A komcsizás vége

Pár százan, talán pár ezren próbálják beleélni magukat a kommunizmus elleni harcba a Terror Háza előtti útkereszteződésben. Majdnem kitöltik. Hallani vélik a lánctalpak csikorgását is, de aztán rájönnek, hogy csak Nagy Feró énekel. Tüntetésnek igen szerény, de ez nem is az, hanem hagyományőrző fesztivál. A komcsizásnak ugyanis, amiért az egész múzeum épült egykor, vége van.

Más klubok világháborús csatákat játszanak el korhű egyenruhákban, vaktöltényekkel. Ezek a lelkes öregek pedig nagyjából a kilencvenes éveket, amikor a kommunistázásból még politikát lehetett csinálni. Az egyenruhás hobbisták mind tudják, hogy a háborúnak vége, a mai tüntetők viszont még nem.

A fideszes történetírás sohasem a múltról szólt, hanem a jelenről és a legközelebbi választásról. Az ellenfél pedig vagy a Magyar Szocialista Párt volt, vagy annak rokonai és üzletfelei, mindenesetre őket lehetett revolverezni Rákosival meg Biszku Bélával. Gyurcsánnyal már döccent egy kicsit ez az ügymenet, de szerencsére családi vonalon ő is rendesen le volt gyökerezve, úgyhogy működhetett.

Most azonban a Fidesszel szemben egy árva komcsi sincs. Aki maradt még a ­III/III-ból, az konkrétan velük van, bár mostanra már apanázs nélkül. Az új erő, amely bucira verte őket, egyetlen elvet tartott szem előtt, és az nem a ­marxizmus volt. Hanem hogy nem tárgyalt a régi ellenzékkel, pláne a szocikkal nem.

A Terror Házának koncepciója a következő volt: jó-jó, a nyilasok is vásott gyerekek voltak, essünk ezen túl ebben a félszobában. De aztán ám átöltöztek kommunistának, és az volt az igazi terror, ezért a múzeum további ötezer négyzetmétere róluk szól. Szörnyű komcsik körme nagy! És bizony-bizony ezek meg a gyerekeik ma is settenkednek, szervezkednek, összeesküsznek, még választáson is indulnak veszett gonoszságukban. Szóval csakafidesz, viszlát.

A múzeumot tényleg sokan látogatták, részben azért is, mert minden iskolai osztályt elvittek oda legalább egyszer szörnyülködni. Hogy ez hatásos volt-e, azt nehéz felmérni, mivel, mint említettük, az azóta felnőtt gyerekek nem a komcsikkal kergették el a Fideszt és Schmidt Máriát, hanem egy új párttal.

Így igazából a Fidesz stratégiájában is okafogyott a Terror Háza – elvileg. Csakhogy… csakhogy más nótát nem tudnak. Ez az egy metafizikájuk van: ők a komcsikkal meccselnek. Azért vannak, hogy ne a kommunisták legyenek. Korábban is ezt dolgozták át popritmusra, ­például azzal, hogy „a liberális az a diplomás kommunista”. És most, amikor kipihenve végre visszatért a táltos, pontosan ugyanezt tálalta fel a sajátjainak. Hogy aszongya „digitális neokommunista tanácsköztársaságban élünk.”

Nem igazán slágergyanús. Eleve hányan értik ezt a dohos tolvajnyelvet, és abból hányan eszik meg, hogy az állítás igaz? Az MSZP valóban a kommunista állampárt utódja volt, a DK meg tényleg az MSZP-ből szakadt le, a Tisza Párt esetében viszont ez semmi más, mint üres ráolvasás. Csak ott működik, ahol a táltosnak elhisznek bármit. De az a kör már igen szűk, és egyre szűkül. Többek közt Schmidt Mária kilövésével is.

Ami messze nemcsak a múzeumról szól, sőt az a kisebb tétel. A Schmidt alá pakolt közvagyon ugyanis számtalan kifizetőhelyet tartott fenn propagandisták számára. Ezek az intézetek azért léteztek, hogy legyen hova számláznia az egységsugarú kuglinak, aki napról napra bejárt a stúdiókba elmondani, hogy mekkorát fog nyerni a Fidesz, és milyen hülye mindenki más. Főleg a Medián, az borzasztóan hülye, hiszen a Schmidt Mária Intézet is megmérte, hogy mindörökké Orbán. Ezek a bábok most mehetnek isten hírével, aztán próbálhatják eladni azt a gyakorlatot, hogy nyolc évig voltak vezető elemzők egy intézménynél, amely baromságokat gyártott. De ezzel a tragédiával nehéz tömegeket utcára hívni. Ennek láttuk bizonyítékát vasárnap.

Nincsenek komcsik, és ez úgy húzza ki a Fidesz alól a küldetést, ahogy a Partizánszövetség sorvadt el évtizedekkel a világháború után. Erkölcsi tőkéjének nagy részét felélte már, csak az ítéletekre várunk, de lassan beérnek azok is. Lassanként kihaltak vagy megbékéltek azok, akik tudtak még borzongani a vörösterror rémétől. Meg akikre még rá lehetett húzni a vörös lepedőt.

A Terror Háza igazi múzeummá válik, ahol a múltat tartjuk. Ha nagyon be akar kéredzkedni a Fidesz roncsa, hát rajta.

Jön még új baloldal, ez nem kétséges. A kor megszüli majd. Nem lesz semmi közük Kádárhoz és Apró Antalhoz. Szépeket mesélnek a robotok államosításáról, lemennek vidékre, értelmezik Marxot. Ha eleget ugrálnak, talán bekerülhetnek egyszer a parlamentbe, és ott morgolódhatnak tovább. Évtizedek telnek el, mire itt számottevő tömegek egyáltalán viszketni kezdenének a baloldali nyomulástól.

Addigra pedig már nem lesz Fidesz. Nem a terror végez vele, pláne nem a digitális neokommunista tanácsköztársaság. Hanem az, hogy ilyeneket motyog. A természetes végelgyengülés.