Bácskiskunmegyei Népújság – 1951-11-24 / 274. szám

A szocialista munkaversenyt igyekezett lejáratni, meglopta, megkárosította a dolgozókat, visszaélt állásával, a dolgozó nép bizalmával:

Nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték Csőke Bélát, a hercegszántói államosított malom vállalatvezetőjét

A bíróság a napokban hozott ítéletet Csőke Béla, a hercegszántói malom vállalatvezetője ellen, akit egész sereg váddal terhelten állítottak a dolgozók igazságszolgáltatása elé.

Csőke Béla 1950 júniusában került a malom élére, a dolgozónép bizalmából. Ezzel a bizalommal azután sorozatosan visszaélt.

Ténykedését azzal kezdte, hogy a szocialista munkaversenyt igyekezett lejáratni. Csőke Béla minden igyekezete arra irányult, hogy a vezetése alatt, álló malom első helyen végezzen a versenyben — de erre csupa tisztességtelen eszközt használt fel. Elfeledkezett arról, hogy szocialista társadalomban munkaversenyt egyedül és kizárólag csak tisztességes, becsületes eszközökkel lehet folytatni s aki másként cselekszik, az nem épít, hanem rombol.

Csőke Béla pedig romboló eszközökkel dolgozott. Hogy a megőrlésre kerülő kenyérgabonából minél nagyobb százalék lisztet tudjon kihozni, a megengedettnél nagyobb százalékban nedvesítette a gabonát. A megengedett 2—3 nedvesítési százalék helyett 4, sőt 8—9 százalékos nedvesítést is elrendelt.

Ennek eredménye lett, hogy az őröltető dolgozó parasztok lisztje — annak ellenére, hogy száraz helyen tartották — megdohosodott. A tanácshoz számos panasz érkezett be emiatt és a végrehajtóbizottság kénytelen volt a szomszédos Dávod községből kölcsönkért gabonát őröltetni.

De megdohosodott ezenkívül a malom tulajdonát képező 17 zsák nullás- és 58 kg kenyérliszt is, amely utóbbit korpa közé kellett keverni, mert táplálkozásra teljesen alkalmatlan volt.

A közellátás megkárosítására több esetben visszaélt a törvényekkel. Id. Kovács Andrásné egy alkalommal korpát kért a malomtól. Csőke azt felelte, hogy korpát csak gabona ellenében adhat ki, szerezzen azt először. Kovács Andrásné Csőke Béla tanácsára be is vitt 35 kg gabonát, ennek fejében Csőke kiadott 30 kg korpát, olyan módon, hogy a bevitt, gabonát termelőcsoport őröltetési lapjára rávezette és olyan bárcát adott ki, amely szerint a gabonát a fennálló szabályok értelmében felőröltette volna.

Rettig József dolgozó paraszt 4—5 esetben kukoricát daráltatott a malomban. Csőke Béla a darálásért járó 10 százalékos vámkeresményt minden esetben le is vonta a kukoricából, de Rettig Józsefnek bárcát egyetlen esetben sem adott ki. Így lehetősége nyílt arra, hogy ezeket az őrleményeket — megfelelő nyilvántartás hiányában — a közellátástól elvonja.

Egyéb esetekben is megkárosította, meglopta a nép államát. A malom részére vásárolt hulladékfából lakása fűtésére 4—5 mázsát, szénből ugyancsak 4 mázsát elhasznált.

Ugyancsak saját céljaira vett el a malomban tárolt darából egy alkalommal 15, két alkalommal pedig 30 kg kukorica-, illetve árpadarát. Csőke ugyan azt próbálta állítani, hogy járandósága terhére akarta elszámolni. De bebizonyosodott, hogy a darát mindig olyankor vette el, amikor a malomban senki sem tartózkodott. De ezt bizonyítja az is, hogy az elszámolás mind a mai napig nem történt meg.

*

Csőke Bélát a dolgozó nép bizalma emelte a malom vezetői állásba. S Csőke cselekményeit, mint vezetőállásban lévő, tehát olyan egyén követte el, akinek a többi dolgozó előtt jó példával kellett volna élenjárni. Csőke Béla éppen fordítva cselekedett: vezető állását arra használta fel, hogy megkárosítsa a dolgozókat, a dolgozó nép államát.

Az ilyen vezető nem méltó tovább a vezetésre, sőt az előtt a dolgozó nép előtt felel tetteiért, amely ellen cselekményeit elkövette.

S Csőke Bélát 8 hónapi börtönbüntetésre, 3 évig a közügyektől való eltiltásra és 500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a megyei bíróság.