Eddig minden rendben van

Rettenetes dolog történt: az Országgyűlés elfogadta a tizenhetedik alkotmánymódosítást. Ezzel a demokráciának vége, Magyarország a sztálinizmusba zuhant. Akinek három golyója van, annak ezek levágják az egyiket, és nem számolnak előtte.

Az első tizenöt módosítás, az valami tökéletes volt. A tavasz tizenöt árnyalata. A gránitfaragás mesterművei. Például amikor megcsinálták a senkinek sem felelős közalapítványokat, ahova számolatlanul lehet lapátolni a pénzt. Vagy amikor létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami aztán főleg bírósági bohózatokat és közpénzégetést produkált, de az volt a célja, hogy megölje a sajtót. Meg amikor beleírták az alkotmányba, hogy transznemű emberek márpedig nem léteznek, és ha mégis, akkor annál rosszabb a tényeknek.

Ezek mind szuper alkotmánymódosítások voltak, és ha valaki kérdezősködött, akkor az arcába röhögtek, a következőképp: kétharmad van, haver! Most pedig megint kétharmad van, de annak valahogy nincs joga hozzányúlni az alaptörvényhez, mert csak. Pláne nincs joga felállítani egy új hatóságot; ezzel szemben a titkosszolgálatokat begyömöszölni Rogán Antal zsebébe Istentől eredő ötlet volt. És milyen jól sült el; elég csak az Alkotmányvédelmi Hivatal izgalmas húzásait felidézni a kampányból.

Türelmes és odaadó nevelője vagyok a Fidesznek. Szóltam időben: amit csinálnak, az a félelem és a butaság piramisjátéka. Akkor még az ukránoktól kellett félni. Nem félt tőlük a világon senki sem (az oroszokon kívül), de a csúcstól a sorozott félhülye influencerig előadták mind, hogy igenis ukránveszély van. Abban bíztak, hogy valaki valahol ezt elhiszi. Ebből lett az orbitális bukás.

És most ugyanezt ismétlik meg. Ijesztgetnek az önkénnyel, felsorolják a világtörténelem diktátorait Sztálintól Rákosin át Ceausescuig, egész szellemvasutat rendeznek be arról, hogy ha a köztársasági elnököt leváltják, akkor bárkit leválthatnak ezután. Amikor az elnökért jöttek, nem szóltam, mert nem voltam elnök! Hallgatja az egészet kétezer ember, próbálják beleélni magukat az alkotmányosságba, de legjobb esetben is csak arra jutnak, hogy Sulyok Tamás a mi emberünk, és ezért meg kell védeni.

Pont ezért kell mennie. Mert az ő emberük, és semmi más minősége nincs, nem is volt soha. Az országnak már hetven százaléka áll a kormány mellett, és rohadtul nem érinti meg őket, hogy a havi ötmilliós fizetésért hümmögő balfácánt leszedik, és ezután nem fér hozzá az ötven kocsiból álló flottához. Sőt inkább azon tanakodnak, hogy eddig minek volt. Meg azon is, hogy a rég letűnt elnököket miért etetjük főhercegi szinten.

Orbán Viktor e vészterhes napon meccset néz Amerikában. Nemzethalálból neki felmentése van.

Ennek az egésznek nem alkotmányjogi viták fognak pontot tenni a végére, hanem egy nagyszerű új elnök. Kevés elnök formájú elnökünk volt nekünk eddig. Göncz Árpád és Sólyom László tudott felnőni ehhez a szerephez. A szerep pedig: tűnjön okosnak és műveltnek, és legyen saját karaktere. Nem kell, hogy alkotmányjogász legyen, van neki stábja, és van ideje meghallgatni őket. Jó arc legyen, ebben a pozícióban ez a követelmény. Most pedig különösen: az egész nyűglődésnek az tesz majd pontot a végére, ha kapunk egy elnököt, aki Sulyok Tamásnál, Schmitt Pálnál, Novák Katalinnál és Áder Jánosnál jóval fajsúlyosabb és szórakoztatóbb figura. Nincs magasan a léc. Rengetegen vannak azok a magyarok, akik reggel kávéért csoszogva se verik le.

A kétharmad veszélyes üzem. Olyasmi, mint a fegyveres testületek. Roppant hatalmat jelent egy százhúsz milliméteres ágyú lánctalpakon, ezért gondosan ellenőrizzük, hogy ki mit csinál vele. Ennek ellenére fenntartunk ilyen eszközöket, mert adott esetben jól jöhet. A Fidesz rendszerének lebontása pont olyan eset, amikor kell az ágyú. Az egész piramisjátékuk arra a feltevésre alapult, hogy nem buknak ekkorát, és a felszámolást és elszámolást meg tudják akadályozni. Majd az elnök nem írja alá, majd az alkotmánybíróság elkaszálja, az ügyészség nem nyomoz, a számvevőszék nem vesz számot. Rápacsáltak, és ami most történik, az csak a kezdet. A tükör és a kormány igazítása, az optika kalibrálása, mielőtt elsül az ágyú.

Aztán lehet majd tüntetni a kastélyokért. Andi százmilliós táskájáért. A jachtokért. A gyémántos fülönfüggőkért, a fűzfapoéták félmilliárdjáért, Zsülike pénzéért, a magángépekért, a sportautókért, a tejbetök félkegyelmű gyerkőcöknek kiosztott luxusért. Lehet majd siratni a bűnözőket, akik minden érdem nélkül vittek haza milliárdokat a közösből, és most eljött értük az ezért törvény szerint járó tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Egy nemzet hahotája fogja aláfesteni a tiltakozást.

Van a régi Hadtörténeti előtt egy még kisebb tér, ott már száz ember is komoly tumultusnak hat. Hogy ki fog ezekért kiállni a pódiumra, azt nem tudom, de hát vannak olyan sötét bugyrok, ahova nem látok be. Már most onnan jönnek a vezérszónokok.

Ettől még a kétharmad veszélyes üzem. Itt leszünk, hogy szóljunk, ha túlkapásokra vetemedik. Most pedig szólunk: eddig minden rendben van.