Egy centi

Hogy a Fidesz és a hozzá tartozó politikusok mivel magyarázzák vereségüket, az alapjában véve pártbelügy. Attól érdekes mégis, hogy olyan emberek gondolkodásáról és önértékeléséről van szó, akik három hete még az országot vezették, parázsló szájjal magyarázták, hogy „már semmi sincs úgy, mint régen, a világ másfelé megy”. Korábban ellenálló ötvenhatos hőseink szimpla balekok. Továbbá, hogy „nem tömbösödünk”, Magyarország a saját útját járja. Hogy ez az út hova vezetett volna, csak megsaccolni lehet, de hál’ istennek a zagyva kormányzati beszéd mégsem volt kellőképpen hatékony, se a gagyi propagandafilmek. Kiötlőik teljesen hülyének nézték a lakosságot, úgy látták, nekik ennyi is elég.

Most, a méretes vereség után ugyanezek mivel magyarázzák a bukást? Kövér László korábbi házelnök, egyebekben a hazai politikai élet kasznárja úgy nyilatkozott, hogy a választók „olyan manipulációnak vannak kitéve, amire még a legintelligensebbek immunrendszere sem lépne működésbe”. A riporter erre akkorát bólintott, hogy koppant az asztal, a kasznár folytatta: a mai elsőszavazók világlátását már a „kütyük” és a szüleik generációjának valóságshow-fogyasztása torzította el.

Ez is egy magyarázat, tartalmilag a Kádár-kor agitpropistáitól ismert, a „Coca-Cola-mámorban fetrengő nyugati fiatalság”-nak felel meg. Pontosan annyira üres, és, mint láthattuk a választáson, döntő pillanatban pontosan annyira eredménytelen is.

Kövéréknek amúgy tizenhat évük volt arra, hogy mást is fölmutassanak a fiatalságnak, de ez nem jött össze. Igazából nem mutattak föl semmit, jelszavakat és lózungokat pufogtattak az erkölcs és a tisztesség mibenlétéről, közben mindenki szeme láttára – a fiatalokat is ideszámítva – szétosztogatták az ország javait egymás közt. A leköszönő Kövér László szerint a probléma nemcsak a fiataloknál van, „a saját értékrendszerünket osztó (…) szülő-, illetve nagyszülő-generációt is önvizsgálatra kérném fel”, mondta, mert szerinte ma már előfordul, hogy „vannak szülők, akik napokig nem is beszélnek a gyerekeikkel”. Hogy a szülőkön meg a nagyszülőkön kívül még kiket és mire kér föl Kövér, a beszélgetésből nem derül ki: a felmenők teljes körét teszi felelőssé, miközben saját politikai közösségében nem talál felelőst. Talán, mert ott nem is keres. A Fidesz rendezvényein megjelenő fiatalok között voltak olyanok – folytatta –, akik „sátánizmusra meg anarchizmusra hajló szubkultúra gyerekei voltak”, akik „ordenáré módon őrjöngtek”, valamint hozzátette: „ezekkel a gyerekkel a politika nyelvén nem lehet beszélni”. Gondolom, azokról van szó, akik azt kiabálták, hogy „mocskos Fidesz!”. Ennek okait azonban nem keresték, minek is tették volna, amikor saját agytrösztjük a választás napján is jelentős Fidesz-győzelmet mért.

A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs szerint Magyar pártja „a gazdasági nehézségek miatt kialakult protesthangulatban – elvitathatatlan külföldi titkosszolgálati segítséggel és a közösségi médián keresztüli beavatkozással” tudott megerősödni. Mintha a gazdaság független lenne a kormánytól, a nehézség csak úgy jött. Magától. Hogy a környező országok mindegyike ugyanolyan nehézségek ellenére sokkal jobban teljesített nálunk, arra a pártigazgató nem tért ki. Említette viszont a külföldi titkosszolgálati segítséget, ami vagy volt, vagy nem, viszont nem beszélt az orosz beavatkozásról és a hasonló magyar állami szervek jogszerűtlen bevetéséről, ami viszont bizonyított.

Orbán Viktor a Patriótán közölte, hogy „vállalom a felelősséget, szőröstül-bőröstül”. Ami persze így, következmények nélkül semmit sem jelent. Egy hete azon gondolkodik – mondta –, miért nem tudta meggyőzőbben átadni az üzenetüket. Nem akarok segíteni, de ha az üzenet nagy hazugság – lásd Orbán nélkül belesodródunk a háborúba –, az nemigen jön át. Hogy nálunk nincs korrupció, még kevésbé. Néhány év alatt milliárdossá lett barát, vő, Hatvanpuszta, nem sorolom, már unalmas. „Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót – mondta Orbán. – Minden ezzel ellentétes propagandát cáfolok.” Ismeretes a később többnyire igazolódott ilyen tárgyú fölvetésre adott pökhendi válasza: „Ha tudnak valamit, tegyenek feljelentést.”

Miért akart disszidálni, Fonyód? – kérdezi a rendőr Bacsó Péter 1971-ben készült Kitörés című filmjében a határon elfogott fiatalt. – Hadnagy elvtárs, ha maga száznyolcvanegy centi lenne, élne olyan lakásban, amelyik száznyolcvan centi magas?

Ide kéne visszajutnia Orbánnak, Kövérnek és a teljes vezérkarnak. Valamikor értették ezt, de pillanatnyilag reménytelen.