A nemzet kétsége

Lett köztársasági elnökünk. Megkönnyebbülés ez, hiszen eddig csak ideiglenes elnök volt, a mostani pedig… hát ez is ideiglenes, de egy kicsit állandóbb. Ez a nyitott végű ideiglenesség a szovjet csapatoknak harmincöt évet jelentett annak idején, szóval ez már valamirevaló mandátum.

Az ellenzék szerint az elnök illegitim, mert az elődjét jogellenesen távolították el. Ugyanakkor az elnök pont az az ember, akit az ellenzék a maga kormányzása kezdetén jogellenesen távolított el. Okkal piríthat rájuk a kormány, hogy ők csak ne szájaskodjanak közjogi méltóságok méltatlan lepöcköléséről, hiszen az elnök az élő mementója annak, hogy ők is ezt művelték. Mire az ellenzék jogosan hozhatja fel, hogy a kormány ne hozza már fel nekik a jogellenes váltást, amikor ők meg épp most csinálták meg ugyanazt, mint amit sérelmeznek, de egyébként az nem is az volt, hanem… hát de, az volt. A Möbius-kígyó felfalja saját magát, egy segglyuk marad a helyén, és abból a rózsaujjú hajnal jövetelekor újra megszületik. Kész mitológia.

Az új elnök szerint egyébként egyáltalán nem ugyanaz történt, mert most történelmi helyzet van, annak idején pedig nem az volt. Ezzel valószínűleg egyetért a pillanatnyi többség, 2011-ben viszont a másik többség helyzete volt történelmi. Annyira annak érezte, hogy a falakra is aggatta ennek kissé émelyítő emlékművét, amit utóbb az Alaptörvény Asztalába integrált. Hol vannak már azok az asztalok?

Az új elnök alkalmassága leginkább abban nyilvánul meg, hogy ő jogász. Így kitűnően tud majd úgymond őrködni. A köztársasági elnöknek ez az egyik feladata: ebédidő után medveszőr kucsmát ölt, és őrködik a törvényesség felett, nehogy törvénytelen törvény csusszanjon át a parlamenten. Magányos és frusztráló munka lehet ez, mivelhogy egy egész Alkotmánybíróság nevű testület is folyton ezt csinálja.

Jelen ismereteink szerint Baka András sok vizet nem fog zavarni, és általában ezt várja el az elnöktől az őt kinevező parlamenti többség. Az utóbbi másfél évtizedben fizikailag Áder János zavarta a legtöbb vizet, de ezt csak szabadidejében tette horgászbottal, és sohasem perlekedett mondjuk a vizek állapota miatt. Államfőként igazán nagy hatása Novák Katalinnak volt, de az nem volt tervben.

Baka András nyilván nem barátja a Fidesznek, ami látszólag gyengíti az ő másik szerepét, vagyis hogy „megtestesítse a nemzet egységét”. Igazából nem. A nemzet csaknem egységes abban, hogy soha többé Fideszt. Vita abban van, hogy bohócnak jók-e, vagy kattanjon a bilincs mielőbb.

Nem tagadom, az elnökcasting idején kéznél tartottam a telefonomat, és aggódva töprengtem azon, hogy miképpen is testesíthetném meg a nemzet egységét, ha nagyon elfogynak a jelöltek. Tartanék gyümölcsnapot? Havonta egyszer rúdtáncolnék? Időnként meghallgatnám a Csipkés kombinét, és megpróbálnám élvezni? Egyáltalán létezik-e a nemzetnek egysége, amit meg lehet testesíteni, vagy ez az egész egy fordítási hiba, mint a Szűz Mária? Nem lehetne inkább a nemzet kétségeit megjeleníteni? Az sokkal könnyebb.

Sajnos Baka Andrásról alig tudunk többet annál, mint hogy magas beosztású jogász volt, és ez kísértetiesen hasonlít Sulyok Tamás arcélére. Ismerek izgalmas személyiségű jogászokat, és láttam azt is, amikor egy velejéig lapos ember próbál egyéniséget kölcsönözni egy tál borsófőzeléktől. A borsófőzelék nemet mondott. Jobb lett volna meg se próbálni.

Még jobb lett volna, ha Polgár Juditból elnök lesz. Vele a reprezentációs feladatkör tökéletesen betölthető lenne, a többire pedig vannak külön intézmények. Kár érte – esély volt arra, hogy az elnök ne a jogi apparátus fogaskereke legyen, hanem a köztársaság emberi arca. Meg arra, hogy a söpredékből kihozza az artikulálatlan zsidózást, ami ugye igeforrásnak számít, és azzal együtt kell dobbanni, egészen a megsemmisülésig.

Mindegy már, a fogaskerék a helyén van. A főhős továbbra is a miniszterelnök, a rosszfiúkkal ő számol le, a válságokat ő kezeli, és ő is felelős mindezért. Ez így lesz egészen addig, amíg az alkotmányozás során fel nem merül újra, hogy válasszon elnököt a nép. Amire semmi szüksége nincs Magyarországnak, de ettől még kidobhatja a kaleidoszkóp ezt az opciót is.

Baka András kegyelmi pillanatban ül az elnöki székbe. Vele van a bázishatás. Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás sosem voltak többek, mint a kormánytöbbség ölebei. Az első három konkrétan pártpolitikusból lett elnök, épp csak fülbevalót cserélt. Közvetlen elődje a csörgősipkát is felvette a hűség kedvéért. Sietősen helyesbített a munkácsi bombázásnál, végül is egyáltalán nem biztos, hogy orosz rakéták voltak azok. Lehettek japánok vagy brazilok. Ehhez képest nem nehéz úriembernek mutatkozni – amíg maga a kormány nem kerül olyan vállalhatatlan helyzetbe, mint az orosz csatlós Orbán. És ettől egyelőre nem kell tartani: az egy szomorú pálya vége volt.

A bábszínházban legördült a függöny. Van elég munka, és most már van, aki aláírja. Ennyi történt, nem több.