Független Magyarság, 1926-02-12 / 34. szám
Baracskán, Csátalján, Hercegszántón s még egy pár községben 10-14 éves iskolás gyermekek csókházakban mulatoznak éjfélekig. — Nem lehet betiltani a korcsmai táncokat, mert ivó és csókházakba, prélókba vonul a fiatalság.
A vármegyeházán megtartott közigazgatási bizottsági ülésen Faragó János tanfelügyelő szomorú kis kultúrképet festett a bácskai állapotokról. Legelőször bejelentette, hogy januárban ellenőrző látogatást tartott Katymáron és az iskolák felszerelési hiányának pótlására megadta az utasítást.
A be nem hajtott bírságpénzek …
Ezután jelentésében kitért a falusi népoktatás jó és rossz oldalaira. Előadta, hogy az iskolakötelesek rendesen járnak iskolába s alig van iskolamulasztás. Aki el is mulasztja az előadást, utólag igazolja azt.
Nem ez azonban a helyzet a bajai járásban, ahol a közigazgatás nem hajtja be a kirótt iskolai mulasztási bírságpénzeket, amelyek így elévültek, behajthatatlanokká váltak s illuzórikussá teszik a megbírságolást, mert nem félnek attól a szülők.
Amikor az élet rést üt a törvényen.
Szabovlyevics Dusán alispán válaszában bejelentette, hogy a hercegszántói és nagybaracskai községi aljegyzőket fegyelmi úton megbüntette, mert elmulasztották az ellenőrzést és nem hajtották be a bírságpénzeket. El kell azonban ismernünk, hogy az élet sokszor a törvény rendelkezésein is rést üt s vannak olyan lehetetlenségek, hogy diákok 6-7 km-nyi távolságban laknak az iskolától, szegények a szüleik, a kis diákoknak még cipőjük sincs: ezek bizony esőben, hóban, szélviharban, fagyban, 15 fokos hidegben nem mehetnek az iskolába.
Faragó János: A törvény is megadja azt a kedvezményt a nagy távolságban lakó iskolaköteleseknek, hogy 3 km. távolságon túl lakó gyermekek nem kötelezhetők télen iskolalátogatásra s ilyen esetekben el is tekintenek a bírságolástól. Bejelenti, hogy amit a bajai járásban észlelt mulasztásokra mondott, az arra vonatkozik, hogy vagyonos szülők gyermekeit büntették meg igazolatlan iskola mulasztások miatt s épen ezeket a bírságpénzeket nem hajtották be.
Statárium kell Nagybaracskának …
Szabovlyevics alispán szerint Nagybaracska községben statáriális eljárásokat kellene foganatosítani a korcsmárosok ellen, mert a lakosság apraja-nagyja minden idejét a korcsmában tölti s ott költi el minden keresetét. A legradikálisabb arkanum ez ellen az volna, ha minden táncmulatságot betiltanának. Bejelenti, hogy megbízta a megyei tisztifőorvost, hogy szálljon ki Baracskára, vizsgálja meg az ottani kulturális és egészségügyi állapotokat s tárjon a közigazgatási bizottság elé helyzetképet.
A titkos egyke.
Ezután dr. Donhoffer Szilárd megyei tisztifőorvos tett jelentést. Előadta, hogy fertőző betegség szorványosan fordult csak elő a megye területén, úgy, hogy távolról tekintve, a megyei közegészségügy jónak mondható. Ha azonban közelről nézzük meg a dolgokat, rájövünk, hogy nem fenékig tejfel a bácskai közegészségügy. Baracskán, ahová az alispán megbízásából ment ki ellenőrző útra, a következő megfigyeléseket tette: 1908-ban Baracskán 157, 1925-ben 95 születés volt.
Jelentette a főorvos, hogy megvizsgálta az iskolákat: csak három diák hiányzott egy osztályból, de viszont egy kis szűk terembe itt 87 diák volt összepréselve. Megkérdeztem a fiúkat, kik szoktak étkezés után állandóan bort inni. Kiderült, hogy az iskolás fiúk háromnegyed része. Megvizsgálta egyenként mind a fiúkat: a legnagyobb részük vérszegény s a táplálkozás hiánya mutatkozik rajtuk. Rosszul táplálkoznak, de bort isznak. Sok fiún az angolkór külső jelei is mutatkoztak.
9 korcsma
Baracskán 260 Levente köteles van, amely alól öten nyertek felmentést. A gyakorlatokon azonban csak 50-60 levente vesz részt. Ez azért van, mert az ottani lakosság nem veszi komolyan a levente-oktatást, de viszont a közigazgatási hatóságok sem veszik szigorúan a leventeképzést és a mulasztásokat.
A községben kilenc korcsma van. Megtörtént, hogy vasárnap délután mindegyik kapott engedélyt táncmulatság tartására. Általában csak kérni kell az engedélyt s azt mindegyik megkapja. Már fiskális érdekből is. Mert így bevételei vannak a pénzügyigazgatóságnak. A táncmulatságok a litániától éjfélig tartanak.
Az észlelt elnéptelenedésnek az az oka, hogy rossz a lakosság táplálkozása, a község határa viszont kicsiny: a föld rossz és sivár. A nép napszámos munkából él és nyáron aratási rész vállalásokból. Jelenleg munkaalkalom nélkül vannak a baracskaiak.
A főorvos fontosnak tartaná, hogy a baracskaiak részére munkaalkalmakat teremtsenek. Így például a baja-hercegszántói műút építésnél baracskai munkásokat kellene elsősorban alkalmazni, azonkívül a megyében a kubikos munkákat ne idegenből hozott kubikosokkal végeztessék, hanem baracskaiakkal, bár elismeri, hogy a halasi kubikosok jobbak és munkabíróbbak, mint a baracskaiak. A Baracskán kezdeményezett házimunka bevezetése nem sok eredményre vezet. Célszerűbbnek tartaná ha gyümölcsészeti tanfolyamokat nyitnának ott is s megpróbálnának Baracskából egy második Jánoshalmát csinálni.
A többi községek sem különbek …
Megemlítette még a főorvos, hogy Kunbajának 2500 lakosa van s megtörtént, hogy januárban ebben a községben egyetlen egy születés sem történt, csak két abortus fordult elő.
A születések állandó csökkenését megmagyarázza talán az, hogy hogy ma már a vaskúti bába is a bajai kir. ügyészség fogházában ül…
Csókházak …
Faragó tanfelügyelő: A községekben újabban egy rossz szokás harapódzott el: ivó és csókházak szaporodnak gombamódra, ahova mint például Bácsmadarason is, már 10 éves kortól kezdve odajárnak a tankötelesek. Mivel a táncmulatságok számát restringálták és ott fokozott ellenőrzést gyakorolnak, most nem a korcsmákban, hanem magánházaknál jönnek össze. Az a legszomorítóbb, hogy ez nemcsak Madarason van így, hanem ezek a csók házintézmények máshol is meg vannak. Jelenti, hogy felkérte a főszolgabírót a csókházak és táncmulatságok szigorú ellenőrzésére. Kérte a főszolgabírót, utasítsa a rendőrt, hogy az mulatságokra ne eresszen be kiskorút.
Az alispán a baracskaiakról.
Szabovlyevics alispán: A baracskai nép kitűnő munkaerő, de könnyelmű és elissza a keresetét. Folyton a korcsmában lógnak. Munkájuk is van elég a baracskaiaknak. Ő is tudja, hogy véznák, gyengék, vérszegények és angolkórosok a baracskai gyerekek. Az a véleménye, hogy törvényhozásilag kellene ezt a dolgot rendezni, de amikor illetékes helyen előterjesztést tett, ott úgy látszik nem mertek hozzányúlni ehhez a dologhoz — azt mondották, hogy a törvényhatóság statutummal próbáljon rendet teremteni, holott annak soha nincs oly tekintélye, mint az országos intézkedésnek.
Tény az, hogy csókházak, — a régi prélók, meg divánok emléke — bandaházak, ivók, fonóházak keletkeztek Madarason, Csátalján, Hercegszántón, Dávodon és másutt. Az a baj, hogy nem is tudnak ellene védekezni, mert ha megvonják a táncmulatsági engedélyeket a korcsmáktól, akkor tulajdonképen a csókházak számát szaporítják. A hatóság mégis szükségesnek tartja a beavatkozást ebbe az ügybe. Ha máskép nem, talán úgy valahogy, hogy kiássák a múltból a régi rendeleteket, amik erre vonatkoznak.