez kezdtek. Kukorica ekézéshez. Lakatos László munkacsapatának tagjai 3 hold 80 centiméter sortávolságra ültetett kukorica ekézése után az előírt 1 munkaegységet kapták. — Arany Pál azonban lazított, 2.5 hold ekézése után juttatott 1 munkaegységet. Így naponta 3 hold el nem végzett ekézés után is jogtalan munkaegységhez jutottuk a munkacsapat tagjai.

Ez eredményezte aztán, hogy Lakatos László munkacsapatának egyik tagja, Oreskó Mihály, a munka elvégzése után már nem egy, de két munkaegységet követelt a maga számára, hivatkozva az Arany Pál munkacsapatában megmutatkozó lazításra.

Veres János építőbrigádjában viszont más történt. A brigád vezetője helytelenül, a munkaegységkönyvecskékbe nem vezette be a mindenkori munkateljesítéseket, hanem a felfelékerekítéssel kettő, kettő és fél, sőt nem egy esetben három munkaegységet is beírt, az elvégzett munka értékéül. Ezzel a ténykedésével ellenőrizhetetlenné tette a munka menetét, ellenőrzését egy-egy brigádtag elvégzett munkájának.

A szövetkezet üzemi pártszervezete és a vezetőség csak akkor figyelt fel ezekre a hibákra, amikor Oreskó Mihály és három társa az aratáskor 3400 négyszögöl learatását végezték el és Oreskó Mihály könyvében, mint egyéni munkateljesítés szerepelt a másik három taggal együttesen végzett munkateljesítés. Könnyen ment aztán Oreskó Mihály újabb mesterkedésének leleplezése, amikor a gabonahordásnál a 10 csoporttag által behordott 71 mázsa gabonából ő maga 31 mázsa gabona hordása után követelt munkaegységet, holott csak minden harmincadik zsákot emelte a vállára.

Horváth Márton elvtárs beszéde segítette a szövetkezetet, hogy ezen hibákat orvosolja. Leleplezze a szövetkezeten belül megmutatkozó lazítást, az el nem végzett munkáért való munkaegység elszámolást. A tört számoknak meg nem engedett kerekítését. Oreskó ellen fegyelmi eljárást indítottak, Veres János építő brigádjának eddigi munkateljesítését pedig lemérik és az elvégzett munka után járó munkaegységeket juttatják csak a brigád minden egyes tagjának. A szövetkezet vezetői ezúttal is helytelen orvosláshoz nyúltak. Az egyenlősdi lép életbe a hiba kijavításának betetőzéséül. Az üzemi pártszervezetre hárul a feladat, hogy ezt a hibát kiküszöbölje és a brigád minden tagja valóban megdolgozott munkaegységéhez jusson.

Ez a példa, is azt bizonyítja, hogy a Felszabadulás szövetkezet tagjai sorában a felelősségérzetet az eddiginél is erősebben ki kell fejleszteni. Mint ahogyan Horváth Márton elvtárs mondotta: „Tudatosítani kell bennük, hogy a magasabbrendű, kulturáltabb, új paraszti élet úttörői.” Meg kell szüntetni a munkaegység lazítást, az el nem végzett munkáért való munkaegységjuttatást, mely a fegyelem további megerősítéséhez, a munka növekvő lendületéhez fog vezetni.